Tumgik
#tudni akarom
szaszithoughts · 2 months
Text
Az a legnagyobb hibám, hogy mindig tudni akarom a miérteket.
517 notes · View notes
csakszavak · 4 months
Text
Bárcsak tudnám, mi jár a fejedben velünk kapcsolatban. De ha jobban belegondolok, talán nem is akarom tudni, mert így, legalább a gondolataimban jelentek még neked valamit…
258 notes · View notes
ajtostolahazba · 18 days
Text
Apunak elkezdték az új kezelést. Nagyon jól viseli, jól van, nagyon jó étvágya van, mellékhatás alig, szóval megnyugtatóak a hírek. Én szegedi vagyok, a szüleim innen 130km-re élnek, a kezelés Debrecenben van, szóval ez nekem oda-vissza egy majd'600km-es kanyar. A tesóm vitte eddig, aki leszázalékolt nyugdíjas a 10 éve lezajlott saját rákja miatt, de egészséges, és dolgozik is, májustól októberig egy mezőgazdasági cégnél már 7 éve. Tehát nem volt gond, hogy apu hogyan jut el a kezelésekre. Eddig. Most én is tudtam beszélni a dokival, minden szuper, megnyugtatott minket. Viszont a tesóm benyögte, hogy májustól ő nem tudja vinni, mert dolgozik. (10km-re lakik anyuéktól, én 130-ra...) Mondom neki, hogy én se, mert nem tudok 3 hetente kivenni 2 nap szabit, nagyon sok a 600 km, amit vezetnem kell úgy, hogy másnap jönnöm kell dolgozni Ez egy logisztikai probléma, van ismerős, aki vállal személyszállítást, ismeri is aput, vinné-hozná, keressük meg, beszéljünk vele. Kifizetjük, apu eljut a kezelésre, senkinek nem kell megszakadni, mindenki tud dolgozni, hétvégente én tudok menni rájuk nézni, win-win. Na ezen jól összevesztünk, mert a tesóm szerint én ki akarom a problémát vetni a nyakamból, hogy rögtön azon gondolkodom, hogy hogyan ne kelljen áldozatot hozni... 4x annyit keres, mint én, az alkalmankénti 25K, amit kérne a faszi( benzinnel együtt) nem vágná földhöz (illetve 12500 ugye, mert felesbe fizetnénk), de ő moralizál. Szeretem a tesómat, de egészen más világban élünk, nekem nincs nap, hogy ne hívnám fel aput, hogy mizu, ő letudja a gondoskodást azzal, hogy elviszi a kezelésre. Nagyon megvisel ez a helyzet, mert épp elég, hogy lelki toprongy vagyok amiatt, hogy megérintett a szele annak, hogy elveszíthetem, és most harcoljak a tesómmal is. Szóval hazafelé, este, miközben 140-el rongyoltam, hogy reggel tudjak jönni dolgozni, el is döntöttem, hogy leszarom, mit mond. Én megbeszélem a faszival, megbeszélem apámékkal, hogy ez lesz, ő meg oda teszi, ahova akarja, így is- úgy is szar leszek, de nem fogok tönkremenni fizikailag, idegileg meg anyagilag azért, hogy az ő lelke nyugodt legyen. Amíg vártuk, hogy a 2,5 órás infúzió lemenjen, mondtam neki azt is, hogy beszélni kéne a szüleinkkel, hogy mi legyen, ha rosszabbra fordul a helyzet. Na ezen is... Hogy hogy menjen oda és kérdezze, hogy hol van a pénz...Mondom bazmeg nem erről kellene beszélni. Hanem hogy mit akarnak. Hogy milyen temetést, hol vannak a papírok, anyakönyvi kivonatok, banki papírok...mit kell tudnunk, hogy ne majd akkor bolonduljunk meg, amikor amúgy is ki leszünk készülve. És apu meg anyu értelmes emberek, most még tudnánk röhögni azon, hogy apu kiköti, hogy az ő temetésén egy csuhás se ajvékoljon... 