#robinson család | Explore Tumblr Posts and Blogs

korkep-blog · 6 years

Text

Kalita Gábor: A pozsonyi Szent András temető „föld alól érkező” üzenete: Felébredtünk, „képviselőcskéim ”

A gyertya is csak azért lángol Mindenszentek ünnepén, Halottak napján az eltűnt sírkő melletti kopjafa tövében, mert képzőművész társaimmal azokat oda helyezzük, meggyújtjuk.

Hírügynökségi jelentésben olvasom: Ján Budaj (OĽaNO/Zmena zdola), a szlovák parlament képviselője javasolja, hogy nyilvánítsák nemzeti sírkertté a pozsonyi Szent András temetőt.

Tulajdonképpen, nincs is ezzel semmi gond, s Budajnak abban is igazat adok, hogy a már meglévő Túrócszentmártoni Nemzeti Temető becsülése sem csökkenne egy fikarcnyit sem. Hiszen az egyik legrégibb pozsonyi temető,1784-ben alapítva, legalább annyi, ha nem több, korábbi nagyság sírhelyét őrzi, mint az említett nemzeti temető – így megcsonkítva is.

Így, Ján Budaj figyelemfelkeltő megszólalása is ébredésre szólítja az alvókat, egyben magyarjainkat, s rendeződhet a temető áldatlan állapota.

Ugyanis, míg egy 1966-os felmérés szerint 15 ezer sírról számolnak be a bejegyzések, ma ez a szám a Malomliget felőli oldalon történő, négysávos út kiépítése miatti szűkítése révén nem éri el a 4 500-at sem.

Számos, a rendszernek nem tetsző neves ember sírhelyét, sírkövét számolták fel az átkos „kultúremberei”

1970-ben, az említett korrekció miatt egy egész kriptasor került felszámolásra. Például a Palugyay, s a Csáky család díszes sírjait is eldózerolták, számos neves magyar szobrász által faragott síremlék vált a felületesség és a figyelmetlenség (számos sírkő eltűnt) áldozatává. Később ezt a fejetlenségre utaló hiányosságot próbálták rideg betonfalakra szerelt emléktáblákkal mérsékelni.

Ennek ellenére a temető területén található korábbi katolikus, ma görög-katolikus templom, úgymond, liturgiai védelme alatt, számos magyar, német, szlovák, többségükben katolikus, immár történelmi műemlék sír is megmaradt.

A Szent András temető területén található volt katolikus, ma görög-katolikus templom

Míg 1910-ben 40,5 százaléknyi magyar, hasonló nagyságrendű német, s 15 százalék szlovákok élt Pozsonyban, a többi, néhány százalék más nemzetiségek között oszlott meg. Ez az arány volt tapasztalható az ezerkilencszázas évek elején is, ami akkoriban a sírfeliratokon is tükröződött.

Tehát még ma is, sok ezer sír 1970 körüli likvidálásának ellenére is igazi nemzetközi zarándokhellyé, turisztikai látványossággá válhatna az óvárosban kimondottan lukratív, jól megközelíthető helyen található, hatalmas fákkal övezett Szent András Temető. Feltéve, ha a sírok, sírkövek álagának felújítása is megtörténne.

Neves magyarok nyughelye a sírkert

Ugyanis, számos neves magyar síremléke található itt még ma is. Példaként említve, Petőfi barátja, Kolmár József (1820-1917) író költő, Petőfi Sándor (1823-1849) barátja is itt fekszik.

A múlt és a jövő találkozása

Amolyan érdekességként írom le, hogy „toronyirányt,” a szomszédos Medikus kertben található kétszáz méterre a barát, Petőfi Sándor grandiózus emlékműve, aki évekkel ezelőtt a Duna túlsó oldaláról „költözött” ide, vagyis barátja közelébe.

A temetőben számos magyar nagyság nyugszik, itt található Jetting Károly (1730-1790), a „magyar Robinson” 1844-ben neogótikus stílusban felállított síremléke is, amely saját tapasztalásom szerint a turisták részéről az egyik legismertebb, s leglátogatottabb sírhely. De számos művészember sírja is megtalálható itt, például Jánoska Ferenc (1891-1947) ismert pozsonyi műfotográfus, de a templom hajója mögött található Móczik József (1861-1917), vagyis Felicián atya, a híres papfestő és karmester – sajnos, megcsonkított sírköve.

