bndarabia-blog
Sailing around the Gulf
Two friends on
RNOV Shabab Oman II
17 posts
Don't wanna be here? Send us removal request.
Last Seen Blogs
48hourmcrlockdown
kill all your friends instrumental when
princeofdarkmatterarchivedd-blog
CoSMIC PRINCE
arianagrandegoddess93
Gay Slave for Goddess Ariana Grande
oceanicchimera
Idyllic Life in the sea
ombrellaa
Ombrella
Text
AbuDhabi – the city of money?
Leaving Qatar behind was a hard, however the next stop is in UAE! The trip from Doha to AbuD was not spectacular, we were on engine and had to arrive by 0900 next day. At night on the bridge we learned some insights into the navigation charts and communication problems between several sea vessels. Not to mention our favorite returning joke between Philippines and Indian radio channel pirates. One call the other Philippino monkey while mentioning some relatives in different job opportunities, and the reply is Banana border control followed by some never heard swearwords.
The arrival to AD was kept simple, and not too much people showed up. After our arrival there was an luggage examiner car parked by the entrance of the ship. Luckily it was not a serious move, and the moved the car quite soon. Unfortunately two of our team members could not enter UAE due to some problems and miscommunication from their side. Mr Uruguay and Mr SouthAfrica had to stay on board for a 2 days. There was nothing we could do, so we left them in safety on the ship to discover the city.
As you would guess we were dropped to a Shopping Mall, “AbuDhabiMall”. Luckily there was Starbucks so we could reach out to the worldwideweb and see what is happening besides our trip. But to tell the truth there was nothing more in the mall, so our little squad looked for some dinner opportunity. This city is barely made for walking so we had to cross 2/6 lane roads right in the middle, however due to the traffic light system we could do this with ease. For our dinner, we had local fresh pastry with different ingredients stuffed into a pite like bread. Was very delicious and Balazs made a good entry to the place. He literally missed the glass wall and bounced off from it. No one nearby could stand and a harsh laughing symphony born from the situation. Unfortunately we didn’t get any discount in exchange for our great entry.
The following day, we decided to visit the Heritage village and the sailing club of AD. We were lucky with the later one. It was open, and surprisingly empty. The world championship just ended 5 days before our arrival and it had several remnants of the event in their huge plot, however we met no sailor of any kind in the club. First we thought they must be hiding in an air-conditioned room, however the buildings were all locked. But this could not hold us back, and we took a dip into the water. And here, I can say, that this was the first time we went into the Arabian waters. Even if it’s hard to believe. J It was mesmerizingly warm and surprisingly salty. After that we checked a start of a speedboat race, (boats with dual 900 hp engines) THIS IS STAR WARS!!! Luke must have been training on these before he become an air racer.
At night we visited a party “fire and Ice” on the beach of LeMeriott, but no one was dancing. We shaked our booties for 15 minutes than we left to our bus that took us back to the boat.
That’s it for AD, see you soon!
0 notes
Text
Qatar – a csodák földje
Az úton Bahrain és Doha között volt egy szakasz amikor igazán jó 15-18 csomós szélben végre tudtunk vitorlázni. Este 8 ra pakoltuk el a vitorlákat amikor már jó 2 órája már sötétben dolgoytunk a hajó fényei mellett. Mivel kevesen maradtunk a fedélzeten (3 an) ezért a vitorla hajtogatás és kötél felcsavarás stb. Az álom nagyon hamarelért bennünket de a decken való beosztás miatt 0400-0800 mi voltunk a decken újra. Ami probléma nem is lett voln, ha nem az nem érkezünk meg Doha-ba ami miatt nem aludtuk ki magunkat és másnap éjjel 1 ig járkáltunk a városban. Mert a Dohaban a belső kiköbőbe köthettünk ki, így a várostól gyalog távolságra laktunk. (nem 2 perc de nem messze semmiképp se). Megérkezés, zenebona, tánc és a várva várt szabadidő. Kaptunk 3 órát, hogy bejussunk a városba és megnézzünk valamit.
Korábban a Qatari srcáctól a hajón kaptunk egy könyvet az országáról. Onnan olvastuk ki, hogy jelenelg hol is áll az ország illetve mik a rövid és hosszú távú terveik. Mi a befektetések iránya és hova „folyik” a pénz. Az eszetlen csillió milliós ketyerék díszkardok és egyéb ékszerek mellett, Katarban a hagyományok és a múlt megorzésének fontosságát is éreztük.
