#érted élek

[egy-lany-blogja]

Én Téged szeretlek úgy, ahogy vagy. Nem képzelek beléd senki mást, nem az ideálomnak élek, hanem neked. Érted. Mert szeretem a hibáidat, a butaságaidat, minden szép és rossz gondolatod, de a mosolyodat is, és a csókjaidat, na meg azt, ahogyan átöletsz, fülembe súgod mennyire szeretsz, és azt is, ahogyan ezt teszed. Igazából mindent szeretek benned, szerelemmel szeretem, teljes szívemből szeretem, pedig távolról sem vagy tökéletes, és én sem tudok az lenni, bármennyire is szeretném, bármennyire is szeretnék neked megfelelni. És ez az élet misztériuma. Szeretni úgy, hogy magad sem tudod megmondani miért.”❤️🤍❤️

(Szenvedély )

[dgeipril20]

163.Titok

Már hajnal 1 van.

Te alszol én pedig próbálom magamba folytani a könnyeim.

Nem akarom, hogy lásd. Nem akarom, hogy azt érezd vissza szeretnélek tartani.

Az utolsó pár óra, ez az ami nekünk maradt. A boldog önfeledt nevetésekkel elöltött nap után mégis itt vagyok magam alatt.

Itt vagyunk egymás mellett, aludhatnék melletted még néhány órát, de nem megy.

Nem megy mert tudom, a reggel eljöttével te mész, és nem láthatom az arcod napokig, sőt hetekig.

Nem fogom látni a két tündöklő szempárt amelyek az életet jelentik számomra. Nem fogom látni a mosolyt amelyből nap mint nap új erőre kaptam.

Nem menekülhetek majd két karod biztonságába a világ borzalmaitól. És nem lesz ki megóvjon az álmatlan éjszakáktól. A könnyekkel teli hajnalokat sem tölthetem melletted, nem érezhetem a jelenléted mely megnyugtat engem.

Nem tudom mikor láthatlak majd újra kedvesem. De szükségem van rád mindenem. Nevessünk együtt, önfeledt gyermeki kacagással, mégha tudjuk is mindent elveszíthetünk az elmúlással.

Nem kérlek,hogy maradj hiszen tudom, menned kell, de mégis mond majd ki mellett kelek fel? Egyedül maradok, és mosolyommal mások előtt majd mindent tagadok.

Várok rád kedves, gyere hát vissza hozzám. Csak siess egyetlen, kérlek csókold újra a szám. Mosolyogj majd rám újra, hogy érezzem élek. A legszebb álmaim veled mesések.

Szeretném, hogy maradj. Ne menj el soha. Persze, kitartok majd és segítem az utad. Támogatlak bármerre jársz, várom a percet mikor újra két karodba zársz.

Már hajnal 1 van.

Te alszol, én pedig már nem próbálom könnyeim magamban elfolytani. Azt akarom, hogy lásd és érezd magam mellett akarlak tartani.

Az idő mind az ami egyre csak múlik, emiatt talán a lelkem kicsit, darabokra hullik.

Aludnék kedves, de nem merek, félek ha felkelek már nem lehetek veled.

Nem tudom hogyan fogom bírni nélküled, nehéz lesz az biztos, csak hagy legyek veled.

Kellene a tekinteted melyben elvesznék kedvesem, a mosolyod amely hozzád köt engem.

Ne menj kérlek, én szeretlek, sosem mondtam de érted lélegzem.

Erősnek lenni már nem akarok, gyermekként menekülnék a védelmező helyre, amely két karod.

Sírni. Csak sírni van erőm.

Már hajnal 1 van.

Te alszol, én pedig csak nézem az arcodat.

Próbálom eszembe vésni minden mozdulatodat.

Csak nézlek és arra gondolok, mennyire fog hiányozni ez az egész dolog.

Melletted elaludni, és melletted kelni. Számomra édesem ezért érdemes élni.

