#veled álmodtam

[without-you-way]

Már megint Veled álmodtam.

#szeretlek #hiányzol #te vagy a mindenem #magyar #szerelem #te #te vagy az életem #örökké szeretni foglak #fáj #sajnálom

[starmythelonesurvivor]

Hiába telt el 23-óta relatíve sok nap, még most is visítani tudnék a boldogságtól. Végre vége, könnyű vagyok. A legjobb barátnőm velem volt 29-től elsejéig, koncertre, színházba, meg kisvonatozni jártunk, illetve szilveszteri buliba. Mikor vele aludtam a nagy ágyon, már rémálmaim sem voltak tovább. Azt álmodtam, hogy hozzám ér…elkap…ma a szülinapom ünnepeltük anyámékkal. Zokogni tudnék, én nem értem hogy hagyhattam ezt ennyi időn keresztül, nem nyomorít tovább az az ember. Meg sem tudom fogalmazni.

[megnemertett]

veled álmodtam

legalább ott érezhetem a közelséged

-T.E.

#egy lány #magyar #magyar idezet #magyar tumblr #egyedül #magány #hiányzol #hiányzik #megnemértett #szerelem #visszautasítás #viszonzatlan szerelem #akarlak #álom

[csacskamacskamocska]

Rég nem volt ilyen

Nem aludtam. Semennyit sem. Valamikor kettőkor gondoltam, hogy már elég, lefekszem, de nem tudtam elaludni, felkeltem, foglalkoztam ezzel-azzal, négykor lefeküdtem, hogy könyörgöm, legalább három órát hadd aludjak, de nem ment, úgyhogy hatkor felkeltem. Hogy milyen lesz a mai napom abba bele se merek gondolni.

Pillanatnyilag az adrenalintermelésem az egekben lehet, teljesen frissnek és pihentnek érzem magam és ez egészen félelmetes.

Úgyhogy beszélgessünk a rémálmokról mint a tudatalatti jelzéseiről. Nagyon hosszú időn keresztül volt egy visszatérő álmom. Vagyis kettő. Mint talán már rájöttetek, a pocsék párkapcsolatok és az érdemtelen faszfejek dédelgetésének nagymestere vagyok. Hát volt egy igen hosszú ideig tartó se veled se nélküled kapcsolatom, amiben én szerelmes voltam a másik meg egy fasz, aki füröcskézett a figyelemben és tette amihez kedve volt. (jó, hülye voltam, igen, gyerek voltam, tapasztalatlan, tele anyám hazugságaival, mondhatni 80%-át én basztam el a dolognak, de erről fogalmam sem volt.) Na nem is ez az érdekes, hanem hogy egyszer fogtam magam, odaálltam a pasas elé, akivel akkor már rég nem is beszéltem, az egész kapcsolat már csak az én fejemben élt, odaálltam és azt mondtam, hogy vége! Én bele vagyok esve, de többet ne keressen, soha de soha, mintha nem is ismertük volna egymást, én ezt itt lezárom. (pislogott nagy szemekkel, de nem kizárt, hogy hozzá volt már szokva, hogy nálam nem lehet biztosan tudni, hogy miújság). Könnyed szívvel táncoltam hazáig és soha, de soha többet nem szerettem őt, nem vágytam rá, nem érdekelt, nem kerestem, nem leskelődtem utána, nem vártam és még ezer féle módon nem volt már része az életemnek a vonzalom amit korábban éreztem. Ám, egy idő után, éjjelente megjelent álmomban. Egészen furcsa, férfiatlan helyzetekben. Egyszer például matyóhímzéses terítőt varrogatott. Minden alkalommal arról beszélt, hogy nagyon sajnálja ami történt és ne haragudjak. Álmomban semmiféle elégtételt nem éreztem, csak azt, hogy uramisten, ez nem is férfi, hát mi a szart szerettem én ezen az emberen? És menekültem a megbánása elől. A pszichológia azt mondja, vágybeteljesítő álom. Én viszont őszintén nem vágytam a bocsánatkérésére, mert tényleg leszartam már teljesen. Picit inkább olyan érzés volt, mintha üldözött volna álmomban. Én nem akartam, hogy ott legyen. Amikor férjhez mentem, soha többet nem álmodtam vele. Hogy mit akart a tudatalattim, csak ő tudja.

