#veszteség

[ujrakezdesnelkuled]

Ennyit még nem harcoltam senki figyelméért. De azt hiszem a háborút befejeztem és én lettem a vesztes. Most még talán megsem érzed, de majd ha magányosan nézel magad elé eszedbe fog jutni, hogy volt egy személy aki mindent megtett volna érted. Sajnálom én nagyon akartam talán az volt a baj hogy túlságosan is.

#magyar tumblisok #magyar tumblr #magyartumblr #magyar gondolat #hianyzol #szeretlek #fajdalom #nagyon faj #kellesz #akarlak #veszteség #háború #szerelem #üresség

[kerleknerontsukelmarmegint]

Ha elvesztetted, de közben megtaláltad magad, igazából nyertél.

#magyar #magyar tumblr #gondolatok #hianyzik #szeretem őt #csak őt akarom #hianyerzet #nagyon hianyzol #szerelem #szomorú #veszteség #nem veszíthetlek el #elvesztés #elveszítelek #elveszni #elveszve #nem akarom elveszíteni #elvesztettem #elvesztettelek #elveszítettél #elveszett #nem akarlak elveszíteni #elvesztem #önmagam #légy önmagad

[ez-most-fajt]

Annyi terhet cipel az ember a hátán, de egy idő után olyan jól álcázza a fájdalmát, hogy csak az veszi észre, aki igazán törődik vele.

#magyar tumblisok #magyar tumblr #magyar #fájdalom #veszteség #gondolat #lélek

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

Mintha darabokat veszítenék

önmagamból,

nem érzem már magamat annak,

aki voltam, vagy

akinek kéne lennem.

Elveszítem magam,

az eszem,

a szívem,

a lelkem.

De vajon mivé lesznek

és én így vajon mivé leszek?

#magyar #magyar tumblr #magyar tumblisok #saját #nonszensz #szerelem #magyar írás #veszteség #lélek #mentális zavarok

[csacskamacskamocska]

Megreked

Nem értettem én ezt a dolgot, hogy emberek hogyan tudnak barátságban lenni az exükkel, aki az agyukra ment vagy bántotta őket. Az olyan kapcsolatokra gondolok, amikor valóban rongálták egymást, már nem is tudtak úgy kommunikálni, hogy ne baszódtak volna fel, vagy ne az jutott volna eszükbe, hogy szar, fáj, semmi se jó vagy amiben konkrét abúzus volt, fizikai vagy verbális bántalmazás. Azt sem tudom, hogy létezik-e olyan szakítás, válás, amit az unalom diktál. Figyelj, nem érdekel... nem érdekel amit mondasz és látom, hogy téged sem érdekel amit mondok, hát mondjuk ki, hogy ennek a kapcsolatnak vége, nem tudunk újat mondani, mutatni egymásnak, nem inspiráljuk, hanem kioltjuk egymást. És akkor szépen békésen unalombafulladtan vége, és néha esetleg megkérdezik egymástól, hogy él-e a másik. Vagy az sem érdekli már egyiket se. De nem is ez a lényeg, hanem olvasom egy cikkben, hogy tényleg mint a gyászmunka, a szakításnak is megvannak a lépései amikor egy bántalmazó kapcsolatból szakad ki az ember. 1. Kétségbeesés Az ember elveszítette az összes hitét magában, az ítélőképességében, a jó és rossz mérlegelésének képességét, és az önszeretetet. itt jelen van minden hazugság amit az ember megélt a kapcsolatban, az összes miért és minek és bizonytalanságok és teljes kilátástalanság érzés, hogy ebben nem lehet rendet tenni, mert csak a fájdalom van és akárhova nézek, csak az értetlenség, hogy mi a fasz ez. És az önhibáztatást se felejtsük el, az a bántalmazó kapcsolat stabil és tartós eredménye.

2. Ismeretszerzés Az ember rájön, hogy van neve annak, ami történt vele, hogy szabad és kell is nevén nevezni a gonoszt. És egyre biztosabb benne, hogy ha van is baj ővele, az nem az amit a másik mondott.

3. Felébredés Néha az ember úgy érzi, hogy végig tudja csinálni, le tud számolni a múlttal, néha kétségbeesik, hogy mi lesz vele "egyedül", jönnek a jó emlékek, de tömegével jönnek a rosszak, és felüti a fejét a düh, mert kezd megvilágosodni az ember, hogy méltatlanul bántak vele. Kiábrándulások, rémületek, harag és fájdalom hullámvasútja. De itt a harag a legerősebb, az ember megijed a saját érzéseitől, hogy mennyi indulat van benne. Hogy gyűlölhetem ennyire azt, akit annyira szerettem?