The Old Souk ( a Régi piac) egy az eredeti piac helyén annak elemeit és formavilágát felhasználva épült új piac. Réginek tűnik és úgy is van használva, de be van vezetve az áram és a víz valamint az egyes kis helységek mindegyike légkondicionálva van. De, csak kézzel készült termékeket lehet kapni, és nyoma sincs a márkáknak amelyekkel mindenhol találkozatunk. Sok esetben a mester emberek ott dologznak a kis boltjukban ahol egyből a terméket el is tudják készíteni. Emellett a publikus wc márványból van és a piac kő burkolatát egy indiainak tűnő uriember egy kővel „polírozta” tisztára. A kettősséggel sokszor találkoztunk, az utcát takaritó emberek, építő munkások és a managerek (helyiek) között. Nem igazán tudjuk elképzelni milyen lehet 50+ fokban dolgozni egy építkezésen a napon. Most november elején csak 35 fok van napközben de a nap most is égető meleg (bár nem barnulunk úgy mint az európai vizeken megszoktunk)
A különbségeket tegyük félre, mert sokat a helyiektől se tudtunk meg a stadion építésekről és bármi hasonlóról, kényes téma. Amit megtudtunk, hogy a Bangladeshi vizumot beszüntették, így mostantól több Bangladeshi ember nem fog Qatarba vízumot kapni.
A város emellett épül és szépül és minden ami elkészül borzasztó magas minőségű (vagy aranyból van, mint a képeken is látszik.) élükön a MIA ( Museum of Islamis Art). I M Pei tervezte és 2oo8 ban került átadásra. Sok múzemban jártunk már de ez nagyon magasan teljesít az összes közül. Az épület már a lokáció miatt is lenyűgöző lenne, hisz a belső öböl egyik szélén egy park közepén van kilátással a felhőkarcolókra. Az épület követi az iszlám építészeti elemeket, (mekka felé tervezett épület, 9 tagozatú osztott alaprajz, centrális, kupola stb.)
Vasárnap sikerült feljutnunk a Tornado Tower 28-szintjére ahol egy két igen értékes festmény (Keith Hering, Roy Lichteinstein és Andy Warhol) elfgyasztottunk egy kavét.
Délután - Katara - , a frissen épített kultúrális negyedben kaptunk egy körbevezetést a különböző építményeikben. A hatalmas székes operában, a csillagos plafonú színházteremben, a márvány amfiteátrumban és a teljes kis negyedben ahol művészeti műhelyek működnek. A opera termben kaptunk egy mini privát előadást egy amerikai bandától, majd a homokos tengerparra vezettek. Itt egy párnázott padon helyet foglalva a szőnyegen játszó katari népi zenekar előadását halgattuk amíg a háttérben a tenger hullámzott.
Katar lenyügőző, és élhetőnek tűnik. Érdekes hely de eddig a legjobb az összes közül.
#katar#katara#qatar#roy lichtenstein#museum of islamic art#souk#sail training international#saili#tornado tower#sailing#tallship#oman#shababoman
0 notes
Text
Qatar – a land rich in oil and wonders
We set out from Bahrein and expected a passage of little interest. Luckily, soon after we left Bahrein’s long approach channel, we set sails! The wind was just about strong enough and from the right direction that when the spy ship U.S. Naval Vessel INVINCIBLE passed us, they saw the crew up on the yards and hard at work unfurling. We ran for a bit, then tacked and wore the ship. We managed to capture some great footage of climbing to the sky and the tack. After having some fun on the jib boom, it was time to give up the sails. Up and stow at 1700, and us and Tiger were the last to come down (from the spanker) at 2000.We could barely move!
Arriving in Qatar the next day went smoothly, although entering the port took some time. The first day during the day we got some shore leave and visited the Museum of Islamic Arts. Incredible. Simply incredible. The location, the building, the view, the collection, the presentation. I work in the field of museology a bit, and this one is in the top three I have ever seen. I Doha had nothing else, this would already be worth visiting for. But it does have more to offer! Only a stone’s throw away lies the old souk with a vibrant merchant culture as well as artisan shops and coffeehouses for smoking shisha and to enjoy the local cuisine. The souk only opens in the evening, so we had to get through the reception first. We had a good turnout, with a lot of ambassadors and military attachés. We even got a fist-bump from a USAF colonel! The evening was spent in the souk, enjoying another shisha, looking into workshops where daggers ( costing up to 35 000 $ ), leather belts, ship models and other goods were made, checking out the gold souk as well as the most exciting part: the camel, horse and falcon souk. Real animals are here and being traded every day! The falcon souk even has its own falcon hospital. A bird, maybe 2-3 years old, costs around 5000 rijal, so about 1000 $. The second day we spent separate from the group a bit. We set out to visit the National Museum, so Dana could see even more of the dhows than what lies in the marinas anyway. The sight of these ships en masse is a joy for every maritime archaeologist! The museum is closed for renovation, so we went into the downtown modern city centre. We managed to get up to the 36th floor of a skyscraper and eventually had a coffee on the 28th floor of the Tornado Tower, Balázs’s favourite. The restaurant was also home to 4 expensive paintings, including a Roy Lichtenstein. The paintings’ insurance is more than the whole restaurant! Afterwards we separated and where Balázs met GlobalShapers in Doha, Dana snuck in to the Doha Conference and Exhibition for Civil Defence. A great insight into some players of the industry of firefighting and the like. Unfortunately, the separation caused Balázs to miss the bus, so he took a cab back to the ship. We quickly changed when onboard and the whole crew, except for the duty watch took to Katara in an impressive 3 black limousine followed by 3 busses convoy.
