aurumeletmuhelyblog

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pexels

A szakítás feldolgozása 

Mindannyian, akik átéltünk egy kapcsolati veszteséget, létrehozunk valamilyen lezárást, hogy megmagyarázzuk magunknak a szakítást és az utóhatásokat. Az agy így dolgozza fel a fájdalmas eseményeket. Ez a kezdeti, védekezési mechanizmus azonban valószínűleg töredezett és hiányos.

Sajnos sokan egészségtelen módon hozunk létre lezárásokat, ami meghosszabbíthatja veszteségünk fájdalmát, és megnehezítheti a jövőbeli kapcsolatokat. Mielőtt közelről és személyesen megvizsgálnánk egy lezárást, gondold át, hogy a kulcskérdés az, hogy milyen minőségű lezárást biztosítasz saját magadnak.

Mit jelent az "egészséges lezárás" kifejezés, amikor azt a kapcsolat elvesztésére alkalmazzák, akár halál, akár szakítás miatt?

A legújabb kutatások azt sugallják, hogy erős emberi igény van arra, hogy megértsük és elfogadjuk veszteségünket, kitaláljuk, miért történt, és meghatározzuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy egy új és értelmes irányba térjünk vissza.

Egy egészséges lezárás megélése az, ami támogatja a szakításod értelmezését, lehetővé teszi az együttérzést magad, és a partnered felé, és útmutatást ad a felépüléshez és a „továbblépéshez”. Ez a keret ötvözi az egészséges narratívákat a megbocsátás gyakorlati eszközeivel.

Amikor egy kapcsolat véget ér, természetes és normális ha szomorú vagy. Ez az emberi tapasztalat része. Ez azonban egyúttal sarkalatos pillanat is, kicsit újra értelmezni a dolgokat. Az egészséges lezárás nem egy lehetetlen elvárás sem volt partnered, sem önmagad felé. Ez egy szélesebb perspektívát foglal magában, amely megmagyarázza a szakítás tényeit, hasznosabb és együttérzőbb keretet kínál annak megértéséhez, hogy hogyan és miért ért véget a kapcsolat. Megmutatja, hogyan tanulhatsz ebből a tapasztalatból, és hogyan használhatod fel a saját előnyödre. Lehetővé teszi, hogy a jövő felé nézz, ahelyett, hogy a múltban ragadnál.

Ha megtanulunk megbocsátani, az azt jelenti hogy megértjük a veszteségünket, és aktív lépéseket tesz a felépülés felé. Ilyenkor céltudatos és szándékos döntést hozunk arról, hogy melyik irányba induljunk el: ragaszkodom-e a múlthoz, és a múlt sérelmein és a partnerem elutasításain töprengek, vagy megengedem magamnak, hogy teljesebben foglalkozzak azokkal a dolgokkal, amelyeket a legjobban értékelek? Nyilvánvalóan nehéz mindkettőt megtenni.

Vegyük fontolóra például ezt a metaforát: Miért ültetnél el egy egészséges magot mérgező talajba, miközben azt várod, hogy magasra és erősre nőjön? A döntésed választja meg az utazási irányodat.

Ritka, hogy valaki teljes képet kapjon arról, hogyan végződtek múltbeli kapcsolatai és miért. Elképzelhetjük azonban, hogy van egy teljes kép, amely figyelembe veszi korábbi partnereink kontextusát, hátterét és történetét. Ez a tágabb perspektíva, még ha pusztán a képzeletre épül is, lehetővé teheti, hogy múltunkat és a benne élő embereket kevésbé ítélkezve szemléljük.

Például pár éve egy hosszú sorban álltam a boltban. Forró nap volt, és a légkondicionáló alig működött. Egyszóval ingerültnek éreztem magam. Aztán hátulról megütöttek egy nagy bottal.

Megpördültem, készen arra, hogy megtámadjam "ellenségemet". Kiderült azonban, hogy a támadóm öreg, vak, és egy nagy bottal járt. Elmosolyodott és bocsánatot kért. Érzelmeim azonnal átváltoztak a haragból az együttérzésbe. Megtapasztaltam a „teljes képet”, és ez megváltoztatta a nézőpontomat az eseményről.

Ha visszatekintünk a legutóbbi megromlott kapcsolatunkra, majd reflektálunk és szelektíven emlékezünk volt partnerünk néhány olyan pozitív tulajdonságára, amelyeket egykoron csodáltunk, ez kitölthet néhány hiányosságot. Ezek a pozitív tulajdonságok nem tűntek el, még akkor sem, ha talán már nem is irányulnak felénk.

Ha egy tágabb perspektívából szemléljük volt partnerünket, amely pozitív és negatív tulajdonságokat is tartalmaz, akkor talán jobban megértjük szakításunk titkát, és teljesebb, reálisabb és kiegyensúlyozottabb képet látunk.

Ez a nézet volt partnerünkről kevésbé torzult. Nehezebb hibáztatni és bosszút állni valakin, akit valaha szeretett és tisztelt. Azt is bölcs lehet, ha észben tartjuk, hogy mások szemében is vannak pozitív és negatív tulajdonságaink. Mindannyian tökéletlenek vagyunk.

A cikk eredeti angol nyelvű forrását ide kattintva tudod elérni. 

[aurumeletmuhelyblog]

photo: unsplash 

Amit a szégyenről tudni érdemes 

Természetes válaszunk a fájdalmas érzésekre az, hogy eltüntetjük őket a szemünk elől. Ha az elméd olyan lenne, mint egy alagút, és a nemkívánatos érzések ezen csak úgy kicsúsznának, ez működhetne is. Ehelyett az elméd inkább a Harry Potter varázslatos táguló táskájához hasonlít. A táska örökké nőni fog, és addig hordod magaddal, amíg meg nem vizsgálod az érzelmeidet, és el nem engeded őket. Mivel a szégyen az egyik legfájdalmasabb érzelem, amit megtapasztalhatunk, az egyik legnehezebb kiszedni a táska aljából, és megszabadulni tőle.

Íme 5 dolog, amit tudnod kell a szégyenről, és néhány tipp, hogyan szabadulj meg tőle:

1. A szégyen és a bűntudat különböző érzelmek.

Bűntudatod van, ha azt gondolod, hogy valami rosszat tettél, és szégyent érzel, amikor azt hiszed, hogy te vagy rossz. Míg a bűntudat akkor keletkezik, amikor hibázol, addig a szégyen akkor alakul ki, ha magadat látod a hibának. A fejedben lévő kritikus azt mondja neked, hogy rossz ember vagy, rossz, és értéktelen.

2. A szégyen már gyerekkorban elkezdődhet.

A szégyen káros formája már egészen kicsi korunkban elkezdődhet. A gyerekek kevésbé tudják az érzelmeket és az énképet elkülöníteni – ezért amikor gyermekként rossz érzéseket tapasztalsz esetleg a viselkedéseddel kapcsolatban, könnyen elhiheted, hogy rossz vagy. Szégyellheted magad az érzéseid miatt, és szégyellheted a bizonytalanságodat és zavarodottságodat az érzéseiddel kapcsolatban.

3. A szégyennek vannak figyelmeztető jelei.

Számos jel utal arra, hogy szégyenérzetet tapasztalsz. Például, ha valaki felhoz valamit, ami miatt szégyelled magad, fizikailag megnyilvánulhat abban, hogy lefelé nézel, kerülöd a szemkontaktust, remeg a hangod, és hirtelen úgy érzed, hogy nem tudsz mozdulni. Félsz attól, hogy hülyének néznek bizonyos helyzetekben vagy rosszat mondasz, ezért nem próbálsz ki új dolgokat, és nem szólalsz meg. Kerülöd, hogy a figyelem középpontjába kerülj. A szégyen miatt úgy érzed, hogy nem lehetsz az igazi önmagad, és hogy az igazi éned nem is megfelelő.