1000%, hogy már kész forgatókönyvük van, mindenre, miért nem lehet ezt addig átbeszélni, amíg ép ésszel vannak tudatuknál, hiszen jár nekik az, hogy úgy menjenek el majd, ahogyan ők szeretnének, ezzel tartozunk nekik. De ezt is nekem kell majd lezongorázni, mert ő ezt olyan tabuként kezeli, hogy képtelen logikusan átgondolni dolgokat, viszont a véleménye az megvan és olyan ellentmondást nem tűrően tudja közölni, hogy lehetetlen nem vitatkozni minden szaron. Szóval nem ez az életem legjobb időszaka, de próbálok talpon maradni, erőt meríteni a mindennapokból, hogy ott legyek, amikor kell, de nem fogok már mindenkinek tudni megfelelni, és ez szétforgácsol teljesen. Mindeközben munkám van, családom, unokám, felelősségem...és helyt kell állni mindenhol. Szóval ez van. Sose lesz könnyebb, pedig azt gondoltam, hogy ennyi idősen már egyszerűbb lesz az élet, de nem az. Jóvan, kiderpegtem magam, minden megy tovább, csak megálltam kicsit sajnálni magam. :))
47 notes · View notes
csacskamacskamocska · 1 month
Text
Elmúlik-e végleg
Vannak ilyen semmi közöm hozzá „problémák” amik mégiscsak foglalkoztatnak meg inspirálnak. Egy társaságba járok egy lánnyal, nőnek kéne mondanom mert már nem huszonéves, aki együtt járt a társaságból egy pasival. A lány szerelmes volt, a pasi nem, van ilyen. Szakítottak, kicsit érzelegtek rajta, de tulajdonképpen, érdekes módon, az együttjárásról mi már csak akkor értesültünk miután szakítottak. A fiú mondta, hogy bocs, ha kicsit furán reagálnak dolgokra, de helyzet van. Pislogtam is sűrűn, hogy most mi is történik, beszéltem a faszival privátban, hogy mondja már el mi ez az egész. Innentől kezdve némileg ki volt hegyezve a figyelmem a lányra, akit jobban szántam mint a faszit. Különlegesebbnek, érdekesebbnek, műveltebbnek láttam, mint a pasast, akinek ez a fantasztikus lány nem volt elég jó. Mindkettőjüknek van már párja, a pasasnak már gyereke is. A pasi felesége kedves, jópofa, tényleg szuper, kedvelem, de nem tudom azt mondani, hogy jobb mint a másik lány. Más. Mindketten eljönnek, sőt mindhárman, a viszonyok tiszták, beszélnek egymással, soha meg nem mondanád, hogy bármi közük volt egymáshoz. Nem is érdekel senkit, csak engem. Gőzöm nincs miért van bennem az, hogy én nem hiszem el, hogy egy szerelem elmúlik attól, hogy azt mondják, hogy vége a kapcsolatnak. Onnantól majd nem látja annak aminek előtte? Ha ott van, nem találja vonzónak? Amikért rajongott az nyomtalanul eltűnt? A fájdalom, hogy ő nem kellett, túlléptek rajta az lényegtelen dologgá válik? A másik teljesen idegenné? Ez a kapcsolat nem kiürült, elsikkad, elhidegült, hanem az egyik elutasította a másikat. Sebet ütött. Folyamatosan látni egy alternatív képet, egy másik utat, másik választást, szerintem idegborzoló. Voltam persze én is úgy, hogy évekkel később találkoztam azzal a pasival, aki iskoláskorom meghatározó szerelme volt, és nem hittem el, hogy ezt az embert valaha is vonzónak láttam. Nem is találkoztunk többször. Minek találkoztunk volna?
Van a társaságban más pár is, akik együtt éltek. Nekem irritáló, ahogy a közeli kapcsolat maradványai át meg átszövik a kommunikációjukat és terhet rak a mostani élettársra. Mert ne áltassa magát senki, terhet rak. Ezt nem akarni tudni, erre nem figyelni szerintem maradványa a birtoklásnak. Persze, mindenki csináljon amit akar, mindenkinek a saját felnőtt döntése, hogy marad vagy szakít vagy szakít és marad, és akinek valami nem tetszik az mondja, aztán majd lesz valahogy. Én csak arról mesélek amik bennem lecsapódnak, a zacc, a mocsok... Van persze rengeteg ellentmondás: A szabadságunkat nem kéne valaki más kárára, direktmód megélni. A korlátozás nem elvárható azon az alapon, hogy nekünk valami nem esik jól vagy kellemetlen. Az emberek hazudnak arról is, hogy fáj-e nekik valami. Az emberek önzők és kegyetlenek egymással.