There we got a private tour of this great cultural centre. It includes two mosques, an opera house, a fully marble amphitheatre. One of the mosques is in fact covered in gold leaves!!! The whole building! After a concert on the beach, we had a delicious dinner and finished our visit with a tour of the complex on golf buggies. The crew drove to The Pearl resort and then back to the ship. We still had enough time to go to the souk and finally the separation between the non-GCC and our Omani hosts was broken for real. We sat down in one of the coffee houses and smoked shisha together. We are truly becoming friends and learn about each other, each others’ backgrounds. Some have families where the father has 7 wives! Some plan to get married this year, but to whom will be more a decision of the family. Some wonder about us being only children or waiting to buy a house until after university.
After a great finish to a city that cannot be described within a post, we were ready to set sail for Abu Dhabi.
0 notes
Text
Bahrain, the most open country of all.
Our arrival to Bahrain have been a good opportunity for the Bah’ navy to showcase their rug collection and the folklore musicians under the flag of the Sultanate of Bahrain.
The naval port is located close to the city compared to the ports we have been to in other cities, however it is still not walking distance so we have to rely on the buses provided by the port. This is a special port, because it belongs to the US NAVY to manage and practice war schemes around the Gulf, especially at the strait of Hormus. It is among the most important locations for the Persian Gulf (locals call it Arabian Gulf and keep telling us that this was entirely got named by a mistake of sort...) The reason to keep such naval existence at the area is due to Iran and the constant threat they keep up.
We parked right next to a spy ship called „invincible” with a giant radar on the aft deck (the deck behind the bridge of the ship called the Aft) But we already knew we arrived to the right country since we saw the Americans loading barrels of beers onto the ship : )))))
After the ceremony we had the chance to prepare for the regular reception on board with the tent and finger foods and so on. It went down as usual with the meeting procedure and handshaking. Some ambassadors, some wives, women ambassadors and so on. I do not feel to write more about these will just mention them to you since it feels always the same. I will pinpoint special people who make these more interesting.
Later that day around 1900 we were allowed to bring a bus and take a look into the city, especially to a pub JJ’s Irish Pub to drink a proper pint of Guiness. As I have mentioned Bahrain is the most open of all, thus here alcohol is accepted and served at some places. And as we told the team is mostly made of people with alcoholic background we made our way to the counter and enjoyed the cooling taste of a foamy beer as soon as it was possible. The first was followed by some other beers and the pub turned into a Halloween party with ghosts and all necessary ingredients. Mostly we felt we dressed white, and we left our ’special’ clothing as simple as that.
I can tell from now on, that I have witnessed an Eskimo (Inuit) getting drunk for the first time in an Arabic country. I think this moment already worth to enjoy the sail.
On our second day at the port we had free time to hang out in the city with a provided minibus (not fancy but ours) and it was only for us to tell him where to drive us and when to pick us up on the given location. First of all we headed to the Grand Mosque, to see a 7000 occupancy mosque for the first time. And luckily it was open for everyone to visit and learn. I said luckily because Muslim religion does not allow non Muslims into their holy places. Some are even closed for the other beliefs / clans within the religion.
The Mosque made of only highest quality materials to stand against the sandy warm weather of the region. Teak used for every wooden element in the building, lamps blown in French and Italy with old manufacturing techniques. And of course marble from Carrera, since why not, money does not count.
After the Mosque visit that took about 2 hours we went for the National Museum of Bahrain where we peeked into the history and heritage of this built island. They have built so much to the original island that the palms in Dubai dwarf compared to this. They just do not brag so much about it.
For the night we went for the OldSouk (Market) to look around and enjoy the vibe of these tiny streets cramped with shops and sellers. While walking around in a Bangkok like streets we found an alley with some benches and local kaftan mans, who were enjoying the shisha and local coffee and teas. After some conversational problems we managed to learn that they also serve different type of dishes, however our bartender was from Bangladesh. Anyways, the food was amazing and for the 10 of us we ended up 10 local money what is roughly 3.5$ per person :P not too bad!
For the night we returned to JJ however this time we just had one beer aside of playing on pool. Great times, good fun.
Next morning we left the port and headed towards Doha, Qatar.
#dohaqatar#doha#qatar#bahrain#mosque#souk#nationalmuseum#sail training international#sailing#salt#sail#irishpub#Arabian Gulf#Hungary
1 note
·
View note
Text
Bahrain, no rain
Sziasztok,
Egyre többet vitorlázunk, szóljon hát ez a poszt a hajón elv��gzett feladatainkról.
