Igen,
van az a pont,
amikor
magadat kell válaszd, azért hogy
ne sérülj többet.
Ez kurvára fájdalmas.
De az élet márcsak ilyen.
Sokszor a legnehezebb feladatokat adja fel, azért hogy
utána jobban
értékeld
önmagad.
523 notes
·
View notes
Jelenleg azt érzem, hogy be kéne baszni, kimenni a vaksötétbe bőgve, leszarni mindent és itt hagyni ezt a kurva várost
982 notes
·
View notes
És emlékszem arra a vitára, hajnali 2:30-kor
Ahogy minden kicsúszott a kezünkből
Sírva kirohantam, te pedig követtél az utcára
Felkészültem a búcsúra
Mert ez minden, amit valaha is ismertem
Aztán megleptél
Azt mondtad: "Soha nem hagylak egyedül"
Taylor Swift - Mine (Taylor’s Version)
86 notes
·
View notes
Én nem fogom felhozni az évekkel ezelőtti sérelmeimet. Nem fogom a fejedhez vágni, hogy miért haragszom rád, vagy miért csalódtam benned.
Megbocsájtok ,és elfelejtem .
Csak az érzés marad bennem, hogy valamiért nem szabad teljesen közel engednem magamhoz.
10 notes
·
View notes
Közöny vagy önfegyelem
Tegnap annyi reblogot töröltem ki miután megírtam, hogy komolyan el kellett gondolkodnom, hogy mi van.
Egyrészt van egy felelőtlen állapot, amikor az ember mindenhez hozzászól, beleböfög dolgokat, franc se tudja miért, de szerintem a magány elől menekülés van a mélyén.
Van aztán amikor az ember azért beszél, hogy látszódjon. Vagyok én is. Van eszem, humorom, tessék már észrevenni engem. Ez akár konkrét embernek is szólhat.
Van amikor irritálódom. Az irritálódástól az ember egyre erősebben fókuszál arra vagy azokra, akik irritálóak. Néha a torkomig jön a sav, hogy mondani kéne, szembesíteni, szavakkal ütni. De nem is szabad meg felesleges is. Igyekszem kikerülni.
Van az a könnyed állapot amikor nem másabb az egész, mint egy társas beszélgetés, akár élőben is mehetne egy pohár bor mellett.
És van az, amikor a szöveg vége az érzés, hogy „Minek?”
Minek elmondani ezt a történetet, minek kijavítani a másikat, minek erőlködni egy új nézőpont keresésével, és minek majd vitatkozni róla. Mitől lesz akkor jobb a világ? Csak időpocsékolás.
Alig van átfedés a virtuális életem és a valós életem között.
Valaki írta, hogy ha megkérdezel két embert, hogy ki a legjobb barátja, szinte soha nem egymást nevezik meg.
Logannak sem én vagyok a legjobb barátja, inkább az exe az, én legalábbis úgy gondolom.
Én meg nem is tudom, hogy van-e legjobb barátom. Nem tudom az mi. Akivel minden nap beszélek?
Én senkit nem hívnék, ha el kéne ásnom egy hullát. Nem ugyanattól kérnék kölcsönt pénzt, mint akivel fesztelenül tudok bulizni vagy akivel világmegváltani tudok. Többekért tűzbemennék. Függetlenül attól, hogy ők megtennék-e értem.
Biztos nem állnék bénultan és tördelném a kezem.
De olyan marhaságokat ne kérj, hogy menjek helyetted postára! :D
Vajon az-e a jó kapcsolat amiben mindig szereted a másikat vagy az amiben azt mondhatod, hogy gyűlöllek. Most konkrétan gyűlöllek. És három óra múlva már nem, már megint szereted, imádod, soha el nem hagynád. Csatározás, érzelmek forgataga amiben őszinte lehetsz, mindig sikíthatsz, hogy ezt ne csináld, baszdmeg, ne!
Nem erre vágyunk, de mégis talán ez a jobb. Arra vágyunk, hogy ne sérüljünk és cserébe nem sértünk. Ez tűnik az ideálisnak. Mert nem hisszük, hogy a kapcsolat kiállná annak a próbáját, hogy szarrá sértegetjük a másikat. Akkor se biztos, hogy elbírnánk vele, ha egészen biztosan tudnánk, hogy három óra múlva szerelmes rajongással ölel majd.
Úgyhogy elfojtunk és elvárjuk, hogy a másik is elfojtsa az érzéseit, a dühét.
Nem tudom, lehet-e csak a rosszat elfojtani vagy az úgyis átszüremlik. Apró mozdulatok, elejtett megjegyzések, megvetően megrándult száj formájában. Ha elfojtom a rosszat a jó egy része szintén bent marad.
És nem tudom, hogy ha így élne az ember, hogy veszekszik, akkor lenne-e ereje nem folyton világgá kiabálni hanem benntartani az összes indulatot és az összes érzelmet bent a kapcsolatban. Nem beszélünk róla, mert a mi titkunk, hogy mi így szeretjük egymást. Őszintén kiadva mindent.
Valójában ehhez is csak egy megállapodás kell.
Ezért szeretlek, ilyennek szeretlek.
Bármi történik, mi egymásnak a világ legbiztonságosabb kikötője vagyunk.
Talán ezért is bírja Logan a genyó nőket. Azok fel se veszik amikor ő is genyó. Egy irányba néznek. Összeillenek.
19 notes
·
View notes
Jegyezzétek meg: ha a pároddal egy közös, nagy baráti társaságotok van, akkor lehetséges lesznek közöttük olyan személyek akik nem fogják megérteni a kapcsolatotokat, nem fogják felérni érett ésszel hogy mivel jár az ha szerelmesek vagytok egymásba és onnantól a prioritást nem a haverok fogják már jelenteni, hanem a kapcsolatotok. Lehet addig nem is fogják megérteni, amíg nem lesz saját, felnőtt kapcsolatuk. Ezeken viszont sosem szabad örlődni. Nem a ti szegénységi bizonyítványotok, hogy az illető ennyire leragadt gyerek korában, és nem képes felnőni.
Ez csak tegye erősebbé a kapcsolatot, és ne hagyjátok hogy az ilyen emberek belerondítsanak a képbe.
Ha a többi barát támogat, akkor itt nem veletek van gond.
13 notes
·
View notes