4. A szégyennek sok fajtája van.

A szégyennek sok fajtája létezik, beleértve azt a fajta szégyent, amikor kudarcot vallasz valamiben, amiben úgy gondolod, hogy jónak kell lenned, szégyen, amikor hibázol mások előtt, szégyen, amikor úgy érzed, hogy kimaradsz egy csoportból, amelybe szeretnél tartozni szégyen a bántalmazás vagy más trauma után.

5. A szégyen más negatív érzelmekhez vezethet.

A szégyen a düh, a depresszió és a szorongás fő forrása lehet. Ha szégyenérzetet hordozol magadban, hajlamos lehetsz védekezően reagálni, ha valaki kritizál, vagy a legenyhébb visszajelzést adja. A haragod megpróbálja leplezni szégyened, és elterelni a figyelmet fájdalmas, eltemetett érzéseidről. A szégyen miatt értéktelennek, túlérzékenynek érezheted magad, és ez szociális szorongást okozhat.

A szégyenre van gyógymód.

Ha van olyan ember a környezettedben akiben megbízol, osztd meg vele a szégyenteljes és fájdalmas történeteidet, ez segíteni fog végre elengedi a régi, elraktározott, mérgező érzéseit. Ezektől mentesen megváltoztathatod a magadról alkotott hiedelmeidet, és többé nem tekinted magad majd rossznak.

A pszichéd ugyanúgy tudja, hogyan kell begyógyítani érzelmi sebeket, mint ahogy a tested tudja, hogyan kell begyógyítania a fizikai sebeit, miután megvágta magát borotválkozáskor. Ez a gyógyulási folyamat azonban nem kezdődhet meg, ha a szégyenérzetet a nem kívánt érzelmek táskájába rakod. A szégyenérzeted továbbra is felbukkan, és fájdalmat okoz – megpróbálja felhívni magára a figyelmet – mindaddig, amíg meg nem oldod. Ne hagyd, hogy a szégyen uraljon és tönkre tegyen.  

Az eredeti forrást ide kattintva tudod elérni. 

#auruméletműhely szégyen

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

3 Tipp, hogyan lassíts le egy kicsit 

Mesélni szeretnék arról, hogy milyen fontos néha lelassítani és változtatni az életünk tempóján.

Régebben sok modern párhoz hasonlóan nagyrészt párhuzamos életet éltünk a feleségemmel, és alig találkoztunk. Rövid, rohanó reggelek, mielőtt munkába siettünk. Napközben néha váltottunk egy-két üzenetet, mielőtt a forgalom ellen harcoltunk, hogy késő este hazaérhessünk. A vacsorát általában az készítette el, aki előbb ért haza, és előnyben részesült minden olyan étel, amit könnyű elkészíteni, és nem sok időt vesz igénybe. Általában sietve vacsoráztunk, elhavazva a munkahegyektől, amelyek vacsora után mindkettőnket vártak. Beszélgetésünk jellemzően arra összpontosított, hogy beszámoljunk a napunk részleteiről, ami általában a munkáról való beszélgetést jelentette. Vacsora után elvonultunk a külön otthoni irodáinkba, és megpróbáltuk elvégezni azt a minimális mennyiségű munkát, amely lehetővé tette, hogy jobban érezzük magunkat, és egy órányi televíziózás után, kimerülten összeesünk az ágyban. Ismerős?

Körülbelül egy éve a feleségemmel átköltöztünk egy nagy városi területről egy kis szigetre, Maine partjainál. Nem meglepő, hogy sok minden megváltozott az életünkben. Ami a legfontosabb, hogy megtanultunk lelassítani.

Bár korunk talán leggyakoribb panasza, hogy nincs elég időnk a nap folyamán, mégis ugyanaz a 24 óra van egy napban, mint 100 évvel ezelőtt. Gyakran meg vagyok döbbenve, amikor hallom, hogy hányan nem osztják meg rendszeresen az étkezést családként, vagy ha igen, akkor az egész egy rohanás, és csak addig tart, amíg mindenki lenyelte az ételt, miközben a képernyőjét bámulta.

Három tanácsot hoztam, ami neked is segíthet egy kicsit lelassítani, és előre helyezni a családod vagy a házasságod:

Próbálj előre tervezni az étkezéssel kapcsolatban, egy családtaggal vagy a pároddal, akivel együtt élsz. Hagyjatok időt a finom és tápláló étkezésekre, ez nem csak egy szükséglet, hanem élvezet és kapcsolódási pont is. Menjetek el együtt vásárolni a környéken, és ha gyerekeid vannak, tedd ezt nekik is szokássá.

Rohanó életünkben nem mindig van elég idő arra, hogy esténként közösen finom vacsorát készítsünk. Próbálj időt szakítani a hétvégéken, hogy akár közösen elkészítsétek a heti ételek egy részét.

Legyen a vacsora „képernyőmentes zóna”, és legyen idő beszélgetni egymással. Egyes családok szeretnek „csúcs- és mélypont” tevékenységet végezni, amelyben minden ember megosztja a nap csúcspontját és mélypontját. 

Remélem, hasznosnak találod ezeket a javaslatokat, és talán tartasz egy családi megbeszélést is, ahol előállsz a saját ötleteiddel. 

Az eredeti cikk angol nyelvű forrását ide kattintva tudod elérni. 

#megállni lassítani

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

Imposztor szindróma

Az imposztor szindróma egy olyan szó, amely a közösségi médiában és a beszélgetésekben is kering, különösen az elmúlt években. Egyszerűen fogalmazva, az imposztor szindróma azt a gondolatot vagy félelmet jelenti, hogy nem vagy képes, méltó vagy "jó" ahhoz, hogy betölts egy bizonyos szerepet, vagy bekerülhess egy adott csoportba, vagy munkakörbe. Nem minősül pszichológiai rendellenességnek, sokkal inkább a mélyen gyökerező bizonytalanságokból kialakuló gondolkodásmódot jelenti. Ez önszabotázshoz és állandósult szorongáshoz vezethet, mert annak aki ezzel küzd, erősen szüksége van mások elfogadására. Az imposztor szindrómával kapcsolatos gondolati folyamatok bárkit érinthetnek, különösen az élet jelentős átmeneti szakaszaiban.

Hoztunk nektek egy-két imposztor szindrómához kapcsolódó gondolatmintát:

 Az emberek átlátnak rajtam.

Csaló vagyok.

Miből gondolom, hogy alkalmas vagyok erre a munkára?

Nem tudom, hogyan fejezzem be ezt a folyamatot az elejétől a végéig, így nem is kellene elkezdenem.

Mindenkinek több tapasztalata van, mint nekem.

Nem vagyok méltó.

Miért gondoltam eredetileg, hogy ezt meg tudom csinálni?

Szükségem van valaki másra, aki bátorít vagy strukturál.

Csak várnom kell, amíg magabiztosabbnak és képesebbnek érzem magam.

 Az ember személyiségtípusa és neveltetése nagyban befolyásolhatja az imposztor szindrómával kapcsolatos gondolati minták kialakulásának valószínűségét. Például, ha olyan környezetben nőttél fel, ahol túlnyomórészt ünnepelték az eredményeket és a jó önértékelés egyenlő volt a győzelemmel vagy a következő szintre lépéssel, akkor az életkor előre haladtával nagy valószínűséggel alakulhat ki nálad ilyen szindróma.

Társadalmunk hajlamos a konkrét, látható eredmények értékelésére és dicsőítésére, amelyek megtestesítik a verseny valamely változatát, például a munkakörét vagy az anyagi javait. Ne felejtsük el viszont azt a hihetetlen erőfeszítést, amely a kapcsolatok ápolásához, a mentális és fizikai egészség megőrzéséhez, valamint a kiegyensúlyozott életmód kialakításához szükséges. Ezek az egyénre szabott erőfeszítések annyira lenyűgözőek, egyszerűen azért, mert állandó dózisú belső erőt és következetességet igényelnek. Mégis ezek a kötelezettségvállalások általában nem járnak fizetésemeléssel vagy jutalmazással, és a motivációt is belülről kapjuk hozzá. 

Hogyan tudsz segíteni magadon, ha küzdesz az imposztor szindrómával?

