egylany-18-blog

[egylany-18-blog]

Várom már azt a pillanatot amikor a vonat hangos és éles dudája miattam fog szólni. Jelezve, hogy menjek le a sínről.

De én nem fogok.

Abban a pillanatban végre boldog leszek, örökre.

[egylany-18-blog]

Azt hiszem megint mélyponton vagyok.

[egylany-18-blog]

Most beveszek egy jó adag fájdalom csillapítót és alszok! Remélem örökre!

[egylany-18-blog]

Halottként élni. Ez vagyok én, azt hiszem. Hisz karikásak a szemeim, a hasam üvölt az ételért én mégsem adok neki, a hangom elcsuklik mikor beszélek és a lelkem, a lelkem egyszerűen halott. Halott, mert megölték a remények, fájdalmak. Halott vagyok lelkileg, s lassan testileg is.

@almodozoangyal-818

[egylany-18-blog]

El fáradtam.... El fáradtam, már nincs kedvem semmihez, csak lefeküdni és aludni mélyen, örökre...

[egylany-18-blog]

Xy: Te mi a faszt csinálsz ott a szélén?

Én: Minek a szélén?

Xy: A kibaszott tető szélén! Azonnal gyere ide!

Én: Ugyan már, nem csinálok semmi rosszat. Mi az, talán aggódsz értem? - mosolygok rá.

Xy: … - nem mond semmit, csak áll megmeremedve.

Én: És most eljött az én időm. Ahogy kérted, a 10.-ről.

Abban a pillanatban leléptem a 10 emeletes panel tetejéről. Nem hagytam neki időt, hogy megakadályozza azt, aminek már rég meg kellett volna történnie. Mindent úgy tettem, ahogy Ő kérte.

KÉRLEK TITEKET, JUTASSÁTOK EL EZT HOZZÁ! AZT AKAROM, HOGY LÁSSA EZT A POSZTOT!

[egylany-18-blog]

Baj van…

Érzem hogy újra zuhanok vissza oda ahonnan nagy nehezen kimásztam….

[egylany-18-blog]

Ha találkozunk szoríts erősen, hisz nem tudhatod mikor vetek véget mindennek.

Lehet akkor látsz utoljára;)

[egylany-18-blog]

Holnap reggel már tényleg nem akarok felkelni.

[egylany-18-blog]

Apa

Eljátszom hogy erős vagyok és nem hiányzol, aztán meglátok a buszról egy kislányt az apukájával és könnyekkel küszködve szállok le.

[egylany-18-blog]

néha

Néha…igen. Nem akarok élni többet. Mint például most.

De ez nincs mindig így. Mert ott vagy például te, aki szeretsz, és amikor a karjaidban fekszem, és épp nem azon stresszelünk, hogy miből kell holnapra tanulni, valahogy mégis jó. Olyankor elhiszem, hogy összeköltözünk érettségi után és esténként egy szál fehérneműben kortyolgatjuk majd a vörösbort a kanapén. Olyankor elhiszem, hogy lesznek majd gyerekeink, és boldogak leszünk, hogy együtt fogunk megöregedni, szerelmesen, perverzen.

De most, ilyenkor, nem. Ilyenkor arra gondolok, hogy nem érdemellek meg, hogy jobb lenne neked valaki, aki boldoggá tud tenni, megnevettet, türelmes, megért és megnyugtat. Ilyenkor arra gondolok, milyen rossz anya lennék ezekkel a hangulatingadozásokkal, hogy nem is kellene gyereket vállalnom. Ilyenkor arra gondolok, hogy egyedül fogok megöregedni, a világ egy eldugott zugában.

És igen, ilyenkor előfordul, hogy nem akarok élni többet.

Akkor most… Mikor van igazam?

[egylany-18-blog]

Minden pillanatban arra gondolok, hogy jobb lenne holtan, minden gond nélkül, mint megőrülni, egy hazug világban.

* masochistic69 *

[egylany-18-blog]

Félek beismerni, hogy vannak napok, amikor úgy érzem, képtelen vagyok tovább csinálni.

[egylany-18-blog]

Benned nyugalomra leltem ebben az életnek nevezett káoszban.

[egylany-18-blog]

Ott feküdtél mellettem az ágyon, épphogy egy kis fény volt a szobába, csak néztem az arcod, és rájöttem hogy soha nem akarlak elveszíteni.

[egylany-18-blog]

Az ajkai olyanok mint a bor, és én be akarok rúgni.

[egylany-18-blog]

Együtt alvás

Nincs elég helyed. Nem tudsz megfordulni, mert ő ott fekszik. Felkel az éjjel, ezért te is. Tovább fent van, mint te és videókat néz. Nem tudsz aludni. Elveszi a takaród , a párnád. Néha már legszívesebben egy másik ágyat is tetetnél a szobába. De amikor rosszat álmodsz és felébredsz, ott van melletted , hozzá bújsz és megnyugszol. Amikor reggel felkelsz és ő ölel téged , felbecsülhetetlen.