#bar meg mindig nem ertem neked miert volt ilyen konnyu

[szeretlek-bogyo]

2019.08.01.  14:57

nagyon jol elvagy te nelkulem. megint csak megalazom magam, ujra elkezdtem ezt a napokban..hihetetlen, hogy meg valaszra sem meltatsz, mikozben eddig irtal, igaz, azokat kitorolted mar.egy honapja amikor kerestelek, szuksegem lett volna rad, hogy akar csak megnyugtass, kommunikaljunk, akkor sem adtal meg ennyit se. elotte megint csak a nagy ures szavak,,hol szerettel te engem egyaltalan egy kicsit is valaha?! tonkretettel. az elmult egy honapban elohalotta valtam, igaz voltak olyan napok, amikor akkora ursseget ereztem, hogy a fajdalom fel sem tunt. de persze irtal, olyan volt mintha erdekelnelek. persze csak magamat altatom mindig ezzel. hat hol szamitanek en egy kicsit is, ha napokat vegigbulizol, jol erzed magad, emberek kozott vagy, kitudja miket csinalsz?! arnyeka vagyok onmagamnak, nem tudom mikor nevettem utoljara, mikor beszeltem utoljara, letoroltem magam mindenhonnan, nem megyek emberek koze, nem csinalok semmit. kerdem en, miert kellett azt mondanod, h hianyozni fogok neked, ha mikozben mindig lenne lehetoseged velem is lenni, de meg csak eszedbe sem jutok?! nagyon jol elvagy te nelkulem, egyaltalan soha nem is ereztem azt, h kuzdenel vagy tennel ertem barmit is. en nem az vagyok neked, mint masok voltak. kiadom magam, gyenge vagyok, rad vagyok, es ez taszit, kinek kellene egy ilyen konnyu es unalmas dolog. csak ne hitegettel volna. vagy ha azt mondod nem hitegetes, akkor miert nem beszelsz velem?! miert nem talalkozol velem, amikor mindenki massal igen?! azt hiteted el velem h neked nagyon rossz, nagyon nehez, kozben meg ide oda mesz mindenkivel es jol erzed magad. ezzel nincs semmi, orulok h boldog vagy, csak ne hazudd azt h nem, es ne hazudj nekem egyaltalan. igaz tavasszal sem tudtam rolad mar semmit, megbizni sem tudok nagyon benned. akkor is azt hazudtad, hogy majd jossz hozzam, es hogy varod h egyutt lehessunk. persze ugy konnyu, hogy kozben nap mint nap valtogatva a hangnemed, egyszer undoritoan elkuldesz, egyszer meg keresel, aztan megint lekoptatsz, aztan meg velem alszol. kerek egy honapja irtam neked, h soha tobbe ne keress. benne volt minden abban. ennel tisztabban nem is kialthattam volna azert, hogy azt akarom h kuzdj ertem, tegyel kettonkert egyszer az eletben valamit. de te leszartal. buliztal. nem kerestel.nem keresel. en egy roncs vagyok, remelem orulsz ennek. nem gondoltam volna, h legutoljara ezert hivsz el a balatonra. hogy leszarsz. hogy folyamatosan fajdalmat okozol. azt gondoltam sokszor h egyedul jo, es olyankor nem is ereztem semmit. sotetben egesz nap, vagy eppen annyit dolgoztam h erom se volt erezni. de az az igazsag, hogy meg a napokban is mindig azt akartam, h ne lemondj rolam, hanem tegyel ertem. sokadjara kiderult, csak magamat baszom at. nagyon egyszeu lenne felhivni, vagy megkeresni engem, de nem. nem is tudom h a nyaralassal mi legyen. felek, megjobban megalazol. felek hogy megjobban osszetorsz, de nem tudom ezeket meddig birom meg. ennyire uresen vannak olyan pillanatok is, amikor az alvasnal is jobb megoldasnak tunik a halal. igy nem jo elni. nem ilyen voltam. es meg a regi uzeneteink sincsenk ugye nagyon meg. van par amit tudok olvasni, meg a kepek, videok, de ennyi maradt csak. mit nezegessek rajtuk minden nap. nem fogtad fel h