És akkor mindenféle elejtett mondatok innen-onnan: Már nem fáj, de amikor összetalálkozom vele, igyekszem feltűnés nélkül kikerülni, mert nem akarok találkozni vele meg a nőjével. (aham, akkor most túl vagy rajta vagy nem?) Már csak barátok vagyunk. (aham, a legjobb barátok és csak te mondod neki, hogy milyen okos meg vicces, senki más.) Már elmúlt. (de minden ismeretlen üzenetről, telefonról, sosem látott tumblisról ő jut eszedbe, azt gondolod Ő volt) Jobb, ha nem találkozunk többet. (mert bármikor lefeküdnél vele és az is zavarna, ha nem) Hogy édesemnek, drágámnak, szívemnek szólítom, ez semmi, ez csak a megszokás. (baszki, 15 éve elváltatok, milyen megszokás ez?) Nem zavar, hogy megnősült és gyereke van. (csak leiszod magad, ha látod. Értem, hogy nem zavar) Felidegesít mindig, amikor találkozunk. (akkor mi a fasznak találkoztok?) Barátok tudtunk maradni. (nem akarjátok megdolgozni az érzelmi munkát a szakítással) A kapcsolataim elfogadják, hogy barátságban vagyok az exeimmel. (a kapcsolataid hazudnak) Nem akarom, hogy újra bántson vagy bármi ilyesmi. (Tudna bántani? Akkor nem utálod eléggé.) Stb, stb.
Amúgy az egész dolog érzelmi részét csak én feltételezem, teljesen elképzelhető, hogy a lány teljesen túl van a pasin, beleképzelek mindenfélét amit semmivel sem tudok igazolni, csak azt gondolom, hogy hacsak nem csalódik az ember orbitálisat a másikban, akkor a vonzalom nem múlik el, csupán háttérbe szorul, valahova a tudat eltompított mélyére kerül és ha nem piszkálják, akkor örökre ott is marad, és nem a vonzalom múlik el, csak elfelejtjük, hogy hova tettük.
Tumblr media
51 notes · View notes
anyadisszeretne · 2 months
Text
Nem tudom mi köt minket össze vagy miért melléd rendelt a sors. Abban sem vagyok biztos, hogy melletted fog érni a halál hiszen én vándorló madár vagyok szabad és szeszélyes. Nem tudom és nem is akarom tudni mit szeretek benned, nem tudom miért vagyok hű hozzád és miért védelek az életem árán is s megyek szembe mindennel s mindenkivel.... De mond leszel a Valentinom? Játszol velem életet?
41 notes · View notes
sztivan · 5 months
Text
jön szembe az utcán egy öreg bácsi, kezében egy óriási csokor virággal
majd izomból bevágja az egészet a kukába és rácsapja a fedelet
tudni akarom a háttértörténetet
57 notes · View notes
pokmajom · 3 months
Text
A halügyi posztomhoz
beérkezett kérdéseket, az alábbiakban szeretném egyben megválaszolni:
Azt kérdezném, hogy az ecetes hal pacolasanal a sorrend tényleg úgy néz ki, hogy a rántott halat már készen, bundában érlelem napokig? Masszívan halevő vagyok, de ez némileg broáf 😀 Igen, forró olajban aranybarnára kell rántani és úgy pácolni. A bunda meglepően egyben marad és jó az íze a pácolás után. De csinálják ezeket, csak simán, bunda nélkül sütve és pácolva is.
@sztupy: Azt lehet tudni, hogy a brit lengyel boltokban árult pontyot karácsonykor honnan szerzik be? Mivel a pontytermelés dobogósai: 1. Csehország, 2. Lengyelország, 3. Magyarország, azt gyanítom, hogy a lengyel boltban, lengyel hal van. Termelnek amúgy pontyot a UK-ban is, de csak horgászatra nagy halakat.
@eleteskonyvtar: A tiszai szürke harcsa is tenyésztből jön? Valahogy sokkal jobb az íze mint az afrikainak, mondjuk aranyárban is van… Bár a szürke harcsát is lehet medencékben, tápon nevelni, a Magyarországon legálisan kapható szürke harcsa, a halastavakból származik. Ide 1-2% arányban azért telepítik, hogy kicsit edzésben tartsa a pontyokat és hogy kiegye a feltöltő vízzel bekerülő, gazdaságilag nem annyira értékes halakat. Főleg az ezüstkárászt. Mivel a halastóban, kb ugyanazt eszi, mint amit egy természetes vízben enne, ha a tó a Tiszából kapja a vizét, akár tiszai szürke harcsának is nevezhetjük ezeket a ragadozókat.