A másik visszatérő álmom az volt, hogy valakit elástam a padló alá. Az egész álom egy merő rettegés volt, hogy megtalálják és én börtönbe kerülök és azt nem fogom kibírni, abba belehalok. Számolgattam álmomban, hogy milyen vastag lehet egy halott és milyen vastag a födém és hogy fér el ott, ettől fájt a fejem, tudtam, hogy ha jönnek a rendőrök egy idő után úgyis megtalálják, nincs hova menekülnöm. Pfff, sok évig volt ez a visszatérő rémálmom. Ebben az időben viszont valóban volt egy elásott hulla. Én magam. Gyanakodtam én erre, csak nem tudtam, hogy a szexuális elfojtás vagy az anyámmal való konfliktusom a probléma. Nos... a szexuális elfojtás volt. (:DD)

Ebből adódóan, amikor valaki arról mesél, hogy álmában valakit elásott, nekem már van egy megfejtésem. :)

#rémálmok #kapcsolatok #szerelem #szex #01-29

[baszkis-blog]

Veled álmodtam

Borzasztó jó érzés volt

#idézetek #magyar #idézet #ő #szerelem #szeretet #te #magyar idézetek #mi

[adriikelemen]

Megint veled álmodtam

#magyar #hungarian #magyar tumblisok #hiányzol #fájdalom #öngyilkos gondolatok #elegem van #szeretlek #szerelem #depresszió #magyarul #szomorú #álmodtam #szerelmes

[onbizalommenteselet]

Éjszakai gondolatok 1688.

Veled álmodtam, pedig már több mint 2 éve nem vagy az életem része.

Valahogy úgy érzem, soha nem foglak tudni elfelejteni.

Basszameg

#onbizalommenteselet

[szeresdmagadlegyonmagad]

~Miután a szüleim elváltak mindig arról álmodtam, hogy boldog kapcsolatom és családom legyen. Ez mára annyiban változott, hogy mindezt veled akarom megvalósítani!~

#szeretlek #love #igaz szerelem #forever love #hianyzol #spotify #nevergiveup #motiváció #motivation #song

[r3vx]

Ma veled álmodtam… istenem mennyire jó volt látni téged és érezni a tapintásod…

#szeretlek #depresszió #hianyzol #magány #szerelem #szakítás #véget ér #orokke szeretni foglak #nagyon szeretem #érzések

[zoeeozzoeeoz]

