Tumgik
#alacsony
atlatszo · 7 months
Text
8 notes · View notes
tunderilona · 1 year
Text
ERŐS KÖTÉSŰ ALACSONY FIÚK HMU
4 notes · View notes
keresztyandras · 11 months
Text
Az alacsony bérek döntik romlásba Amerikát
„Az a furcsa, hogy az egyszerű amerikaiak alacsony bére nemcsak a szegények életében okoz válságjelenségeket, hanem a jobbmódúakéban is” – idézi a Metazin Michael Lindtet, a korábban neokonzervatív, ma inkább középutas, de ikonoklaszta publicistát a Spectatorból. A cikk részlet a szerző most megjelent könyvéből, amely címében arra figyelmeztet: Ezért nagy árat kell majd fizetni. A Metazin…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
videkma · 2 years
Text
Újabb negatív rekord dőlt meg a Tiszán Szolnoknál
Újabb negatív rekord dőlt meg a Tiszán Szolnoknál
Szolnoknál -291 centiméterre apadt a vízszint, már a folyó Záhony fölötti szakaszán is kritikusan alacsony a vízállás. Tovább folytatódik az aszályos időjárási helyzet, nagy területet érintő jelentős csapadék a következő napokban sem várható, így tavaink és folyóink vízszintje is tovább zsugorodhat. A Tisza vízszintje vasárnap reggel Szolnoknál újabb negatív rekordot döntött, -291 centimétert…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
udv-wilson · 4 months
Text
Ferike
-- így hívja néni a nemrég meghalt férjét, az egykori egyetemi tanárt, valahol egy I. kerületi örökpanorámás társasház harmadik emeletén.
A negyediken van a munkahely, ahol dolgozom, alattunk a budai polgárság krémje, ahol 8-tól 5-ig ezen polgárság része lehetek munkaidőben.
A néni törékeny, alacsony, izléséses szőkére festett hajjal, papírvékony, de éppencsak ráncos bőrrel. Nyolcvan éves, egykori történelemtanárnő. Minden ízében kellemes, idős nő.
Először csak köszöntünk egymásnak, aztán amikor reggelente szinte egyidőben érkezünk a gondozónőjével, aki a bevásárlását intézi, sokszor összefutottunk, és ezek a találkozások egyre szélesebb mosolyt szültek az arcunkra.
A köszönésekből hogy-tetszik-lenni? vált, majd jaj-de-örülök-hogy látom! lett.
Kapcsolatunk fordulópontja talán akkor jött el, amikor egy óriási pálmát kellett a terasza egyik részéről a másikra elvinni. Akkor egy kollégámmal segítettem. A kollégám lelépett, én ott maradtam, mert nem nézhettem, hogy a kiszóródott virágföld a patyolattiszta lakásban maradjon, és összesöpörtem.
A néni azóta szinte minden héten jár föl hozzánk, hol egy csavart kell meghúzni nála, hol a hűtő magasan levő konnektorját kell kihúzni a leolvasztáshoz.
A héten kétszer is volt fönt a néni az irodában, ilyenkor mindig nagyon szabadkozik, hogy már megint zavar, de hát, ugye, egyedül él, Ferike, az egykori egyetemi tanár férj, aki ezeket a dolgokat intézte, nincs már -- mondja kényszeredetten, de nem panaszként, csak magyarázatként.
Az első esetben nem működött a vonalas telefon.
Amikor beérkezem a lakásba, mindig megfutjuk a köreinket a cipővel és azzal, hogy megkérdem, bemehetek-e, illetve elmaradhatatlan a helykínálás is. A cipő mindig marad, és mindig bemehetek a lakás különféle helyeire és helyet sem foglalok.
A telefon süket volt. Tárcsahang (mondhatni, nyomógombhang) volt, de vonal nem volt, így kerítettünk gyorsan egy másik telefont, de az is hasonló hibát mutatott, tehát vélhetően nem a telefonnal van a baj. Újraindítottam a routert, lett vonal és boldogság is. De hát, ha már ott vagyok - kérdi - nem hívnám-e fel a Vízműveket, mert azért szeretett volna telefonálni, mert a vízóraállást be akarja jelenteni, és hát ezt is Ferike, az egykori egyetemi tanár intézte, de ő már, ugye, nincsen és ő még - mondja a néni - főzni sem tud szégyen ide, szégyen oda, ugyanis mindig Ferike főzött, közben meccset nézett, ő gondoskodott mindenről, csak hát, ugye, már Ferike nincs és el van veszve sok dologban, mondja.
