Tumgik
anemalany · 1 year
Text
Számomra a legszarabb érzés az, amikor semminek érzem magam, jelentéktelennek. Mint akinek midegy hogy él-e vagy hal-e. S persze tudom az agyammal hogy ez nem így van, de attól még az érzés megmarad. Hiszen hazugságban élek, s hiába próbáltam kitörni a börtönomből, mindig visszakerülök. Talán az egyetlen ember aki teljes szívéből szeret engem az anyum. S nincs erőm ahhoz h megkockáztassam ennek az elvesztését. Hiába próbáltam már párszor a tudtára adni, hogy ki vagyok valójában. Olyan mintha megsem történtek volna. Azóta is hallgatom, hogy ha majd férjhez mész..., meg majd az esküvőn...
Amennyire bírtam elnyomtam magamban, nem engedtem meg magamnak, hogy igazán szeressek, mert így könnyebb volt. De elfáradtam, nagyon is, pedig mindenk azt mondta majd jobb lesz, idővel megbékél. Ez ilyen csödben szenvedés, de inkább már ordibálnék és poharakat törnék...
0 notes
anemalany · 1 year
Text
Mióta meghaltam kicsit másként látom a világot és nem tudom, hogy mit kezdjek vele. A túloldalon nincs semmi vagyis pont ez, hogy nincs túloldal. Az élet tök random és nincs se isten, se karma vagy valamilyen felsőbb hatalom, amely minden lépésemet nézné és eldöntené, hogy alkalmas vagyok-e a megbocsájtásra.
Hát akkor élvezem az életet, kortyolok egyet a whisky-mbe, majd beleszívok egyet a cigibe. S ezt újra, majd újra, míg nem látok már tisztán és talán még az ágyamig se jutok el. Aztán a földön fetrengve, próbálok némi gondolatot kibogózni, amely józanon nem ment.
Ez az én örökségem: némi elmebaj egy kis függőséggel megspékelve. Mindig is meg akartam törni ezt a körforgást, s meg is fogom csak éppen nem úgy ahogy én azt elképzeltem.
De addig is lássuk mi lesz, hiszen a saját vérem ellen küzdök minden nap. Van, hogy elveszek, s addig iszok míg már a saját nevemre se emlékszem nem hogy a tiédre. Rossz szokás? Beidegződés? Nem véletlenül van olyan mondásunk, hogy a vér nem válik vízzé.
S bár ne lenne igaz, bár mondhatnám, hogy nem vesztettem el a reményt. De 4-en voltunk, s én vagyok az utolsó aki még féllábon sántikál. Hiába van bennem annyi jó, annyi szerethető dolog, ha ez a dolog mindent kitöröl mint egy gyenge tollvonás a papíron.
S nem tudok megbékélni magammal, mert minden ami boldogságot okozhatna, minden amiért megérné küzdeni, nem hoz mást csak fájdalmat...
1 note · View note
anemalany · 1 year
Text
...az egész olyan érzés, mintha a testeben megállt volna a vérkeringés. A testem szép lassan haldoklik az oxigén hiánytól míg én egyre gyengébb és gyengébb vagyok. Nem így akarok meghalni, a négy fal között miközben a lepedő gyűrődése nyomja a hátamat és annyi erőm sincs, hogy átforduljak a másik oldalamra...
...nyomorult ügy ez és az utolsó amire szükségem van az a szánalom...
...Én vagyok a kalitkába zárt madár, ki a saját szárnyait vágta le mikor azt hitte, így majd beilleszkedhet a többi kétlábon járó marhához. Mert mostmár nem érdekel ha belehalok is a zuhanásba, de legalább egy röpke pillanatig még érezhetem, ki lehettem volna ha nem félek...
0 notes
anemalany · 1 year
Text
Attól függetlenül, hogy a mi történetünk nem alakult a legjobban, még mindig a kedvencem...
0 notes
anemalany · 1 year
Text
Ha egyet kérhetnék karácsonyra az az lenne, hogy még utoljára beszélhessek veled...
0 notes
anemalany · 1 year
Text
Szóval 2023 mi? 17ben azt gondoltam hogy a 18at se élem meg. Aztán azota baszki mennyi minden megváltozott. Nem mondom, hogy könnyű volt, hiszen sok mindent elveszítettem ez idő alatt. De azert nem csak veszteségbol alltak az évek. Mint ember talan 22-ben fejlődtem a legtöbbet, s talán ez az év volt a legrosszabb is valamilyen szinten. Ez volt az elso ev teljesen nelkuled. S ugy sirtam, hogy kozben megszakadt a szivem. De rajottem, hogy az életnek nem csak szép oldala van, néha nagyon ocsmány tud lenni. De néha kell is ez a felismeres, hogy a legapróbb dolgokat is ertekeljuk...
0 notes
anemalany · 1 year
Text
Annyi mindent mondtam volna még, annyi kérdésem lett volna még hozzád, de úgy látszik sosem tanulok. Mindig azt hiszem lesz még alkalmam...
0 notes
anemalany · 1 year
Text
Komolyan csak körbe körbe járok és ugyan azt a vitát folytatom le magamban. Miértelme? Nem etem en ezt az egész elet dolgot talan ez a baj. De egyáltalán kell, hogy értelme legyen? Szart se tudok, s megis azt érzem, hogy mar mindent tudnom kene. Már rég valami 10 éves tervet kéne valositgatnom meg. Mintha az élet annyira tervezheto lenne. Hiaba csinalsz mindent jol egy kis porszem a gepezetbe es bumm annyi volt, olyan mimtha egy 500ftos esernyőt akarnal megtartani a kezdben egy rohadt nagy viharban. ( tudom a hasonlataim rohadt jók, de a lenyeg ugyis atjon)
Itt vagyok lassan 21 -még leírni is szar- és kb egy diszfunkcionalis felnottnek erzem magam. De mi adja meg a felnott erzest? Ha dolgozol, s megkeresed a penzed, tanusitom h nem. Az elmult 3 evben ugyerzem semmi nem valtozott azon kivul h siman a pultos elé dobhatom a szemelyim h igenis legalisan reszegedhetek le. Ja meg persze szavazhatok...
Olyan mitha valami kurva fontos ki maradt volna az eletembol ( mint amikor nem ertesz meg egy nyilvan valo viccet).
De persze tudom ott van a csalad a baratok, meg szererelem, de nekem mint egyennek mi szerepem van? Ha egyaltan ugye van valami. Annyi mindent nem tudok méga vilagrol s magamrol egyarant, de legalabb kis reszet ertenem...
0 notes
anemalany · 1 year
Note
Már nagyon rég nem beszéltünk és érdekel, hogy mi van veled, de félek hogy nem válaszolnál az üzenetemre.
Inkább attól kéne félned, hogy válaszolok😅
De a viccet félre téve, látod erre is reagáltam mégha idővel is. Meg nem gondolnám, hogy olyan félélmetes lennék, hogy félned kelljen tőlem...
0 notes
anemalany · 2 years
Text
Ha olvasod ezeket a sorokat, akkor biztos sokat jelentettél nekem valamikor az életemben s talán még most is. És köszönöm, amit akkor adtál nekem, legyen az támasz, megnyugvás, barátság vagy éppen szeretet. De valamiért megszakadt köztünk a kapcsolat és már nem kerestük egymást. S te még most is próbálod lecsekkolni - ahelyett, hogy megkérdeznéd - hogy jól vagyok-e...
Ha nem érek egy üzenetet, akkor kérlek inkább ne üldőzz egy szellemet, már nem vagyok itt, s már nem az vagyok akit keresel...
3 notes · View notes