@verunikornis: Jobb megvenni a hűtőpultból és lefagyasztani vagy akkor már vehetek mirelitet? Van hogy majd később akarom megsütni. Mélyhűtött halakat, sokkoló hűtővel, nagyon gyorsan hűtik le -20 fokra. A te otthoni hűtőd ezt nem tudja, de 2-3 hetes mélyhűtés abban sem fog jelentős minőségromlást eredményezni. Pár hónap után viszont már érezhető lesz az avasodás. Általában eltér egymástól a friss és a mirelit hal kínálat, de ha valamiből van ugyanazon fajból készült termék, érdemesebb a frisset venni. Például az afrikai harcsa növekvő népszerűségével, megjelent a boltokban a Vietnámban termelt afrikai harcsa (önmagában is szép történet, egyszer megírom) fagyasztva, de a friss az még azért, helyi magyar termelés. Jobb, környezetkímélőbb és a helyi gazdaságot erősíted a fogyasztásával. Rá van írva egyébként minden haltermékre, hogy hol fogták vagy termelték.
@korivagyok: a pácolt halaknak (pl. hering) hogyan változik csomag bontás után az omega-3? mire érdemes figyelni? Na ehhez nem értek. Ennyire nem vagyok otthon a tartósítási technológiákban. Csak okoskodásból azt mondanám, hogy szerintem az ecetes tartósítás is gátolja a zsírsav oxidációt, úgyhogy az omega-3 zsírsav tartalom nagy része megmarad ezekben a termékekben is. Valaki esetleg ért hozzá?
47 notes · View notes
Text
elengedlek valaha?
Szerettelek volna az életem mindennapján. Tiszteltelek, akkor is ha a legnagyobb pokol voltál az életemben. Ragaszkodtam hozzád, minden hibád ellenére. Majd elengedtelek az évek múlásával, de valahogyan még mindig itt bújkálsz bennem. Mindig lesz valami ami rád emlékeztet. Boldog vagyok, mert a fájdalomból építkeztem és sikeres lettem. Neked boldog családod lett, kislányod született, pedig mindig mondtad, hogy rettegsz a szüléstől. Szerencsések mindketten, a lányod és a párod is, csodálatos ember vagy! De mindig, máig motoszkál a fejemben az a kérdés, hogy mi lett volna, ha akkor több bátorságunk van? Mi lett volna, ha akkor egymást választjuk? Ezek mind ostoba kérdések már. Már csak azt akarom tudni, hogy túl leszek e rajtad valaha? Mikor fogom elfelejteni az egész lényed?
57 notes · View notes
konyvekkozt · 4 months
Text
látogatásokba'
ma nyakamba vettem a várost, hogy meglátogassam a kórházba került lakóimat
már-már vidáman szökdécseltem az egyik kórház egyik osztályán. meg is találtam a lakót, aki igen vígan várta, hátha történik valami azon kívül, hogy a szobatársa hortyog
őt hétfőn kiengedik. féltem tőle, hogy nem önellátó, de megjárattam, segédeszközzel teljesen jól közlekedik. és várja is már, hogy a szállón lehessen, mert egy hete abban a ruhában van, amiben a balesetekor volt
innen egészen jó hangulatban mentem át a másik kórházba. az, hogy oda kell mennem, nem azért volt tudott számomra, mert bárki felvette volna bárhol a telefont, hanem mert kiderült, hogy egy kollégámnak van másodlagos kontaktja egy kórházba
célirányosan értem a kórházba, azonban a vágyott osztály megtalálása már elbizonytalanított. átvágtam magam mindenen, kerítettem nővért, aki elmondta, nincs az osztályon az emberem. átküldött máshova, ahol előadtam újra, mi járatban vagyok. ott sem volt. mikor mondtam, hogy márpedig én most már nem mozdulok, öt nap intenzív keresés után egyszerűen tudni akarom, hol van a lakóm. a nővér tájékoztatott, hogy átszállították egy másik kórházba. kérdeztem, miért, mi van vele. a nővér megkérdezte, hajléktalan-e. mondtam, hogy szerintem ez itt nem fontos