Felhívtam a Vízműveket, kiderült, nem most van diktálási időszak, elmagyaráztam mit, hogyan kell, váltottunk néhány kellemes és udvarias, de egyre inkább mélyebb mondatot, és mentünk a dolgainkra.
A második alkalommal a héten a tévével volt baj: nem volt adás.
Lementem a nénihez, megfutottuk a köreinket, cipő, helykínálás, egyebek.
A néni odahordott minden, a lakásban fellelhető távirányítót. Ezeket szépen kiválogattuk, melyik tartozik ide, melyik nem, nézem a készüléket, bekapcsolom, van adás. Kikapcsolom-bekapcsolom, van adás. Megint, megint és újra. Nyugtázzuk, hogy valószínűleg csak összekeveredett valami valahol, és nem akarom észrevenni, hogy minden jól működött, csak összezavarodott a néni. Telik az idő.
Tudja - mondja az asszony - Ferike intézte ezt, csak ő most már nincs, ő az egyetemen volt tanár -- teszi hozzá. Képzelje - folytatja - a szekrényében most találtunk egy nagy táskát, tele filmekkel, de azok Ferike szobjában vannak, nem is nagyon megyek oda be, de hát az unokák, ha jönnek, ott alszanak, ott néznek tévét, és ha már itt vagyok, megkérhet-e, hogy azt is nézzem meg?
Bemegyünk a kisszobába (Bemehetek? Temészetesen.), ott egy tévé és egy videomagnó. Mutatja a néni, hogy látom-e, hogy mennyi filmet találtak abban a táskában, ami Ferike szekrényében volt, aki az egyetemen volt tanár -- és mutat a polcnyi vhs kazettákra. Nem is tudta, hogy vannak ezek, és az unokák most megnézetik vele mindegyiket, ki fogják kérdezni -- hallgatom a nénit.
Teszek-veszek, dugom össze a kábeleket, kapcsolom a tévét, bejön az M1, helyben vagyunk, van adás.
Kipróbáljuk a videómagnót is? - kérdezte a néni. Hát hogyne, és kicserélem a kábeleket. - Mutassam meg, hogy kell kezelni, vagy tetszik tudni? - Hát, ha nem nagy teher... Mutatom, mondom, többször, és újra és megintcsak. Ezt meg kell nyomni, ezzel állítjuk le, ezzel indítjuk el, satöbb.
Beteszünk egy kiválasztott kazettát, ami ott volt a videó mellett, amit alighanem az egyik ottalvó unoka nézett.
Nyolcvanas évek legvégén- kilencvenes évek legelején vagyunk abban a pár pillanatban. A helyszín egy házasságkötő terem. A névtelen operatőrünk követi a az ifjú párt és a kedves egybegyűlteket.
A néni némán áll mellettem, csak mutogat, az egyik ember ő lehet negyvenévesen, két fejjel magasabban, a másik Ferike, az egyetemi tanár, jovális, szemüveges, középkorú, jó kiállású ember aki az egyetemen tanított, de ő, ugye, már nincs.
A néni megnémult, dől a könnye.
Ömlik, záporozik ebből a kicsi, törékeny, egykori történelemtanárnőből a könny, itt a polgári milliőben valahol az első kerület örökpanorámás, budai hegyekre néző társasház harmadik emeletén.
Gyorsan kikapcsolom a videót, rendezgetem még az elemeket, a néni zokog, rázkódik a sírástól, próbálom egy barátságosan, de nem tolakodóan az együttérzésemet kifejezni azzal, hogy távolról a vállára teszem a kezemet.
Elmegyek, elköszönök.
Zárnám az ajtót kívülről, de a könnytenger között kiszól a néni:
arra kérem, nagyon szeresse a feleségét!
Az ajtó becsukódik, magára maradt a néni Ferikével, az emlékekel és ezzel a feloldhatatlan, megérthetetlen idő múlásával.
317 notes · View notes
sronti · 2 months
Text
Nem tudom, hogy érdemes-e erről írni, de hátha egy kicsit segít összeszedni a gondolataimat erről.
Mindig mindent összezavar, ha valaki meghal. Nem lehet vele mit kezdeni, valójában semmilyen narratívába nem illik bele, és mindennek az értékét megkérdőjelezi.
Egy kollégánk halt meg. Egyik napról a másikra, nem jött dolgozni, egyedül élt. A HR küldött mentőt, akik megtalálták a holttestet. Nem tudjuk mi történt, de talán már egy hete halott volt, mert akkortól nem válaszolt a üzenetekre.
Egyike volt a kevés embernek, aki mellett sokszor kifejezetten tájékozatlannak éreztem magam. Nem volt bizalmas kapcsolatunk, csak irodai, felületes beszélgetéseink voltak, de mivel sok közös érdeklődési területünk volt, ezért tudtam róla dolgokat.