Szoborcsodák a kertben

Az ő sírja mellett látható a még épségben található, portré reliefel ellátott sírkő, ahol Bikszárdy Vince (1894-1939), nemcsak Pozsony város magyarjainak körében közismert vértanú fekszik.

De látható még egy emléktábla is itt, ami Könyöki József (1829-1900) nevére emlékeztet, a Pozsonyi Városi Múzeum megalakítójának nevére. Még áll a családi háza is némileg átalakítva, sírhelyétől pár száz méterre. A házat, néhány éve mi, környéken élő magyarok a bontás elől megmentettük, de emléktábla még ma sem nem ékesíti az épületet. Talán a múzeum mai vezetésének túl „magyaros” az alapító neve?

Szoborcsodák a kertben

A híres pozsonyi szobrászművész, Rigele Alajos (1829-1940) több egész alakos sírszobra is látható Pozsony egyik legrégebbi temetőjében, ezek csodálói között több osztrák, német, magyar művészettörténésszel is találkoztam az évek folyamán. Személyével kapcsolatban az is megjegyzendő, hogy őt is ebben a temetőben temették el, melyről keresztel jelölt sírja tanúskodik.

Szoborcsodák a kertben

Felvidéki foci drukkerek, sportolók, anyaországi sportrajongók – figyelem!

S, ha már az egyetemes magyar kultúra egyik legismertebb magyar szobrászáról emlékeztem, az említett emlékezéssel kapcsolatban is, magyar sportkedvelő barátainknak üzenem:

A Pozsonyi Szent András Temetőben, a volt Kis Piac, s hajó alakú, zöld színű üvegekkel borított épülettel szemben, s a temető kerítésén belüli, melletti temetőút közelében, egy hatalmas fenyőfa alatt található ma már egy „ Zákaz vstupu,” vagyis magyarul a „Belépni tilos,” piros-fehér szalaggal körülvett sírkő. Vagyis egy nem karbantartott, nem megtisztított sírszobor. A tiltó szalag nem véletlenül került az emlékkő köré. Csakis azért, mert az -DŐLŐFÉLBEN van. A síremlék szövegrésze:

Itt nyugszik

Gruber Béla

a PAC villám sújtotta játékosa

szül. 1901 VI. 28. megh. 1922 VI. 1922 VI. 25.

Kegyelete jeléül állította ezen síremléket

a magyar sporttársadalom filléreiből

CsAF – Magyar Labdarúgók Szövetsége Pozsonyi Kerülete

Rigele Alajos, dőlő félben lévő, Gruber Béla focista emlékére készített kőreliefje

Amikor korábban, a síron gyertyát gyújtottam művész társaimmal, a faragott kő még nem volt dőlő félben. Ám a gyönyörű, hatalmas, sudár növésű fenyőfa gyökere természetszerűen az évek folyamán megvastagodott, s ezáltal a mellette lévő sírkő megdőlt. Az illetékesek ezt a szomorú „eseményt”- egy tiltó szalaggal intézték el, s még arra sem futotta leleményességükből, hogy kitámasszák a sírszobrot.

Nem kellemes, a ledőlt, sérült sírok látványa

Pozsony-megye magyar, kultúráét felelős képviselői párttársaikkal akkor sem „kapták fel” a fejüket, amikor, néhány éve korábbi cikkemben a Felicián atya rossz állapotban lévő sírkövére, az Erkel kopjafa siralmas állapotára, a földön fekvő magyar szövegrészű emlékkövekre hívtam fel a figyelmet.

