plexi-personal

[plexi-personal]

Btw a futást nem hagytam abba, csak nagyon kerestem az utat és nem volt kedvem írni.

A garmin edző nagyon túlhajtott még év elején. Már 18 meg 20 km-es futásokat tervezett a 10 km 1 óra alatt célomhoz. Az egyik 18 km-esnél le is sérültem. Nem akartam végigtolni, csak 15 km-t, de jött a vonat és visszafordultam pár percre, hogy ne kelljen megállnom. -,-

Utána hetekig szenvedtem. Eléggé visszavettem a távokat, intenzitásokat. Magamnak próbáltam kitalálni edzéseket a korábbi tapasztalatokból. Ha már nem fájt nagyon a lábam, akkor mentem, próbáltam megtalálni az egyensúlyt.

Majd próbáltam magam az AI-ra bízni a humango-n keresztül, de totál leragadtam, nem láttam a fejlődést. Meggszakadnom sem kellett, de legalább megtanultam a Z2 futást.

Múlt hétfőn voltam teljesítménydiagnosztikán. Jövő héten indul az edzés személyi edzővel. Pénteken beszéljük meg a részleteket. Kíváncsi vagyok, várom. Addig sem vagyok tétlen. Felvittem a heti futást 2ről 3 alkalomra. 2 alacsony intenzitású, Z2, 1 intervall a küszöb felett picivel. Most újra elkezdtem élveztem és éreztem a fejlődést. Úgyhogy nagyon bizakodó vagyok.

Ma volt az intervall. Nagyon kemény volt. Amiket az AI generált eddig az elmúlt 2 hónapban, mind piskóta volt ehhez képest. A felénél azt hittem, hogy nem tudom megcsinálni ahogy terveztem. De aztán csak meglett. Végre újra éltem. Élvezni inkább utólag tudom, de nagyon.

Meg is döntöttem minden időrekordomat az 1 km-en kívül. 1 mérföld, 5k, 10k, 15k. Pedig a bemelegítés és levezetésen túl az edzés törzse 4x10 perc volt 4:45 és 5:00 közötti tempóval, 5-5 perc sétával köztük 8:30-9:00 köeüli tempóval.

Azt hiszem, hogy át kell gondolni a még ki sem tűzött célokat és picit magasabbra emelni a lécet, mint eddig gondoltam volna.

A 15k-n nem tudom, hogy mennyit faragtam, azt sajnos nem tartja nyilván.

[plexi-personal]

Dikk, megint rossz helyre posztoltam, na mind1, akkor a folytatás itt 😅

Ez már a túloldalt egy hegyről, pont félútról

A vége felé már kb csak ez a macskás kép van, mert elég fáradt voltam. Követte a túristautat viszonylag hosszan. A kereszteződésnél is a jelölt úton ment tovább. Aztán meghallott és elfutott :(

A parton meg már hideg volt és bestresszeltem, hogy azt írta a google, hogy innen már csak hétfőn jutsz el bárhova is. Net meg nem nagyon volt ott, úgyhogy le sem tudtam csekkolni az olasz közlekedős appban.

Ma eddig csak 7 km-t mentem, de pokol volt. Még kb 5 kell hazáig.

Ja az útvonalat megint elfelejtettem. Divaca - Muggia, a zöld vonal mentén

SMT 5

38.8 km, 1098 méter szintemelkedés

7:55 menetidő, összesen 10:40

Szinte pont ugyanannyi, mint az előző napon. Picit még gyorsabb is voltam.

Elég gyilkos volt, főleg a végére. Már az első 8 km után minden bajom volt, de aztán pörögtek a km-ek. A felétől a lábujjaim fájtak nagyon, az utolsó 6 km meg totál KO.

Ezen a kis településen töltöttem az éjszakát.

Az út első harmada egy gerincen ment, nagyon jó volt a kilátás szinte végig

[plexi-personal]

Jah ezt ide akartam. El is felejtettem már ezt a blogot

Pontosan 3 hónap kihagyás után

SMT 4

38.01 km 1298 méter szintemelkedéssel.