4. elhatárolódás És itt jön az, ami miatt a mai poszt íródott, ami ráébresztett érdekes dolgokra. Ez a pont minden szakításban amikor az ember eldönti, hogy meddig engedi a másikat. Teljesen megszakítja vele a kapcsolatot vagy az élete egy részéből kitolja de más részeiben megtartja (mert pl a gyerekek miatt). Amikor az ember már képes alakítani a dolgokat és nem csak sodródik az érzelmeivel. Amikor egy kapcsolatban rossz benne lenni, akkor az ember nem igazán tud mérlegelni, amíg benne van csak a pillanatnyi dolgokat éli meg és értelmezi és csak torzított dolgokat lát. Amikor eltávolodik, a pillanatnyi hatások megszűnnek és létrejön az az illúzió, hogy kézben tudjuk tartani a kapcsolatot. És megszületik az is, hogy innen már valódi szakítás van, tényleg vége a kapcsolatnak. Miközben, ahogy valahol olvastam is, sokszor nem a kapcsolatok hiányától, hanem attól ��rezzük magunkat magányosnak, hogy nem kapcsolódunk senkihez erős érzelmekkel. Hát, egy szar kapcsolathoz ugyanolyan erős érzelmekkel lehet kapcsolódni, mint egy jóhoz. Egy szar kapcsolat az érzelemkavalkád. Ragaszkodunk a szerelemhez, de ragaszkodunk minden intenzív érzelemhez is és az elhatárolódás szakaszban mintha kevesebb probléma lenne. És sokan itt meg is rekednek, nem lépnek tovább, nem akarják elveszíteni a kapcsolatot a másikkal, akár a bántalmazójukkal sem, félve a magánytól. Hiszen a bántalmazójukat jól ismerik, és ütéstávolon kívül már nem is olyan rossz ember.

5. helyreállítás. Az összes veszteséget rendbe kell tenni. Mindet. Anyagi, érzelmi, emlékek, fizikális vagy mentális dolog. Mindent stabilizálni kell. Ez már egy épülés, egy új élet kezdete, de ez a rész is borzasztó melós. Amikor azt gondolod, hogy jól vagy, akkor egyszercsak előugranak szituációk, amiket jó mélyre elástál, összeomlás, elkeseredés, mintha először látnád a valóságot, és azzal is kezdeni kell valamit, aztán megint nyugi, aztán megint jön valami. Rohadt hosszú idő, de itt már vannak pozitívumok, több energia, szabadabb gondolkodás, a gyógyulás érzése.

6. fenntartás. Itt már lehet új kapcsolatokat építeni, új párkapcsolatot keresni, és állítólag az ember itt már nem csúszik bele, hogy egy újabb bántalmazót fogjon ki.

Bár a leírás a bántalmazó kapcsolatok túlélési útmutatója, de szerintem bármilyen szakításra alkalmazható, ahogy a gyász fázisai is bármilyen veszteségre. tagadás, düh, alkudozás, bánat/lehangoltság és elfogadás Ami érdekes, hogy én nem nagyon ismerek senkit, aki ne a 2. vagy 3. pontnál kezdett volna új kapcsolatba. Lehet, hogy e miatt sem stabilak a kapcsolatok sokszor, mert az előzővel még van meló, az újra nem jut elég energia vagy csak mankónak használta az ember. És tucatnyi olyan embert ismerek, aki kapcsolatban maradt a bántalmazójával valami olyan indokkal, hogy barátságnak azért jó ez. És nekem mondják, hogy beszéltek az exükkel és ezért meg azért felbaszódtak, elszomorodtak, felzaklatódtak. Én meg nem nagyon értem, mert barátságban vagy az enyémekben ezek nem igazán jellemzőek. Pláne nem olyan, hogy úgy felbasznak, hogy utána annyi feszültség marad bennem, hogy még beszélnem is kell róla, hogy mennyire feldühített egy "barátom". (olyan persze van, hogy "ez hülye... hát ez hülye... de persze szeretem, de ez hülye..." :D)

Korábban arra koncentráltam, hogy a narcisztikus és a borderline között van egy mágneses kapcsolat, amiben mindkettőnek a betegsége-sérülése pont összeillik. Mint két kicsi lego :DDD De ez valami új gondolatot hozott, hogy a narcisztikus bárkivel fenn tudja tartani a kapcsolatot, aki megelégszik azzal, hogy kicsit távolabb megy és így csak annyi ütés éri, ami „ébrentartja”. Nem akarja végigcsinálni a veszteséggel való munkát és továbbra is használja a paneleket amivel idealizálta/felmentette a narcisztikust.

