Pompéry Judit (Berlin)
>A hajdani Bizánc (a Topkapi-tól a Yedikule-ig), de akár a 19. sz-i
Konstantinápoly is, légypiszok a térképen a mostani monstrumhoz
képest. Mára Isztambul benőtte az egész környéket: felkúszott a
Boszporusz mentén szinte a Fekete tengerig, kiterjedt a Márvány tenger
európai partján Selimpaşától, az anatóliai oldalon Tuzláig – hasonlóan a
Ruhr vidékhez, ahol egy-egy…
aki azt állítja, hogy Petőfiről nem lehet jó műalkotást készíteni, az persze nem olvasott Karinthyt
PETŐFI SÁNDOR
Született a Nagy Magyar Alföldön, a Kárpátoktól az Adriáig és visszafelé, egy anyától Sorsharag nevű unokafivérével. Húszéves korában bejelentette a sóhivatalnál, hogy mindenkinek szabadnak kell lenni, magyar szabad, osztrák szabad, olasz szabad, német birod. szabad. Később a Magyar Lánccsörgető Egyesület Részvénytársaságnál kapott alkalmazást, mint főcsörgető, majd a Külső Tavaszmező utcában világítási minőségben működött, a szabadalmazott lángelme-égő társulatnál. Számos óriás jelentőségű felfedezést tett, így például ő jött rá, hogy a szerelem sötét verem, és hogy kint egy mezőn az ember jobban érzi magát, mint egy sötét szobában lecsukva fejjel lefelé, összekötött kézzel. "Csatában esem el, mibe fogadjunk" című versében megjósolja, hogy csatában fog elesni, mely ígéretét be is váltotta. Másik ígéretét "Szeptember végén" című versében, melyben azt írja, hogy nem csatában fog elesni, viszont nem váltotta be. Szobra a Duna-parton áll, fölfelé tartott három ujjával jelzi a közvetlen alatta állomásozó propellerközlekedés másodosztályú menetdíját: - mások szerint viszont arra esküszik, hogy Ábrányi Emilt nem is ismeri, nemhogy ő szólította volna fel a róla szóló költemények megírására.
Barna kis lány szemének a lángja
Idetűzött szívem pitvarába,
Kis halacska szőke Tisza vizén,
Örömében akrát ugrok biz én.
Olyan az ő lelke, mint a rózsa,
De mint az a fehér, tiszta rózsa,
Fehér rózsa az én babám lelke,
Fehér galamb az ő nagy szerelme.
Barna kis lány, mikor megláttalak
Bennem mindjárt nagy szerelem fakadt,
Megláttalak New York kávéházban,
Mint harmat kökörcsin-virágban.
Kacsintottam, barna kis lány, neked,
De te ültél zordon férjed mellett.
Barna kis lány, te a fényes hajnal,
Férjed pedig a fekete éjjal.
Színművészet a te hivatásod,
Barna kis lány, magyar vagy te, látom,
Magyar az a fényes lelked neked,
Az isten is magyarnak teremtett.
Zordon férjed tojást evett, hármat,
És titokban megcsípte a vállad.
Hej, titokba, te is mosolyogtál,
De hej, bizony, énreám gondoltál.
Beültetek aztán kocsikába,
S elmentetek egy nagy szállodába.
Igaz, magyar szálloda volt az is,
Igaz, magyar a lelked neked is.
Kiskapunál, hej, megálltam ottan,
Reszketett a szívem, rád gondoltam,
Rád gondoltam, remegő szívedre,
Fehér galamb, magyar szép lelkedre.
Rád gondoltam, gondolsz-e most énrám,
Kis kezedet összeteszed mélán.
Megértetted-e az én lelkemet,
Mint a szellő a fényes felleget.
Fehér rózsa az én babám lelke,
Fehér galamb az ő nagy szerelme,
Barna kis lány, ha te szeretsz végre,
Felrepülök a csillagos égbe.
Sokkal nagyobb szégyen Rákay Philipnek lenni, mint árufeltöltőnek egy francia kisboltban.
Az első különbség az, hogy egy árufeltöltőből még bármi lehet, egy Rákay Philip viszont rákayphilipségében érte el a csúcsát. És az a csúcs - mind tudjuk - nem magas.
Másrészt egy árufeltöltő becsületes munkát végez. Lehet, hogy a társadalmi hozzájárulása nem látványos, de nélküle nem lenne bolt, a bolt nélkül pedig nehezebb lenne az élet.
