Margitka alszik
Egész napos eső van Lisszabonban. Utálatos, szürke, nyálkás idő. Ilyenkor hiába van esernyőd, ha nincs rajtad esőkabát, a 'lisszaboni eső' a bőrödig hatol. A kutyát ugyan ilyenkor is meg kell sétáltatni napi háromszor, de a macskák ezeken a napokon az erkélyre sem dugják ki az orrukat. Szörnyeteg Lajos ugyan veszekszik velünk, hogy miért nem csinálunk valamit 🙀, Margitka viszont úgy alszik, mintha nem lenne holnap. 😻
31 notes
·
View notes
Mai kula kaland
Sétálok a dunaparti Béla király sétányon (rózsaágyások, visegrádi panoráma). Jön szembe két nő egy kis méretű keverék kutyával. Pont amikor elhaladok mellettük, a kutya gittel egy szilványit a járda szélén a hóba. Tovább megyek 5 métert, megállok "a panorámát nézegetni". A két nő sandítgat visszafele. Én nézem a panorámát. Majd az egyik a cipője egy mozdulatával egy kis havat húz a kulára, és sunnyognának tovább...
Én: Kaki marad?
Nő 1: Gondoltam, hogy figyelsz!
Én: ...
Nő 2: Ezt a kis bogyót minek szedjem fel?!
Én: Ok, csak kíváncsi voltam, hogy ott hagyjátok-e.
Aztán továbbhaladtam. Hogy lehet ezt frappánsabban csinálni?
0 notes
nézzetek csak ide
ki cukiság érkezett ma hozzám :))
@oldmacykerenew köszönöm ❤️
puha kedves bújós és aranyos pamacsos :D
46 notes
·
View notes
Mikor megérkezel a szállásra és ez a cukiság szalad feléd mosolyogva 😍
#bestnyaralasever #personal
52 notes
·
View notes
Repül a bálna 😄😍❤️🐋🐳
Szerintem meg vagyok átkozva a bálnákkal, mert végtelen fonalmennyiséget vehetek, ők bármennyit megesznek… Ő 3 ilyen csodás “aqua” színt evett meg, a végére a második uszonynál el is fogyott, úgyhogy az még befejezésre vár, de már repülő, akarom mondani, úszóképes😄😄Ez az apró ~70 (inkább 75🫣) centis cukiság egy víztémájú gyerekszobába készült “megrendelésre” (ennek storyja van, de hosszú… 😅) Mindenesetre nagyon örülök, hogy valakit boldoggá fog tenni ez a puha, nagyon szép színű cukiság, amihez lehet bújni, lehet párnának használni…😍 meg reptetni 🤪😂🐳🐋
9 notes
·
View notes
A mai napból a nem házas rész
Még éjjel telefonáltak, hogy anyám elesett, betört a feje, kórházba vitték, nyugodjak meg semmi baja. Hajnalban hívtak, hogy visszahozták, semmi baja (azon túl, hogy demens).
Reggel hívtak, hogy sajnos elesett, folyik a vér az orrából, de semmi baja, viszik a Jánosba. Pár óra múlva hívtak, hogy visszahozták, semmi baja. (Azon túl, hogy demens)
Így aztán a délelőtti autózást csendes sirdogálással töltöttem a hátsó ülésen. Azon gondolkodtam, hogy most a napokban rengeteget gondoltam anyámra. A vele meg a nevelőapámmal való utazgatásokra. Hogy mennyit jártam velük Olaszországban és mindenfelé európában. És csak felnőttként értem, hogy milyen kibaszott vagányak voltak, milyen bátrak és milyen érdeklődőek, hogy nekivágtak ezeknek az egyhónapos utazásoknak nyeltudás nélkül egy útikönyvvel felfegyverkezve. És rengeteg élmény csak most érett be bennem. Évtizedek múlva, hogy itt is voltam, én már jártam itt, nekem ez ismerős, én már akartam itt élni valamikor régen amikor gyerekként nem értettem miért eladó ez a sok romos ház.
Mondjuk, most sem értem igazán :D
Nagynehezen kijöttem a szar spirálból.
3 házat néztünk meg ma, kiposztolom őket egyenként, ilyen tanulságnak, akiket esetleg érdekel.
Meg egy kupac képet ami csak így lett ma.
Az ember próbál elkapni dolgokat, de nem megy. Nem tudom érzékeltetni a tereket, a színeket, a hangulatot ahogy mindenhonnan ömlik az ezerszínű leander, mint a gyom. Próbálom az eszemmel megérteni, hogy miért másabb ez, mintha a Zalában vagy a Balatonnál valahol vennék egy házat. Tudnom kell, hogy ne csalódjak. De nehéz megfogni. Ismeretlen-ismerős, valahogy más, de olyan jó, pedig nem tökéletesebb.
Szóval szar képek, nem adnak vissza semmit, csak idenaplózom.
A kecónktól pár utcányira egy toronyóragyártó és harangöntő műhely van. Szóval, ha kéne egy toronyóra lánccal...
Vettem a lányomnak egy kitűzőt ajándékba
Megintcsak giccs, de a trombitafolyondár miatt lefotóztam. A ház túloldalán csak egy szar kilátás van a völgyre meg a környező hegyekre. Itt ez tök uncsi. Mindenkinek van.
Ilyenek mindenfelé vannak
Kisváros. Na ebben is van minden cukiság. Folyócska hidacskákkal, sétányok, festett házak, és fa meg növény mindenhol. Szeretik is meg hagyják is élni.
Az ellenállhatatlan átjárók
Összeségében elég fárasztó nap volt, bár a végén éttermeztünk és nagyon finomat ettem (NEM FOTÓZTAM LE) és egyre közelebb kerülnek egymáshoz az elképzelések és teljesen más dolgokra figyelünk mint a tengerpatozós meg múzeumlátogatós nyaralásoknál. Előtérbe került az, hogy hogyan is élnek itt az emberek. Rengeteg kérdésünk lenne. Ami nem befolyásolja, hogy olyan helyen szeretnék élni, ahol télen is kint lehet hagyni a leandert, de plánesőt nem is lehet bevinni, de ennyi ellentmondást sehol se láttam, amennyi ebben az országban van. De a lényeg, hogy tudnak mosolyogni.
45 notes
·
View notes
A való világban nem minden cukiság, az élet nem olyan..
12 notes
·
View notes