Picit lesajnáltam már előre ezeket az utolsó szakaszokat. Hiba volt. Igaz hogy nagy csupasz hegyek nem nagyon voltak, de volt sok ici-pici, néhány házas település. Olyan jó hangulatuk van, hihetetlen.

Az emberek is nagyon barátságosak, messziről integetnek, köszönnek. Néha még beszélni is elkezdenek még ha csak pár szót is tudnak angolul.

Túrázóval szinte nem is találkoztam. Csak az utolsó 5 km-en kb 5 emberrel, fent a hegytetőn.

Azért egy hajót még láttam az utolsó napsugarakban

Ma este itt alszom az egyik házban

Ez most csak 2 napos móka (plusz 2 egész napos vonatozás), de holnap is kb 36 km lesz. Remélem összeszedik magukat a lábaim reggelre.

[plexi-personal]

Amikor elindítottam ezt a blogot, nem gondoltam volna, hogy bármit is fogok ide írni a szűkszavú, képes beszámolókon kívül a Szlovén hegyi túráról. Aztán tessék. Ahogy gyűlnek a km-ek a futócipőben, úgy gyűlnek a gondolatok a fejemben. Majd jön egy kis gyötrelem, hogy leírjam, ne írjam? De nem tudok írni, ezt a teljesítményt nem kellene mutogatni, mi van ha rákthread lesz belőle, mi van ha jönnek a hater anonok. A másik oldalról pedig nagyon motiváló látni az apró fejlődéseket, haladást, ahogy látom a változást. Egyrészt kikívánkozik belőlem, másrészt minél többször megy át a fejemen, annál erősebb lesz ez a motiváció. Így arra jutottam, hogy 100%-ban megéri. Ha pedig valaki talál benne motivációt saját maga számára, az újabb +100%.

Amikor belevágtam a Garmin edzéstervbe, az 5K-val indultam. A terv csak a felmérő futás után volt látható, de eléggé csalódott voltam, hogy 4-6 km-es távok vannak csak, így egyből elvetettem a tervet és nekiugrottan a 10 km-esnek. Elég jó döntés volt. A run-walk-run stratégia nélkül pont ideálisak a 12-16 km-es edzések. A tapasztalások pedig 5 km után kezdenek jönni. Itt az 5K-s edzéseknek pont vége lenne és mennének a levesbe, mert már mással foglalkoznék. Így viszont még mindig van hátra 40-60 perc, ahol lehet figyelni és gondolkodni. Tök jó! Főleg, hogy nem a napi stresszen jár a fejem ilyenkor, hanem a futáson, mert élvezem és keresem, hogy hogy lehetne még jobb.

Az elején világos volt, hogy az oxigénellátás a szűk keresztmetszet. Viszont szerencsére hamar fejlődésnek indultam, folyamatosan tudtam növelni a tempót. Ma volt az első alkalom, hogy éreztem, hogy nem lesz ez így jó, picit visszább kell venni.

A felmérő futás 5 perc volt, teljes beadással. 4:51-es tempót bírtam, 184-es átlagos és 192-es maximális pulzussal. Egy lépés alatt lélegeztem be, egy lépés alatt ki. Végem is volt kb 5 perc alatt. A felénél már számoltam vissza. Ma 10x800 méter volt 3-3 perc sétával. Az első kettő nagyon jól ment, 4:51-es tempó, 175-ös átlag és 184-es maximális pulzus, 2 lépés kilégzés, 2 lépés belégzés, de majdnem ment volna 3-3-al is. Viszont a harmadik etap végén a sétánál éreztem, hogy bizonytalan a járásom, egy-egy lépésnél egy pillanatra ellazulnak az izmaim, megcsuklik a lábam. A séta végén nehézkes volt újra felvenni a tempót, viszont miután elértem, nem volt semmi gond.