Nekem sajnos, már nem élnek a szüleim. Apukám 7 éve, Anyukám 1 éve .........még mindig nem tudom leírni.........szinoníma keresése........költöztek a túlvilágra. Mikor Apu........elment, utána vele sokat álmodtam. Becsuktam a szemem, és láttam őt. Beszélt hozzám álmomban. Volt hogy úgy éreztem, leült mellém az ágyra, és simogatta a kezem. Éreztem az érintését. Mikor felriadtam,áttetsző alakként láttam is. Eléggé megijedtem. Aztán elment pecázni. (Ezt a mondatot csak az érti , aki ismerte. Nem akarok most magyarázkodni. ) Nagyon apás voltam. Nagyon megviselt a betegsége, az is, h én láttam utoljára, az egész. Aztán, tavaly április végén, Anyu is elment. Az ápolása, a betegsége, az egész, nagyon sok energiát kivett belőlem. Sajnos, a vége felé, a türelmem is elfogyott. Nagyon nehéz egy olyan beteget ápolni, aki agyilag, pszichésen, már nem önmaga. Aki nem ismeri fel már a saját lányát sem, de a lányának ezen túl kell lépnie, mert dominánsnak kell lennie. Másképpen nem megy. És meg kellett tanulnom, hogy tegyek közreműkődővé, egy alzheimeres beteget, az anyámat. Hogy törjem le a harciasságát, az agresszíóját, anélkül, hogy senki ne sérüljön.Beteg volt, és nem tudta mit tesz, mit mond, mit cselekszik. Zavart volt. Nekem pedig nem volt szabad hagynom, hogy ezek a dolgok, mélyre menjenek bennem. Nem volt szabad azt hinnem, hogy ellenem irányulnak ezek a dolgok, hisz nem volt magánál. Akkor, valahogy sodródtam. Nem gondolkodtam, csak tettem amit kell. Nem állhattam le, nem borulhattam ki. Aztán elment. Utána minden nap éreztem a jelenlétét. Nem álmodtam vele, mint Apuval, Anyut éreztem hogy velem van. Minden hol. Hogy ott/itt van. Nem az álmaimban láttam/látom, hanem valóságosan érzem a jelenlétét. Vele talán még nem is álmodtam. Ezek az érzések, már kicsit ritkultak. Már nem mindennaposak. Vannak időszakok, mikor sürübb, ilyenkor muszáj vagyok kimenni a temetőbe hozzájuk, h lenyugodjak. Olyankor beszélgetek hozzájuk. Mikor eljövök, mindig úgy köszönök el tőlük h:" Most már együtt vagytok ismét. Apu, vigyázz nagyon Anyura. Vigyázzatok egymásra. Magatokra. " Mind a kettőjüknek az arca elöttem van. A mosolyuk. A mozdulatuk. Hallom a hangjukat. Nem tudom, hogy ez mennyire természetes, mennyire normális ..........

#napi felesleges én

[lostmindandthoughts]

Újra veled álmodtam.. A karjaimban tartottalak, puha ajkad ajkamon pihent. Gyönyörű szemeidben elvesztem, mint egy végtelen útvesztőben. Tudtam, hogy álmodom.. tudtam, hogy ebben az életben nincs olyan, hogy te az enyém vagy. Tudtam, hogy soha nem lehet olyan, hogy mi.

[falsewords00]

Veled álmodtam. Felriadtam, és szinte még forró volt az érintésed nyoma.

#szakítás

[greenteaforbreakfast]

Azt álmodtam, hogy a gazdag tumblisok nyitottak egy szabadon hozzáférhető bankszámlát a nemgazdag tumblisoknak, ahonnan bárki bármikor kivehetett/utalhatott magának pénzt. Egy olyan sárga felületen kellett belépni, mint régen az ETR volt, és az volt a jelszó, hogy jelszó, hogy mindenki meg tudja jegyezni. Tök jól működött, senki nem élt vele vissza, és mindenki boldog volt, bár a jelszó miatt voltak hőbörgések (én is hőbörögtem természetesen).

[csacskamacskamocska]

Nem akarlak bántani

Néha azért nehéz megbeszélni problémákat, mert az ember magából indul ki. Nekem rosszul esne, nekem fájna, nekem nehézséget jelentene – ha ezt vagy azt mondanák, számonkérnék. És mert még mindig szereted a másikat, csak a gyötrődő narráció megy a fejedben. Én ezt mondanám, ő azt mondaná (nyilván valami visszatámadás vagy lerázó szöveg, most nem alkalmas, ne lelkizzünk, vagy a szokásos, dehát te is! – pfúúú, hogy gyűlöltem ezt a mondatot – vagy az értetlenkedés, hiszen nyilvánvalóan nem ugyanazt a mozit nézitek) és a vége az, hogy bár ne szeretnéd, mert akkor üvölthetnél, hogy te érzéketlen fasz, és minden egyéb randa dolgot, ami levezeti a dühödet. De miért is vagy dühös? Ezen gondolkodtam hajnalban, hogy miért dühös az ember valakire, aki csak van, akinek fogalma nincs róla, hogy mit tesz vagy mit nem tesz, aki nem akart szándékosan bántani, csak... valami érzékelése nincs meg. Talán ez a jó kifejezés. Azért dühös az ember mert nem kap meg valamit? Figyelmet, szeretetet, elismerést, visszaigazolást vagy csak olyan bánásmódot amiről azt gondolja jár neki?