A rákayphilipek nélkül viszont nem csak, hogy lenne élet, de jobb is lenne az élet. Boldogabb lenne, mint piócák nélkül fürdeni a tóban vagy mint jégeső nélkül sétálni a Városligetben.
A rákayphilipek nélkül több tehetséges ember maradt volna Magyarországon - már csak azért is, mert a tehetségtelenek nem vették volna el a helyüket.
Érdekes innen, egy sokkal egészségesebb világból nézni, ahogy lopott pénzből magas polcra ültetett árufeltöltők őszintén elhiszik, hogy egy súlyban vannak olyanokkal, akik valóban le is tettek valamit az asztalra - és akiknek ők maguk nehezítették meg az életüket.
Érdekes látni, hogyan próbálják a saját szintükre alacsonyítani a közízlést, hogy ne latszódjon a kicsiségük. És hogyan találnak ehhez partnerre a lelki és intellektuális szegényekben, akik úgy látják, ha a porba rántják maguk mellé a nagyszerűt, máris egy szintre kerülnek velük.
Pedig ez tévedés. Vannak, akik árufeltöltőként is nagyszerűek, és vannak, akik méltóságos úrként is senkik maradnak.
Egyébként ne könnyítsük meg a szembenézést és ne éltessük a hazugságot a játék kedvéért se tovább: mi, akik elmentünk, nem lettünk árufeltöltők.
Szabad emberek lettünk, akik tisztességes környezetben, még a nyelv és a társadalmi tőkénk elvesztése nyomán keletkező óriás versenyhátrányban is jobban megálljuk a helyünket, mint a megannyi futottak még, aki elcsalta a versenyt.
Innen, egy egészségesebb társadalomból nézve, rossz látni, hogy akkorára nőttek a piócák, hogy alig látszik tőlük a tó.
De mindenképpen melengető, jó érzés tudni, hogy már nincsen hozzájuk közünk, nem kell velük együtt dolgoznunk, nem kell felszisszennünk az otrombaságaik hallatán, és nem kell a gyerekeinket olyan közegben felnevelnünk, amelyben rákayphilipek címlapon vannak.
Előttünk fejlődés van és pálya. Köszönjük, de minket ne sajnáljatok. Aggódjatok magatokért és sajnáljátok magatokat, akik egy egykor szép tavat pocsolyává silányítottatok.
Mert nem a mi vérünket, a ti véreteket szívják a hatalmasra nőtt piócáitok.
G Fodor G, az "óriás" törpe, ő lemaradt a plakátról.. Pedig a Köpcös őt használja sérelmei feldolgozására, /elnöki falloszpolírozásra/ és saját személyiségfejlesztésére..
Előbb belenéz a tükörbe, elmélázik milyen volt, amikor még szembenézhetett saját kis törpéjével, majd ránéz a szobakutyák arányaihoz nemesített G. Fodorék apró liliputijára, és megnyugszik, hogy az anyatermészet mégse vele volt a legkegyetlenebb, amikor saját tokaszalonnával ajándékozta meg, és killermód kezelhetetlenül burjánzó bélrendszerrel.
Csak a szokásos nyünnyögés, elkeseredett fanyalgás, szó szerint ugyanazok az unásig ismételgetett libsi-haladár toposzok, ugyanaz a tehetségtelen, eszdéeszes gőg, mint oly sok éve már.
Az csak véletlen, hogy ez a PostaBankon hízott díszpéldány vénségére pont úgy néz ki, mint egy romok alól előásott Kern András.
Fontos a hosszú memória. Én éltem azokban a Magyarországokban a rendszerváltás után, ahol bárki volt kormányon, Geszti Péter kapta a hátszelet, elismerést, jött szembe, repült feletted, ha akartad, ha nem.
Az első 20 év, haverek mindenhol, államtól félállamon keresztül a provinciális soft powerbe betonozott médiagecikig mindenki haver. Aztán jött 2010, azóta csak simán jól él, mert a NER-es pénz sem büdös, de Péter már nem nélkülözhetetlen, sem ő, sem a letűnt korszak hasonszőrű szakértői.
Amikor Geszti óriás volt, a 90-es évek eleje-közepe, akkor Magyarország egy roncs volt. Ahhoz képes a mai Svájc, a mai egy sci-fi. Ha ma 1995-be utaznál, nyugati turista lennél, és elszörnyednél.
Péter ma szörnyed el.
Azt is merészeli nyilatkozni ez a takonygerincű eszdéeszes görény, hogy: "A NER pedig nem méricskél: a tehetségnél fontosabbá vált a törzsi hovatartozás."