Nem kellemes, a ledőlt, sérült sírok látványa

Tehát, sport és művészetkedvelők – mozduljunk! Mert ha eldől az említett, a futballista egész alakos sírreliefjének táblaköve, nemcsak a meccs közben villámcsapással sújtott, kimondottan tehetséges, fiatal pozsonyi focista emléke sérül, hanem annak a Rigele Alajos, eminens szobrászművészünknek is darabokra törhet Gruber Béla focista emlékére készített műve, akinek minden egyes alkotása a magyar művészeti kincstár legóvottabb értékei közé tartozik, vagyis kellene tartoznia.

Nem kellemes, a ledőlt, sérült sírok látványa

Ledőlt sírkövek, tűnőfélben lévő sírfeliratok, beszakadt tetejű műemlék kápolna

Bizony, ha…Ha az utolsó fél évszázadban nem hanyagolták volna el olyan mértékben a sírok kápolnák állagát, melyekben ezek ma találhatók, akkor bizony a metropolisz valódi gyöngyszeme lehetne a város volt Déli-kapjának túloldaláról álló, ma már toronyházakkal szegélyezett sírkert.

1988-ban Ugyanis a temetőt nemzeti kulturális emlékké nyilvánították, ami nem jelent mást, mint hogy az államnak, a főváros illetékes szerveinek kutya kötelessége lett volna a síremlékek folyamatos karbantartása. Csak részben történt így.

Ilyen állapotban van ma a beszakadt tetejű sírkápolna

Petíciók, tiltakozó levelek egész sora kívánta volna védeni az emléktemetőt. Arra is jól emlékszek, amikor jó tizenöt éve sokunk javaslatára az egyik, szomszédságomban lakó, osztrák származású ökológus asszony is panaszt nyújtott be a városhoz abban az értelemben, miért is nem óvják a sírok állagát, miért is vágták ki a korábban Brazíliából, Argentínából és más, exotikus tájakról itt kiültetett különleges cserjéket.

Olyakat, amelyek – szakértők véleménye szerint – még a helyi arborétumokban sem volt található. A messzi földre elvetődött honfitársaink telepítették ezeket felmenőik sírja mellé, ám a sokszor a szociális szférákból „begyűjtött” szezonmunkások irgalmatlanul kiirtották a különleges cserjéket. Ez a panasz sem talált meghallgatásra.

Az ember szomorúan megy el a ledőlt magyar sírok mellett. Évekkel ezelőtt fel is hívtam a figyelmüket a „Dőlnek a magyar feliratú sírkövek a pozsonyi Szent András temetőben“, című írásommal azoknak, akiknek hatáskörükbe tartozik emlékeink védelme.

Nem vet jó fényt Pozsonyra, amikor a rakéta gyorsasággal növekedő idegenforgalom jegyében magyar, osztrák, német, angol, japán turistacsoportok azt látják, hogy a főbejárattól jobbra, hatvan méterre található, valamikor nagyon szép sírkápolna boltíve beszakadt, a tetődeszkák közül kisebb fácskák nőnek ki, s nem hiányzik sok, hogy ezek növekedő ágai ledöntsék a kápolna keresztjét. Ugyanis kattognak a fényképezőgépek, viszik haza az ország rossz hírét.

Ha jól emlékszem, hét éve lehetett, hogy lelopták a tetőről a rézlemezt, ezek után – a számos figyelmeztetés ellenére is – az illetékes temetőgondozó vállalat arra sem volt képes, hogy filléres szigetelő fóliával levédje az épület tetőszerkezetét a kápolna belsejébe befolyó esőtől, fagyos hólétől, a későbbi felújítás időpontjáig. Ma már a díszes stukatúrák, a sérült boltív kijavítása valóban költséges lesz, a nem odafigyelés, hanyagság következményeként.

Az Erkel Társaság, a komoly és kóruszene kedvelők is oda figyelhetnének

Az említett, állagában sérült kápolna előtti temető út mentén rossz, korhadt állapotban található a Pozsonyban tevékenykedő Erkel László (1844-1896) zongoraművész, zongoratanár, Erkel Ferenc harmadik fia tiszteletére 1992-ben, az Erkel Társaság által állított kopjafa is, melyet nem gondoz senki. A gyertya is csak azért lángol Mindenszentek ünnepén, Halottak napján az eltűnt sírkő melletti kopjafa tövében, mert képzőművész társaimmal azokat oda helyezzük, meggyújtjuk.