Írd át azt, ahogyan gondolkozol

Ha valaki elismer vagy bókol, válaszolj egy egyszerű „köszönöm”-el. Ne mond azt, hogy „köszönöm, de ez csak szerencse volt”, ne alacsonyítsd le az erőfeszítéseidet. Ez elsőre kellemetlennek tűnhet, de könnyebb lesz, és lassan elkezdel majd megszabadulni attól a szokástól, hogy lekicsinyled az erőfeszítéseidet és eredményeidet.

Kerüld el a hasonlítgatást másokkal. Most minden eddiginél jobban ki vagyunk téve mások életének pillanatképeinek. Könnyen áldozatul eshetünk a "a szomszédnál zöldebb a fű" csapdájának. Távolítsd el azt a gondolatot, hogy mi a siker konkrét, vagy egyértelmű a célvonala. Mások eredményei ezek, élmények, amelyek valaki más útjának a részei. Nem feltétlenül követendő minta, és nem is az az egyetlen út.

Fogalmazd újra, mit jelent számodra a siker szó. Gondolj inkább folyamatra, mint meghatározó pillanatra vagy eredményre. A siker egy utazás, amely sebezhetőséget és mérlegelést igényel. Ez azt a vágyat testesíti meg, hogy az erőfeszítések érvényesítése során tovább kell haladni. Emberként úgy működünk, hogy sokféle érzést élünk meg, és kiterjedt gondolati mintákat generálunk. Ezek a képességek teszik lehetővé számunkra, hogy felfedezzük és magunkévá tegyük azt, ami számunkra a legjobban működik az élet során.

  A cikk eredeti, angol nyelvű forrást ide kattintva tudod elérni. 

#auruméletműhely imposztorszindróma

[aurumeletmuhelyblog]

Fotó: Nasimul Islam, pexels.com

,,Az öregember a földön feküdt, Obatalá jó néhányszor a nevén szólította, de nem válaszolt. Az asszony a ruhájánál fogva megrázta, mire az aggastyán csupán annyit nyögött: - Nem bírom tovább!Egy szó sem jött ki több a torkán...”

Ez a mesei jelenet olyan erővel szólított meg, mikor először olvastam, hogy azóta sem hagy nyugodni. Egyszerre segített szembenézni egy mély, belső félelmemmel és ölelt körül megértéssel. Bízom benne, hogy a következő írás segít elképzelned, milyen üdítően hat, ha az ember a mesékbe pillantva keres válaszokat, de még inkább jó kérdéseket!

"Nem bírom tovább!" Látom, érzem magamban is ezt a földön fekvő, fáradt öregembert. Mintha több évszázadnyi küzdelem, munka, magaslatok és hullámvölgyek sikerei és csalódásai, örökölt, hallott vagy átélt emlékek és élmények mázsás súlyai nyomnának a földre. Mikor mertem én utoljára jelezni ezt? Ki mertem-e valaha mondani? 

"Nem bírom tovább!" Ez a mondat állapotjelentés. A lélek mélyéről felszakadó üzenet. Vallomás. Eddig bírtam. Elfogyott az erőm. Magyarázkodni sincs kedvem vagy energiám. Nem akarok tovább mentegetőzni, ígérgetni, mást mutatni, mint amit érzek, érzékelek magamban. Már nem érdekel, hogy mit fog az, aki előtt kimondom szólni ahhoz, hogy ebben az állapotban lát. Lehullt rólam a megfelelés kényszerének béklyója. Engedem, hogy lásson fáradtnak, kimerültnek, gyengének. Még ebben a helyzetben is van döntési lehetőségem, védhetem magam, a méltóságomat. Dönthetek arról, kinek engedem meghallani ezt a sóhajomat. A kimondással ugyanis sebezhetővé válok. Sebezhetővé, ugyanakkor szerethetővé és olyanná, aki mellé oda lehet kuporodni, akihez lehet kapcsolódni. 

"Nem bírom tovább!" Egy ilyen mély, őszinte vallomás magában hordozza a válasznak megteremtett teret is. Vákuumot hoz létre, amibe megérkezhet a kegyelem és a szeretet. Lefordíthatjuk, kibonthatjuk a következőképpen: Te, aki előtt bevállalom ezt a mondatot, tudnod kell, hogy bízom benned: a belső körömben vagy. Kérlek, állj meg, vegyél észre, segíts! Maradj, legyél itt velem. Aztán tégy, cselekedj belátásod szerint valamit, mert az én ötleteim és erőim elfogytak. Szükségem van rád!

"Nem bírom tovább!" Fontos ez a pillanat az én és a másik viszonyában, mert az intimitás mélyebb szintjére vezet tovább. Ez a másik lehet egy családtag, barát, a társunk, egy mentorunk vagy egy épp felénk tévedt irgalmas samaritánus. Felismerjük az ilyen embereket magunk körül? Van segítőnk, akinek engedjük látni saját sebezhetőségünket, vakfoltjainkat, gyenge pontjainkat? Lehet ez "a másik" a Teremtőnk is, aki pontosan tudja, mire van szükségünk, mielőtt kimondanánk, mégis szabad akaratot ad arra, hogy élünk-e a vele való kapcsolat lehetőségével vagy sem. Várja, hogy kérjünk, hogy bevállaljuk magunkat előtte és beléphessen abba a bizonyos vákuumba. 

"Nem bírom tovább! "Ez a mondat tükör és új kezdet. Jelentős akkor is, ha a mese szereplőit önmagunkban, egy belső térképen keressük. Obatalá, az asszony, aki a fáradt aggastyán énrészünkhöz vezető ösvényt nemcsak ismeri, de fel is kapaszkodik rajta, aki be mer lépni az elhanyagolt, rozoga kunyhóba és bátor elsősegélynyújtóként magabiztosan cselekszik, mikor a földön fekve találja, ott lakozik bennünk is. Merjük-e igazán látni magunkat, belenézni a csúnyább arcunk szemébe is, figyelmes tekintettel elidőzni a horzsolásoknál, hegeknél, netalán ujjbegyeink finom érintésével végigtapogatni a ráncokat? Elfogadjuk-e azt, hogy vannak a kellemes mellett kipurcant, lejárt szavatosságú, elhasznált, büdös, nyirkos, sötét részeink is? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy ez rendben van így, mert végső soron ugyanúgy a növekedést és az életet szolgálják?

Nos, ha eddig eljutottál az olvasásban, biztosan ráéreztél a mesék különös, gyógyító ízére. Ha van kedved tovább töltekezni, szeretettel látlak az ALKOTÓ MŰHELY | A kert önismereti foglalkozásomon, vagy az Esti mese felnőtt gyerekeknek következő alkalmain! 

Az idézett mese: A fáradt teremtő, melynek teljes szövegét megtalálod például Boldizsár Ildikó (2018) Mesék életről, halálról és újjászületésről című gyűjteményében

#auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

4 mérgező dolog, ami tönkreteszi a motivációt

Elmesélek egy rövid történetet, amely kissé ismerősnek tűnhet. Egy nap egy friss ötlet kopogtat az ajtón, és hamarosan egy izgalmas új projektbe virágzik, amely alig várja, hogy elkezdj rajta dolgozni. Minden kéz a fedélzeten. Jól érzed magad, motivált vagy, megállíthatatlan és inspirált. Minden jól megy… legalábbis egy ideig. Valahol útközben rossz irányt vesznek a dolgok. A motiváció, amely az elején táplált, megszűnt, és nélküle a projekt nem maradhat fenn sokáig.

Ezután frusztrált leszel, nem tudod mi történt, és túl elkeseredett vagy ahhoz, hogy újra neki láss a halott projektnek. Miért olyan nehéz életben tartani a motivációt?

Négy mérgező viselkedési mintán vagy tulajdonságon keresztül mutatom be, hogy milyen egyszerű megfojtani a motivációt:

 1. Összehasonlítás.