Mondja ez, aki pusztítóan tehetségtelen dalszövegíróként országos hírnevet és tanácsadói / ügynökségi karriert kapott ajándékba.
Az egész életét törzsi logikában élte le, onnan kapta a megbízásokat, a kritikát, a hátbaveregetést, mindent. A bankszámláján egyetlen fillér sincs, amit nem a bolsi / külkeres / néphadsereges kapcsolatrendszer folyományaként kapott.
PSG Ogli és a kis csapata elugrik enni egy jót a Türkizbe, az előző részben megismert Amir éttermébe.
A férfi üdvözli a Guglit (Olivért), King Kongot (Papaszítát) és az új srácot, akinek még nincs neve.
A tulaj elnevezi Djangonak, mert kiskorában őt is így hívták. Megjegyzi milyen jóképű a srác.
Elindul a továbbképzés. Legközelebb elegánsabban kell öltöznie az újoncnak, hogy pacek legyen.
Amir prezentálja a PSG Ogli nevével kirakott óriás pitát. Azt mondja az új gyereknek, hogy ha híres lesz, ő is kap egy ilyet.
Papaszíta megint azon gondolkodik megéri-e az a havi ötmilla ezért.
Elkezdik tömni a majmot, meg a gorillát. Olivér vázolja az új fiúnak, hogy mi a terv.
Befogja mutatni a legkomolyabb embereknek, illetve elviszi fodrászhoz és edzőterembe is. Papaszíta megjegyzi, hogy nála erősebb nem lehet.
Kell egy instagram név is a srácnak: psgamir6ofisöl
Ezután a társaság mottóit tanítják meg a fiúnak. Három is van:
Kis pénz, kis foci
Kedvességem határtalan
Minden középszerű
Amir szerint fontos, hogy a társadalom fele pozitívan vélekedjen egy influenszerről és hogy példaképpé váljon. Olivér hozzáteszi, hogy annak idején ezt a leckét ő is megkapta a férfitől, mert bűnözőkkel fényképezkedett és kapott érte egy lebaszást.
Báránybordát és egyéb húsokat hoznak a társaságnak. Úgy néz ki Amir mégsem lett vegetariánus.
Olivér lefényképezteti a tálat az újonccal és mondja neki, hogy ezt fel kell tolni instára. Lássák az emberek milyen jól élnek.
Amir szerint Ogli nagyon jól öltözködik és segíthetne a fiúnak új ruhákat választani.
Végül érkezik a desszert. Készülnek a képek és videók instára, ahogy tanulta Django.
Az ebéd után PSG Ogli és Papaszíta visszaszerzi Szimbát. Következő lépésben meg Olivér visszahódítja Vikit.
A lány örül a fiúnak és a kutyának is, mert hiányoztak neki.
Azért megkérdezi honnan tudta, hogy itt van éppen. Ogli beismeri, hogy kamu profilról stalkolta instán.
Papaszíta szól a fiú érdekében pár jó szót és a lány beadja a derekát.
Meglepetéssel készült Olivér: elviszi Vikit léghajózni.
Egy hatalmas csokor rózsával is kedveskedik a lánynak. Állítása szerint az összes rózsát felvásárolta a boltban. A csomagolással laza húsz percet küzd, de a Viki így is örül neki.
Megkérdezi Olivért hány szál rózsa van a csokorban, de a fiú nem tud számolni.
Emelkednek és kiderül, hogy Ogli nagyon fél a magasságtól. Recsegni kezd valami a léghajón, ami nem segít a hangulaton.
Papaszíta Szimbával figyeli az eseményeket.
Nagyon idegesen száll ki a léghajóból Olivér. A lány szerint szép kis férfi, mert majdnem elsírta magát fent.
A nagy izgalmak után Olivér parfümöt akar venni az ország legkomolyabb parfümériájában.
A fiú Papaszítát arról faggatja, milyen illatokat szeret, mert érdekli a világa. King Kong a fűszereseket kedveli.
Nem csak shoppingolni hozta magával a testőrt, hanem azért is, mert komoly dolgokról akart beszélni.
Bár alkalmazottakhoz nem szokott közel kerülni, de nagyon megkedvelte a férfit és a nagybátyjának tekinti.
Papaszíta megtisztelve érzi magát. Reméljük ez nem azt jelenti, hogy már nem kap fizetést.
Olivér hálája jeléül két parfümmel lepi meg az öreget.
Az egyiket azért kapja, hogy mindig az legyen rajta, amikor nála dolgozik. A másikat magáncélokra használhatja.