Egy ismerős halála mindenképp megvisel, de ez különösen érzékenyen érintett. P magának való ember volt, senkitől nem akart semmit, mindig korán lelépett, mert "ment a vonata", de igazából szerintem csak nem találta a helyét szociális helyzetekben.
Állami gondozottként nőtt fel, a vér szerinti családja traveller (~vándorcigány) volt, szerzetesek nevelték, ő is be akart lépni a rendbe, de aztán tanúskodott az egyik ellen egy pedofília ügyben és így kiutálták. Így csak világi testvér vagy mi lett.
Mióta dolgozni kezdett, végig kiszolgáltatott emberek érdekében dolgozott, sok területen, végzettségéhez és tudásához képest alacsony fizetésért és alacsony presztízsű állásokban, panasz nélkül, nagyon magas színvonalon. Olyan 45-50 év körül lehetett.
Nálunk másfél éve volt, az első hét óta, minden héten kétszer behozott egy tortát, vagy süteményt, mert szeretett sütni, de nem szeretett édességet enni. Mellékesen megjegyezte nemrég, hogy amikor Párizsban lakott, akkor elvégzett egy cukrásztanfolyamot, onnan az érdeklődés. Tele volt ilyen meglepetésekkel. Születésnapjainkra lehetett tőle rendelni, egyszer csinált csak úgy dobostortát, mert magyar édességekről beszélgettünk előző héten. Minden sokkal jobb volt az irodában, hogy csak úgy mindig volt süti.
Végre februárban kiderítettük, hogy szereti a sajtot, és így így volt mire összedobnunk neki: a helyi francia hipsterboltból vettem sajtokat, különösebb formaságok nélkül adtuk oda, mert nem akartuk, hogy kínos legyen neki. Szerintem örült.
Aztán három hét múlva meghalt. Egy hétbe telt, míg valakinek feltűnt a hiánya, az is a munkahelye volt.
158 notes · View notes
nekemisvantumblim · 1 month
Text
És amúgy mit kellett volna tenniük, hogy elkerüljék a tragédiát? Nekem annyi van meg, hogy hangján kell viselkedni, meg csoportban kell vonulni, ha medve veszély van, de mi egyebet tehet az ember, főleg ha már jön szembe?
119 notes · View notes
dorka · 4 months
Text
Tumblr media Tumblr media
Nem sok bejgli jut el a csendes oceanhoz, de ez igen.
Szokasok, amiket en talaltam ki, es csak en kovetek: minden evben kiviszek egy bejglit a partra es megesszuk.
Iden king tide, extra alacsony vizallas volt.
A vizben allva ettem meg, mert nagyon jo az ido.
Del Mar, CA
152 notes · View notes
viking84chef · 29 days
Text
Profi önéletrajz
1971-ben születtem, vasárnap, Kórházban. Születésemkor apám álmos, az orvos részeg volt, így mindketten végigaludták a jeles pillanatot. Szüleim egyszerű, kétkezű emberek! Édesapám édesanyám férje, édesanyám édesapám felesége. Mindketten házasok.
Csodagyereknek tartottak. Már másfél évesen el tudtam számolni háromig. Valószínű, hogy ebben a szülői gondoskodás is komoly szerepet játszott. ("Azonnal fejezd be! Háromig számolok!")
A falusi gyerekek teljesen átlagos életét éltem: foci az utcán, polgárpukkasztás és titkos bunkerek kiépítése a homokozó közepén. Homokozóbeli pajtásaimtól az iskolakötelesség választott el.
Kommunikatív alkatnak tartom magam. Angolul, németül nem beszélek, de egy gyorstalpaló tanfolyam elvégzésére bármikor vállalkozom. Általános iskolában tanították a orosz nyelv rejtelmeit (több, de inkább kevesebb sikerrel). Nem voltam a Nyelvtanárnő kedvence, órán is mindig háttal kellett ülnöm a padban...Aztán, hogy teljes legyen a káosz a fejemben átraktak egy angol csoportba, ezt a traumát a mai napig nem sikerült kihevernem.
A középiskolás évek nagy hatással voltak rám. Először a sör hatott rám, aztán a röviditalok, végül már a lelkifröccs sem.
Az "akasztott" emberen kívül rengeteg szakmában kipróbálhattam magam...
Egyszer műtőssegédként is tevékenykedtem, szőrtüsző gyulladásom volt, helyi érzéstelenítés után ébren követhettem a beavatkozást,és én adhattam oda az operáló orvosnak a szikét.