Semmi sem meríti ki jobban az energiádat, mint amikor összehasonlítod magad másokkal. Komolyan, ez hihetetlenül kimerítő feladat. Ezért nem meglepő, hogy a nap végén már nincs energiád beruházni a projektjeidbe és a személyes céljaidba. Azonban nem azért vagyok itt, hogy megmondjam, hogyan kell ezt abbahagyni, mert valójában ez nem lehetséges. Az összehasonlítás egy természetes folyamat, amelyet az emberi agy évszázadok óta végez. Azért vagyok itt, hogy néhány tanácsot adjak neked, hogyan tanuld meg jól használni ezt az eszközt.

Ha el akarod érni a magad elé kitűzött célokat, akkor először azt kell megtanulnod, hogyan legyél energiahatékony, és tartalékold értékes és korlátozott szellemi energiádat azokra a dolgokra, amelyek valóban fontosak, és amelyek valami hasznosat vagy eredményt hoznak neked hosszútávon. Például: összehasonlítani egy trópusi szigeten a napon sütkérező Instagram -modell lenyűgöző felvételét, amelyet egy profi fotós készített önmagunkkal, amikor vasárnap reggel véletlenül kinyitottuk az első kameránkat, nemcsak igazságtalan és irracionális, de eredménytelen is, értelmetlen és hihetetlenül mérgező. Ezt önpusztító összehasonlításnak hívják. Ez az a típus, amiben nem akarsz részt venni.

Viszont, ha a szokásaidat és életmódódat egy jól megtervezett táplálkozási és fitneszprogramhoz hasonlítod, aktívan keresed és azonosítod a gyenge pontjaidat, és hajlandó vagy javítani azokon az egészségesebb élet érdekében, értelmes és produktív munkát végzel, és ezt önértékelésnek hívják. vagy konstruktív összehasonlításnak.

Röviden, az önpusztító összehasonlítás gyengíti a motivációnkat, míg a konstruktív összehasonlítás táplálja.

2. Stagnálás.

A motiváció nagy karbantartást igényel. Folyamatos ingeráradatot igényel, hogy életben maradjon és táplált legyen. Gondolj úgy a motivációra, mint egy házi növényre. Folyamatosan öntözni kell és ápolnia kell a talajt, hogy egészségesen fejlődjön.

- Mit tehetek azért, hogy minden nap ösztönözzem a motivációmat? - kérdezheted. A válasz meglehetősen egyszerű, és valószínűleg már hallottál róla: álomtábla. Tökéletesek a motiváció ápolásához, a képzelet táplálásához és a felmerülő kreatív blokkok leküzdéséhez. Ne feledd, hogy az emberek vizuális lények, így nem meglepő, hogy néha látnunk kell azokat a dolgokat, amelyeket el akarunk érni, hogy tovább haladjunk. És az álomtáblák segítenek a legjobban céljaid vizualizálásában. Hihetetlenül egyszerűen elkészíthető, elég hozzá egy A4es lap, vagy egy nagyobb méretű plakát, de akár telefonon is működhet.

3. Türelmetlenség.

Meg kell békülnünk azzal a ténnyel, hogy a jó és értékes dolgokhoz idő kell, és feltétlenül meg kell tanulnunk ápolni a türelem egyre ritkább erényét. Néha, különösen akkor, amikor még csak most kezdünk bele egy új projektbe (ezt szeretem a projektjeink „mézeshetek időszakának” nevezni), annyira izgatottak vagyunk és tele vagyunk energiával, hogy mindent egyszerre akarunk megtenni. És bár fontos a jókedv, a dolgok veszélyessé válnak, amikor elkezdjük mindezeket az irreális célokat kitűzni, csak hogy végül fájdalmas csalódást érezzünk, amikor rájövünk, hogy gyakorlatilag lehetetlen egy hét alatt 20 kilót leadni, vagy egy hónap alatt koreaiul megtanulni. Folyamatosan csalódottnak érezzük magunkat, amiért nem tudjuk elérni ezeket az indokolatlan mérföldköveket, amelyeket kitűztünk magunk elé, ami fokozatosan gyengíti a motivációnkat, és csalódást, elkeseredettséget okoz, így végül elhagyjuk a projektjeinket.

4. Perfekcionizmus.

Lassít, és felesleges nyomást helyez a válladra. Nem beszélve arról, hogy rendkívül időigényes. A perfekcionizmus ugyanúgy befolyásolja motivációdat, mint a türelmetlenség: azáltal, hogy létrehozza és ápolja azt az állandó vereségérzetet, amely megeszi a motivációdat.

Tehát ahelyett, hogy minden apró részleten izzadnál, és túlgondolnád a projektjed minden apró aspektusát, próbálj arra összpontosítani, ami igazán fontos. Fókuszálj azokra a dolgokra, amelyek valóban megtérülnek, és hosszú távon változást hoznak. A részletekre való törekvés jó dolog, de ne vigyük túlzásba. A célok elérésében a legfontosabb, hogy következetes legyen, ne tökéletes. Valójában az számít, hogy milyen gyakran jelensz meg, milyen okosan dolgozol, és milyen bölcsen töltöd az idődet és az energiádat.

A cikk eredeti forrását ide kattintva tudod elérni. 

#auruméletműhely motiváció

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

Hogyan kerüld el a depressziót, amikor stresszes időszakban élsz.

Gyakran egy stresszesebb időszakban a depresszió tünetei is elő jöhetnek, miközben próbálunk megbírkózni a ránk szakadt terhekkel. Az alábbi tanácsok segíthetnek egy ilyen időszakot enyhíteni:

1. Figyelj a vitaminokra.

Egyszerűen hangzik, de mégis sokan elfelejtik. Amikor valaki különösen erős stresszhelyzetben él vagy depressziós, akkor gyakran több vitaminra van szüksége, amik támogatják az idegrendszer megfelelő működését.

2. Figyelj a napi programodra.

A jó hangulat érdekében két fajta rendszeres elfoglaltságra van szükségünk. Az egyik az a fajta elfoglaltság, ami megadja a teljesítmény örömét. A második ami élvezetet nyújt.

Gondold át a napodat, és osztd fel részekre – tervezz egymás után olyan tevékenységeket, amik biztosítják azokat a hormonokat amik a jól végzett munka, és a teljesítmény után következnek be, és utána iktass be olyan programot, ami kikapcsol és élvezetet nyújt. Például takarítsd ki a konyhát, és utána menj el sétálni. Vagy írj meg egy beadandót, és utána nézz meg egy filmet.

3. Mindennap csinálj valami olyat, aminek nincs határideje.

Ha egy apró, nem sürgős feladatot teszel meg, az növeli a hatékonyság érzetét. Lendületet ad, ami hangulatjavító hatással is járhat.

4. Találj értelmet a küzdelmeidben.

Amikor stresszt tapasztalunk, az lehetőséget ad arra, hogy valamit megtanuljunk magunkról vagy a környezetünkről. Például az elmúlt két évben meddőségi kezeléseken vettem részt. Ennek részeként csatlakoztam néhány támogató csoporthoz, ahol több empátiát tanultam javította az empátiámat és az érzékenységemet. Tedd fel magadnak a kérdést, mit vehetek ki a küzdelmeimből?

Az eredeti cikket ide kattintva tudod elérni. 

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

Self-care - én-idő tippek

A kultúra elhiteti velünk hogy az én-idő, vagy az öngondoskodás az csak forró fürdőből és különböző masszázsokból illetve arc pakolásokból áll. Pedig ennél sokkal változatosabb és mélyebb is lehet. Hoztunk nektek négy tippet arra, hogyan tudsz magaddal többször és mélyebben is törődni:

1.  Készíts egyszerű de finom ételeket.

Mikor kimerültek vagyunk, sokkal hajlamosabbak vagyunk gyorskaját enni, nem enni egyáltalán, vagy csak benyúlni a hűtőbe és megenni a maradékot. Az egészséges, és finom ételek várakozással töltenek el, és táplálnak azokon a napokon is amikor túl stresszesek vagyunk. Persze ezeket elkészíteni gyakran nagyobb erőfeszítést igényel, mint ami maradt bennünk.

