Tumgik
#továbblépni
dalszoveg-planet · 1 year
Text
Egyszerűbb haragot tartani Inkább legyek dühös, mint összetört
Reneé Rapp - Too Well
239 notes · View notes
orokkeatied2017 · 1 year
Text
Én tényleg el akarlak felejteni téged. Ki akarlak törölni az emlékezetemből. De mit tegyek akkor, ha veled álmodom minden nap? Mit tegyek, ha tudattalanul is, de téged kereslek a tömegben a többszáz ember között?
28 notes · View notes
bernibooks · 2 months
Text
Tumblr media
2 notes · View notes
valaki-73 · 2 years
Text
A veszteség iszonyatosan bénító tud lenni, megakadályozza, hogy továbblépjünk, pedig bármilyen nehéz és bármekkora bűntudatot érzünk is, ezt kell tennünk, továbblépni.
13 notes · View notes
foxfairyeatworld · 2 years
Text
Mindenképp menni fog tovább az élet, a vizsga után is lesz életed akárhogyan is alakul, bármilyen krízis, bármi után és igen AZ A FIÚ után is lesz élet.
0 notes
holdkiralylany · 2 months
Text
Sokszor panaszkodunk a hétköznapokban, hogy ez a baj, meg az a baj, de az ember valójában mindenhez tud alkalmazkodni. Ahhoz is, ha egy hétig mínusz negyven, vagy plusz negyven fok van. Hihetetlen adottságunk, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni, és továbblépni a legsúlyosabb traumák után is.
130 notes · View notes
csacskamacskamocska · 7 months
Text
Szexmentes
Olvastam egy cikket arról, hogy mi számít szexmentes kapcsolatnak. A felmérés szerint, és figyelembe véve az eltérő igényeket: nem tudják megmondani. :D Azt tudják, hogy a heti egy szex amivel már átlagban elégedettek az emberek. De tényleg teljesen egyéni, kortól, emberektől, a kapcsolat lehetőségeitől meg még sok mástól függ. Ha te szexmentesnek érzed, akkor az.
Nem is ezt akartam, hanem ma eszembe jutott, hogy milyen az amikor a másik ember szexuálisan aktívabb, mint te. Amikor a másik embernek a legtöbb gondolata a szex körül forog. Elfoglaltság, hobbi, vágy, örömszerzés, jutalom, elvárás, egészség, férfierő = ez mind egyszerre a szex. Elmondom: az ember zaklatásnak éli meg. Könnyű mondani, hogy bárcsak szexszel zaklatnának, bárcsak egy kanos csávó, egy bevállalós csaj, egy szexuálisan nagyon aktív ember lenne mellettem... bárcsak... mondja ezt az ember, amikor nincs senkije és jóideje nem szexelt senkivel. Zaklatásnak éli meg akkor is, ha te a normális átlagot vagy az éppen elfogadható mértéket szeretnéd, ha ő meg bármi miatt nem. A miért nem dugunk az rosszabb kérdés annál, hogy miért nem segítesz a háztartásban vagy miért hagyod, hogy anyád így beszéljen velem kérdésnél. Azt nem tudom, hogy mekkora eltérő igények teszik teljesen tönkre a kapcsolatot, de hogy emberileg, érzelmileg, önértékelésben romboló, az biztos. Kényszeríteni senkit nem lehet. És aki azt mondja, hogy csábítsd el, csinálj ezt meg azt, legyél ilyen meg olyan, az nagyon gyorsan menyjen a picsába, mert fogalma nincs miről beszélek. De a másik véglet is romboló. És senki sem szeretné zaklatónak érezni magát a párkapcsolatában, hogy folyton tapogasson, csókolgasson, próbálkozzon és finoman erőszakoskodjon, hogy hátha...
Nem gondolom, hogy a párkapcsolat legfőbb értéke, hogy legyen kivel dugni. Fontosnak tartom a testiséget, az intimitásnak ezt a formáját, a benne rejlő mélység és bizalom legalább annyira fontos, mint az örömszerzés.