Jó tett helyébe jót várj.
Mettához az esküvői fotózás előkészületei közben kapcsolódunk be. Érkezik a lovagja a második randira: Schmuck Andor.
A lány nagyon örül neki és azt mondja nagyon jól néz ki. Megjegyzi, hogy ez a legszebb szett, amit eddig a férfin látott.
Elkészült a menyasszony, de a cipellőt még rá kell adnia a hercegnek.
Sajnos Schmucki nem elég rutinos, mert eddig csak idős hölgyekre adta fel a mamuszt és a papucsot, de nagy nehezen felszenvedik a cipőt.
Elkezdődik a fotózás. Metta nagyon élvezi és azt mondja teljesen bele tudja élni magát a szerepbe, hogy éppen házasodnak.
Bevonul pár fiatal lány, akik a koszorúslányok lesznek a fotózáson.
Andor egyből bókolni kezd a hölgyeknek, ami zavarja Mettát.
Kint folytatják a fotózást, de a politikusnak tériszonya van és az életéért küzd.
Felhúzzák egymás ujjaira a gyűrűket, aztán Metta közli a férfivel, hogy amúgy ő nem akar férjhez menni.
Schmukinak bejönnek a koszorúslányok, amire Metta nem reagál túl jól. Andor szerint a lány féltékenysége az első feleségére emlékezteti.
Mindenesetre mindketten jól érezték magukat a fotózáson. A harmadik randin vacsorázni viszi Mettát a férfi.
Kata Amerikában van, hogy találkozzon az ingatlanossal, aki át fogja baszni.
Megnézik a lakást. 2 milliárd forintba kerül. A nő odáig van érte, viszont majd személyzetet kell felvennie, hogy rendben tartsák.
A lakásnézés után találkozik Viktorral, akit az instáról ismer és azt kell tudni róla, hogy itt él.
Arról érdeklődik a nő, hogy milyenek itt a lehetőségek. Mindent lehet.
Viktor szerint nagyon nyitott és elfogadó itt a közösség és sok a vegán.
Kata elmeséli, hogy ingatlanos szeretne lenni idekint. A férfi figyelmezteti, hogy nem egyszerű engedélyt szerezni. Van ismerőse, akinek 2 évet kellett várnia erre.
Aurél kerti partit szervezett, amire meghívta Hercegéket, a barátnőjét, Larát, meg még valami random gyereket.
Sajnos nem túl gyakorlott vendéglátó és a grillel se bánik túl jól.
Csabi szerint nem illik üres kézzel vendégségbe menni, ezért egy csokorral érkezik, de nem virág-, hanem pénzcsokorral.
A vendéglátó nincs elájulva az ajándéktól, de belátja, hogy ha már hoznak valamit, akkor pénzt hozzanak.
Herceg megkérdezi Larát, hogy újra együtt vannak-e? A lány nem túl lelkesen azt mondja, hogy igen.
Aurél elég ellenséges mindenkivel. Kivéve Nikoval, a kis malackával.
Csabi basztatja a srácot, hogy mi ez a foscsi hangulat? A vendéglátójuk, erre további morcoskodással felel.
Végül felfedi a fiú mi a baja. Zavarja, hogy amikor Olivér is a társaságban van, Csabi mindig a seggét nyalja.
Azt mondja Herceg, hogy ez azért van mert Oglira mindig számíthat. Emellett együtt járnak edzeni és nyaralni is.
Ez még egy döfés volt Aurél szívébe, mert vele nem megy nyaralni.
Érzi Csabi, hogy elszólta magát, ezért elkezd a grillezésről beszélni inkább.
Bedobja, hogy megsüthetnék Nikot, mert Isten azért teremtette a malacokat, hogy megegyék őket.
Aurél természetesen megvédi a kis kedvencét és visszatereli a szót Olivérre. Pár dolgot Csabi fejéhez vág, amiket kisípolnak.
Herceg felhozza Leti névnapi buliját, amikor egyedül Olivér védte meg a Filip-Metta koalíciótól.
Végül megpróbálja rendezni a szitut és megkéri Aurélt, hogy üljenek le kicsit beszélgetni.
Csabi megkérdezi, mikor veszi el Larát. Egyik fél se reagál pozitívan az ötletre. A fiú szerint a lány egy paraszt és elmegyógyintézetbe kéne tenni.
Elkészült a csirke. Kicsit túlságosan is. Mindenhol füst.
Mindenesetre esznek belőle, bár Csabi azt mondja nem szereti a csirkét, csak a mellét.