szerettelek. lehet nem mondogattam ugy mint te, de szerettelek. es ez ezt jelenti nekem. ragaszkodast, elkotelezettseget, huseget. mindig is dobaloztal nagy, ures szavakkal, de te nem szerettel engem ugy igazan soha. csak lemondani es elhagyni tudtal mindig. vagyis az esetek tobbsegeben. most hogy jora fordul az eleted, mar megint nem kellek. lesz penzed vegre. de tehetsz barmennyit a celjaidert, azt mar megtanultam, hogy azok ejszaka nem fognak betakarni es atolelni, amikor elalszol, es nem varnak haza olelessel. bar, ha nem voltam neked soha az igazi, akkor hol erdekelne ez is. en meg csak mindig kuzdottem azert h te legyel az. bezselgess a barataiddal, emberekkel, tolts fel kepeket, mutogasd amit akarsz, akkor sem ertem mi ertelme volt ennek amit csinaltunk megnt?! talan az amit mondtal, szeretethianyod van, jo volt kielvezni h egyutt aludtunk, hogy pettingeltunk, es jol erezted magad megint kicsit a szabadidodben. folytathattuk volna, ha nem mondod azt balatonon h nem tudod elkepzelni velem alapbol az eleted.. dehat mint mindig, osszevissza beszelsz, osszezavartal, es azota meg is szakitottad a kapcsolatot velem. majdnem minden nap, ejszaka sirok, folyamatos fajdalmat erzek a mellkasomban, amikor erre gondolok, amikor meg epp nem, akkor alszok, munkaba temetkezek, es teljesen szotlan, es ures vagyok. azert terhellek ezzel, mert ezt tetted velem, mikozben a fellegekben is lehetnek, ha torodtel, figyeltel volna ram. osszeszorul most is a szivem, es tudom semmi nem lesz, ezert irok osszefuggestelenul. ha felhivnalak, nem venned fel. ha irok, nem irsz.miert nem kuzdesz ertem???! miert nem keresel, hogy talalkozzunk, beszeljunk, oldjuk meg?! miert csak en akarom, miert orulok meg ebbe?! irhatok minden nap levelet megint, nem vezet sehova, hogy egy ember akar valamit, a masik meg nem, vagy epp neha ha olyan kedve van. nem gondoltad azt, hogy ha nem mondom annyiszor h szeretlek es hianyzol, akkor az ugy van?! elmentem hozzad salzburgba. elmentem hozzad a puszta kozepere amikor tudtam. elmentem hozzad mindig mindenhova. te pedig csak mondtad es mondtad mindig, de most hol vagy?! ha annyira oszinte vagy, mondd meg h nem szeretsz, nem hianyzok megse, tovabb leptel, es kesz. de a kommunikacio az alapja mindnennek. a mi kapcsolatunknak pedig az intimitas. hol vannak ezek?! amikor megosztottam regen valamit rolunk, akkor legalabb tudtam h keresni fogsz, mert igy, hogy megnyilok, es szuksegem van rad, igy nem keresnel, csak akkor ha sajat magadrol van szo..kibaszott szar ez az egesz.es tudom h meg sem fordult a fejedben az, hogy felhivj es megkerdezd mivan. nekem minden kibaszott este le kell gyoznom magam h felhivjalak, megkerdezzem mi van veled, hogy vagy, hol joejszakat kivanjak, mint regen. minden kibaszott pillanatban le kell gyoznom magam, hogy ugyanez az ures es maganyos ember maradjak, aki lettem. nem hittem volna, hogy a tavaszi elhagyasod utan, miutan megint jol alakult a kapcsolatunk, megint elhagysz es elhataroplodsz. ezt mar nem birtam/birom megemeszteni, sajnalom. nem ssajnaltatom magam tovabb, ez igy is eleg hosszu lett most. ha arra gondolnal es azt tenned egyszer, amit en is, akkor azzal megkonnyitened a dolgom. az pedig az, hogy megoldast keresel kettonkert, nem kifogast. na mindegy, lesz ami lesz, ugysincs beleszolasom mar regota semmibe. kosz h elolvastad legalabb