Nah, a pszichológia bonyolult, az emberek sokfélék, az érzelmeink és viselkedésünk labirintusa nem egyszerű. Kicsit azért legyen a másik oldalból is. Ne diagnosztizáljuk a partnert, mert nem vagyunk szakemberek. Sok minden sok mindenre hasonlít, ami vagy normális vagy átmeneti. Tényleg senki sem tökéletes, és nagyon pozitív, ha valaki szeretne épülni. Vannak kikerülhetetlen dolgok, hogy például tiszteletet akkor is várhatunk valakitől, ha nem baráti, szerelmi, párkapcsolati viszonyban vagyunk. A tisztelet alap. Az együttérzés is az tulajdonképpen, egy egységnyi mindenkinek jár, aztán a kapcsolat milyenségétől függ, hogy mennyi még. De szoros kapcsolatban az egy egységnyi empátia kibaszott kevés. Nem a szereteten buknak meg a kapcsolatok, hanem az elemi tisztelet hiányán.

#szakítás #bántalmazó kapcsolat #tisztelet #kapcsolatok #barátság #veszteség #03-28

[mindegy11]

#RileyBaker #magyar #szöveg #szomorú #idezet #fájdalom #Túlvagyokleszekrajtad #kép #mosoly #veszteség

[csakszavak]

És majd te is rájössz, hogy mit veszítettél el velem, de akkor már késő lesz.

#magyar idézetek #magyar tumblisok #sajat iras #tumblr quotes #magyar tumblr #sajat erzes #saját érzelmek #tumblr #quoetes #idezetek #szeretlek #szerelem #fájdalom #veszteség #my wriring #my qoute

[gengename]

drew a couple people cuz i was bored

(these tags are giving me anxiety like AM I DONE YET PLEASE)

#oc #woodguy comic #woodguy #megaman #cheeky #veszteség #neco arc chaos #tsukihime #neco arc #khonjin house #dave miller #dsaf dave #dayshift at freddy's #coldsteel the hedgehog #lemon demon #monster fnf #eridan ampora #karkat vantas #homestuck #john egbert #picos school #fnf pico #pepperman #pizzaface #pizza tower #vriska serket #monika #doki doki literature club #marisa kirisame #touhou

[fajosziv]

Elveszítettem önmagam.

#fájdalom #depresszió #önmagam #veszteség #stress #saját gondolat #saját érzés #saját érzelmek #szomorú #kibaszottul fáj

[dalszoveg-planet]

Köszönöm, hogy megmutattad, milyen érzés a szerelem Köszönöm, hogy megmutattad, milyen érzés a veszteség Köszönöm, hogy erőssé tettél, amikor a dolgok szétestek

gnash - Leave A Message

#dal #dalszöveg #dalszövegek #magyar #magyarul #gnash #köszönet #köszönöm #szerelem #szeretet #veszteség #erősebbé tesz #megerősít #támogat #támogatás #törődés #szétesés #búcsú #búcsúzás

[mergezoszavak]

szerettem nézni, ahogy alszol

#a szoba #téveszme #magyar #dalszöveg #magyar szöveg #alvás #szerettem #szerelem #csalódás #veszteség

[kerleknerontsukelmarmegint]

Igazából amúgy te vesztettél nagyobbat.

#magyar #magyar tumblr #gondolatok #hianyzik #szeretem őt #csak őt akarom #hianyerzet #nagyon hianyzol #szerelem #szomorú #ez van #veszekedés #veszteség #nem veszíthetlek el #rossz napok #igaz szeretet #igazán #igazsag #igaz szerelem #igazszavak #igazi #igazság #igaz történet

[elfeledett12]

Ha tudtam volna, hogy az lesz az utolsó alkalom...

#utolsó #bárcsak #sajnálom #szerelem #veszteség #magyar tumblisok #magyar #gondolatok

[pillanatnyigondolatok]

Felemészt az a pillanat mikor realizálom magamban , hogy nem vagy többé,hogy elhagytad ezt a Földet és sosem láthatlak már , hogy sosem hallhatom többé a hangodat , hogy sosem érezhetem többé az ölelésed.

Az a tudat , hogy te már nem létezel földi valódban maga a szín tiszta fájdalom és kín. A sötétség és a vihar amit hiányod bennem hagyott oly hangos hogy még a legnagyobb zűrzavarban is süketítő . Az üresség a szín tiszta üresség .

#saját gondolat #magyartumblr #fájdalom #érzések #kurvára fáj #halál #veszteség #legjobb barát #vihar

[csacskamacskamocska]

Állandóság

Eddig mindenre volt egy jó magyarázatom. Aztán egy még jobb, egy másik, egy annál is jobb. Most inkább csak egy érzés van, hogy vávává, kezdhetnénk ezt elölről? Nem is tudom, hogy nem értek semmit vagy mindent rosszul értek?

