Tumgik
semminemjooo · 3 years
Text
Nem is ertem mit hittel... Hogy orokke turni fogom hogy magadhaz edesgetsz elhiteted velem hogy szeretsz, aztan meg hagyom hogy ujra osszetorj, megbants, es sanyargass?
Epp elegge tonkrementem mar ebbe az egeszbe, epp elegge nem tudok mar szerelmes lenni, es nem tudok hinni az emberekben, mert annyi csalodast es fajdalmat okoztal.
En is fontos vagyok. Fontosabb mint a szadista hajlamaid hogy tonkretedd az eletem minden apro pontját. Es ennel meg a vilag legrosszabb embere is jobbat erdemel, mert mindenkinek kijar a boldogsag.
Elegem van a mumosolybol, a latszolagos boldogsagbol, es a masok elol elrejtett depressziobol es osszetortsegbol.
Eleg volt.
2 notes · View notes
semminemjooo · 3 years
Text
Kezd kurvara elegem lenni belole, hogy folyamatosan csak olyan emberekre varok, akik valojaban futyulnek ra, hogy mi van velem es cseppet sem akarnak mellettem lenni. Hiaba haladnek, ha elvaras, hogy toporogjak egyhelyben hatha valaki ohajt velem egyutt haladni...
13 notes · View notes
semminemjooo · 3 years
Text
Tumblr media
0 notes
semminemjooo · 3 years
Text
Mikor annyira faj a lelked mert az utjaink kulonvaltak hogy elmesz bulizni..? Tenyleg? Csak gratulalni tudok latom a fontossági sorrend meg mindig ugyanaz.
2 notes · View notes
semminemjooo · 3 years
Text
Kar hogy a feltekenyseg az eletemet megeszi mikor orakon at foglalt vagy pedig elvileg azt varod hogy en hivjalak... Es kar hogy igy is epekedve varom hogy vegre valaszolj.
0 notes
semminemjooo · 3 years
Text
Szeretlek, nincs mas valasztasom. Mert ha valaszthatnek, akkor mar reg egy olyan ember utan futnek, aki hagyja hogy elkapjam, es az enyem legyen. Te hagyod, hogy kergesselek, neha kozelebb engedsz, hogy ugy erezzem nyeresre allok, majd olyan tavolra loksz el, amennyire csak tudsz. De valahogy megis mindig visszakanyarodunk ugyanarra a pontra. A kettonkere. Az en vilagom e pont korul forog. Korulotted forog.
6 notes · View notes
semminemjooo · 3 years
Text
Ez a kulonbseg kozted es koztem.
En meg mindig erted sirok, mikozben te mar masba vagy szerelmes...
#youbrokemefirst
4 notes · View notes
semminemjooo · 4 years
Text
Es en idiota miattad tetovaltattam 😂😂😂😂😂 sirok, h hogy lehettem ekkora fasz. Te is annyit ersz mint egy taknyos zsebkendo, amig uj vagy es használatlan addig tokeletes utana meg a kukaban a helyed.
0 notes
semminemjooo · 4 years
Text
Remelem tudod hogy te vagy az utolso ember akivel akar a levegon is osztoznek. Inkább fulladj meg.
0 notes
semminemjooo · 4 years
Text
Húsz év múlva nem akarom azt, hogy csak egy név legyek a múltadban. Húsz év múlva még mindig az életedben akarok lenni. Azt akarom, hogy amikor valaki megállít az utcán, és azt kérdezi, hogy együtt vagyunk-e még, azt mondd, hogy otthon várok rád
11K notes · View notes
semminemjooo · 4 years
Text
“talán csak az az ember szeretnék lenni, akit nem bírsz elveszíteni”
— this love // camila cabello
11K notes · View notes
semminemjooo · 4 years
Text
Azert annak orulok hogy a bugyis melltartos bonggal pozolos lanyokat meg mindig szanaszet szivecskezed meg hozzaszologatsz nekik. 😊 Igen, meg mindig tudom, igen, meg mindig szarul esik.
0 notes
semminemjooo · 4 years
Text
Rajottem, hogy bármit tehetek mar sose fogsz vissza jonni.
0 notes
semminemjooo · 4 years
Text
Csak ezt a májust hagyd, hogy végigégjen
Oly könnyű volt veled, s velem nehéz
Múltunk lakik ma minden létigében
Nem baj, ha nem hiszel; fő, hogy remélsz
Platánfa ága lelógó ereszben
Beléd oly görcsösen kapaszkodom
Felnőtt még nem vagyok, de már gyerek sem
Se bölcsőm nem volt, sem kamaszkorom
Hát mondd: ha most ez így veled ma nem megy
Hogy is mehetne bármi nélküled?
Mondd, ha most ez így veled ma nem megy
Hogy is mehetne bármi nélküled?
De minden olvadást fagyok követnek
A polcon Rilke dől egy Proust-kötetnek
Eltűnt időnkben mennyi révület
És mennyi szép remény zenéje benned!
Hát mondd: ha most ez így veled ma nem megy
Hogy is mehetne bármi nélküled?
Mondd, ha most ez így veled ma nem megy
Hogy is mehetne bármi nélküled?
0 notes
semminemjooo · 4 years
Text
Eloszor egy naplot akartam elkezdeni vezetni neked, de rajottem, hogy ez egyszerubb...
Legalabb mindig kéznél van, es ami eszembe jut le tudom irni neked. Aztan egyszer, ha visszasetalsz az eletembe, csak fogom magamat, adok neked egy linket es mar el is tudsz olvasni mindent.
Tudod milyen amikor ures vagy? Amikor hazaersz egy hosszu, es kemeny nap után, es egy emberrel beszelnel, egy embert akarsz csak latni, de o hallani se akar rolad?
Hiszen milyen lezarast kaptunk? Semmilyet. Millioszor elmondtuk, hogy vege, hogy semmi ertelme de valahogy megis mindig tudtuk, hogy ez nem jelent semmit, mert nincs vege.
Azt hittem, ez most is igy van. Hogy majd felbukkansz jol felidegesitesz, aztan pedig elmeseled hogy mi történt veled mostanaban. De megirtam neked azt az e-mailt es semmi reakcio... Pedig eskuszom szivem lelkem benne volt. Aztán felhivtalak, es te élből kinyomtad a telefont.
Az elso gondolatom az volt, hogy vajon melyik a rosszabb? Ha annyira gyulolsz, hogy mar inkabb fel se veszed, vagy ha valaki massal vagy? Erre nem tudom a valaszt meg mindig, nem tudom melyik torne meg jobban.
Mert mikozben te ignoralsz, es egyaltalan nem hiányzom mar neked, en mindenkinek azt hazudom, hogy mar nem hiányzol, csak faj. De nyilvan hiányzol, hiszen minden este te vagy az utolso gondolatom es minden reggel azt varom hogy az egyik ertesitesem te legyel... Hogy ujra keresel, hogy újra szeretsz es velem akarsz lenni.
Emlekszel arra a papirfecnire? Amire azt irtam, hogy mindennel jobban szeretlek? Nem tudom, hogy neked megvan-e meg. De az meg mindig igy van.
Setalj vissza, kerlek.
4 notes · View notes