Ez nem igazság, hogy van ez?

Nem tudtam, hogy mindeddig téged kerestelek. És most itt vagy. Itt mellettem. Ennyi idő alatt, vajon mindent megtettem?

Szeretlek. Nem tudok többet mondani. Tudod a szívem fájdalmában ki akar szakadni. Miért igazságtalan ennyire az élet? Miért adott nekem, ha most elvesz tőlem?

Nem baj kedves, majd boldogan mosolygok, ott sírok majd ahol nem látod. Nem mutatom mennyire fáj,hogy elmész. Hogy téged nem ölelhet ez a két kéz.

Hogy nem mosolyoghatok rád, hogy lásd jól vagyok.

Nélküled úgy érzem semmi vagyok.

[tartsdmegazaprot]

Szabó Lőrinc - Testem

Ki vagyok én? 

Ami vagyok, alaktalan 

folyna szét valami halálban, 

de véletlen formát találtam

s most élek külön és magam. 

Testem, szegény, 

te vagy a teremtő edény, 

aki egykor kimeritettél, 

a semmiből és segitettél, 

hogy legyek a sok én közt én is Én. 

Ami vagyok, 

te vagyok, lábam és kezem, 

te vagy a munkás és a hordár, 

szegény testem, mindig te voltál 

egyetlen szövetségesem,  

és ha a sok

nyomorban lelkem megfutott 

s nem voltam már csak akarat-roncs, 

szétvert gyötrődés, - drága abroncs, 

te megtartottál s ma is egy vagyok. 

Testem, hazám,

te vagy egyetlen birtokom, 

te vagy a földem és az ország,

értem verejtékezik orcád, 

sebeid sírva csókolom, 

mert igazán 

eggyebb vagy velem, mint anyám, 

otthon, gép, erő, munka, gyár vagy, - 

testem, nyomorult proletár vagy 

s ha van, te vagy, csak te vagy a hazám.

Testem, szegény,

a lélek érted mit tehet?  

Nagyon önző és gőgös úr 

a lélek, de úgy rádszorúl, 

hogy fájni sem tud nélküled. 

Testem, szelíd

kihasznált állatom, szegény,

akit még én is üldözök, 

a sok-sok idegen között 

ki sajnáljon meg néha, ha nem én? 

Megköszönöm,

hogy tüzes és jeges nagy útban 

szolgáltál és adtál ruhát 

és annyi ezer éjen át

vigyáztál rám, amig aludtam;

megköszönöm jóságodat,

hogy a robotok s hadak élén

jártál, míg pára lelkem élt, 

és siratlak, hogy mindezért 

oly rútúl fogsz bünhődni a végén.

#testem #szabó lőrinc

[takemetochurch13]

Õrült szerelem, amit érted érzek,

Nem feledem, ahogy ránk talált,

Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég, úgy vártam rá.

Lehet, szemtelenül élek, de így jó

Mert sohasem félek,

Igaz tûzben égek, szeretem,

Aki mást mond, az téved.

Édes álmok forró, vad tengerében

Megfürdünk te meg én

Gyermekfejjel sírtam, de tõled érzem

Hogy van remény

#igazsag #magyar #szeretet #szeretem #szeretlek #mindig #nagyon szeretlek #legjobb #mindenem #mindig csak ő #legfontosabb #hianyzik #hianyzol #mindennél jobban #szükségem van rád #igazság #mindennéljobban #minden róla szól #hiányzol #igaz

[nobody-is-only-an-alien]

Csak kiírom🩶

Fázok és félek nem érted...a hiányod megöl ez kétségtelen

Hideg téli este van és reszketek egyedül; magányosan

Nem keresel! Tán az se érdekel "Vajon élek-e vagy holtan fekszek"

A hiányod megöl..és az utolsó mondatodat hallom újra meg újra

"FOGAD EL KÖZTÜNK NEM LESZ SEMMI!" visszhangzik az üres szobában

Egy múltbeli hibám miatt dobsz el újra és újra

Pedig már régóta megjavultam, igyekszek jó lenni hozzád Drága

S ilyenkor mikor egyedül fekszem a hideg szobában

Felidézem Te hányszor is szúrtál hátba,

Reménytelenül mennyi könnyem hullt utánad

Aztán újra elkap a sírás...