Volt egyszer egy fogalom, a szeretetállandóság, aztán jött a stabil, biztonságos kötődés. A kettő kb ugyanazt fedi le. Ez most már biztos, hogy nekem ilyenem nincs.

Szeretetállandóság, biztonságos kötődés, kb az, hogy az ember tud bízni mások érzelmeinek az állandóságában, a kapcsolat stabilitásában, a folyamatosságban, abban, hogy akkor is szeretetben működnek a dolgok, ha nem kontrollálja, ha nincs jelen, ha a másik nincs jelen, nem retteg tőle öt perc múlva, hogy elhagyták/becsapták/stb, nem gondolja, hogy cserélhető, sőt, hogy le is akarják cserélni, nem érzi magát magányosnak, kívülállónak, tehetetlennek. Emlékeztek? A kisbaba eleinte azt éli meg (nem gondolja, amennyiben a gondolást úgy értjük, mint következtetések levonása), hogy amikor az anyja kimegy a szobából, akkor a világ és vele az anyja – megszűnik. Aki bejön, az egy másik anya. Az „anya” egy gondozó Isten, egy gondozottság ÁLLAPOT. Aztán felismeri az anyját, az ismétlődést, és elkezd kötődni és elkezd következtetni. Anya még mindig az Isten, de már következetesen megszólítható. Sírással. Régen azt gondolták, hogy ha a sírásra kielégítik a gyermek szükségleteit, akkor megszokja, hogy panaszkodjon, hogy ugráltassa a szüleit, hogy mindig mindent megkap vagyis el lesz kényeztetve. Én sosem hagytam sírni a gyerekeimet. Egy felnőttet se hagynánk sírni, egy kisbabával miért tennénk? A gyerek azt tanulja meg, ha nem hagyják sírni, hogy van kapcsolat, van válasz amikor kommunikációt indít. Van segítség, számíthat másokra, nincs egyedül, törődnek vele. Később megtanulja a finomságokat, de ez az alapállapot, ez fontos. A bizalomvesztés gyors folyamat, annak megértése, hogy csak a saját világodnak a közepe vagy, az lassú.

Szóval, se bizalom, se biztonságos kötődés. Szeretnék, de nincs, és ha szeretnék is, nem tud lenni. És a problémáim legnagyobb része ebből adódik, azt hiszem. Szorongás, agresszió, féltékenység, elhúzódás, magányérzet, és a gátlástalanság is, ha annak nevezzük, hogy leszarom mit gondolnak mások, többnyire megyek a magam feje után.

Persze, jobban nézne ki, ha nem egy ilyen közhelyes kis szar probléma állna a háttérben, hanem valami grandiózus és hangzatos valami, nem egy ilyen tucattrauma. :D De valójában hátborzongató, hogy egy porszem, egy apró kavics képes kicsorbítani az életünket? De hogy? És miért? Miért nem lett ez jobban összerakva?

Azon gondolkodtam hajnalban, hogy tényleg képesek vagyunk magunkat meggyógyítani, testileg és lelkileg is. Csak nem tudjuk a módját. A mindenféle önsegítő technikák csak próbálkozások, ha nem hoz paradigmaváltást, nem ér semmit. Ez a képességünk, ha készségszintűre emelkedne – Volt? Vagy a jövő? – az evolúciós lépcső lenne. Az öngyógyítás nem mantrázás, nem önmeggyőzés, hanem valami állapot, amit néha elkap az ember, kicsit tudja működtetni, aztán kizökken, és nem talál vissza.

Az, hogy szinte mindenben tévedtem, az feldolgozhatatlan teher lenne, ha megpróbálnám befogadni, ezzel tisztában vagyok. Hogy egy alapjaiban hibás nézőpontra épült a világom, eddig nem gondoltam, hogy ez ekkora baj. Ilyen és kész, ezzel együtt vagyok, aki vagyok. Csakhogy, minden egyes fájdalom gyökere ott van.

Ennyi elég is lesz mára.

#bizalmatlanság #veszteség #kötődés #kapcsolatok #trauma #04-16

[homregeszet]

Ambrus napja*

0️⃣7️⃣🎀🎄

Ebben az évben két felfoghatatlan tragédia is történt velünk.

Már csak egy Tiborunk maradt... és az Ő hangjaik.

Pótolhatatlan veszteség.

Horváth Antónia

*Az Ambrus férfinév a görög Ambrosziosz név rövidüléséből származik. Az Ambroziosz jelentése: halhatatlan.

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #homregeszet #advent #emlékezés #emlékek #veszteség #gyász #horváthantónia