Erkel László kopjafája – megsemmisülés előtt

Csenke faluvezetése, papja, helytörténésze is figyeljen most!

Mindig is csodájára jártunk az említett kopjafa mögött található, boltíves kiképzésű Szent Anya homokkőből faragott gyönyörű reliefjének, mellette a sírfelirat: csenkei Csenkey Károlyné sz. Ágh Erzsébet 1886 – 1917. Ma már, a mellette lévő díszcserje eltávolítása következtében három éve a sírkő a földön fekszik, a Szent Anya relief felületét igencsak megkárosította már az eső, a hó, a jég.

Ennyit közel száz éve nem károsodott, mint most néhány év után, romos állapotában, hiszen korábban védte a régi mesterek okosan kiképzett homlokboltíve.

Csenkei Csenkey Károlyné síremléke, mellette, Szent Anya kőreliefje – a földön, romokban

De ne menjünk el figyelmetlenül a ledőlt magyar sírkövek mellett sem, hiszen Maxner Ilonka, a ledőlt, kereszttel jelölt sírkövére helyezett porcelán fotóján látható portréja is szomorúan „tekint” az éppen arra járó érdeklődőre. Sajnos Ilonka „esete” egy a sok közül. Vagyis, a ledőlt magyar sírkövek közül is sok, évek hosszú sora óta a földön fekszik.

A romlás, napi szinten (volt) tapasztalható

Immár harmincöt éve látogatom rendszeresen a Duna utca közelségében található Szent András temetőt, hiszen ez a nagykiterjedésű „erdőövezet”, száz méterre található műteremlakásomtól.

Csenkei Csenkey Károlyné síremléke, mellette, Szent Anya kőreliefje – a földön, romokban

A hely valódi sétáló, pihenő objektum, ahol a látogató szépen kiépített járdákon, tekintélyes korú fák között sétálhat, pihenhet a padokon. Láthatóak itt például neves pozsonyi, a Manderla, Hubert, Marton, Feigler családok díszes sírkövei is. Sajnos, a Nobel díjas fizikus Lénárd Fülöp (1862-1947) családi sírhelyét immár szintén csak egy emléktábla jegyzi.

A Duna utca környékén élő művészeket is bántotta, bántja a romlás

Korábban, képzőművész, újságíró társaságommal, sétáink folyamán itt szoktunk összefutni ismerősünkkel, Július Satinský színésszel, íróval, humoristával is. Aki, habár tört magyarsággal, egyik találkozásunk után így szólt hozzá hozzánk:

„Fiúk, ti is látjátok, hogy az évek múlásával, mindig több és több sírkő található a földön? Hogy mállanak a szobrok, s a tegnap még olvasható sírfeliratok, ma már olvashatatlanok? Rövidgatyás gyerekkoromban még rend volt itt, s rengeteg sírhely. Ma, mintha tankok szaladtak volna végig a sírkerten. Persze míg nem volt kész az új kerítés, százasával hordták szét az értékes, messzi földről behozott értékes köveket, vagy szobrocskákat, öntvényeket. A kommunista rendszer hű „esztétái, művészettörténészei” jelölték ki, melyik sír maradhat, melyik megy feledésbe, vagyis a tolvajok birtokába. Felmenőim, ismerőseim köreiből is számos sírkő tűnt el csak azért, mert „vörösék” nem tartották az itt eltemetetteket rendszerhűnek, vagy a származásukkal, nemzetiségükkel gyűlt meg a bajuk.”

Aztán arról is panaszkodott, hogy szomszédja, barátja Sanyi, mármint a neves riport és művész fotósunk, Prandl Sándor, közös barátunk, kollégánk rengeteget fotózott a műemléktemetőben, csak úgy, szabad idejében. De már ő sincs közöttünk, így nem tudni, merre is lehetnek ezek a ma már dokumentum értékű, sírkárosodásokról is számot adó felvételek.