ekkorra már vérszemet kaptam, akárhonnan is előkerítettem volna. tankként közeledtem a megadott kórház megadott osztályára. a nővérpultnál hosszan vártam, hogy egyáltalán bárki szóba álljon velem. rossz helyen jártam, de átküldtek máshova. odaérve már nagyon akartam tudni, mi van vele. naivan kérdeztem, hol van, beszélhetek-e vele. mondták, hogy nem, szeptikus részen van. de aztán mégis beengedtek hozzá, miután jól beöltöztettek
ott álltam az ágya mellett, köszöntem neki, elmondtam, ki vagyok. semmi reakció. mondtam, hogy megfogom a kezét. nyúltam a kezéhez, elhúzta. hagytam neki időt, bár semmi reakciót nem adott. nem gondoltam át, mi lesz a következő lépés, csak megérintettem az arcát. tűz forró volt. kinyitotta a szemét, rám nézett, nem ismert meg. beszéltem hozzá még, simogattam az arcát, mert szerettem volna, ha érzi, nincs egyedül a nagyvilágban. bár későn találtam meg, most mellette állok
nem voltam nála sokat. könnyel a szememben mentem a nővérekhez, hogy megkérdezzem, mi lesz most vele, mi várható. teljesen készségesek voltak. olyannyira, hogy megadták az osztályos mobil számát. én pedig telefonon a kollégák segítségével meg tudtam adni a lánya számát
nagyon nehéz volt ez a három óra. nehéz volt látni az egészségügyben dolgozók végtelen küzdelmét, a kiszolgáltatottságot. és nehéz volt látnom a mindig kópé lakómat teljes önkívületben
sikerült elérnem a lányát. örült, mert rég nem tudott az édesapjáról. talán be is megy hozzá. ha nem is lesz nagy családegyesítés, lehet, hogy a lakóm mellett már ketten leszünk
S-t talán pont most műtik. soha nem simogattam meg ügyfelemet, de őt most igen. s remélem, lesz még alkalmam beszélni vele. talán jól letolom, amiért hagyta idáig fajulni a dolgokat. de mindig mondta, hogy a katonák mindent kibírnak...
szurkoljatok S-nek!
arról pedig majd talán egyszer írok, milyen nehéz szociális munkásként jelen lenni, távol maradni, mégis bevonódni, arcot simogatni, osztályról kilépve sírdogálni, szurkolni és aggódni. utóbbiakat ugye mind úgy, hogy a lakó nem rokon
34 notes · View notes
fovarosiblog · 8 months
Text
Sorozatok
Tessék, akkor itt az én listám a kedvenc filmsorozataimról az elmúlt 46 évből.
1899 (NETFLIX)
youtube
Mindössze 8 epizód. Egy hajóútnak indul, amit egy németektől az angolok által átvett hajóval hajtanak végre. Tipikus századfordulós szitu, mennek Amerikába egy jobb élet reményében. Aztán egyre furább dolgok derülnek ki az utasokról, aztán egyre megmagyarázhatatlanabb dolgok vezetnek újabb és újabb csavarokhoz. Minden rész nagyon izgalmas. A Dark alkotóitól.
DARK (NETFLIX)
youtube
Iszonyat profin megírt, nagyon izgalmas, de nem túl félelmetes sorozat. Egy német kisvárosban indul a sztori: egyik napról a másikra eltűnik egy gyerek. Azt már csak mi, nézők tudjuk meg a sorozat elején, hogy nem halt meg, hanem visszament az időben. Egy atomerőmű, egy barlang, pár eltitkolt múltbeli esemény teszi izgalmassá a folytatást. Ja, és a főcím mellett a zene is eszméletlen jó. Egy hátránya van: nagyon sok szereplővel játszik a sorozat, nehéz követni a sok szereplőt a több idősíkon. Én konkrétan leírtam a családokat, a családtagok neveit, hogy tudjam követni az eseményeket. Az első két évadot mindenképpen nézd meg. A harmadik évad nekem már sok volt, azt már nem néztem végig.
THE GOOD PLACE (NETFLIX)
youtube
Nagyon szórakoztató, jó humorú sorozat az emberi esendőségről, jóról és rosszról. Amikor a szőke hölgy végül rájön, hogy hol van, hát az a mondat azóta is mém - nem akarom itt és most lelőni a poént.