Eszembe jut minden csodás mesebeli együtt töltött időnk

Oly tökéletes; sármos arcod..s rajövök...

Akárhányszor megbánthatnál csak hadd legyek melletted pár órát

Hisz hogy is haragudhatnék ha ilyen boldoggá teszel

Ohh te mesebeli hercegem

Aztán újra felkeresel, törött szívem újra gyorsabban dobog

A forró vérem gyorsan meggyógyítja a törött; ócska darabot

Elmondod szeretsz és hiányoztam, újra csak mosolygok

De ohh te mesebeli herceg féltem a szívem tőled

Mi lesz a elhagysz újra...újra magányos leszek

Félek kérdezni! Miért jöttél vissza és miért szúrtál hátba?

Ohh herceg miért bántottál engem

Ki teljes szívéből szeret, és akár életét adná érted!

Csak egy kaland vagyok igaz?

Nem is érted én mit érzek, és min megyek keresztül nélküled!

Minden percben íram neked: " Úgy szeretlek❤️"

Még ezzel se tudnám elmondani hogy valójában mennyire

Kérdeznék...de félek válaszod csak hazugság lenne!

Hisz hogy bizhatnék benned, azután hogy elhagytál nem egyszer

Lelkem mélyén csak egy kislány vagyok kinek szüksége lenne Rád

Rajongók érted, hisz minden hibád imádom; ismerem

És nem haragszok miattuk rád cseppet sem

Vajon mit érzel ha két szemembe nézel?

Érzed amit én..vagy csak azt hazudod..hogy boldog lehessek?!

Szívemet neked adtam, de Te összetörted

De én újra és újra odaadnám Neked

Ölelni, szeretni akarlak

Az emberek had higgyenek dilinyosnak

Ohh hercegem én teljesen beléd szerettem

Amíg tart addig élvezem..

Mert tudom utána semmit sem élvezhettek!

~csakegyidegen~

👽👽👽

#magyar tumblr #saját #csak kiírtam #mindegy #csakúgy

[dreaminggirl95]

Álmaim voltak, miket Te adtál nekem.

Álmaim, miket Te ébresztettél, s Te tápláltál!

Álmaim miket sárba tiportál,

Álmok miket könnyedén eldobtál!

Egyszerű lány voltam, mielőtt megismertelek. Nehéz gyermekkorral. Sokszor úgy éreztem gyerekkorom nem is volt! Neked elmeséltem mindent. Tudtál olyanról, amiről más nem.

Szenvedtem gyerekként annyit, mit a legtöbb ember el sem tud képzelni. Egyszerű életet éltem, nem volt semmi. Soha semmim! Csak a lelkem, mit meggyötörtek oly sokan!

Aztán megismertelek. Megváltozott minden. Megmutattad, hogy lehet életem. Élhetek mint mások. Élhetek és élvezhetem az életem. Olyan dolgokat kaptam, amikről nem is álmodtam előtte! Boldog voltam hogy élhetek. Mégsem ez érdekelt. Szinte mindent amit tőled kaptam, másnak adtam. Amit lehetett azt másra fordítottam. Rengeteget segítettél, de szinte soha egy fillért sem magamra szántam. Segítettem én is másokon. Segítettem a családomon, a barátaimon, de még idegen rászorulókon is. Nekem ott volt a tisztelet, amivel felnéztem rád. És a bizalom, amit hosszú évek után valaki iránt újra éreztem. Na meg az álmok.