A legénység négy őrségbe van felosztva: piros, sárga, kék és zöld. Az őrségek ebben a sorrendben követik egymást. Mi a sárga őrségben vagyunk. Minden nap is az őrségek szerint zajlik, már amikor az egész napot a tengeren töltjük. A kikötőben egy nap ( 0700-0700) egy őrség van szolgálatban. A vízen a következő a rendszer:
0000-0400
0400-0800
0800-1200
1200-1600
1600-1800
1800-2000
2000-0000
A két rövid őrséget hívják angolul dog watch-nak. A hajó vitorlázásán túl minden őrségnek feladata az adott időszakban a fedélzet és a hajó belsejének tisztán tartása, mosogatás. A SHABAB OMAN 2-n ez a rendszer még nem olyan kidolgozott, mint a SØRLANDET-en például. Ami késik, nem múlik!
Az őrségek az élet többi részére is kiterjednek. A kabinok úgy vannak beosztva, hogy lehetőleg két olyan őrség legyen együtt elszállásolva, akik egymást követik. A sárga a pirossal és a kék a zölddel. Így nem ébresztik fel egymást őrségváltáskor. Vitorlázáskor is az őrségek szerint vagyunk felosztva. A piros őrség az orron, a sárga őrség az előárbocon, a kék a főárbocon a zöld pedig a taton. Kikötéskor hasonló a helyzet. Természetesen van az a helyzet amikor az őrségek keverednek ha a helyet úgy kívánja.
Ahogy a végéhez közeledik az utunk, úgy közeledik a vizsga. Egy elméleti és egy gyakorlati része lesz, ahol az elmúlt hetek tapasztalatairól kell számot adnunk. Csomók, vitorlák, a hajó részei, vitorlák állítása, kötélzet, ezek mind-mind a mindennapjaink része, így a vizsga sem lehet olyan nehéz.
Bahrein volt az utunk következő állomása. Ez a kis, szigetre épült királyság is az olajból gazdagodott meg az elmúlt években. Rengeteg külföldi volt, élén az olajiparban dolgozókkal és a nagy haditengerészeti bázison állomásozó katonákkal. Itt főleg brit és amerikai hajók vannak. Velünk szemben állt az INVINCIBLE nevű hajó. Ugyan kategóriája szerint nem hadihajó, de azért voltak rajta tengerészgyalogosok, pár .50 géppuska és egy óriási radar, hogy jobban hallják Iránt. Köszönet jár a bahreini bázis őreinek, ugyanis egyszerűen átjutottunk mindig az ellenőrzésen. Buszsofőrünk is rugalmas volt, így a sokat láttunk a városból. Első este nem volt túl kulturális a program: a JJ’s nevű ír kocsmába mentünk, merthogy a délibb arab államokban törvényesen lehet alkoholt kapni. Itt először kisebb sokként ért, hogy egy sör ára 10 $ körül jár. Második napunk már több betekintést nyújtott Bahreinba. Először a Nagy Mecsetbe mentünk. A vezetőnk kitűnő angolsággal magyarázta el nem csak a mecset részeit, de legfőképp sokat tudtunk meg Bahreinról, az Iszlámról és az arab kultúráról.
A nemzeti múzeum Bahreinban egy gyönyörű új épület, mellette egy új koncertterem és előadóval. A múzeum főleg régészeti és etnográfiai kiállítást tartalmaz. Este 8-ig tart nyitva és a kávézóból remek kilátás nyílik a városra. Innen mentünk a souk-ba, azaz a bazárba. Itt végre lehetett emléktárgyakat is venni. Mégis a legjobb emlék a vacsora lesz. Az „étterem” egy kis sikátorban volt, tele csak helyiekkel és étlap nélkül. Végül báránymájat, csicseriborsót, zöldséget és marhapörköltet ettünk; semmi pénzért. Itt volt először vízipipa is, amit nem úgy hívnak, hogy sisha és gégecső helyett egy egyenes csöve van, a víztartó pedig agyagból készült.
A piacról újra JJ’s-ben fejeztük be az estét egy sör és billiárd kíséretében.
0 notes
Link
0 notes
Photo
Night restaurant downtown Bahrain. Shadiest spot with Michelin star kitchen. We didn't dare to see the kitchen itself!