CHERNOBYL (HBO)
youtube
Már ma klasszikus darab a 2019-es sorozat. Iszonyat jó sorozat, mert nem dokumentumfilm. Bár törekedtek erősen a történelmi hűségre, a figurák szinte kivétel nélkül valós történelmi szereplők. De nem ezt tették meg lényegivé, hanem azt helyezték fókuszba, hogy ez a katasztrófa hogyan történhetett meg. Hogy mi az, ha az állam nem működik, ha felelőtlen emberek kerülnek felelős pozícióba. (Ne feledjük, 2017 és 2021 között az amerikai elnököt Trumpnak hívták.) Innen jön a klasszikus mém is: a sugárzásmérővel mért 3.6-os értékre mondott not good, not tragic.
THE LAST OF US (HBO)
youtube
Valamiért mindig az jut eszembe erről a címről, hogy lasszófasz, pedig az nem is jelent semmit. Általában véve totál hidegen hagynak a számítógépes játékokból készült filmek, mivel sosem vonzottak annyira a számítógépes játékok. Ez viszont üdítő kivételnek bizonyult. Az, hogy folyton újabb és újabb helyszínek felé mennek tovább, ahol újabb és újabb akadályokba ütköznek, eléggé mutatja, hogy itt egy ilyen adaptációról van szó, de itt végre sikerült egy jól kitalált sztorit végigvinni. Jók a karakterek, mindig van min izgulni, és az epizód végén nagyon akarod tudni, hogy innen mi lesz tovább. Ja, és ha egyszer véget ér a sztrájk az amcsiknál, akkor majd valszeg lesz egy újabb évad is belőle.
LOST IN SPACE (NETFLIX)
youtube
Elsősorban tinédzser korú gyerekeknek szánták ezt a "netfilxes e.t."-t, de jó lett, felnőtteknek is izgalmas. Mindig van benne valami izgalmas újdonság, és közben szájbarágás nélkül tanít arra, hogy állj ki a másikért, hogy együtt erősebbek vagytok, és még sok minden jóra. Amúgy ezt német nyelvtanuláshoz is be akarom majd vetni: németül, német felirattal újra végignézni az egészet.
STRANGER THINGS (NETFLIX)
youtube
Nekem a 80-as évek nosztalgia is beszippantós volt a walkman-es, utcán bicajozós világgal, az akkori zenékkel, bár a vasfüggöny túloldalán nyilván nagyon másképp volt ez, mint a trabantos oldalon. De a sztori is jó, a gyerekszínészek is jók, van benne felődés, nem csak ugyanannak az elpuffogtatása újra és újra - amiért például a Gotham-et hamar otthagytam.
BIG LITTLE LIES (HBO)
youtube
A sztori egy tökéletes világ leírásaként indul: kőgazdag családok egy tengerparti sáv mentén, mindenkinek szép a háza, új az autója, és az övé a világ legcsodásabb gyereke. Aztán kiderül, hogy ezek az emberek nagyon is esendők, az ő kis hibáikkal együtt. Aztán kiderül, hogy kis hibák helyett... de nem akarom lelőni a sztorit, nézd meg, nagyon izgi, thriller jellegű sorozat, részről részre egyre durvuló helyzettel.
PHILOMENA CUNK SZERINT A VILÁG (NETFLIX)
youtube
Rég láttam már ennyire röhögős sorozatot. Nálam ennek a kategóriának a Monty Python lesz az örök istencsászára, de ez a sorozat is rohadt jó poénokat dobál be játszi könnyedséggel. Habkönnyű szórakozás, de végre egy sorozat, aminél rendszeresen fel tudtam hangosan röhögni, hogy ÚÚÚRISTEN ÁÁÁÁ....
És most jössz te: adj hozzá még egy ajánlót!
43 notes · View notes
liketwins · 1 month
Text
Kerestem magam
Kerestem magam az italban, de nem segített Nem mondja el, ki vagyok, némaságba borul A gyógyszer csak egy fals énnel szembesített Nem olyan vagyok mégsem, aki drogokra szorul Kerestem magam hivatásokban Mindig újabb álarc került le a polcról Kerestem magam kiadásokban De még soha nem hoztam magam haza a boltból Kerestem magam a művészetben Szépérzéket magamtól el nem vitatok De egyre inkább látom magam bűnrészesnek Mert én sem akarom igazán tudni, hogy ki vagyok
youtube
6 notes · View notes
Text
Nem újra akarom kezdeni...
Az érzést akarom vissza kapni, hogy annyira szeressek valakit, mint őt tudtam...
Hogy annyira tudjon hiányozni valaki, ahogy ő...
Hogy annyira boldog tudjak lenni valaki mellett, mint amennyire vele voltam...