Megteheted, hogy elengeded a másikat, maradjunk párkapcsolatban és dugsz akivel akarsz. De ez szerintem az önzés egyik kiemelkedő formája, amennyiben nem a szexuálisan kielégületlen fél akarja. Kell belőled ez meg ez meg ez, a megértésed, a gondoskodásod, a figyelmed, a szerelmed, de a mocskos kéjvágyadat old meg mással. Ugyan tudod/m, hogy nem tudod, mert ilyen érzelmileg fixált kis csicska vagy, de én megengedtem, rajtam nem múlik. Mertugye, legyél „felnőtt”", építs ki egy bizalmi kapcsolatot valaki mással, amiben a szex olyan jó, mintha szerelmes lennél, de közben maradjak prioritás. – mondja az elengedő. És van persze a belátó kiszolgáltatott, aki engedi félrekúrni a másikat, hogy őt ne hagyják el. Lehet akárhány akármiféle érv, ez bizony kiszolgáltatottság, szomorú alárendelődés, és torzítja a személyiséget.
Ja, el tudok képzelni olyat, hogy két ember annyira különlegesen szabad és egyben összeforrt kapcsolatban él, hogy belefér a félrekúrás. Picit pszichopata dolog, amiben az érzelmek háttérben szorulnak az ésszerű előnyök mellett. És nagyon szeretnek az ilyen ritka kapcsolatokra hivatkozni, hogy lám, van ilyen. De nem tudjuk mi van a belsejében. Azt hiszi mindenki, hogy az van belül, ami benne is van. Pedig nem. A normáktól/szokásoktól eltérő dolgokban a normákban/szokásokban gondolkodástól eltérő személyiségek, gondolkodásmódok vannak.
Ja, ne azért legyél hűséges, mert meg van tiltva, hogy mással legyél. Azért legyél hűséges, mert nem éri meg hűtlennek lenned. Nem bántanál meg, és nem kockáztatnád meg, hogy elvesztís, mert jó neked velem, mert jó a kapcsolat, mert szeretsz így élni.
A nyitott kapcsolatok inkább szövetségek, szerintem.
Az viszont jobban kellene, hogy működjön, hogy az emberek le tudják zárni a kapcsolataikat, elgyászolni és továbblépni egy másik kapcsolatba, a helyett, hogy a nem működő kapcsolatban kínlódnak. Ebben még nagyon sokat kell fejlődni szerintem. Hogy jól tudjuk ezt kezelni. Hogy természetes legyen. Ezen az úton lehetne eljutni oda, hogy olyan nyitott kapcsolatban éljenek az emberek, ahol a szövetség erős, az érzelmi kötelék erős, a szenvedély viszont nyitottabb, de problémamentes. De én már ilyen kis konzervatívként fogok meghalni, valószínűleg. :D
Tumblr media
78 notes · View notes
viking84chef · 11 months
Text
Élj, amíg megteheted!
Mielőtt meghalsz, egy percig se aggódj mi lesz a testeddel.!
A rokonaid vagy a nővérek és a boncmester megteszik, ami szükséges.
Leveszik a ruhádat.
Megmosdatnak.
Felöltöztetnek.
Elvisznek lakóhelyedről az új címedre.
Sokan jönnek majd a temetésedre, hogy elbúcsúzzanak tőled. Lesznek, akik megváltoztatják a programjukat, néhányan a munkahelyükre sem mennek be azon a napon.
A dolgaid, melyeket nem szerettél kölcsönadni, eladják, elajándékozzák vagy elégetik:
a kulcsaid,
a szerszámaid,
a könyveid,
a gyűjteményeid,
ruháid...
Tudd, hogy a világ nem áll meg és nem sír majd utánad az egész emberiség!
Munkádat átveszi más. Valaki, akinek egyenlő, vagy jobb képességei vannak, elfoglalja a helyed.
A tulajdonod az örökösöké, a fiadé, a lányodé lesz.
Egy darabig majd továbbra is idéznek, ítélkeznek fölötted, megkérdőjeleznek és kritizálnak azokért a kis és nagy dolgokért, amiket az életben tettél.
Azok az emberek, akik csak arcról ismertek, azt fogják mondani:
′′ Szegény...”
Az őszinte barátaid sírni fognak pár órát vagy pár napot, de aztán újra nevetni fognak.
Házi kedvenceid hozzászoknak az új gazdához.
Egy darabig a falra akasztják a fényképeidet, majd a bútorra teszik, míg végül a fiók alján tárolják.
Valaki más ül a kanapédra és eszik a tányérodból...
A mély fájdalom az otthonodban egy vagy két hétig tart, egy hónapig, kettőig. Egy évig, kettőig...
Aztán csatlakozol az emlékekhez, majd véget ér a történeted.
Befejezted az emberek között ezt a világot.
Életedben minden elveszíti az értékét. Akkor is, ha olykor nem tudtál továbblépni éppen a szeretett dolgok miatt.
Minden, ami itt volt, elveszíti azt az értékét.