Sajnos, ma már Jozefunk, a „Fiúk, a Duna utcából” című könyvének egyik /mármint, Ő/ szereplője nem él- Egyedül itt, a sírkertben elhelyezett sírköve, s a Duna utcán elhelyezett szobra jelzi: a Duna utcában élt egy Jozef Satinský (1941-2002) nevű nagy színész, humorista, író ember, aki helyett már csak mi mérgelődünk azon, hogy egy kis jóindulattal hány és hány sírkövet menthetett volna meg a város, hány és hány carrarai márványból készült gyönyörű sírszoborcsoda maradhatott volna meg a jövő embere számára.

A temető melletti Kis piac is a privatizőrök koncává vált

Volt szomszédom, Satinský mester egy petíciót is indított annak idején, hogy megmentse az említett temető mellett található, hangulatos Kis piacot az annak idején igencsak pofátlan Mečiar-privatizőrök marka elől. Ez tökéletesen beleillett korábban a környéken található, ma már gyönyörűen felújított, a Rondo-kubizmus jegyében felépített lakótömbök közé.

De a kiváló művész eme nemes terve nem sikerült, ma már egy zsúfolt parkoló található ennek helyén, mellette egy hajótestre hasonlító, ide nem illő, üveggel borított épület. A Satinsky nevével fémjelzett petíció sikeres átviteléhez, amit sokan aláírtunk, nem volt kellő „politikai akarat.”

Kolmár József masszív alapzatú szobor-sírköve, szerencsére épp állapotban

Azt is tudjuk, melyik ujjal mutogató politikus használt/j/a napi szinten ezt a szlogent. Persze, rendszerint neki és enklávéja számára �� a vályú mellett – akadt, s akad „politikusi akarat.”

Nem éppen csak a pénz, hanem a jóakarat és a találékonyság is hiányzott, hiányzik

Szobrász barátaimmal együtt azon gondolkodtunk, hogy a temetkezési vállalat alkalmazottai számára akkora nagy terhet jelentene-e az, ha egy karos emelő segítségével visszaemelnék a ledőlt sírköveket, s ezt alaposan rögzítenék? Akkora terhet jelentene a sírfeliratok letisztítása, újrafestése, mely megakadályozná a további mállást? Vagyis, a sírfeliratok, az exteriér adta megpróbáltatások révén – főleg a földön fekvő kövekről van szó – nem tűnnének el, mely borzalmat számtalan sírkő esetében az évek folyamán személy szerint is tapasztaltam.

Kalita Gábor a pozsonyi Szent András temetőben. Kép: Körkép.sk

Elvégre, amint ezt már említettem, egy műemlék temetőről van szó, az értékes síremlékek gazdái sok esetben már nem is élnek. Egy kis jóakarat, egy kis arany, ezüst festék, némi tisztító, stukatér munka, egy kis pénz, s a romlás, a rend áldozatául esne. Petícióból, figyelemfelkeltő írásokból volt elég, de ezeket az éppen regnáló közszolgák nem igen vették figyelembe.

Rosszmájúan persze arra is gondolhatnánk, hogy számtalan itt a magyar és a német feliratú sírkő is, nem volt-e, nincs-e gondja ezzel azoknak, akik felelősek a temető általános karbantartásáért?

A rohamosan gyarapodó metropólis elhanyagolt sírkertje

De hadd tegyem félre a rosszmájúságot, hiszen Pozsony mindigis több nyelvű város volt, így csupán remélhetjük, hogy nem erről van szó.

Persze az ilyen – lehet naiv – jóhiszeműség sajnos nem állította, nem állítja meg azt a kegyetlen enyészetet kiváltó folyamatot, ami senkinek sem jó. Sem a szinte már hisztérikus gyorsasággal gyarapodó, szépülő, százezrek által látogatott Pozsonynak, sem az emlékezőknek.

Ha mi, pozsonyiak, vagy a távolabbról érkezők, a közelgő Mindenszentek ünnepén (november 1), s az ezt követő Halottak napján (november 2), elmegyünk a Szent András temetőben egy földön fekvő sírkő mellett, itt is álljunk meg, itt is gyújtsunk gyertyát.