Nem tudom mit gondolsz most rólam, de hidd el sohasem a pénzedért voltam Veled. Soha nem érdekből. Ha így lett volna, akkor magamra gondolok és nem lennék most újra ugyanolyan szegény egyszerű lány, mint előtted. Ha a pénzedért lettem volna veled, akkor most meglenne mindenem és nem élnék ugyanolyan nincstelenül. Élet és álmok nélkül!

Ismered a történetem. Tudod, hogy megvan az oka hogy nem bízok az emberekben. Mégis egy falat romboltam le érted. Bízni kezdtem, hinni és tisztelni Téged! Te pedig mellettem álltál és azt mondat, amíg élsz számíthatok rád!

Talán egyszer eljutnak hozzád a szavaim. Nem tudom én hol leszek akkor. Nem tudom élek-e még. Ha ezt olvasod, talán megérted majd mit érzek, mivé lettem azután, hogy az egyetlen ember akinek a szavában hittem, bíztam... eldobott!

Remélem boldog leszel és boldoggá teszel mást is! Remélem megtalálod a boldogságodat.

Egyvalamire figyelj kérlek! Ne adj álmokat senkinek, ha nem váltod valóra. Mert ha mégis adsz, majd elveszed azokat, az sokkal roszabb, mintha nem is adtál volna semmit. Az tör igazán össze egy embert! Semmivé válik az ellopott álmok miatt!

Szerettelek, tiszteltelek és felnéztem rád!

Most lassan megsemmisülök.

Semmi leszek újra!

Semmibb mint előtted!

#stolendreams #ellopottálmok #eldobott szív

[szentimentaliskozhely]

Nem gondolom hogy nekem valaha is szerencsém lesz a szerelemben. Mindig rossz emberbe szeretek bele. Én eddig hittem a szerelemben, hogy az felülír mindent, es azt szeretjük, akit szeretnünk kell. Ez miért nem ilyen egyszerű? Miért nem működik ez úgy hogy abba szeretünk bele, aki a tökéletes társunk, aki ugyanazzal az értékrenddel rendelkezik, mint mi, aki ugyanúgy szeret, akinek ugyanazok a céljai, vágyai álmai, aki ismeri mindegyes rezdülésünket, mert maga is úgy rezdül, aki mindig érti az érzéseinket mert ő is úgy érez. Miért lehet olyat szeretni akit csak szeretsz, de többet várnál, mást várnál, egyszerűen olyanná akarod formálni akire szükséged lenne. De nem lehet, mert ő úgy maga ahogy van, és ő dönt saját maga változásáról, vagy stagnálásáról. Szóval tehetetlen vagy, egy olyan embert szeretsz, akit nem is érted miért szeretsz. Viszont szereted, mert ha belegondolsz hogy elveszítheted, megszakadsz belülről, és képtelen vagy elengedni. De ha meg vele vagy megszakadsz attól a kíntól hogy nem ugyanazok vagytok, és nem tud megérteni, és te sem tudod őt megérteni. És létezel a nagy meg nem értésben. A nagy szorongásban. A nagy fájdalomban.

Ami nem létezne, ha nem éreznél.

Már 17 évesen is én voltam a szerelem vádlója egy iskolai bíróságon, kemény büntetés kértem, életfogytiglanit, kivégzést, pusztulást rá. Hogy lehet ennyire gyűlölni és szeretni ennyire a szerelmet egyszerre? Azt érzem hogy annyira kevés időre és annyira sok jót adott, és annyira sok időn keresztül nagyon sok rosszat okozott, hogy nem tudom ezt a kettősséget úgy istenigazából feloldani magamban.

Az is lehet hogy én magam vagyok pusztulásra ítélve és a szerelem meg amúgy jó dolog, csak isten az asztalánál azt mondta hogy tessék neked csak ennyi jár, erősnek tűnsz cipeld el a hátadon mások életének fájdalmát.