Egyéb eredményeim:
- 2. helyezés az sörivó/palacsintaevő versenyen
- alacsony vércukorszint
-elfogadható vérnyomás
- néhány jó barát
vezetői tapasztalat:egy online videójátékban harcoló klánok parancsnoka voltam.
Bármilyen munka érdekel amibe kipróbálhatom magam, leendő munkaadómhoz hűséges leszek, ezt alátámaszthatom a 3 éves t-mobil előfizetésemmel is!
Szívesen csatlakoznék gipszkartonos csapatba.
:) ;)
57 notes · View notes
zeroz2ro · 4 days
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Baszki, ez a szerencsétlen szopótanonc emberarcú fideszes miniszter kitette hogy nálunk nem is magas, sőt az egyik legalacsonyabb a benzin adótartalma :-)))) Ha ilyen alacsony akkor emelni kellene Misikém!
49 notes · View notes
tunderilona · 1 year
Text
anon thanks for the horrifying realization .... 😔😔😔
2 notes · View notes
sztivan · 10 hours
Text
kuss, nálunk így nő az egy főre eső GDP! jó, na, lehet, hogy a költségvetés összeomlott, de legalább egy családbarát ország vagyunk
25 notes · View notes
pajjorimre · 19 days
Text
Van itt viszonylag jó áron egy Lexus is220d
szimpatikus a gépjármű, 244k km, mondom rátekintek. Ilyenkor szokott beszarni a lendkerék, valószínűleg az ár is azért viszonylag alacsony, nézzük.
Unix listaár: 835.000, csak a lendkerék, további 443.000 a kuplungszett. Most számoljunk csak azzal hogy nincs ismerősöd aki tudna okosítani, szóval a szereLLőtől kapsz 30%-ot - akkor is 895.000 az alkatrész + munkadíj legyen 8 óra. 6 alatt megvan, akkor is kifizettetik a teljes napot: baráti szervizben 120.000.
1.015.000 a javíTTás.
Csendben jegyzem meg, Hollandiában 550.000 ugyanaz a LUK lendkerék és kupplungszett.
Nem lesz Lexusom.
31 notes · View notes
videkma · 2 years
Text
Negatív rekord a Tiszán Szolnoknál - Soha nem volt ilyen alacsony a vízszint
Negatív rekord a Tiszán Szolnoknál – Soha nem volt ilyen alacsony a vízszint
A városi vízmérce szerint Szolnoknál a Tisza  vízállása -280 centiméterrel új negatív rekordot ért el. Az alacsony vízállásért a csapadékhiány miatt alakult ki. Szolnok, 2022. július 7.Kagylók a homokos parton Szolnoknál, ahol a csapadékhiány miatt a Tisza alacsony vízállása -280 centiméterrel új negatív rekordot ért el 2022. július 7-én.MTI/Mészáros János Szolnok, 2022. július 7.A városi…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
napszemuvegbe · 6 months
Text
Havi 130k-ert tied lehet ez a 60m^2-es ekszerdoboz (ha cserebe felujitod!)
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
beszarsz
47 notes · View notes
sronti · 3 months
Text
Bike computer projekt, telefon geekek help
Miután ráfeszültem, hogy kéne egy ilyen, körbenéztem a piacon és minden drága és szar, kitaláltam, hogy csinálok inkább egyet telefonból. A szűk keresztmetszet: akkumulátor (fú, hiba volt elkezdeni ezt, utálom kiírni hosszan, de az aksi se jobb, a battery se működik) idő. Olyan telefon kéne, ami ezeket a specifikus dolgokat tudja:
-Olcsó, használtan max 40-50k huf/80-100GBP, ahol leginkább a ramon és processzoron spóroltak.
- nagy teljesítményű akkumulátor (megint itt van ez a szó)
-viszonylag tiszta és viszonylag új android (bár rootolás is lehet lesz ebben, de jobb lenne elkerülni)
-jó kijelző/akkumulátor (!!!) teljesítmény arány, mert a kijelző fogja a legtöbbet fogyasztani always on-ban csak GPS és talán bluetooth lesz rajta, meg a cycle computer app, szóval hiába nagy az aksi, ha a kijelző is nagy.
-először azt gondoltam, hogy kamera nem annyira fontos, de aztán lehet, hogy a videó részét használom majd, szóval azért működjön valamennyire.
Ez az a kivételes eset, ahol meggyőzhető lennék egy régi szifonra, ha nem lassulna be és nem menne tropára az aksi (acceptance phase) addigra, amíg eléri a kívánt alacsony árat.
Minden megoldás érdekel, ha van ötleted, ne tartsd magadban. Köszi
39 notes · View notes