Az 5K-s tervnél itt vége is lett volna az edzésnek mindenféle konklúzió nélkül. Így viszont volt még hátra 6 etap gondolkodni, próbálkozni. Itt jutottam arra, hogy picit visszabb kell venni. Hiába bírnám így folytatni, az izmaimnak több idő kell felvenni ezt az iramot. Visszaálltam a múltkori 5:20-as tempóra és hirtelen minden újra rendben volt.

A maradék időben pedig tudtam még eleget vergődni, hogy ezt le akarjam-e írni, vagy sem.

A tanulság, hogy figyeljünk oda az apró jelekre, és ha kell, akkor ne engedjünk a kísértésnek, vegyünk vissza egy picit. Hiába tudnánk jobban is teljesíteni, ha közepes távon valószínűleg megbosszulná magát, nem éri meg.

[plexi-personal]

Elég nehéz volt a mai futásban meglátni a jót, megtalálni a motivációt. Mondjuk elég hosszú volt, a feladás ne mvolt opció, így volt időm.

Ez volt a második az idén. Az első szerdán volt. Nagyon jól ment. Intervall edzés volt, mint mostanában szinte mindig. 10x kellett 800 métert futni 3-3 perc pihenővel. 5:10 volt az átlagos tempóm alattuk és már nem nagyon néztem, hogy még mennyi van hátra, sokkal inkább a basszus, már vége is érzés volt.

Ma könnyed futás volt a tervben. 15.9 km lett a vége. Nem is volt más "előírás". A célom az volt, hogy kocogok amilyen lassan csak tudok és igyekszem a pulzusom 160 alatt tartani. A tempóm kb 7 perc volt, lassabban már nem tudtam menni. A pulzusom nem bírtam a cél alatt tartani, az izmaim kezdtek beállni. Számoltam vissza a métereket, minden bajom volt. 3.5 km-ig bírtam, nem láttam tovább értelmét.

Ott átváltottam sétára, majd úgy folytattam, hogy tartottam a kényelmes 6 perces tempót míg 167-170-ig fel nem ment a pulzusom, majd séta míg le nem ment kb 135-re. Sokkal jobb érzés volt az egész. Nem volt tovább kínlódás az egész, a körülményekhez képest még élveztem is innen.

A cél a 10 km 1 óra alatt Február 19-én. Ez mondjuk szerintem 2-3 héten belül meglesz edzés alatt, mert szerdán a legjobb időm 1 óra 2 perc volt 10 km-en. De szeretném nem belesétálva megcsinálni, 160-as pulzus alatt végig.

Arra jutottam, hogy nem nagyon tudok mit csinálni. Le kell nyelni, hogy ez most nem úgy ment, mint ahogy szerettem volna. Folytatni kell, ahogy eddig csináltam és reménykedni, hogy addig még fejlődök annyit, hogy sikerüljön. Még majdnem 2 hónap, még csak kb félúton vagyok.

Vicces picit. 2 hónapja mikor elkezdtem még nem volt vele semmilyen célom azon túl, hogy hét közben viszonylag gyorsan tudjak plusz lépéseket gyűjteni.

[plexi-personal]

Azt kívánom mindenkinek, hogy ne engedje el magát, tegyen magáért, legyen erős.

Én nagyon elengedtem magam év elejére. Felszedtem pár kilót, az állóképességem kb nulla lett. Amikor már állandóan fájt a derekam és nem volt különösebb probléma a vizsgálatok után, csak tornát javasoltak, akkor elkezdtem magam összeszedni.

Kb március környékén kezdtem el összekaparni magam, szinte 0 állóképességgel. Heti 2 súlyzós edzés, hétvégi túrázás mászás, hét köben több gyaloglás, az utóbbi hónapokban heti 2-3 futás. Mostanában kezdett el jelentkezni a jelentősebb hatás. Pl. a mászást sokkal jobban bírom, nem fogyok el félúton. Ugyanazokon az útvonalakon 25-30-al alacsonyabb átlagos pulzussal megyek végig 2/3 idő alatt.