És élek így aztán, mert mást nem tehetek, arányosan sajnos sokkal többen szeretnek mint utálnak, így sajnos nincs lehetőségem feladni, na de hát az majdnem egyenesen következik ebből, hogyha nem adom fel akkor már meg is akarja az ember nyerni nem?

Vagyis lehet nem az ember, hanem én.

Nem tudom mi az élet értelme, nem tudom bennem van e értelem. Nem tudom mit akarok az élettől, meg közben azt sem hogy az élet mit akar tőlem.

Boldog lennék ha önmagában csak boldogan szerelmes lehetnék? Vagy boldog lennék ha önmagam lennék a szerelem nélkül? Vagy ennél többre vágyok? Mindkettőre egyszerre talán.

De úgy a helyes emberbe. Vagy jelenleg a helyes emberbe vagyok szerelmes csak nem jókor és csak ki kell várnom? De mi van ha addig a sok fájdalom felemészt belülről? Nem mondhatom azt a szerelemnek hogy baszódj meg jobb nekem egyedül? Miért nem tudom irányítani? Felőröl, hogy csak ki bejár az életemben és felkavar mindent mint egy hurrikán, én meg szedhetem össze a romokat.

Gyűlölöm az életem. Nem látok el holnapig. Fogalmam sincs mi a következő csapás. Igen arra már csak nem is gondolok hogy jó is jöhetne, mert esélytelen. Ha jön is már meg se élem mert készítem magam a következő rosszra.

#szakítás #szerelem #idézet #magyar

[vanessb]

Ha újra kezdhetném az életem

Hamarabb meg keresnélek

Hogy tovább szerethesselek téged

Hogy tovább csókolhasam az ajkad hogy tovább foghasam kètkezed. Ès nem engedlek ènn már el sosem

Mióta megismertelek téged

az életembe egy új szakasz lépett

Mert te megváltoztattad az egész életem kedvesem jó értelemben ezért szeretlek téged

Mert te vagy az én maci szemű hercegem èrted hogy érted élek mert nèlküled már nem èlek te letel a vègeztem ès a jövőm is egyben èletem a boldogság csak úgy ránka talált a sok rossz után már ki is járt hogy vèggre boldogan èlhesünk ès èlvezük ezt a bolond fiatal romantikát 2ten hercegem

(saját szerzemény)

[self-careforloneliness]

Szimplán bazdmeg

Meghalnék érted, de nem élek-halok, Olyan vagyok mint egy élőhalott Csak élni nem élek és még halott se vagyok. Talán ennyit még soha nem is kapott Egy ártatlan szív a legcsendesebb napon. Körülötted minden ragyog, De én még így is csak hervadok. Az az ártatlan mosoly, Megölsz vele, de mégis megvagyok.

[hatasszunet]

Neked adtam magam, érted te ezt? Lehetnék már feleség, anya. Lehetnék valaki hercegnője. Lehetnék gazdag férfi kitartott asszonya. Lehetnek valakinek az egyetlen egy. Valaki első szerelme, de én TÉGED választottalak. Azt választottam, hogy heti 5 nap 12 órát dolgozok, hogy te élhesd az álmaid. Azt, hogy te szennyesed mosod. Neked főzöm az ételt éjjel, neked kelek fel hajnalban. Azt választottam, hogy VELED élek le egy életet. Bárkinek a szerelme lehetnék, bárkit szerethetnék, de én úgy döntöttem, hogy miattad szenvedek egy életen át. Úgy élem le az életem, hogy te egész végig más után sóvárogsz. Megérdemelném azt a szerelmet amit én neked adok. Szereted őt, mindig szeretni fogod.