0 notes
Text
Check in from dammam
The Oil countries, Arabian Gulf. (A Magyar más) As we were approaching the country of Kuwait, our first destination of the “Voyage of Arabic Cooperation” we learned that this City and country has a bit of existential problems. The issue with Kuwait is that has no fresh water supply of its own. The only reason that one of our Kuwaiti host could guess was that there is a natural harbor in the end of the Gulf, where merchants might have stopped on their journeys. However the problem with water had to be solved by shipping fresh water into the country. There were used a special boat only for this reason up until recently. Kuwait is a city of Malls. We had the chance to visit two of their main mall, the Marina Mall that contains a Yacht Port. The other, Avenues Kuwait, is special. For very long time it was the largest shopping mall of the entire Gulf, and recently the The Avenues Dubai took over with an over 900 shop gigantic mall. Hard to describe what a mall means for Arabians, since the heat (50+ during summer) capsules them into air-conditioned locations such as homes, offices, cars and malls. This is the place of human interaction for many inhabitants. And it is right, we had the chance to spend a mesmerizing 5 hours In the mall (mostly in Starbucks with wifi and dinner) and we shall say it is an experience. Villages, corridors, avenues, corners and pretty much any form of shop arrangement what one could imagine. Previously we were told its 5km long that seemed like a bad joke, but we had to admit it is about 2 km in length… Besides that Kuwait is an old city not much of its heritage have been left unto touched due to the hectic development caused by oil money. From the original city wall for example only the gates left within the 3 by 3 lane highway lines. It is not a second Dubai but it has its own “charm” and megalomaniac approach. If something than the “balls of Kuwait” that distinguishes the city from other desert and water surrounded cities in the region. One of Dana’s sailing friends from Denmark is stationed in Kuwait by the army and we had the chance to meet a Viking down by the Gulf. He is a 197 blond trained machine. And a cool guy J. He promised that he will send something for the ship in exchange for the tour we gave for him! Our hosts, the Kuwait navy brought us a very impressive reception. We welcomed over 60 ambassadors and high army/navy officials on board. It was a unforgettable night with meeting French, German, South-African, Sierra Leone, Alban, Azerbaijan, Chinese and also Syrian. The latter ended without any words between us. This post is posted from Dammam, King Abdull Aziz’s port. Our arrival to Kuwait was a full scale parade, with a naval music band and Kuwaiti Navy officers. Following the ceremony we dined in an air-conditioned tent in the middle of the port surrounded with rugs on the concrete. Let’s say it was amazing. Best, BnD
1 note
·
View note
Text
Dammam
The Oil countries, Arabian Gulf. (A magyar mas szöveg!) As we were approaching the country of Kuwait, our first destination of the “Voyage of Arabic Cooperation” we learned that this City and country has a bit of existential problems. The issue with Kuwait is that has no fresh water supply of its own. The only reason that one of our Kuwaiti host could guess was that there is a natural harbor in the end of the Gulf, where merchants might have stopped on their journeys. However the problem with water had to be solved by shipping fresh water into the country. There were used a special boat only for this reason up until recently. Kuwait is a city of Malls. We had the chance to visit two of their main mall, the Marina Mall that contains a Yacht Port. The other, Avenues Kuwait, is special. For very long time it was the largest shopping mall of the entire Gulf, and recently the The Avenues Dubai took over with an over 900 shop gigantic mall. Hard to describe what a mall means for Arabians, since the heat (50+ during summer) capsules them into air-conditioned locations such as homes, offices, cars and malls. This is the place of human interaction for many inhabitants. And it is right, we had the chance to spend a mesmerizing 5 hours In the mall (mostly in Starbucks with wifi and dinner) and we shall say it is an experience. Villages, corridors, avenues, corners and pretty much any form of shop arrangement what one could imagine. Previously we were told its 5km long that seemed like a bad joke, but we had to admit it is about 2 km in length… Besides that Kuwait is an old city not much of its heritage have been left unto touched due to the hectic development caused by oil money. From the original city wall for example only the gates left within the 3 by 3 lane highway lines. It is not a second Dubai but it has its own “charm” and megalomaniac approach. If something than the “balls of Kuwait” that distinguishes the city from other desert and water surrounded cities in the region. One of Dana’s sailing friends from