Október közepén miután leadtam kb 10 kilót, elkezdtem újra futni. Nem nagyon volt vele célom, csak hogy hét közben is legyen értelmezhető lépésszámom, ne legyenek olyan kiugróak a hétvégék, hogy jobban bírjam. Szabály csak annyi volt, hogy ne toljam túl, mint korábban, hogy ne sérüljek le, és ne menjen el a kedvem. A stratégia az volt, hogy lassan kocogok, és 155-ös pulzusszámnál átváltok sétára. Amint lejjebb ment, elkezdek újra kocogni. A táv hamar beállt 6 km-re. Amint elengedtem a gondolatot, hogy ha séta van benne, akkor az nem futás, elkezdett tetszeni, mert nem fulladtam ki benne, nem voltam teljesen levert utána.

Javulást viszont nem nagyon tapasztaltam. Miután láttam pár videót az alacsony intenzivású futásról és a VO2max trainingről, rájöttem, hogy ennek így nem sok értelme van. Eszembe is jutott, hogy csak ki kéne próbálni a Garmin edzőt. Célként beállítottam a 10 km 60 perc alattot és edzőként kiválsztottam Jeff Galloway-t a run-wak-run stratégiával. Elég jól megy eddig, hétről hétre látom a javulást. Általában 8x800 métert kell futni vagy céltempóval, vagy kihívást jelentő tempóval. Utána mindig van 3 perc séta a regenerálósdáshoz. Így szerencsére ugyanúgy nem vagyok levert a 12-13 km végére, és mindig nagyon várom a következő edzést.

Ezt a hónapot eléggé megtoltam. Ebből a szempontból picit jó is, hogy hamarosan újra meló. Legalább lesz rajtam egy fék. :'D

Végül 506 ezer lépés lett a hónapban. Év elején, közben, de talán még a múlt hónapban is kinevettem volna azt, aki ezt mondja. Mondjuk ez nem egy új havi cél lesz, az marad továbbra is,, hogy meglegyen a 300-350 ezer havonta, de erre most nagyon büszke vagyok.

Amin még meglepődtem, az az elégetett kalóriaszám. 34.702 a hónapban. Az naponta átlagosan picit több, mint 1000.

Egy pohár pezsgőt megittam közben, úgyhogy csak remélem, hogy összeszedett maradt valamennyire a mondandóm. :D Év eleje óta nem nagyon ittam alkoholt és ez így is marad ezt az egy napot eltekintve.

Az év elején még totál esélytelennek éreztem a havi 300k lépést. A munka totál ülő, a gyaloglásnál az átlagos lépéshosszam 0.9 méter, ami ebben nem segít.

Aztán nyáron egyszer sikerült behúzni. Akkor is és utána is, ha sikerült, akkor az utolsó napokon nagyon oda kellett tennem magam, előre számolgatni, hogy mennyi pluszt kell még a szokásos mellé hozzácsapni.

Erre most már 18-án meglett. Kíváncsi vagyok, hogy mennyi lesz a hónap végére. Akár a 400k, 450k is meglehet

Van egy érdekes hozadéka is a megnövekedett lépésszámnak. Kb 20 éve 46-os cipőket hordok. Viszont az utóbbi hetekben egyre gyakrabban érzem szűknek őket. Fel kell mennem 47-es méretre. 🤣🤣

[plexi-personal]

Megvolt az év utolsó mászása is. Még kell egy utolsó futás is ha hazaértem.

Szerintem nekem már 9-kor vagy 10-kor végem lesz és megyek aludni, regenerálódni.

Ez a Bucsek Henrik emlékút nagyon jó amúgy. Sokszor végigmentem már rajta, de egyes részei még mindig tudnak picit ijesztőek lenni ilyen nyirkos időben. Nagyon ki tudja kapcsolni az agyat. Két gondolat létezik ilyenkor. Ahol állok, ott stabilan állok-e, és hogy hova fogok lépni következőnek.

#bakony #via ferrata

[plexi-personal]

Az év elején még totál esélytelennek éreztem a havi 300k lépést. A munka totál ülő, a gyaloglásnál az átlagos lépéshosszam 0.9 méter, ami ebben nem segít.