#mást szeret #viszonzatlan szerelem #szerelem #kávészünet #kellesz #k?v?sz?net #akarlak #szerettelek #szerelmes #elmult #szeretlek

[blackmoon0427]

Elengedés

Te olyan voltál, mint a keserű méz. Egyszerre hoztad el a mennyországot és ítéltél kárhozatra. Amikor megláttalak éreztem valami furcsa dolgot. Nem tudtam miért, de azt éreztem, hogy meg kell ismerjelek. Nem tudtam, hogy mikor vagy, hogyan ismerlek meg, csak annyit tudtam hogy valahogyan megfoglak. Már az első pillantásnál éreztem valami láthatatlan, megfoghatatlan, elmondhatatlan köteléket közöttünk.

2017.november 23. Tisztán emlékszem erre a dátumra. Ez volt az a nap amikor először beszéltünk. Én írtam rád. Igaz már előtte is nézegettük egymást, de senki nem tett semmit, hogy elinduljon a beszélgetés. Így a kezembe vettem az irányítást. Teltek a napok, a hetek a beszélgetéseink közben. Megtudtad hogy tetszel nekem…

Azt mondtad nyugodtan közeledjek, de te egy bonyolult srác vagy, nehezen válik számodra fontossá valaki. Én idióta ezt egy kihívásként fogtam fel. Megfogadtam, hogy bármi áron is, de az enyém leszel. Az idő csak telt, egyre jobban megismertük egymást. Megestek olyan hónapok, amikor megszakadt a beszélgetésünk, de valahogy mindig vissza találtunk egymáshoz. Miután visszautasítottál darabokra törtem belül, de ez sem tántorított el a célomtól, sőt… még nagyobb reményt és erőt adott, hogy folytassam amit elkezdtem és mostmár fejezzem is be. De minden tettem hiábavaló volt… Amikor te vallottad be nekem, hogy fontos vagyok neked, nem tudtam mit érezzek. Akkor már próbáltam túltenni magam rajtad. Nyilván eredménytelenül. Győztél, vissza kaptad a szívem. De neked ez sem volt elég… Mindig ezt csináltad. Az egyik pillanatban azt mutattad fontos vagyok és érdekellek, a másikban úgy bántál velem, mintha egy senki lennék. Az sem érdekelt téged élek vagy halok e. Ez ment szépen éveken keresztül… Az utolsó beszélgetésünk óta eltelt már majdnem 2 év. Többször is próbáltam felvenni veled a kontaktot… Természetesen ezt is eredménytelenül. Mindenemet neked adtam! A szívemet, a szerelmemet, az időmet: amikor veled foglalkoztam, hogy neked jó legyen. Az évekig tartó várakozások. Azt vártam, hogy egyszer még visszajössz, mint mindig ezelőtt, de te nem tetted… Minden erőmmel azon voltam, hogy lásd magad az én szememmel. Lásd mennyire szeretlek téged, mennyire fontos vagy nekem! Hogy meghalnék érted, annyira belopóztad magad a szívembe! Amikor szomorú voltál ott voltam melletted.. Megvigasztaltalak, felvidítottalak. Ha éppen boldog voltál, veled örültem az örömödben osztoztam, de neked soha semmi nem volt elég… Fogalmad sincs mennyi éjszakát sírtam át miattad! Fogalmad sincs milyen nehezen festettem fel magamra mindennap azt a kibaszott műmosolyt,amikor közösségbe mentem, hogy ne lássák rajtam, hogy darabokra vagyok törve belül. Hogy milyen nehezen fogtam vissza a sírásaim amikor kiakartak törni. Fogalmad sincs milyen volt 0-24-be rád gondolni! Minden reggel te voltál az első és minden este az utolsó gondolatom lefekvés előtt… A napközbeni gondolataimról inkább szót sem ejtek. Fogalmad sincs milyen érzés évek óta így élni, hogy az a személy akiért bármit megtennék, nem , hogy nem viszonozza az érzéseimet, de még csak emberszámba sem vesz… Remélem soha senki által nem fogod megtapasztalni ezt az érzést! Ezt még a legnagyobb ellenségemnek sem kívánom! Neked ezek nem voltak nagy dolgok, de bennem ezek miatt a “kis” dolgok miatt tört össze egy világ. Tényleg az a legrosszabb az egészben, hogy én próbáltam minden tőlem telhetőt megadni neked, amit csak tudtam. Akármilyen kedvem volt, akárhogyan éreztem magam érzelmileg, nem számított… Mert az egyetlen “dolog” ami számított nekem az TE voltál! TE és, hogy boldoggá tegyelek, de már minden mindegy… Akármennyire is próbáltam jó ember lenni számodra, sosem jött össze… Soha nem tudtam igazán fontossá válni számodra, akármennyire is akartam. Akármennyire is próbálkoztam. Én barom még évek után 0 kommunikációval is azt hittem, hátha lehet ebből még valami. Hátha újra beindul a beszélgetés közöttünk, mint mindig eddig, de nem így lett… Rendben! Mostmár felfogtam, hogy egy idegesítő kis kolonc vagyok számodra, akitől soha a büdös életben nem akarsz már semmit ezen a világon. Sokáig agyaltam rajta, hogyan tudnálak elfelejteni, hiszen minek legyek oda egy olyan emberért, akinek semmit sem jelentek. Letiltottál instán… Azt hiszem ez volt az utolsó löket amire szükségem volt, hogy elengedjelek. Kitudja mennyi időbe fog telni, mire eljutok odáig, hogy teljesen túl leszek rajtad. Talán hónapok, évek… Vagy talán soha. Ezt nem lehet tudni, de ígérem próbálkozom és nem zaklatlak többet