Hogy valakit a minden napjaim részének akarjak tudni és az életemet vele együtt közösen tervezgetni, mint vele...
77 notes · View notes
csacskamacskamocska · 8 months
Text
Magányos öregek
Lakott a házunkban egy néni. Nem akarom az egész sztorit ideönteni, a lényeg, hogy most már tudom, hogy egy folyamatos leépülésben levő demens emberről volt szó. Sokat bolyongott éjjel egyedül, de mivel csendes volt, nem zavart senkit. Nem is foglalkozott vele senki. Néha az utcán rászóltam, Magdinéni, este 10 van. tessék hazamenni! Nem ment, elsipircolt másfelé. Egy éjjel síró kiabálásra ébredtem. Végül Magdinénit találtam a saját ajtaja előtt a földön ülve. Azt hittem eltört a lába, combja, de nem. Felemeltem, volt vagy 30 kiló az egész néni. Nehezen nyugodott meg. Én megpróbáltam megszabadulni tőle, menjen be a lakásába, ne jajveszékeljen, hagyjon másokat aludni. Toltam volna le magamról az egész problémát, semmi közöm a nénihez. Beszéljen hozzám! Könyörgött nekem. Beszélgessen velem! Jó, majd persze, csak tessék menni aludni, csendesen! Be se akartam menni a lakásába. Nem akartam magamra húzni a nyomorát, hogy takarítani kéne, hogy foglalkozni vele. Foglalkozzon vele a családja! Pár hónappal később meghalt. Amúgy nagyon idős volt.
Az a könyörgés sokszor eszembe jut. Hogy micsoda rabság lehet a magány, a semmi. Nincs kihez szólni, csak te vagy meg a gondolataid, talán már azok is csak a kínzó emlékek kuszasága. És a magány, kontaktus nélkül, ölelés nélkül, az félelmetes. Magdinéni korábban aktív ember volt. Szervezkedett, tag, sőt vezető volt csoportokban, sokat ment mindenfelé, figyelt, értelmezett, felszólalt és másokat is igyekezett bevonni abba amit fontosnak talált. Csakhát, megöregedett és túlélt mindenkit.
Szép történet lett volna, ha a kedves szomszéd (én) felvállalom magdinéni problémáját, és elkezdem gondozni az ő életét. Csakhát, nem tartottam ott. Most sem tartanék. Az ilyesmire inkább egy hasonlóan öreg csak kicsivel fiatalabb ember alkalmas.
Nade nem is ez, hanem az, hogy tök lutri az egész. Hogy eljutsz-e odáig, hogy nem azért ülsz a parkban egy padon mert szereted a természetet, hanem mert elviselhetetlen otthon a magány. Kocsmáznak az emberek, hoyg ne találkozzanak a magánnyal. Leszel-e te a vén alkoholista, bútordarab a kocsmában? Nem építhetsz a gyerekeidre! Még, ha mindent megtesznek érted, akkor sem tudják elvenni a magányodat. Csak életerőpiócaként csüggesz rajtuk. Nem tudom mi a megoldás. Az interneten majd faszságokat írkálsz, és nem akarnak megbántani, inkább ignorálnak. Ezt tesszük most mi is az idősebbekkel. Talán lesz már annyira fejlett a VR, hogy átverje az agyunkat, és ott bolyongunk majd, a virtuális valóságban, lenyűgözve a színek, tájak, események által, közben összehugyozzuk magunkat, mert kétfelé nem tudunk egyszerre figyelni.
Bocs, nem akartalak lehozni az életről. Egyszerűen csak tegnap valahogy megdőlt bennem az az illúzió, hogy ha kapcsolatokat építesz, az megment majd valamikor később a magánytól. Lehet, hogy te épp behúzod, és lesz valakid, aki naponta felhív, hetente meglátogat. Nem rajtad múlt valójában, hogy így alakult. Nem akarnád tudni, hogy mit ad fel érte. És nagyon választásod sincs.
Valami baj van a közösségeinkkel, a családjainkkal, mert fizikailag, érzelmileg, anyagilag belerokkanunk az időseink gondozásába.