Találj ki egy stratégiát ami segít abban, hogy időben készíts el érdekes és finom ételeket. Ez is az öngondoskodás része, hogy figyelsz az egészséges étkezésre.

2. Van olyan feladat, amit el kell engedni.

Előfordult már veled is, hogy egy hosszú nap végén jut eszedbe egy-két idegesítő feladat amit elfelejtettél? Valami kimaradt a bevásárlásból, a munkahelyeden elfelejtettél megírni egy e-mailt, vagy csak nem sikerült új patront venni a nyomtatóba? Engedd el, és tervezd be másnapra. Nem múlik rajta olyan sok, mint gondolnád. Ha már nem tudsz tenni ellene, ne hagyd, hogy a nyugalmadat elrontsa.

3. Pihenj ingerszegény környezetben.

Kevés fényben, TV és más erősebb kék fény nélkül, csak pihenj meg. Meditálj, esetleg hallgass valami halk nyugtató zenét, vagy podcastot. Vegyél hosszú és mély lélegzeteket. Engedd meg a testednek és elmédnek, hogy kikapcsoljon egy hosszú nap után.

4. Egy öt-tíz perces nyújtó gyakorlat is segíthet.

Amikor stresszelünk, gyakran az izmaink is megfeszülnek, anélkül, hogy ezt észre vennénk. A gyógytorna, a meditáció és a progresszív izomlazítási technikák segíthetnek ennek felismerésében és a feszültség oldásában.

Ha néhány nyújtó- vagy erősítő gyakorlatot végzel, akkor néhány percre lelassíthatod a tempódat, különösen, ha olyan fajta ember vagy, akinek mindig csinálnia kell valamit.

Ezek olyan módszerek, amik nekem személyesen segítettek. Kipróbálhatod őket, vagy kialakíthatsz magadnak sajátokat. A lényeg, hogy találd meg számodra azokat a módszereket amik segítenek abban, hogy jobban tudj törődni magaddal. Nem csak a wellness-hétvégén lehet pihenni és kikapcsolódni, ez a lehetőség a hétköznapokban is ott van! 

Az eredeti forrást ide kattintva tudod elérni.

#auruméletműhely selfcare

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

5 módszer, hogyan szerezheted vissza a reményt 

A múltheti cikk arról szólt, hogy miért is van pontosan szükségünk a reményre. Ezen a héten folytatjuk ez a témát, és hoztunk nektek öt olyan módszert, ami segíthet abban, hogy hogyan tudod ezt visszaszerezni: 

1. Ne félj reménykedni.

Ha úgy próbálod megvédeni magad a csalódásoktól, hogy inkább nem reménykedsz semmiben, nem fog sikerülni. A csalódások elkerülhetetlenek az életben, de ez nem jelenti azt, hogy nem engedheted meg magadnak azt, hogy mégiscsak reménykedj abban, hogy jól fognak alakulni a dolgok.

2. Viselkedj úgy, mint aki reménykedik.

A beszélgetéseidben is lehetsz reményteljes. A remény egy választás – egy gondolkodásmód ami hatással van az érzelmeidre, a viselkedésedre és a gondolataidra. Minden helyzetben tudod emlékeztetni magad arra, hogy van megoldás.

3. Koncentrálj a pozitív dolgokra.

Túl vagyunk terhelve negatív dolgokkal – a híradó, az internet, a folyamatos megosztások a közösségi médián. Mindenhez ami a világban történik, hozzáférünk a telefonunkon. Ahhoz, hogy megtudjuk tartani magunkban a reményt, tudatosan keresnünk kell a pozitív dolgokat. A rossz hírek mellett, keress rá a jó dolgokra is. Rengeteg pozitív dolog is történik a világban nap mint nap, csak ezek általában nem kerülnek fő oldalra.

4. Csendesedj el néha, imádkozz vagy meditálj.

Tanulj meg pihenni a jelenben – ahol nem számít a múlt terhe, vagy a jövő nehézségei. Csak az itt és most. Pihenj meg, gyűjtsd össze a benned lévő reményt és úgy indulj neki a napnak.

Az imádkozás segít kapcsolatba kerülni Istennel, és erőt ad, amikor úgy érzed neked már nincs több. A meditáció és a csendes idő pedig segít feldolgozni eseményeket, megnyugodni, és befelé figyelni. 

5. Vegyél kölcsön a barátodtól egy kis reményt.

Figyelj meg valakit a közeledben, aki tele van reménnyel. Sokkal jobb az élete? Más a személyisége? Neki könnyebb? Nem valószínű. Az ő életében is vannak csalódások és nehézségek, de nem azokra koncentrál. Ha nehezedre esik reményteljes életet élni, keress minél több ilyen embert és beszélgess velük és tanulj tőlük.

A forrást ide kattintva tudod elérni. 

#remény auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

6 ok, hogy miért van szükséged reményre

Az elmúlt hónapokban jelentős változás következett be a mindennapi életünkben a vírushelyzet miatt. A helyzet javult a maszkok és az oltások miatt, ez sok mindenkiben reményt ébreszt - különösen azt a reményt, hogy életünk hamarosan visszatérhet egy természetesebb ritmusba.

De mi van azokkal, akiknek „az élet soha nem lesz ugyanaz”, mert a pandémiát követő traumában szenvednek?

A jó hír az, hogy a remény segíthet a traumák gyógyításában, és a remény egy olyan képesség, amivel mindannyian születünk. A „fény az alagút vége” felé mutat, távol a sötét napoktól és a hosszú éjszakáktól. Személyes kihívásainkon és közös aggodalmainkon keresztül is megtalálhatjuk.

Hoztunk most hat okot nektek arra, hogy miért van szükségünk reményre:

1. A remény energiát ad.

Reménykedni többet jelent annál, hogy várunk valamire. Amikor reménykedünk, azt fizikailag is érezzük – javít a hangulaton, az erőnléten. A remény felkészít, hogy megküzdj a kétségbeeséssel és a pesszimizmussal.

2. A remény előrébb visz.

Felkészít, hogy tegyél, tervezz és mozdulj a cél irányába. Cselekvéshez vezet, és ez által sokszor beteljesedik az is amit reméltünk, mivel teszünk érte.

3. A reménynek gyógyító hatása van.

A remény önmegvalósító jellege különösen fontos lehet, ha meddőséggel, betegséggel, fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel küzdünk. A remény arra késztethet bennünket, hogy válaszokat keressünk, toleráljuk a kezelést és olyan emberek lehessünk, akiken segíteni akarnak az emberek. A reménynek még közvetlenebb egészségügyi előnyei is lehetnek. Az idegtudósok arra a következtetésre jutottak, hogy amikor reménykedünk, agyunk olyan vegyi anyagokat pumpál, amelyek gátolhatják a fájdalmat és felgyorsíthatják a gyógyulást.

4. A remény megvéd.

Egyes tanulmányok szerint az optimista emberek tovább élnek, és a reményteljes, harci szellemű kórházi betegek nagyobb valószínűséggel maradnak életben, mint azok, akik feladják. Sok más tanulmány szerint a remény erős ellenszere a szorongásnak és a fáradtságnak.

5. A remény jó hatással van a perspektívánkra.

A reményt gyakran fokozza a kétségbeesés fenyegetése. Még jobban reméljük a társaságot, amikor egyedül vagyunk karanténban, még jobban reméljük az egészséget, amikor világjárványt élünk át, és még inkább reméljük a békét, amikor nyugtalanságot és igazságtalanságot tapasztalunk. És minél többet remélünk, annál jobban értékeljük amikor megkapjuk ezeket a dolgokat.

6. A remény nem egy állandó állapot.

A remény folyamatosan tetőzik, csökken, rövid időre eltűnik, majd újra épül. Ez valószínűleg jó dolog, mert hosszú ideig állandó reményállapotban élni kimerítő lehet. Gondolj például azokra a dolgokra, amelyekben egész évben reménykedtünk – egy hívásra, jelentésre, teszt eredményre, ellenőrzésre vagy a világjárvány végére várva. Testünk mindig készen állt a cselekvésre, és elménk folyamatosan éber volt. Ha a remény valósággá válik, végre megtapasztalhatjuk mind a fizikai és a lelki megkönnyebbülést.