Aurél belátja, hogy nem sikerült jól a buli, bár természetesen ez nem az ő hibája. Elmennek a vendégek, a fiú ráhagyja a rendrakást a barátnőjére.
Megjegyzés 1:
Tegnap olvastam egy cikket arról, hogy Szandinál olyan jól sikerült a botoxolás, hogy lebénult átmenetileg az arca. Emiatt nem tudott valamelyik forgatáson részt venni. Valszeg ez lehetett az.
Megjegyzés 2:
Amir eredeti neve Cengiz Korkut. Nem értek a török nevekhez, szóval nem tudom, hogy lett Amir. Az is lehet, hogy félre��rtem, mert Olivért néha nehéz érteni.
Megjegyzés 3:
Kata borzalmasan unalmas. Ha lesz második évad remélem lecserélik.
Tegnap nem elegáns részegre ittam magam. Már délután öttől, egyedül voltam a Blahaluisiánán, meg a Hiperkarmán. Ezek eljöttek a Starndfesztiválra, megvették a Vip-jegyet, és gyűlölik majdnem az összes előadót, panaszkodnak, hogy nem hívtak meg színvonalas művészeket, úgy mint a Tankcsapda, vagy a Bikini. Dzsúdlót pl betiltanák. Krúby meg meg milyen csúnya dolgokat mond már! Élvezem, én kihasználom, hogy itt vagyok, de úgy általánosságban ezt a fesztivál életérzést nem élem, valami másra számítottam, mint mikor folyton ajnároznak valamit, aztán te is megkapod, és jó, nem rossz, de semmi extra. Reggel úgy keltem, hogy nem volt meg a ruhám. Tegnap este visszajöttem, valahol levetkőztem, és óriás törülközőbe csavarva elmentem medencézni. Az egyik ilyen borkóstolón volt egy magas beosztású néni, aki bement egy random idegen szobába, ledobta mindenét, befeküdt az ágyba, aztán hajnalban pucéran bolyongott, hogy nem találja a ruháit. A telefonom kijelző-fóliája, remélhetőleg csak az, be van törve több helyen is. Napközben hímzem a terítőt, az anyámmal nem beszélek szerintem most megint egy jó darabig, boldogabb voltam, ami-után megszakítottam vele mindent. Felvettek a mesterszakra, az elbeszélgetésen azt mondta a néni, levelező szerű tanrendre számítsak, dolgozhatok mellette, ha szeretnék. Megvárom az órarendem még, aztán elkezdem küldözgetni az önéletrajzom, meg a portfólióm, akár ősz közepére csak talpra állhatok, lehet visszaköltözöm keletre, vissza egy leszakadó régióba. Engem lep meg a legjobban, de a végén még kiderül, hogy értek a tervezőgrafikához, nemcsak papírom van róla. Tegnap előtt kaptam két arcra puszit egy random csávótól, hogy ő látta milyen őszintén éneklem. Nem zavart. Nem vagyok mostanában túl kellemes, veszekszem, panaszkodom, pofákat vágok, vagy csak melankolikusan magamba zárkózom.
Még használható volt, de érezni lehetett, hogy már nem sokáig.
1 millió Euro, huss.
Amúgy a nemzeti parkot hiába is kérdezik, mert ott most mindenki azzal van elfoglalva, hogy benne lesz a tömeges leépítésben, vagy megússza.
Évek óta a túlélésért küzdenek, de most ott is beindul a nagy kasza, ahogy az ország összes nemzeti parkjánál.
Mondjuk erről is hiába kérdezik őket, mert hangulat-megőrzési célból erről nem szabad beszélniük. Az egész elbocsájtási óriás-projektet mély hallgatás és titkolózás övezi minden megfélemlített érintett részéről.
Iványi György
>Miket beszèl az orszàg miniszterelnöke?
“A törpe vet ki szankciókat az óriásra.”
18.000 milliárd $ megtermelt érték (EU) szűk 1500 milliárddal szemben (RU). 12x akkora.
Az USA-val együtt 39.000 milliárd. 26x akkora.
A többi fejlett demokráciával együtt 50-55 ezer milliárd. Szűken 35x akkora.
Akkorának látja (vagy làttatja?) Oroszországot, mint tinilány àlmai pasijànak legbecsesebb…
feltaláltam az ultimate magyar lovebrandek hungerkiller szerelemgyerekét: hell x rudi. Óriás pöttyös rudi közepében az energiaitalos neonsárga zselés csík ami gondolom tuttifruttis, plusz egy kis koffeintartalom. Csimoták pörögnék