Aztán nyáron egyszer sikerült behúzni. Akkor is és utána is, ha sikerült, akkor az utolsó napokon nagyon oda kellett tennem magam, előre számolgatni, hogy mennyi pluszt kell még a szokásos mellé hozzácsapni.

Erre most már 18-án meglett. Kíváncsi vagyok, hogy mennyi lesz a hónap végére. Akár a 400k, 450k is meglehet

Van egy érdekes hozadéka is a megnövekedett lépésszámnak. Kb 20 éve 46-os cipőket hordok. Viszont az utóbbi hetekben egyre gyakrabban érzem szűknek őket. Fel kell mennem 47-es méretre. 🤣🤣

[plexi-personal]

Slovenian mountain trail - 3

Az esti alig tartanak meg a lábaim után reggelre elég jól összeszedtem magam és sikerült lendületesen megindulni. Szinte csak lefele kellett jönni.

Félúton lefele eléggé elkezdtek fájni a lábujjaim és a tövük. Nem is nagyon értettem. Egészen míg haza nem értem.

Sajnos csak 2 pár van a kedvenc zoknimból. Mára már csak egy régebbi túrazokni jutott. Úgy néztek ki a lábaim miután levettem őket, mint ha egész nap a medencében áztattam volna őket. Az előző két nap nem voltak ilyenek, amikor 10 órán keresztül át volt ázva a bakancsom, zoknim.

Ez egy fontos tanulság a végére. Kell még 2 pár jó zokni, mert anélkül kb rémálom az egész.

Túl sok érdekesség nem jutott mára.

12.3 km volt maga a lejövet, 181 m felfele, 989 m lefele. Plusz 6.1 km be a városba, és 4.4 km még itthon hazáig. 166 632 lépésem lett a héten. Most pár napig szerintem csak pihenek. :D

[plexi-personal]

Slovenian mountain trail - 2

Tudtam, hogy hosszú és kemény nap lesz. 8-kor már el is indultam. Így is délután 7-re értem a szálláshelyre.

Az első 5 km nagyon kemény volt. Nyílt terep, térdig érő hó, semmi nyom. 20-25 perc volt megtenni 1 km-t.

A kilátás nagyon szép volt. Csak hát mögöttem volt. :DD Így addig élvezhettem míg megáltam 1-2 percre pihenni, képet csinálni.

Utána volt egy szakasz ahol legalább másnak a nyomaiban tudtam menni. Itt el is ment mellettem egy ember. Kb 2x olyan gyorsan ment. Még mindig nem dolgoztam fel azt a tempót. :DDD

Aztán ennyi. Bokáig-térdig érő hóban botladoztam még vagy 10 km-en keresztül. Hol magamnak törtem az utat, hol voltak nyomok.

Az út itt már végig az erdőben ment, nem nagyon volt semmi érdekes, csak a hó és a fák.

Egy helyen lehetett kilátni, Mariborra.

Aztán sötèt lett.

33.5 km lett. 890 m szintemelkedéssel.

Holnap még kb 15 km. Itt már kevesebb a hó. Meg végig lefele megy majd az út. 1 órára a vasútra kell érnem, hogy este 9 körülre Győrbe érjek. Aztán még 2 nap meló.

[plexi-personal]

Slovenian mountain trail - 1

Hát ez kemèny volt.

Az eleje nagyon jól ment, nagyon szép volt a kilátás is.

Innentől váltották egymást rétek, erdők, kb 2-300 méterenként. Nagyon szürreális volt. A réten sütött a nap. A fák között szakadt az eső. A réten megint sütött a nap, aztán a fák között apró szemű jég esett.

Utána nem sokkal jött egy idősebb férfi és csodálkozva nézett. Majd kinyögte. Maribor? Mondtam, hogy igen, oda tartok. Elég elismerő volt. Aztán megkérdezte, hogy honnan jöttem. A válaszomra csak ennyi volt a reakciója "Orbán!?!?!?" Majd mikor mondtam, hogy én sem kedvelem, még el is indult velem egy picit felfele. 2 perc múlva gondolta meg magát mikor hirtelen szél lett és megint jégeső.