Denmark is stationed in Kuwait by the army and we had the chance to meet a Viking down by the Gulf. He is a 197 blond trained machine. And a cool guy J. He promised that he will send something for the ship in exchange for the tour we gave for him! Our hosts, the Kuwait navy brought us a very impressive reception. We welcomed over 60 ambassadors and high army/navy officials on board. It was a unforgettable night with meeting French, German, South-African, Sierra Leone, Alban, Azerbaijan, Chinese and also Syrian. The latter ended without any words between us. This post is posted from Dammam, King Abdull Aziz’s port. Our arrival to Kuwait was a full scale parade, with a naval music band and Kuwaiti Navy officers. Following the ceremony we dined in an air-conditioned tent in the middle of the port surrounded with rugs on the concrete. Let’s say it was amazing. Best, BnD
0 notes
Text
Jelentkezés Dammamból
Sziasztok! (For english please use Google translate, the Hungarian and english posts are not translations of each other) Megjöttünk Szaúdi Arábiába, de előbb hadd szóljak pár szót Kuvaitról. 48 órát töltöttünk Kuvaitban, amiről az érkezést megelőzően csak annyit hallottunk, hogy bevásárlóközpontjairól híres. Első nap ebéd után kaptunk kimenőt 0100-ig. A buszok két állomásra vittek el minket a hajóról: a „The Avenues” vagy a „Marina Mall” bevásárlóközpontba. Ezekről talán elég annyi, hogy a társas életben komoly szerepük van. Mikor a nyári hőség 50°C fok körül mozog, és még ilyenkor októberben is tikkasztó hőség uralkodik, az emberek csak a légkondicionáló oltalmában tudnak élni. Ezért a nagy bevásárlóközpontokban vannak a kávézók, éttermek, bazár részek és hasonlók. Itt találkoznak, sétálnak, mozdulnak ki az emberek. Mi első napunk a „The Avenues”-ban töltöttük, főként internetezéssel. Emellett találkoztunk Dana egy barátjával is, aki Kuvaitban dolgozik. Második nap a sárga őrség, azaz mi voltunk őrségben. Miután készen lettünk a fő feladattal: a tat-sátor felépítésével, elindultunk a városba. Balázs egy ismerőse vitt körbe autóval. Ő kuvaiti és így jobb benyomást kaptunk a városról. Elhajtottunk egy érdekes, hagyományos dhow-kkal teli halászkikötő mellett is, Dana legnagyobb örömére. 1300-tól elindult a készülődés a délutáni fogadásra, ahová 105 nagykövet volt hivatott. 1500-tól jöttek az első vendégek és remek beszélgetéseink voltak francia, német, angol és egyéb országok nagyköveteivel. Még a kuvaiti királyi család egy tagjával is kezet foghattunk. A fogadás után lassan összekészülődtünk és elindultunk a „Marina Mall”-ba. Ott futottunk össze Dana barátjával akivel visszajöttünk a hajóra és megmutattuk azt neki. A hajó legénysége nagyon örült, hogy még több embernek mutathatják meg a hajót, szívesen fogadják a vendégeket. Nem úgy a kuvaiti rendőrök, akik a kikötő és a hajó őrzéséért voltak felelősek. Ők akadékoskodásukkal csak az időnk vesztegették (egy alkalommal közel 40 percet vártunk a kapunál 200 méterre a hajótól). Most irány Dammam itt Szaúdi Arábiában, ahol fejedelmi ebéden vagyunk túl. A vitorlázás sajnos a diplomáciai küldetés mögé szorul a fontossági sorrendben. Ennek ellenére gyakorolunk és bontottunk vitorlát is. Dana trimmelte az előárbocot és egy vitorlabontást is levezényelt. A főárbocot is előkészíthette a „brace square” manőverhez. Balázs is átvette a quartermaster feladatait egy kicsit. Mindketten kipróbáltuk a navigáviót és már rendszeresen töltjük ki a hajónaplót amit aztán a fedélzeti tiszt ellenőriz. Jó szelet és jelentkezünk, Dana és Balázs
0 notes
Photo
Only one photo because we are short on time and the wifi is lacking! We will prepare more for the next step and make a proper update! For the moment it's 27' outside :) (at 9:00pm)
1 note
·
View note
Text
Muscattól Kuwaitig (Magyar) - nem fordítás!
Az Utunk a Shabab Oman II vitorlai alatt.
A blog frissitésére nem lesz lehetőségünk mert az internet hálózatok elérésére nincs lehetőség a vizen és az eddigi kikötőkben sem. Megérkeztünk Kuwaitba és a sikeres kikötést követően most a városból írunk.
A „Shabab Oman” jelentése „az Omani Fiatalok” és a béke és a jövő jelképének készült. Ennek megfelelően a hajó első nemzetközi utján különleges utat szerveztek az Omanban.
Ennek megfelelően a hajóra meghívtak 26 fiatal gyakornokot akik különböző kultúrákat és nyelveket képvselnek. Itt van 10 résztvevő a világ minden részéről ( Uruguay, Australia, Canada, Dél Afrikai Köztársaság, Csehország, Anglia, Hollandia, Német ország és Magyarország), valamint további 10-en a GCC országokból ( Kuwait, Egyesült Arab Emirásutsok, Qatar, Bahrain és Szaúd Arábia) valamint 6 an Omanból.
A hivatalos nyelv a hajón az Arab és az Angol. Szerencsére mindenki nyitott és nem jelent gondot ha valaki csak töri a nyelvet, a többiek gyorsan a segítségére sietnek, így egyetlen poénból sem marad ki senkisem. A gyakornokok együtt alszanak és együtt étkeznek, együtt mulatoznak és dolgoznak. Már ennyi nap után is mindenhova meg lettünk hívva így könnyű lesz szállást találni a következő utakra.