Ugyanis, az élők részéről az emberséget sugárzó, gyertyafénnyel megvilágított emlékezés minden holtnak kijár!

Kalita Gábor

Képek: A szerző felvételei és Körkép.sk

#Halottak napja #kiemelt #mindenszentek #pozsonyi magyar sírok #Szent András temető #temető

0 notes

zarojel-hu-online-hirmagazi-blog · 7 years

Text

Megoldódhat a rejtély, fellebben a fátyol Hasfelmetsző Jack kilétéről

New Post has been published on https://zarojel.hu/megoldodhat-rejtely-hasfelmetszo-jack-kileterol/

Megoldódhat a rejtély, fellebben a fátyol Hasfelmetsző Jack kilétéről

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Egy viktoriánus kori napló valódi bizonyítékot tartalmaz, és fellebbenti a fátylat Hasfelmetsző Jack kilétéről…[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBlbHMlQzUlOTElMjBBbGV4YSUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjk0MjQzNzYzODAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][vc_single_image image=”140494″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1502727834126background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

A tanúságtevő egy napló

A brit bűnözői történelem egyik legmegfejhetetlenebb titka, Hasfelmetsző Jack (Jack the Ripper) titokzatos alakja. A potenciális gyanúsítottak listája hosszú volt. Ám úgy tűnik Hasfelmetsző Jack valódi személyazonossága végül megerősítést nyert, miután a kutatók azt állítják, hogy sikerült bebizonyítaniuk egy eddig hitelességében vitatott viktoriánus napló eredetiségét.

A naplót valójában már húsz évvel ezelőtt felfedezték. Világszerte megdöbbenést keltett egy korábban ismeretlen emlékirat felfedezése, melyet egy liverpool-i pamutkereskedő, James Maybrick írt. A kéziratban Maybrick bevallotta öt nő brutális meggyilkolását a londoni East End-en, valamint egy manchesteri prostituált életének kioltását is. A naplót a következőképpen írta alá:

“Azt a nevem írom, amit mindenki ismer, így a történelem mondja majd el, hogy mit tehet a szerelem egy született úriemberrel. Üdvözlettel, Jack The Ripper”.

Néhány hónappal azután, hogy rábukkantak a naplóra a Hasfelmetsző Jack szakértők alapos elemzésnek vetették alá a naplót, és megkérdőjelezték a hitelességét.

Hosszasan vizsgálták a kézirat hitelességét

A napló több kézen is keresztülment. Először egy liverpool-i fémhulladék-kereskedőhöz, Mike Barrett-hez került, aki azt állította, hogy a család barátja, egy Tony Devereux nevű férfi adta neki. Sajnos Devereux nem sokkal később meghalt, így a napló valódi eredetét soha nem magyarázta meg teljes mértékben. Így több szempontból is az a gyanú erősödött meg, hogy egyszerűen egy jól kidolgozott hamisítványról van csak szó.

A kutatók – akiket elsősorban Bruce Robinson, a Thenail & I filmkritikus írója és rendezője vezetett – éveket töltöttek azzal, hogy végre olyan bizonyítékokat találjanak, amelyek igazolják, hogy a napló valódi. A kutatásról szóló könyvben azt állítják, hogy a vitatott emlékiratot Maybrick korábbi liverpooli házában fedezték fel. Ezzel ismét a figyelem középpontjába állították a történelem leghírhedtebb sorozatgyilkosaként ismert Hasfelmetsző Jack titokzatos alakját. Robert Smith 1993-ban megjelentette az eredeti naplót. A kutatásról szóló új könyvében pedig leírta, hogy úgy véli, Barrett és azok, akik átadták neki a dokumentumot, szándékosan titokban tartották ezt a döntő bizonyítékot, mert féltek a büntetőeljárástól.

Smith azt mondta: “Amikor a napló először megjelent, Mike Barrett nem volt hajlandó kielégítő magyarázatot adni arról, honnan származik. Miután alapos kutatásokat folytattunk, főleg Bruce Robinson vezetésével, olyan nyomvonalat követünk, amely közvetlenül Maybrick otthonába vezet. ”

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBtJUMzJUExc29kaWslMjBBbGV4YSUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjMzNzc4NDI3ODUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”140499″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1502728780666background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][vc_column_text]

Ki volt James Maybrick?