Kb 2 óra múlva jött egy sípája. És a hó. Nem számítottam ennyire. Sok helyen térdig ért. Ahol nem volt olyan mély, ott is 10-30 centi. Sokáig mások lábnyomát sem láttam. Na innen nagyon kemèny volt. Ezzel nem kalkuláltam. Hiába mentem otthon hóban a múlt héten.

Aztán nem sokkal később a nap is lement és még 2.5 óra várt rám a sötétben és mély hóban. A végére már a víz is belefagyott a kulacsomba.

Azért vannak fenntartásaim a holnapi nappal kapcsolatban. 33 km vár majd kb és szinte végig magasabban leszek, mint ahonnan megjelent a hó.

Legalább nem 11kor tudok csak elindulni, hanem 8 körül.

24.5 km lett a vége 1741 m szintemelkedéssel.

[plexi-personal]

Wiener Alpenbogen - 1. szakasz

Rákattantam most ezekre a hosszabb, több napos túraútvonalakra.

Úgyhogy ha nem tudok épp Szlovéniába menni, akkor ezt fogom csinálni.

Ma meglett az első szakasz. Wiener neustadtól megy Bad Erlachig, 30.7 km 755 m szintemelkedéssel.

Sajnos pont ma késett a vonat, így kb 11:30-kor tudtam csak kezdeni és hamar rámsötétedett. Az utolsó kb 12 km már vaksötétben ment. Legalább szereztem ebben is tapasztalatot. Nem ez volt az utolsó részben sötétben.

Az utolsó 4 km-t pedig nagyon meg kellett tolni, mert úgy láttam, hogy mégis elérem a vonatot, nem kell egy órát várni. 9.5 perc körül lett az átlagtempó ezen a szakaszon. Hát. Kemény volt. :D

Schneeberg a Steinkogel-ról

A túloldal (Sopron felé)

Rosalienkapelle

#wiener alpenbogel

[plexi-personal]

Nem gondoltam volna, hogy valaha festeni fogok, főleg nem, hogy a kép utána kint lesz a falon. Aztán mutatták a számozott festőket és nem bírtam elmenni ez a kép mellett.

Volt is belőle dupla döbbenet az irodában. :D

Egyszer a kollégák részéről, amikor kérdezték, hogy miért nem játszottam mostanában és rávágtam, hogy mert festek.

Utána pedig amikor a macskás képre rávágták, hogy a szemüvegeset??

Sosem láttam még ezt a képet, de mint kiderült, egy időben minden második embernek ez volt a profilképe a facebookon. 🤣🤣

#cat #painting

[plexi-personal]

Várpanoráma út // use them or loose them

Idén márciusban vettem az órámat, (miután megszólalt a vészcsengő, hogy nagyon elengedtem magam) cserébe az ígéretért, hogy jobban figyelek magamra. (Ami bejött, nagyon motivál.)

(Felszedtem jópár kilót, állandóan fájt a derekam (kivéve kb mozgás közben), az izomzatom pedig kb az ülésre, rövid sétára és a hétvégénti rövid kirándulára és mászásra volt elegendő, elég rossz állóképességgel.)

Márciusban hallottam két beszélgetést Cseszneknél a mászóutakhoz. Az elsőt a Várpanoráma út elején (ami D, azaz nagyon nehéz fokozatú):

"Ez egyébként szerintem könnyebb, mint az Ostromlók útja, mert kevesebben mennek rajta, kevésbé van lekoptatva az út"

Fel is csillant a szemem, hogy talán majd nyáron, vagy ősszel belevághatok én is, meglesz hozzá az erőm, állóképességem.

A másikat a Várpanoráma út végén hallottam, miután felértem a könnyebb úton (ugyanott végeznek).

3 kigyúrt srác, elég masszív felsőtesttel: "Mi volt ez az út? Leszakadnak a vállaim." "Ja, nekem is, nagyon kemény volt!".