Elengedlek…

#elengedés #elmúlás #viszonzatlan szerelem #reménytelen szerelem #elengedni #fájdalom #lelkifájdalom #szerelmi csalódás #búcsú

[vyrag10]

OHNODY - Kiazaki

A szavaid markában verdes a pszichém

Az iszonyat futkos a gerincem sínén

A szépséget keresed, de nehezen találod

Mindenben a fájdalmad, a hibákat látod

Magadat sem érted

Kerül, amibe kerül

Lefekszik a szíved a haragod meg felül

Ugyanaz a kar üt, ami később ölel

És ugyanaz a kar, ami a keresztre szögel

Baljós mondatokkal mostad az agyamat

Süket voltam magamra nem hallottam a zajodat

Vigyázok az utcán, hogy merre lépek

De nem kérek elnézést, azért hogy élek!

Ki pislog előbb? Ki az, aki veszít?

Ki az aki vonz és ki az, aki feszít?

Ki az, aki sír és ki az, aki nevet?

Kit akar a néped? Kitakar a neved.

Neked mindent szabad

Másnak azt amit mondasz

Bajba kerül az, aki a lelkedben olvas

Olvad.

Holnap talán felszárad a latyak

És a ködöt eltépik a tiszta sugarak.

Ijesztő, hogy nem látsz, még nem is ismersz

Lefelé taposol és felfelé ívelsz

Feltűnik-e, hogy ez ugyanaz a terep?

Ugyanaz a képlet, ugyanazok a terek

Mi neked a szeretet? Mi lehet az eszeden?

Fénylik a néven a máz meg a szerepek

Vagyok valaki, neked nem tudom ki lehetek

A senki és a minden az ugyanaz ne feledd!

Ki pislog előbb, ki az aki alszik?

Ki, az aki vére a tajtékon habzik?

Ki az, aki eszik és ki az aki terít?

Ki az, aki mer és ki az, aki merít?

Ki az, aki untat és ki az, aki unja?

Ki az, aki érti és ki az, aki tudja?

Ki az, aki tanul és ki az, aki tanít?

Ki az, aki érzi és ki az, aki hasít?

Dalokon keresztül üzengetünk

Remegő szívhang, mi az üzenetünk?