Egymással Doha repterén találkoztunk majd onnan együtt repültünk tovább Muscatba. A repülően eltöltöttünk 10-15 percet mire megtaláltuk a karfába épített távirányítókat a kis TV-inkhez. Ekkor tudtuk már, hogy az út igazán elkezdődött és itt nem lesz megállás.
Muscatban, a reptréi buszról leszállva hozzánk lépett két tiszt az Ománi Haditengrészettől akik mosollyal fogadtak bennünket majd a Útleveleink előkészítését kérték tőtünk. (Ekkor még ugyanis a bőröndök felvétele előtt az Útlevélellenőrzés előtt voltunk) Amíg a GCC orszgáoknak és a Nemzetközi utasoknak külön sorok voltak, minket egy különleges, pulthoz irányítottak ahol seperc alatt átjutottunk a végtelennek látszó nemzetközi sorok mellett.
A hajó megcsodálása előtt az úton elhaladtunk Qaboos Szultán „háza” mellett, aminek az autópálya melletti fala a becslésünk szerint 1,5km és 10 méter magas volt. A „ház” –nak a vezetőnk hívta a falat, de ezt betdutuk a nyelvi hiányosságának.
A vasárnapi nap megismerkedtünk a hajóval és azzal, hogy mit jelent az amikor egy országnak a Béke ennyire fontos. (azóta megtanultuk ugyan, hogy itt minden adón van 1-2 katonai reklám, ahol a haderőt mutatják be a kedves TV nézőknek. Igen, TV van a hajón majdnem minden szobában de WiFi nincsen.) Délutánra mindenki megérkezett, majd egy furgonra felfértünk minannyian és elmetünk fürdeni a katonai bázis edzőkomplexumába és bolondoztunk a medencében.
A kapitány és az első tiszt is befutott este és örömmel üdvözöltek mindannyiunkat és elmesélték, hogy a hajó tavaly készült el Romániába és Hollandiában. Azóta ez lesz a hajó ELSŐ útja ahol a hajó nem Omani vizeken fog vitorlázni.
Hétfőn az Omani Haditengerészet teljes tiszti kara előtt köszöntünk el az országtól és keztük meg utunkat Kuwaitba és a többi GCC országba. Az útvonal egy megemlékezés a Shabab Oman I első utájra ’79-ből ahol az a hajó megtette ugyan ezt az utat a GCC országok között. Ezért a sok gyakornok és az egész szervezés.
Egy nap voltak fent a vitorláink pár órára, mert a diplomácia jegyében minden országba pontosan kell megérkeznünk. A motor zajt persze nem kellett meg szokni mert alig hallani valamit a hajón (nagyon jól lett megépítve, elég hihetetlen, hogy ilyet is lehet)
Most megjöttünk Kuwait Citybe és ezt most a legnagyobb altalunk látott Mall-bol irom. kb 2 km hosszú és pár száz méter széles. De itt ez a menő.
Képek hamarosan, itt facebookon és az instagrammunkon.
Balázs és Dana, Kuwait, Avenues Mall,
fotok holnap’‘‘‘
#persian gulf#sailing#kuwait#muscat#sail#boat#ship#tallship#oman#hungary#voyage#trip#fun#friends#onthego
1 note
·
View note
Text
Muscat 2 Kuwait leg
Hi everyone,
As you can see, we cannot update our blog like we expected. Despite this, we arrived in Kuwait and the pictures and first impressions from the longest leg of the voyage are here!
We are feeling like treasured guests and have been treated like since we touched down in Oman. The two of us met up in Doha and after a very short transfer for Dana, we enjoyed a short haul flight into Muscat. At Muscat we were awaited at the airport before the passport control by two very friendly Omani Navy officers; Abdullah and Abdullah. We not only skipped the line, we had our own. There was a line for GCC countries and diplomatic visas, a line for other countries and ours. The car ride to the Sahil Navy Base went uneventful. We were three in the car; Ollie from Wales arrived shortly before us. We passed a wall and after we realised it seems endless. We inquired from the driver what it was. “Sultan Quaboos’ house” - our driver replied. Roughly 2 km long, guard towers and an entrance that dwarfs Buckingham Palace. We knew Arabia was nothing short of some stereotypes.
Sunday was spent on the Naval Base and we were only allowed for a short ride to a shop outside. We didn’t idle though: we were handed our uniforms, completed the first part of our rig training, got an introduction to the ship and met some of the crew including the captain, XO, bosun and our TO. In the afternoon we visited the base’s sports complex to swim and hang out at the pool in the 35°C heat.
We are 10 trainees from non-GCC (Gulf Coast Countries): Uruguay, South Africa, Great Britain, Germany, Czech Republic, Netherlands, Canada, Australia and Hungary. We are the only two from the same country. Interestingly, the Czech guy, Jan, has been a trainee onboard Sørlandet last summer, when Dana was working there and Balázs was a trainee too.