 Következő héten folytatjuk a témát, és 5 lépésben mutatjuk be, hogyan lehet visszanyerni a reménységet.

Az eredeti forrást ide kattintva tudod elérni. 

#reménység auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

4 MÓDSZER HOGYAN CSÖKKENTSD A NYÁRI STRESSZT

Nyári stressz? Létezik ilyen? Természetesen igen. Vágyunk a pihenésre, és a jól megérdemelt a nyaralásra, amit egy hosszú stresszes időszak után igazán megérdemelnénk, de mégis képesek vagyunk még a nyaralás alatt is szorongani. Ennek sok oka lehet, ezért fontos tudatosítani magunkban, hogy az élet nem áll meg nyáron se, a nehézségeket nem mindig lehet szüneteltetni, és gyakran a problémák elkísérnek a naposabb időszakokban is minket. Legyünk türelmesek magunkkal, és próbáljuk megélni a pillanatot. 

Hoztunk pár tippet ami segíthet ebben:

1. Nem vagy gép, ne is kezeld úgy magad.

A laptopod és telefonod nem fejez ki érzelmeket, és nem igényel lelki vagy fizikai kikapcsolódást. De te igen. Szükséged van aktivitásra és pihenésre is, mivel a tudatalattid egy 24 órás ciklusban működik. Ettől függ hogy éber vagy álmos vagy, figyelmes vagy épp nehezen tudsz koncentrálni, egy személyes, biológiailag meghatározott módon befolyásol téged.

Nem muszáj folyamatosan pörögni nyáron se. A pihenés is izgalmas. Ebben a fázisban sokkal többet csinálsz, mint hogy fekszel az ágyon vagy a kanapén. Ilyenkor az elméd feldolgozza a fizikai, mentális, szociális, és érzelmi történéseit a napodnak.

2. A természetnek feltöltő ereje van. Sétálj sokat, élvezd a folyót, a patakot, a tengert – ami csak a közeledben van. 

A vízpart általában nyugtató hatással van az emberekbe. Élvezd a napsütést, az igazi hangulatjavítóként működik.

3. Ha megoldatlan problémáid vannak, próbáld megfogalmazni őket, majd a hangsúlyt a megoldásra fektetni a probléma helyett. Írd le ami ilyenkor feljön benned. 

Tervezz, legyen A és B terved is, ez segít abban hogy tisztábban lásd a helyzetet. Ne próbáld elnyomni, hogy majd ősszel megoldom - mivel addig ugyanúgy feszült leszel, amíg nem próbálsz megoldást keresni az adott helyzetre.

4. Kapcsolódj másokhoz. 

A nyár remek alkalom arra, hogy programokat szervezz a barátaiddal, a családoddal, vagy találkozz a rég nem látott ismerősökkel. Az ember alap járaton szociális lény, így igényli a többi emberrel való kapcsolódást. Kimutatták már, hogy az a boldogság hormon amit a szociális kapcsolatainkból nyerünk, csökkenti a stresszt, a depressziót, és jó hatással lehet különböző szív és érrendszeri betegség megelőzésére is.

Az eredeti forrást ide kattintva tudod elérni. 

#nyár stressz auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

Mi a különbség? Bipoláris zavar és általános depresszió. 

A bipoláris zavart sokan összekeverik az általános depresszióval, mivel mindkét helyzetben előfordulhatnak hasonló tünetek. Azért, hogy könnyebb legyen ezt a kettőt megkülönböztetni, elhoztuk mindkét betegség főbb tüneteit:

A depresszió tünetei

A depresszió tünetei több területen megjelennek, így érzelmi, motivációs, viselkedéses, kognitív és testi tüneteket azonosíthatunk.

Érzelmi tünetek: szomorúság, rosszkedv, öröm- és szeretetképtelenség, öngyűlölet

Motivációs tünetek: általános érdeklődés csökkenés, motiválatlanság, nincs kedve semmihez – „semmi értelme belevágni egy újabb szánalmas napba, bármibe is fogok, balul sül el, ez is csak velem történhet meg, az élet egyre nehezebb, az emberek csak érdekből ragaszkodnak hozzám...”

Viselkedéses tünetek: produktivitás és aktivitás csökkenés, energiahiány, lassult beszéd, mozgás és gondolkodás, görnyedt testtartás, halk beszéd

Kognitív – gondolkodási tünetek: a depresszióval küzdő személy végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, jövőjét, pesszimista, reményvesztett, koncentrációképessége gyengül. Negatív énkép jellemzi. Szélsőségekben gondolkozik, és a pozitívumokat figyelmen kívül hagyja. A múltban és a jövőben él, nem a jelenben. Megjelenhetnek halállal kapcsolatos gondolatok, értéktelenség érzés, bűntudat + örömképtelenség, vezető tünet a levert hangulat és az érdeklődés beszűkülése.

Testi tünetek: fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar – nehezen tud elaludni vagy hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Állandó fáradékonyság jellemzi. csökken vagy nő (túl keveset vagy túl sokat) alszik, eszik, emellett a szexuális vágy csökkenése is fontos jellemző lehet. Jellemezheti még fejfájás és emésztési zavar is. 

A depresszió diagnosztikájában a szomorúság csupán egyetlen tünet. Leglényegesebb különbség az idői lefolyásban és az állapot mélységében van. Vagyis a szomorúság, rosszkedv, normális, ha néhány napon, legfeljebb néhány héten belül elmúlik,jól körülhatárolt helyzetre vonatkozik és a probléma megoldódásával elmúlik, míg a depresszió több mint két héten át, de akár hónapokig, bizonyos típusok esetén évekig fennáll. Az itt felsorolt tünetekből nem kell mindnek teljesülnie ahhoz, hogy depresszióról beszéljünk, de a panaszok több mint felének jelen kell lennie a depresszió diagnózisához. 

Bipoláris zavar tünetei

A bipoláris zavarnál jelen lehetnek a fentebb említett tünetek is, de ami megkülönöbözteti a depressziótol, az az úgynevezett mániás epizód.

A mániás epizód általában abnormálian felfokozott viselkedést jelent, ingerlékenység vagy állandó hangulatingadozás kíséri. A két véglet, vagyis extrém módon szomorú, irritált az illető, vagy nagyon sok az energiája, és nem tud megnyugodni. A mániás epizód legalább egy hétig szokott tartani. Egyéb tünetek még:

·         Hibás, torzult önkép és realitásvesztés (pl. nem méri fel tettei következményét) fokozott önértékelés

·         Erős hangulatingadozások

·         Jelentős alváscsökkenés, alvásképtelenség (de nem érzi magát fáradtnak)

·         Gyors, témák között kapkodó, felfokozott, folyamatos beszéd

·         Nyugtalan gondolatok

·         Zavartság, koncentrációs zavar

·         Meggondolatlan és általában veszélyes viselkedés

 Akár a depresszió, akár a mániás felfokozottság tüneteit tapasztalod legalább egy vagy két hétig, mindenképpen konzultálj a háziorvosoddal, vagy klinikai szakpszichológussal, pszichiáter szakorvossal! 

Az eredeti forrást ide kattintva tudod elérni. 

#depresszió bipoláriszavar auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: unplash

A keret, amin keresztül látod a világot

A referencia keret az, amivel te személyesen a világot látod és ami alapján értelmezed a körülötted történő eseményeket. Ez a keret az, ami alapján döntést hozol, és véleményt alkotsz. 

Ezt a keretet, egy döntéshozatal során, két dolog határozza meg.

Az első a kontextus. Ez azokra a dolgokra utal, amik a döntéstől függetlenül is jelen vannak egy adott helyzetben, olyan elemek amik így is úgyis jelen lennének, a döntéshozó személyétől függetlenül is. Például, ha egy telefont akarsz megvenni, a keret amivel ezt a döntést meghozod, lehet befolyásolja a gondolkodásodat a boltról, a márkáról, a telefon képességeiről, de azt nem határozza meg, hogy a telefon mennyibe kerül. Az a döntésedtől függetlenül ugyanannyi lesz.