A testi szépséged.
A neved.
A tulajdonod.
Hiteleid.
Állásod.
Bankszámlád.
Otthonod.
Autód.
Címed.
Rangod.
Barátaid.
Akik mindig melletted álltak.
Családod...
A lelked az egyetlen, ami megmarad.
Van rá pénzed? Vedd meg! Ne halogasd! Utazni szeretnél és megteheted? Hát utazz!
Szükséged van arra a ruhára, cipőre, táskára, könyvre? Vedd meg! Felhívnád és elmondanád mennyire hiányzik, hogy mennyire szereted? Mondd neki ne egyszer, mondd újra és újra, akár százszor!
Félsz megtenni dolgokat? Ne félj, mert hidd el, meg fogod bánni, hogy nem tetted meg!
Ne gyűjtögess! Az élet véges. Ma itt vagy, holnap meg ki tudja lesz-e holnapod! Légy hálás, értékeld a jelent és becsüld meg azokat, akik szívből melletted állnak: szeretnek, aggódnak érted, figyelnek rád.
Próbálj meg teljes életet élni és boldog lenni, amíg itt vagy, mert ahogy Assisi Szent Ferenc mondja: “Innen nem viszed el, amid van. Csak azt viszed el, amit adtál!
Merj élni!❤️
76 notes · View notes
yourfvckinnightmare · 1 month
Text
Mindig gyengének éreztem magam, hogy nem tudok csak így továbblépni. Ha egy viszony vagy egy házasság véget ér, szakítanak és elfelejtik egymást, úgy válnak meg egymástól, mint egy pár elnyűtt cipőtől. Senkit nem tudok elfelejteni, akihez valaha közöm volt. Minden egyes ember különleges, és feledhetetlen, senkit nem lehet pótolni, ami elveszett, elveszett. Mindig megvisel, ha egy kapcsolatom véget ér, nehezen heverem ki. Sokkal óvatosabb lettem, mert egyszerűen túl fájdalmas még egy futó kaland is, inkább bele sem megyek, akkor is nehezen szakadok el a másiktól, elveszek az apró dolgokban. Apró részleteikben látom őket, és mindenkiben van valami, ami megindít és hiányozni fog nekem, ezek az apró, gyönyörű részletek teszik pótolhatatlanná a másikat
14 notes · View notes
lathatatlan-vagyok · 11 months
Text
Megpróbáltam továbblépni.
Megpróbáltalak pótolni több emberrel is.
Átgázoltam ezeken az embereken, hátha nem a te mosolyod és szemeid ugranak be majd minden 2. percben, ha velük vagyok.
De igazad volt.
Egyre több emberben próbáltalak fellelni, egyre több kapcsolatban próbáltam a mienk darabjait belelátni, annál jobban zuhantam a mélybe.
De remélem te jól vagy.
41 notes · View notes
dalszoveg-planet · 2 years
Text
Meg kell tanulnom, hogyan boldoguljak nélküled
Shawn Mendes - When You’re Gone
451 notes · View notes
gondolataimitt · 1 year
Text
hogy mit tanított 2022? Hogy képes vagyok bármire amit el akarok érni, hogy nincs szükségem senki olyra akinek nincs szüksége rám, hogy kevesebb pénz de nagyobb nyugalom többet ér, hogy jó ha az ember tisztában van a munka törvénykönyvével, hogy érdemes új embereket megismerni, hogy képes vagyok továbblépni bármi toxikuson, hogy hinnem kell magamban, hogy érdemes a vágyainkért dolgozni és hogy addig álmodj amíg a valóságod nem lesz. 2022, sok fájdalmat, sírást, boldogságot, szerelmet, bókot, örömöt, munkahelyet, tanulságot hoztál. Én nem búcsúzom, mert nem szokásom, holnap ugyan itt csak egy számmal arrébb.
53 notes · View notes
bernibooks · 2 years
Text
Tumblr media
6 notes · View notes
sronti · 1 year
Text
Zeneproblémák
Az új problémám, hogy zenét akarok hallgatni, de nincs ahol bele tudnék merülni a zeneválogatásba. Biciklin szoktam zenét hallgatni, meg edzés közben, de egyik se igazán alkalmas válogatásra, csak arra, hogy a zenét amire már valahol rákattantam rommáhallgassam.