Na itt majdnem kigördült egy könnycsepp a szememből. El is engedtem a dolgot, hogy akkor majd talán jövőre, ha keményen edzek addig. Aztán elindultam az Ostromlók útjára, ami C fokozatú, azaz nehéz. Voltam már rajta többször, de még mindig többször kimaxoltam a pulzusom bizonyos helyeken (194), és többször meg kellett állnom pihenni, mert hamar kimerültem. Itt aztán tényleg elengedtem a Várpanoráma utat.

Nyáron kezdtem el tapasztalni a javulást az állóképességemben és erőlétemben. Ugyanazok az útvonalak könnyebben mentek. Gondolatban elkezdtem kacérkodni, hogy akkor hamarosan megpróbálok egy D-s útvonalat. Viszont mikor odaértem, mindig úgy éreztem, hogy még nem jött el az ideje.

Tegnap nem bírtam felkelni reggel, az esti kocogással meglett a 300k lépés a hónapban, így már majdnem elengedtem az e hétvégi kirándulást. Hála az óraállításnak ma elég jól ment a kelés, az idő is nagyon jó volt, úgyhogy mégis belevágtam. Az erőt is éreztem magamban, félelem sem volt bennem most túl sok mire Csesznekre értem, így a Várpanoráma útba is belevágtam.

Hát. Végül igaznak bizonyult. Hiába nehezebb a besorolása, tényleg könnyebb, mint, mint az Ostromlók útja. Volt két pont, ami egy-egy rövid szakaszon tényleg nehezebb volt, de az út összességben könnyebb.

(Volt már pár rövidebb D-s szakasz amúgy eddit is, de a fejemben ez az út és a Hét vezér út eleje számított teljesítésnek.)

[plexi-personal]

Slovenian Mountain Trail -1. és 0. nap

Voltak kétségeim, hogy nekem való-e ez, fogom-e majd bírni a terhelést.

Mikor elkezdtem túrázni 2020-ban, 20 km-nél már nagyon szenvedtem, úgyhogy nem is nagyon mentem fölé. Megmaradt ez egy limitnek.

Tavaly év elején mikor felfedeztem a vasalt utakat, a túrázás háttérbe szorult és inkább csak másztam. Meg is bosszulta magát a dolog, Szlovéniában elég hamar kipurcantam a hegymenetben és vissza kellett fordulnom, mert nem bírtam volna megcsinálni, amit kitűztem célként.

Idén ezen úgy segítettem, hogy csak úgy mentem mászni, hogy tömegközlekedéssel megközelítettem, és összekötöttem egy kisebb-nagyobb túrával. Így viszont a több, külön rögzített tevékenység miatt nem tudatosult annyira, hogy mennyit is mentem aznap, leragadtam fejben a 20 km-nél nem bírok többet gondolkodásnál, hiába adogattam össze néha és láttam, hogy 25-28 km nagyon sokszor megvolt.

Így most kihasználtam a hosszú hétvégét és próbára tettem magam. Az eredmény: 2023.10.21 - 32.8 km, 856 m szintemelkedés, 9 óra 10 perc teljes idővel, 2023.10.22 - 33.65 km, 772.9 m szintemelkedés, 7 óra 28 perc teljes idővel, azaz összesen 66.45 km, 1628.9 m szintemelkedés és 16 óra 38 perc teljes idő két nap alatt.

Az első nap nagyon jól ment. A második nap vége azért már szenvedősebb volt. Jobban kell figyelnem az evésre út közben és a pihenőkre (eddig megállás nélkül, viszonylag tempósan szoktam letolni). Akkor szerintem nem lesz gond.

Úgyhogy belevágok. Ha jó lesz az időjárás, akkor már november első hetén. Egy-egy alkalommal 2-4 napnyi távval. Remélem, hogy a jövő év végére be is tudom fejezni. Habár látszólag ennyi szabadságom nincs, de majd kiderül, hogy hogy sikerül összehozni.

Pápalátó-kő

Tardos

Tatabánya

Úgyhogy főleg jövőre sokkal több Szlovén poszt/kép várható.

[plexi-personal]

Legyen meg itt is. 2023.10.17

Juhú