A másik, a pszichológiai kontextus. Ez már mélyebb, és egy adott személyhez kapcsolódik. Ez határozza meg az ő személyes keretét, a tapasztalatok amik érték korábban, az értékei, a hite, és az előítéletei is, mind formálják a hozzáállását. Visszatérve a telefonos példára, ebben az esetben a döntést az határozza meg, hogy az illetőnek milyen tapasztalatai vannak az adott márkával, mit hallott róla, a teljesítménye megfelelő-e a meglévő igényeinek, stb.

Lassíts le, amikor döntést hozol, és gondolkozz el azon, hogy mi alapján teszed. Mik azok a tényezők, amik téged befolyásolnak? Milyen tapasztalataid vannak, és milyen előítéleteid? Vannak keretek, amik megvédenek és elősegítik az életünk menetét, mint például bizonyos elvek amikhez ragaszkodunk, de vannak előítéletek is, amik korábbi csalódásokból erednek és könnyen beépülnek ezekbe a keretekbe. Figyeld meg őket.

Pontosan azért, mert a kereted befolyásolja azt, hogyan hozol döntéseket, és nem csak olyan fajta döntéseket, mint hogy milyen telefont veszel, fontos hogy megértsd, hogyan működik ez nálad személyesen, mivel ez a fajta önismeret segít azt is megérteni, hogy a környezettedben élők mi alapján döntenek.

  Az eredeti forrást ide kattintva tudod elérni. 

#döntés keret auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

4 módszer hogyan újítsd meg az álmodozó oldalad

Az álmodozást a képzeleterőnk támogatja. Ezt a tudósok sokszor a jobbagyféltek funkciójaként emlegetik, amíg a logikus részét az agyunknak ami rendszerért felel, a bal agyfélteknek nevezik. Ahhoz hogy teljes életet élhessünk, a két résznek össze kell dolgoznia. Ennek több megnyilvánulási formája is van, de akár már úgyis kezdődhet, hogy reggelente elgondolkozol az álmaidon mielőtt a telefonodért nyúlnál, vagy mielőtt elkezdesz dolgozni, hagysz az elmédnek pár szabad percet hogy álmodozzon. Albert Einstein azt mondta, hogy a napi álmodozást a zenében éli ki. Ő egy racionális tudós volt, akit mégis nagyban befolyásolt a képzeletereje, és gyakran megengedte magának hogy elmerüljön a zenében és az álmaiban. Számára ezek voltak azok a percek, amik elősegítették egy újabb briliáns ötlet kialakulását.

Sajnos sokan nem használják a képzelőerejüket és a fantáziájukat, mert kisgyermekként azt tanították nekik, hogy a logika és az érvek azok amik számítanak. A kultúránk is szinte csak a logikus gondolkozást támogatja, ami miatt gyakran máshogy értékeljük a fantáziát.

A nappali (és az éjszakai) álmodozás hidat képez azon az erős határon, ami a racionális oldalunk és a képzeleterő között van. Segít megérteni magunkat, másokat, és különböző helyzeteket is. Amikor álmodunk, megengedjük az agyunknak hogy a tudatalatti dolgok a felszínre kerüljenek, és segítenek jobban megérteni és feldolgozni az aznapi történéseket.

4 módszer hogyan újítsd az álmodozó oldalad:

1.   Előszőr is, adj magadnak engedélyt arra, hogy szabadon álmodozz. Ha nehezen megy, emlékeztesd magad hogy ez a fajta pihenés, segíthet később a munkádban is.

2.   Naponta legalább egyszer csak dőlj hátra, és engedd meg magadnak hogy a távolba meredj, ki az ablakon, vagy csak egy bizonyos pontra a szobában. Ne fókuszálj, nem az a lényeg, amikor elkezdesz valamire fókuszálni az megállítja az agyadat a merengésben, és álmodozásban amit épp el akarsz kezdeni.

3.   Amint ez a kettő már megy, gyakorold azt, hogy megfigyeled a megjelenő gondolataid és érzelmeid, de nem ragadsz le egyiknél se. Hogyha leragadsz, és beszippant egy bizonyos érzés, akkor fókuszálj a légzésedre, ami segít megnyugodni.

4.   Gyakorold a szabad írást, vagy a történet alkotás. A szabad írás teljesen belülről jön, csak ragadj magadhoz egy tollat és egy füzetet és kezd el kiírni magadból amit érzel és gondolsz. Ha ez nem jön magadtól, vagy nehezedre esik, akkor kipróbálhatod a történetalkotást. Keress egy könyvet, vagy újságot a közeledben, másolj ki egy mondat részt, és fejezd be szabadon, alkoss vele új történetet.

Az angol nyelvű forrást ide kattintva tudod elolvasni. 

#álmodozás auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

Négy stratégia az elutasítás kezeléséhez

Akkor érezzük magunkat elutasítva, ha nem vonnak be valamibe, vagy nem fogadnak el minket. Az elutasítás által elveszítünk valamit, ami már a miénk volt, vagy amit nagyon szerettünk volna elérni. Ez sokszor azt váltja ki, hogy nem érezzük magunkat értékesnek.

Az elutasításnak rengeteg formája van, lehet az párkapcsolati vagy baráti, iskolai zaklatásból is eredhet, vagy egy elvesztett álláslehetőségből, amit nagyon szerettél volna megkapni. Pedagógusoktól is sokszor tapasztalunk elutasítást iskolai környezetben, és sajnos sokszor családon belülről is érkezhet, akár már egészen kicsi korban, a közvetlen szülőktől.

Minél fiatalabban tapasztalunk meg elutasítást, annál nagyobb hatása van ránk. A gyerekekben még fejlődik az önértékelés fogalma, így különösen érzékenyek. Ha gyerekként ér komolyabb elutasítás, azok hazugságokat szülnek az identitásunkkal kapcsolatban, amik később meggyőződésként is tovább élhetnek.

Pontosan azért, mert az elutasítás fájdalmas, meg akarjuk tőle védeni magunkat a jövőben. Ezt a legtöbben érzelmi falak felhúzásával érik el. Hamisan, de kialakul az a tévhit, hogy ha mindenkit egy bizonyos távolságban tartunk, akkor az elutasítás nem fog minket elérni vagy legalábbis nem lesz fájdalmas.

Ami még megtörténhet, ha valakit elutasítottak, hogy utána már bizonyos helyzetekben el is várja, hogy ez újra megtörténjen. Úgy gondolja elkerülhetetlen, szóval előre ugrik, és ő lesz az, aki elutasítja a másikat, mielőtt vele történhetne meg ugyanez. Ez azt az érzetet kelti, hogy mindent irányítás alatt tart.

Viszont ezek mind a fájdalom következményei, de nem mondható megoldásnak egyik se. Az érzelmi falak vagy a másokkal szembeni idegenkedés nem segít abban, hogy tartós és boldog kapcsolatokat építsünk ki, és nem is fog megvédeni minket a fájdalomtól.  

Négy tipp arra, hogyan dolgozd fel az elutasítást:

1. Fogadd el a fájdalmat, és gyászold meg nyugodtan.

A gyászolás azt jelenti, hogy megéled az érzelmeidet, nem tagadod le vagy nyomod el őket. A sírás, a naplózás, a terápia, az edzés, a természet, mind segíthetnek ebben. Adj időt magadnak, és az érzelmeidnek, hogy jelen legyenek. Ennek a gyásznak az ideje és intenzitása attól fog függ majd, hogy mit és mennyit vesztettél. Lehet egy óra lesz, de lehet hogy napok. A lényeg, hogy fogadd el és éld meg.