Tumblr media
90 notes · View notes
telaviv-delhi · 7 months
Text
Hátigen A vicc, hogy az Apollo 11 legénységének is van csillaga a tv-ben nyújtott tevékenységért. Talán a Holdtagadók Társasága szponzorálta :) Végülis: Churchill meg irodalmi Nobel-díjat kapott :)
VIDEO:
A lencsevégre kapott valakik, benne néhány kivándorolt/elmenekült/elűzött magyarral:
Elvis Presley, Orson Welles, Clark Gable, Audrey Hepburn, Arthur Spiegel, Apollo 11 Crew (Neil Armstrong, Edvin E. Aldrin), August Lumiere, Johnny Cash, Humphrey Bogart, Ernest Borgnine, Mariska Hargitay, Kim Novak, Kevin Bacon, Lassie, Ronald Reagan, George Cukor, David Niven, Marlene Dietrich, Jane's Addiction, Richard Pryor, Alfred Hitchcock, Frank Sinatra, Orson Welles, Joseph Szigeti, Tom Jones, Eva Gabor, Larry King, John Cusack, Vladimir Horowitz, Daniel Radcliffe, Celine Dion, Bee Gees, Matt Damon, Forest Whitaker, Martin Landau, Billy Bob Thornton, Harrison Ford, Kevin Costner, Russel Crowe, Anthony Hopkins, Martin Scorsese, Charlize Theron, Nicole Kidman, Halle Berry, Steven Spielberg, Jamie Foxx, Jamie Foxx, Susan Sarandon, Whoopi Goldberg, Bela Lugosi, Arnold Schwarzenegger, Rod Stewart, Hugh Laurie, Ella Fitzgerald, Aerosmith, Janis Joplin, Mötley Crue, Marilyn Monroe, Ozzy Osbourne, Jay Leno, Sandra Bullock, Keanu Reeves, Anthony Perkins, Britney Spears, Antonio Banderas, Peter Jackson, Ryan Reynolds, Ricky Martin, The Doors, Slash, John Travolta, Salma Hayek, Charles Bronson, William Shatner, Godzilla, Tom Selleck, Tom Selleck, Jodie Foster, Quentin Tarantino, Zsa Zsa Gabor, Elton John, Billy Crystal, Bruce Willis, Tommy Lee Jones, Bruce Lee, Orlando Bloom, Eddie Murphy, Drew Barrymore, Julio Iglesias, Glenn Close, James Dunn, Alice Cooper, Henry Fonda, David Hasselhoff, Patrick Swayze, Richard Chamberlain, Samuel L. Jackson, Johnny Depp, RuPaul, Peter Falk, Thomas A. Edison, Helen Mirren, Tony Curtis, Dwayne Johnson, Groucho Marx, Greta Garbo, Kermit the Frog, Mariah Carey, George Clooney, Colleen Moore, Eddie Murphy, Denzel Washington, Walter Matthau, Arnold Schwarzenegger, Peter Sellers, Sophia Loren, Anthony Quinn, Sean Connery, Al Pacino, Johnny Depp, Robert de Niro, The Hunger Games, Kevin Costner, Kim Novak, Henry Fonda, etc.
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
As of 2023, the Walk of Fame comprises 2,752 stars, which are spaced at 6-foot (1.8 m) intervals. There is a $75,000 sponsorship fee upon selection. The fee is used to pay for the creation and installation of the star, as well as maintenance of the Walk of Fame.
Tumblr media
Donald Trump valamivel leöntve. Nem akarom tudni, hogy mivel öntötték le ennek a derék, becsületes, szőke, fehér hazafinak a csillagát.
12 notes · View notes
ujrakezdesnelkuled · 1 year
Text
Megakarlak ismerni
Megakarlak ismerni, de most nem arról az átlagos csajozós/pasizós dumára gondolok. Jó persze tudni akarom majd mi a kedvenc színed és milyen stílusú dalokat szeretsz. De én most nem erre gondolok.
Arra gondolok, hogy hogyan tudsz szeretni, miket éltél át egy kapcsolatban, mire vágysz egy társtól. Hogyan képzeled el valakivel azt a bizonyos rózsaszín ködöt és a többi.
Az érzelmeidre vagyok kíváncsi, mitől vagy boldog, hogy képzeled el egy új személlyel az első csókot.
Érezni akarlak, minden porcikád, hogyan ver a szíved mellettem, és az a mosoly mitől alakul ki. Nyilvánulj meg előttem, nyílj ki. Akarlak. Én tudnálak szeretni. Eltudnám fogadni minden hibád. Téged akarlak. Kellesz. Légy az enyém kérlek. Hidd el nem bánnád meg.💝
59 notes · View notes
emlekeimkonyvtara · 3 months
Text
Nem akarom tudni a valóságot
5 notes · View notes