Visszhang a tézised mimóza spleen-je

Szerettelek bazdmeg nem kell ide Nietzsche!

Sosem az bánt, aki őszinte hozzád

Mélyen valahol benned az igazság

Előlem futhatsz, de magad elől faszság

Önmagadat legyőzni az igazi nagyság

#ohnody #hegyidóri #dalszöveg #zene #magyar #kiazaki #dal #Spotify

[tinaa01]

Csak Te létezel

Csak Te létezel már számomra

Én egy egyszerű lány szeretnék lenni,

Egyszerű, de mégis különleges.

Különleges, számodra megfelelő.

Boldog, de veled.

Minden érzésemet neked szentelem,

Minden szeretetemet irántad érzem.

Te vagy a motivációm ebben az életben,

Ha Te is elhagysz, nem is szeretnék többet.

Csak érted dobbog a szívem,

Csak veled szeretnék mindent.

Szeretném, hogy reggel mellettem kelj,

Majd este mellettem pihenj.

Neked szeretnék megadni mindent,

Mert Veled érzem, hogy teljes lehet minden.

Neked szeretnék este puszit adni,

Reggel neked szeretnék kávét főzni.

Nem tudom magam rajtad túltenni.

Érted ragyog a két szemem.

Első pillantásra is különleges voltál.

Mikor elsőnek hozzád szóltam

Még a hangom is beleremeget.

A hang, amit amit szeretném, hogy Te halj,

A hang, ami csak neked mondja, hogy

Őszintén szeretlek.

Fura érzelmek,

Fura gondolatok,

De talán azért fura, mert őszinte.

Irántad őszinte a hangom, a nézésem, a hangulatom.

Veled minden perc ajándék,

Ajándék, melyet csak én szeretnék érezni.

Birtokolni nem akarlak,

De az életemet nem tudom elkepzelni nélküled.

Nélküled üres utcákat járni,

Nélküled az üres kapuban várni,

Nélküled üres lenne az életem,

Mert csak veled szeretnék lenni.

Talán lehetne az a címe, hogy őszinte érzelem,

Vagy akár őszintén veled,

Vagy csak őszintén.

Annyi gondolatom van amit irántad érzek,

Annyi mindent szeretnék veled megtenni míg élek.

Utolsó szónak annyi, hogy talán,

Téged tényleg őszintén, tiszta szívemből tisztellek, és szeretlek!!!

Amúgy, fura

Sose tudtam ilyen hamar megszeretni valakit, mégis közel húz a szívem hozzád, mégis veled akarok lenni, mégis téged akarlak csókolni.

Fura, de őszinte!!

#csak te #szeretlek

[az-igenytelenseg-igenyessege]

Te az elejétől fogva különleges voltál.

Nem a tucat, nem a képmutatás, nem az elvárt.

Így ahogy pörgetem az embereket, egyik sem hasonlít hozzád.

Hozzád egyszerűen nincs fogható.

Te egy valóságos csoda vagy. Az élet.

Érted küzdeni fogok amíg élek.

[pstpst7]

Égen járó véres folt, a nap újra láva hold. Rám szórja édes fényét, szememnek drága lényét. Téged látlak varázs égben, a szád íze bennem ébred. Két karodban láva testem. Holnap, ha jössz minden rendben. Érted élek szép szerelmem, ha nem jössz többet ölj meg engem.

[bxgxcx]

M

Nézd meg, életem,

érted még a hűvöset is felejtem,

érezd értem, életem,

nehogy már csak miattad élhessek,

kérlek, 

számomra az egész élet csak vétek,

de érted? 

Érted még két életnyi vacsorát is kérek. 

Csak értsd meg, 

Miattad eszem s élek. 

Nehogy nélkülem ébredj, érted még az életem is oda adnám végleg. 

Kérlek, élet, könyörülj rajtunk, kérlek, szerelmes kezeim közt már csak ő aki élhet. 

#szerelem #szerelmes #életem