2. Ne hibáztasd magad!

Az a természetes, ha akarod tudni, hogy miért utasítottak vissza. De erre nem mindig lesz tiszta magyarázat. Amikor pedig nincs válasz, az ember általában magát kezdi el hibáztatni. Biztos elrontottam valamit, vagy nem vagyok elég szerethető, nehéz velem, stb. Emlékezz rá, hogy lehet ezek a hazugságok korábbi időszakokból vagy konkrétan a gyermekkorodból erednek. Ezek olyan meggyőződések, amiknek ellent mondhatsz. Felnőttként képes vagy rá, hogy külön válaszd a személyedtől az elutasítást, aminek lehet, hogy még csak köze sincs hozzád.

3. Erősítsd meg az ellenállóképességed.

Az ellenállóképesség az, amikor képes vagy felállni és újra indulni egy visszaesés után. A pszichológusok szerint pedig ez egy olyan tulajdonság, amit megtudsz tanulni. Olyan dolgok ezek, minthogy meg tanulsz nyitottabbnak lenni, elkerülni a mindent vagy semmit felfogást, látod a hibáidat és képes vagy tanulni belőlük, a megoldásra koncentrálsz a probléma helyett, elfogadod a segítséget, és megtanulsz törődni magaddal.

4. Ne add fel, várnak még rád új kapcsolatok!

Talán az írók és a művészek a legkitartóbbak, hiszen a legtöbbjüket rengetegszer elutasítják, mielőtt sikeresek lesznek. Azokat, akik tényleg tovább jutnak az elutasításon, a mindsetjük különbözteti meg azoktól, akik nem. Elfogadják az elutasítást, mint a haladásuk egy részét, ami hozzátartozik az útjukhoz. Mivel szükségesnek és elkerülhetetlennek látják, így nem válik személyessé számukra. Ez a fajta mindset neked is segíthet.

Összegezve, ha elutasítanak, fontos, hogy engedd meg magadnak a gyászt, ne hibáztasd magadat és ne vedd a személyedre való sértésnek, koncentrálj magadra és az ellenállóképességedre, és éld meg az elutasítást egy természetes tapasztalatként, amivel mindenki találkozik.

Az eredeti cikket ide kattintva tudod elérni. 

#elutasítás rezillencia auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

A sikeres házasság négy alappillére

1) Legyél alázatos, és tedd a másikat az első helyre.

A házasság azt jelenti, hogy belépsz egy olyan kapcsolatba, ahol a társadért leteszed az életed. Ezt az jelenti hogy képes vagy mindennap áldozatokat hozni a másikért, és szeretni mindenen keresztül.

“Ne irányítson benneteket az önzés, irigység, vagy büszkeség! Ellenkezőleg, alázatosak legyetek, és adjatok a másiknak több tiszteletet, mint amit magatoknak kívántok!” Pál levele a filippiekhez 2:3

2) Kihívástól függetlenül, a házas társad legyen a legközelebbi barátod, a legnagyobb szövetségesed, és egyenértékű partnered, egy életen keresztül.

Amikor kihívásokkal álltok szemben, fontos hogy egységben legyetek. A nehéz idők vagy összekötnek vagy megtörnek, attól függően hogy épp ragaszkodtok vagy inkább eltávolodtak egymástól ebben az időszakban. Fogjátok fel lehetőségként, hogy közelebb lehettek egymáshoz, és éreztessétek a másikkal hogy ott vagytok neki.

3) Ne támaszkodj mindig a szórakozásra és a boldogságra, mintha az lenne a szerelmetek alapja.

Ezek mind jó döntéseknek a gyümölcsei, de nem célok önmagukban. Ezt nem egyszerű hallani, de a jó házasság kemény munka. Nem csak úgy megtörténik, hanem napi döntések és cselekedetek sorozata miatt alakul ki.

Amikor még a romantikus, sokszor rózsaszín ködös időszakában járunk a szerelemnek, sokkal több mindent megteszünk a másikért. Sokszor a kulcsa a házasságnak az, hogy ezeket a dolgokat akkor is tedd meg amikor már régóta együtt vagytok, amikor talán vannak napok amikor nincs kedved hozzá. Légy jelen, és odaadó ezeken a napokon is. Ez az egyik módja, hogy mindennap őt és a szeretetet válaszd. A szeretet vagy szerelem nem mindig csak egy érzés, hanem cselekedet is.

4) Emlékezz, hogy nem a házastársad felelőssége hogy boldoggá tegyen, az egy belső munka.

A “Boldogság” szó összesen nyolcvanszor fordul elő a bibiliában, és egyszer sem a házasság kontextusában. Mégis a házasság lehet egy olyan hely, ahol nagyon sok örömöt találunk. De az öröm és az úgynevezett boldogság, nem ugyanaz. Jézus hosszantartó örömöt ígér nekünk, de ezt első sorban benne fogjuk megtalálni.

Az eredeti cikket ide kattintva tudod elolvasni. 

#sikeresházasság moralrevolution auruméletműhely

[aurumeletmuhelyblog]

photo: pixabay

4 tipp hogyan kezeld a lámpalázat

Mark Twain szerint két féle előadó van, az egyik fél hogyha színpadra kell állnia, a másik pedig hazudik.

Te is rettegsz ha elő kell adnod egy prezentációt? Legyen az akár egy osztályban 30 ember előtt, vagy egy tömött előadóteremben? Még néha a munkatársaid előtt is félsz felállni és beszédet tartani?

Ezzel nem vagy egyedül. A Wall Street Journal kutatása szerint, Amerikában az első számú félelem a tömeg előtti beszéd. A legtöbb ember azt mondta a kutatásban, hogy ilyenkor meztelennek érzi magát a tömeg előtt. Félnek, hogy az emberek kinevetnek majd, vagy félre értik amit mondani akarnak. Nyomást tesznek magukra hogy tökéletesek legyenek, és rettegnek a visszautasítástól.

A jó hír az, hogy a legtöbb ember ezt le tudja győzni, vagy legalábbis csökkenteni a beszédek előtt és közen jelentkező szorongási tüneteket. Erre hoztunk nektek most 4 tippet:

1.   Ne várd el, hogy tökéles legyen.

Senki se tökéletes. Ezt mind tudjuk. Mégis mikor előkészítesz egy beszédet, amit több ember előtt kell előadnod, elvárod magadtól, hogy tökéletes legyen. Felnagyítod a hibáidat, miközben ignorálod azt, ami jól működik. Az igazság az, hogy még a legtapasztaltabbak is követnek el hibákat. Majd kijavítják, és folytatják. Ez az egyik kulcsa, hogy sikeresen tudj előadni: ha hibázol, fogadd el és menj tovább. Sok embernek fel se fog tűnni. Engedd meg magadnak, hogy ne legyél tökéletes.

2.   Tudd, hogy az értéked nem a teljesítményedben van.

Hogyha sokat kell beszélned emberek előtt, vagy ha ritkán, különböző technikákat találhatsz amivel javíthatsz az előadás módodon. A lényeg mindig az, akármilyen nehéz közegben is vagy, hogy az értéked nem ebben az előadásban van. Sokan azért fagynak le, mert egy szintre rakják az értéküket és a teljesítményüket, és amikor a teljesítmény hibázik, a félelem attól, hogy veszített az illető az értékéből, lebénítja.

3. Ne izgulj azon, hogy izgulsz.

A hires énekes Bruce Springsteen, egyszer azt mondta, hogy megfigyelte magán ha teljesen nyugodtan megy fel a színpadra, rosszabbul teljesít, mint amikor egy kicsit ideges előtte. Megtanulta hogyan használja fel az idegességet, ��s ezt hogyan dolgozza át izgalommá és energiává.

Egy kis izgalom még segíthet is. Ne stresszelj rá arra, hogy izgulsz. Ez csak egy kis adrenalin. Teljesen normális. Megtudod tanulni, hogyan formáld át pozitív izgalommá, ami erőt ad, miközben előadsz.

4. Ne akarj mindent szóról-szóra megtanulni.

Kivétel persze ha valamit idézel. De ha nem, akkor nincs szükség arra, hogy mindent memorizálj. Ez csak növeli a stresszt, bízz a saját szavaidban, és a jegyzeteidben.

Az eredeti forrást ide kattintva tudod elérni.