Keringek most is a probléma körül. Elfáradtam. Kimerültem érzelmileg. Egy barátság nem szívhatja le ennyire az embert. De mit lehet mondani? Hahó, tudsz róla, hogy valójában nem figyelsz rám? Hogy elfáradok a felesleges magyarázatokba? Hogy minden a te kényelmedet szolgálja? Hogy kibaszott önző vagy? Nem tudsz róla. Ahogy én sem tudok róla, hogy hogy érzed magad a beszélgetéseinkben, a kapcsolatunkban, mert nem mondod. Sosem. Csak hagyod, hogy bolyongjak, hogy próbálkozzam mindenfélével. Ettől is annyira kimerítő.

Erről eszembe jutott, hogy baromi furcsa álmom volt. Egy barátom exével álmodtam. Velencében voltam egy társasággal a nő meg egy barátnőjével, aki néha a pasijává változott. Én egy kisebb csapat ismerőssel voltam, hogy kik, arról fogalmam sincs, inkább csak azt jelképezték, hogy nem voltam egyedül. Bárhova néztem a városban, bárhova mentem, feltűnt a képben a nő színes ruhája, ott ment kalapban, ott ültek be éppen egy csónakba vagy ettek egy tavernában. De ez nem minden. Vettem egy táskát, és a következő az volt, hogy ott láttam őt egy ugyanolyan táskával. Csak ő előbb vette meg, mint én. Kitaláltam, hogy menjünk hajózni, hát ők éppen előttünk vettek jegyet. Mindig előttem egy lépéssel. Nem tudom miért van itt, gondolkodtam rajta, hogy beszélnünk kéne, de miről? Az, hogy van egy közös ismerősünk, az nem beszédtéma. Fogalmam sem volt róla, hogy ő lát-e, érzékeli-e hogy ott vagyok. Zavart a jelenléte, de csak mint egy megmagyarázhatatlan jelenség, nem a lénye vagy a személye zavart. Rossz volt az érzés, hogy mintha másolnám őt, rossz volt az a bizonytalanság, hogy véletlenek sokasága vagy direkt csinálja, másrészt volt egy nagyon fura másik gondolat, hogy ő is ilyen dühös lehetett mielőtt elvált. Talán vele is pont ez történt. És egy nap megbeszélték, hogy elég volt. És egy másik lány is dühös volt erre a barátomra. Bántani akarta, megalázni.

Persze, jobb vagyok. Senkivel nem tennék ilyet. És a dühöm... tudom, hogy jogos. Nem csak azért mert bármilyen érzelem jogos, legfeljebb nem igazságos, hanem mert egy éve gyűlik és gyűlik, apró kicsi düh gombócok és mostanra nem tudok elnézni felettük és a szépséges jövőt bámulni. De érted, miért magamat bántom?

#düh #álom #kalap #táska #kapcsolat #kommunikáció #válás #bosszú #01-09

[krixt667]

Veled álmodtam! Mivel fogalmam nincs, hogy nézel ki, egy piros-fekete füst voltál.

Úristen????😭😭😭

Ez most kinda menő, kinda nagyon confusing💀 Mit csináltam füstként?? Most már kíváncsi vagyok lol

Also top 10 sentences that have never been said to me 👍

[hogy-mondjam-el-neked]

Hogyan mondjam el neked

#86

hogy veled álmodtam, felriadtam, alig tudtam visszaaludni és egész nap rossz kedvem van? gecire hiányzol