#terepbejaras | Explore Tumblr Posts and Blogs

homregeszet · 2 years

Text

Archaeo moodboard -🎨 A RÉGÉSZET SZÍNEI: ARANYLÓ SÁRGA

A sárga tónusok közül talán mindenki kedvence az aranysárga, de az biztos, hogy ez hoz leginkább izgalomba mindenkit. A sárga tónusok közül talán mindenki kedvence az aranysárga, de az biztos, hogy ez hoz leginkább izgalomba mindenkit.

Az első kérdések egyike, amikor kiderül az emberről, hogy régész, hogy szoktunk-e aranyat találni. Nos, meglehetősen ritkán és olyankor nálunk is nagy az izgalom. :)

A precíz, alapos feltásárt követően pedig mindig hírt adunk a ragyogó sárga apróságokról. (Lásd itt vagy itt)

🍂 🌽 ☀️ A nemesfémeken túl azonban oly sok más aranyló tónussal találkozhotunk munkánk során, ami a mindennapokat különlegessé teszi. Hiszen a természet maga a csoda! 💛

Kertész Gabriella Nikoletta

Folytatása következik!

Kérdésed vagy észrevételed van? Írd meg hozzászólásban!

Kollázs: Kertész Gabriella Nikoletta

A fotókat válogatták: Csengeri Piroska, Fábián Sára, Horváth Antónia, Kertész Gabriella, Kovács Niki

3 notes · View notes

homregeszet · 4 years

Text

Miskolci Régész Enciklopédia: Terepbejárás

TEREPBEJÁRÁS

Terepbejárásnak nevezzük a régészeti lelőhelyeken műszerek segítsége nélkül (kivéve GPS) végzett felszíni kutatásokat és ehhez kapcsolódó adatgyűjtést, kiértékelő dokumentálást. A terepbejárás kapcsolódhat már ismert és regisztrált lelőhely újbóli feltérképezéséhez, állapotának ellenőrzéséhez vagy új, még ismeretlen lelőhelyek felkutatásához, azonosításához.

A terepbejárás célja szerint lehet tudományos: egy önálló kutatás vagy nagyobb kutatási projekt része, tehát irányulhat egy adott lelőhelyre, de tágabb mikrorégióra is (régészeti topográfia, szakdolgozat, településhálózat kutatása, csatatérkutatás stb). Sok esetben azonban hatósági (hatástanulmány, nyilvántartás) jellegű, például beruházásokat megelőző adatgyűjtés, melynek célja, hogy megállapítsuk, hogy szükséges-e régészeti feladatellátás (megelőző feltárás, régészeti megfigyelés) a beruházás megvalósítása előtt. A terepbejárás alkalmával a mezőgazdasági munkákkal járó talajmozgatások során felszínre került leletekből tudjuk megállapítani a lelőhely nagyjábóli kiterjedését és a leletsűrűsödési foltokat. Az így kapott kép azonban gyakran csalóka, pontos adatokkal nem szolgál. Ennek oka, hogy eltérő talajminőségben eltérőek a látási viszonyok. Az éppen beszántott nagy talajrögökben kevésbé érzékelhetőek a régészeti leletek, mint a finom, porózus tárcsázott földben. Az is előfordulhat, hogy egy adott időszakban több lelet kerül a felszínre, míg a következő talajforgatás elrejti azokat. A munkafolyamat során a bejárás céljától és jellegétől függően gyűjthetünk leleteket, de ez nem minden esetben történik így. Ha még korábban nem ismert lelőhelyen zajlik a kutatás, jellemzően felgyűjtésre kerül néhány olyan lelet, amely segíti a lelőhely korszakba történő besorolását. Ha ismert lelőhely állapotfelmérése zajlik, nem feltétlenül szükséges leletgyűjtés. A terepbejárás során általában GPS-t használunk, amellyel koordinátásan be tudjuk mérni a leletszóródás alapján a lelőhely határait, illetve a leletsűrűsödési foltokat, fontosabb leletek megtalálásának helyét. Ezen kívül általában úgynevezett tracklogot is rögzítünk, amely később térképre vetítve megmutatja, hogy a lelőhely mely részein, sávjain jártunk.

“Fésűs” módszerrel (lásd lentebb) bejárt felszín nyomvonalai és észlelt leletszóródás térképre vetítve (Térkép: Kiss Dániel)

Két típusát különítjük el: extenzív és intenzív terpejárást. Az extenzív terepbejárást akkor alkalmazzuk, ha olyan területet vizsgálunk, amely régészeti érintettsége még tisztázatlan, vagy ha egy adott területen a lehetséges összes régészeti lelőhely felkutatása a cél.

Az intenzív terepbejárás célja a már ismert lelőhely felszíni adatainak módszeres vizsgálata. A terepbejárás történhet különösebb redszer nélkül. Jellemzően az extenzív módszer esetében fordul elő, hogy a lelőhely után kutatva, vagy annak sűrűsödési-ritkulási foltjait keresve járkálunk a felszínen a talajt vizslatva.

Extenzív terepbejárás Borsodivánkán (Fotó: P. Fischl Klára)

Történhet azonban “fésűs” rendszerben is, amikor egymástól meghatározott távolságra, egy láncot alkotva felsorakozó régészek járják végig a felszínt, az egymástól való távot végig tartva, ki ki a maga sávjában haladva.

Megkülönböztetjük továbbá a szisztematikus felszíni leletgyűjtéssel járó terepbejárást is. Ennek során a felszínen pontosan bemért koordináta pontok között egy madzagokból álló négyzetháló kerül kifeszítésre, jellemzően 50x50 m-es, 1x1m-es négyzetekre felosztva. Minden négyzet kap egy betűből és számból álló kódot, majd felgyűjtjük és külön csomagoljuk a felszínen látható valamennyi leletet. Ezt követi a leletek szétválogatása, feldolgozása, mely során külön kategóriaként kezeljük az állatcsontokat, paticsot, követ, kerámiatöredékeket (edényrész, díszítés szerint) és egyéb leleteket (pl. állafigurák, specializált tárgytöredékek), majd ezek darabszámát és súlyát táblázatban rögzítjük, az állatcsontokat pedig további analízisre küldjük. Az így kapott statisztikai értékek alapján felszíni leletszóródási mintákat vizsgálhatunk. A módszer fontos eleme a RONCSOLÁSMENTES KUTATÁSI CSOMAGnak.

Négyzethálós, szisztematikus felszíni leletgyűjtés (Fotó: P. Fischl Klára) Ajánlott irodalom: http://bronzkor.hu/terepbejarasi-gyakorlat-kotelezo/ (utolsó elérés2020.05.21.) http://bronzkor.hu/roncsolasmentes-kutatasi-csomag-ii-terepbejaras-es-statisztikai-modszerek/ (utolsó elérés2020.05.21.) Szócikk: Kertész Gabriella Nikoletta

#régészenciklopédia #szócikk #terepbejárás #régészet #hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #miskolc #hermanottó #archaeology

8 notes · View notes