A gazdag kereskedő 1889-ben hunyt el, egy évvel a Whitechapel-gyilkosságok után. Egy nagy épületben élt, amelyet Battlecrease háznak hívtak. A ház Aigburth-ben, annak Merseyside elnevezésű külvárosában állt.

1992-ben egy helyi villanyszerelő vállalkozás, a Portus & Rhodes Ltd. dolgozott az ingatlanon, különböző felújításokat végrehajtva. A cég munkásai közé tartozott három helyi férfi volt, Arthur Rigby, James Coufopoulos és Eddie Lyons. Lyons rendszeresen járt az anfield-i The Saddle Inn kocsmába, ahol Barrett is gyakori vendég volt. A Portus & Rhodes-tól szerzett időpontok szerint Rigby és Coufopoulos 1992. március 9-én reggelén dolgoztak. Még aznap Barrett felkereste Doreen Montgomery londoni irodalmi ügynököt, a következő kérdéssel: “Nálam van hasfelmetsző jack naplója. Érdekli?”

Robert Smith „Hasfelmetsző Jack”-kutató szerint Barrett jellegzetes, helyi figura volt, aki mindig azzal vágott fel, hogy egyszer író lesz. Ezért, amikor a házban a villanyszerelők megtaláltak ezt a könyvet, úgy vélték, Ő az az ember, aki képes lenne eladni egy kiadónak. “Az igazság az volt, hogy Barrett egyetlen jelentős irodalmi eredménye az volt, hogy időnként rejtvényeket írt egy TV-s gyermekműsornak, Look-In-nak”- mondta Smith. Majd így folytatta: “Barrett rendkívül féktelen természetű volt. Már az, hogy csak látta, vagy hallott a napló végén lévő aláírásról, elég lett volna ahhoz, hogy felvegye a telefont. Nem volt jó írói vénával megáldva, és az a gondolat, hogy ilyen kifinomult és hiteles hamisítást képes előállítani, nem elképzelhető.”

Sokan még most sem hiszik, hogy fény derült Hasfelmetsző Jack személyazonosságára

Amikor a naplót közzétették, a vélemények megoszlottak a hitelességéről. Néhányan azt mondták, hogy a benne szereplő részleteket csak a gyilkos tudhatta. Mások pedig azt sugallták, hogy ez egyszerűen egy kifinomult hamisítás volt.A dolgokat még bonyolultabbá tették 1995-ben, amikor Barrett aláírt egy eskü alatt tett nyilatkozatot, amelyben azt állította, hogy Ő találta ki az egészet. Később visszavonta a vallomását.

Állítólagos munkatársai, Rigby , Coufopoulos és Lyon fura módon mind tagadták, hogy jelen voltak a könyv felfedezésekor. Mindezek folyamán Smith sohasem ingott meg abban a hitében, hogy a dokumentum valódi.”Soha nem voltam kétséges, hogy a napló egy valódi, 1888-1889-ben írt dokumentum”- magyarázta. “Az új és vitathatatlan bizonyíték, hogy 1992. március 9-én a naplót megtalálták annak a szobának a padlólapjai alatt, amely 1889-ben James Maybrick hálószobája volt. Ugyanezen a napon pedig egy londoni irodalmi ügynöknek kínálták fel. Ezek a tények felülírnak mindent, ami megkérdőjelezné a hitelességet. „ Végezetül ezt mondta a kutató: “mindebből következik, hogy James Maybrick volt a napló legelképzelhetőbb írója. Hogy Ő volt-e Hasfelmetsző Jack? Most Ő az elsőszámú gyanúsított. Ám Hasfelmetsző Jack személyazonosságával kapcsolatos viták legalább egy évszázadon át tartani fognak majd.”[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBoYXJtYWRpayUyMEFsZXhhJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyNDg1NDU3NTk4OCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

#Hasfelmetsző Jack #James Maybrick #napló #rejtény megoldása

0 notes