Ahhoz, hogy csak leüljek és zenét hallgassak soha nincs igazán kedvem, pedig a görgetéshez még működne is, de valahogy nem jut eszembe bekapcsolni. Egyre többször van, hogy csak a spotify valami válogatása megy, de ebből nem igazán lehet továbblépni mondjuk albumok vagy zenekarok megismerése felé. Ráadásul a minden zene elérhetősége miatt mindig ott van, hogy tudom, hogy van valami zene ami jobban passzolna a hangulatomhoz, mint amit éppen hallgatok, csak meg kéne találni és ez tényleg csak a legjobban hangulathoz illő zenéket hagyja meg élvezhetőnek.
Nektek hogy megy ez mostanában?
15 notes · View notes
erzelmekaramlasa · 9 months
Text
nem tudok továbblépni, azt akarom, hogy legyen jövőnk
5 notes · View notes
Text
Egy vita kapcsán
visszapörgettem több havi levelezést egy barátommal. Próbáltam megtalálni benne, hogy mi okozta bennem a rossz érzést a mellőzöttségérzést ami egyre csak gyűlt és gyűlt. Visszapörgettem és nem nagyon találtam. Pedig annyira erős volt az elhanyagoltság érzés, az egyoldalúság érzés, hogy végül vitát robbantott ki. Hát igen, így visszaolvasva három hónapot, az egész olyan, mint egy tartalmas beszélgetés. Talán csak a válaszok között eltelő napok meg hetek lehetnek a bűnösök, amik így nem látszanak. A várakozás és a lemondás hullámai. A lezáratlanságok, amikhez vissza-visszatér az ember, aztán lemond a másikról, na ez se ír már, aztán előkerül és akkor az ember nem mondja, hogy baszódj meg, hát látom a fészen, hogy ott vagy, csevegsz, csak nekem nem válaszolsz, menj a faszba, hanem beindul az automatizmus a lelki sziahellodejóhogyírsz. Aztán utána meg a deállatvagyok, hát hagyni kéne a picsába, nem reagálni, meg nem is kérdezni semmit. Nem kell vele foglalkozni, akkor nem teremtődik semmi rossz érzés. Hiszen vannak akikkel nem teremtődik. Sőt, csak olyanok vannak. Akkor ez mitől működik máshogyan? Ezt meg kell értenem, addig nem tudok továbblépni, amíg nem értem. Egoista vagyok, énközpontú, mondta. Mondjuk, nem tudom kiközpontúnak kéne lennem a saját életem élményei kapcsán. Nem körülöttem forog a világ? Hát, bármilyen meglepő, de! Az én világom körülöttem forog, bár az tény, hogy az emberek sajnálatos módon a saját életüket élik, a helyett, hogy engem szolgálnának, így csak az marad, hogy érzékelem a hatásokat. Hogyan hat a másik élete az enyémre? Jó-e az nekem vagy nem? Jó érzéseket kelt-e vagy nem? Mire késztet? Nyitottságra vagy lehasításra? Mások miért nem mondják azt, hogy énközpontú vagyok? Másokkal miért nem keveredek ilyesféle nézeteltérésbe? Másokkal miért érzem kiegyensúlyozottnak a kapcsolatomat? Végül arra jutottam, hogy saját döntésemből, túl sokat toltam bele ebbe a kapcsolatba, sokat vettem el máshonnan, hogy ebbe beletegyem, így sokkal magasabbak voltak az elvárásaim, mint másokkal szemben, ahol inkább felém áramlik az érdeklődés és azért cserébe áramoltatom vissza a figyelmet. Igaz, bőségesen. Szeretet, érdeklődés, kiváncsiság, elismerés áramlik felém, amiért viszonzásul igyekszem hasonló jókat adni. Persze, én is kezdeményezek, ha valakivel rég beszéltem és azokat is szemmel tartom, akikkel nem beszélek gyakran, és ha eltűnnek hetekre, aggódva rájuk írok, hogy minden rendben van-e velük. És ők hálásak a figyelemért, mert a jelzés, hogy számít valakinek, az mindenkinek jólesik. Szóval, szépen elnézést kértem, és magamban helyreraktam a dolgot. Úgy kell működtetni, ahogy az összes többit. Akkor nincs baj, nincs veszekedés, nincs harag. Amúgy nekem a bocsánatkérés kurvakönnyen megy. Mint mindenkinek, akit narcisztikus szülő nevelt. Ezt kell csinálni ahhoz, hogy az embert békénhagyják. Hiszen a valódi érzéseim úgy se érdeklik a másikat, akkor meg olymindegy. Ő csak a saját világa békéjét akarja helyreállítani, annak minden lelki kényelmével. És hát, én is.
Tumblr media
12 notes · View notes