The other 16 trainees are from all the GCC countries. They are nearly all officers from the respective navies, but include army and navy musicians and a civilian from Oman. It is a great mix and shows the differences (in clothes for example) among the Arabic countries.
The language onboard is mainly Arabic mixed with English, but Dana is making progress learning Arabic and can have basic conversations by now. Inshallah he will be pretty good by the end of the trip.
We are busy taking photos and videos, Balázs is difficult to spot without his GoPro at hand. Although his photos are amazing, it is still difficult to do the ship justice considering how beautiful she is. Everything is brand new and works perfectly. The rig very well organised and all the trainees are getting comfortable with the ropes by now. Not an easy task considering the 747 blocks involved.
We are accommodated on bunks in cabins of 6 or 12. The trainees have their separate compartment, including a section for 12 female trainees (if need be). We are mixed, both nationalities and watches, but it is all smooth sailing; nobody snores. The cleaning of our cabins, showers and toilets as well as our laundry is our duty and the XO checks meticulously during his evening rounds at 2000.
This is Shabab Oman 2’s first voyage since its delivery to Oman last year from the Netherlands. It is recreating Shabab Oman’s first voyage in 1979 visiting all the Gulf countries. Therefore our schedule is fixed and tight, so we completed the first leg on engine. However, we raised nearly all sails on Wednesday and sailed for 12 hours. On Thursday a sandstorm with winds up to 35 knots hit us, but from the wrong direction for most of the time. The time was spent on maintenance, learning, training and navigating.
It is impossible to describe even these 5 days; the ship, the sailing, the people, the cultural experience and what all these ingredients make together: the voyage.
Live slow, sail fast,
that’s it from Balázs and Dana onboard Shabab Oman 2 in Kuwait
Pictures hopefully tomorrow’‘‘
#Gulf#persian gulf#sailing#tallship#tall ships#Sea Stallion#kuwait#muscat#oman#kuwait city#mall#boat#sail#triphop#gulfstream#arabian gulf
1 note
·
View note
Text
S.A.L.T.
The Hungarian branch of Sail Training International (S.T.I.) has just put up the news about our visit ;)
They were also nice enough to us and provided us with t-shirts for the voyage, so look out for their logo!
http://www.salt.org.hu/
https://www.facebook.com/salthungary
1 note
·
View note
Text
Balazs
Wo are we?
I am an Entrepreneur / Architect currently solving problems at a Viking city, Oslo, for no other reason because they have them. I have been sailing since the age of 9 in incredibly lots of boat types and shapes. With tall ships my last and first encounter was last year on board of S/S Sørlandet one of the three Norwegian Tall Ships. Lately I have been participating in a team match weekly sailing competition and coaching up and coming infants and adults for the Royal Norwegian Sailing Club.
For me as a member of Global Shaper community (https://www.globalshapers.org/) I will use this trip to meet with fellow tink-tankers and learn more about their countries and life and whatever this trip will bring.
Ps: Lets bring it on! 48 hours until Muscat.
0 notes
Text
Dana
Who are we?
I am a maritime archaeologist and a sailor. I have sailed as a deckhand onboard S/S Sørlandet for two months last year and sail mostly onboard The Sea Stallion from Glendalough. I have some 15 years of sailing experience on smaller and larger boats.
I have studied and work as a maritime archaeologist at the Viking Ships Museum Roskilde. Therefore I have a special interest in shipbuilding and the maritime heritage. I will try and use this trip as a scientific excursion as well, noting the different features of the sailing crafts around the Persian Gulf and Oman.
My history with Shabab Oman II also has a funny detail. The Tall Ships Race visited Dublin and Rouen in 2008. I lived in Dublin at the time and coincidentally I was visiting a friend in Normandy when the races came to Rouen. Thus I got to visit the Shabab Oman, the predecessor of Shabab Oman II when they were in port. They were extremely hospitable and friendly and presented a beautiful ship with pride. So let a picture from then stand here.
#sultan#sultanate#sail#sailing#tallship#tall ships#al-shabab#shabab#oman#sultanate of oman#havhingsten#sea stallion#viking#vikings#roskilde#viking ship#viking ship museum#sorlandet
0 notes
Text
This is where we start
This blog will be written by two of us: Dana and Balázs.
We are two friends from Hungary who had the fortune to be invited onboard the RNOV Shabab Oman II to sail. Thus we’ll spend a couple of weeks around the Persian Gulf and most of all in Oman. We would like to share our experience here and give people a chance to follow our shenanigans.
The Royal Navy of Oman Vessel Shabab Oman II is a fully rigged ship. It serves as a mobile ambassador for the Sultanate of Oman and the training ship for its navy’s officers. It is generally not open to the public, but Sail Training International (www.sailtraininginternational.org) made it happen. The sultanate is a great supporter of the organisation and the sultan personally has a keen interest in the country’s maritime past.
1 note
·
View note