#tapasztalat

[gondosgondatlansag]

Idő

Sok időnek, sok tanulásnak és tapasztalatnak kellett eltelnie ahhoz, hogy tudjam, hogy a megvető szemek már csak a féltékenységből fakadnak.

#utálom az embereket #magabiztos #magyar tumblr #magyar #gondolatok #igazság #magabiztosság #féltékeny #lenéző #szemek #tudatosság #életem #idő #tapasztalat

[ket-veglet-kozt]

Jónak lenni nehéz..

Mindenki csak azt tudja megtanítani, hogyan kell rossznak lenni, mert az sokkal könnyebb...

#jó #rossz #emberek #barátok #tanít #tapasztalat #nehéz #kapcsolat #könnyű #élet

[idonttalkwithpplhere]

#benjamin black #a fekete szemű szőke #könyv #könyvrészlet #fájdalom #összetört szív #tapasztalat #csalódás #élet #időszak #igazság #gyenge #emberek #magyar #magyar tumblr #magyar tumblisok #érzések

[csakszavak]

Olyan ez, mint mikor újra megkóstolod a bort idősebb fejjel. A gyermekkori éned kíváncsiságát, majd ízlelés utáni arcára vetült undort most talán felváltja valami más. Már tudod, mit fogsz tapasztalni. Tudod jól, hogy megvan rá az esély, hogy ez alkalommal sem lesz kellemesebb. Mégis késztetést érzel rá, hogy újra megpróbáld. 

#tumblr #tumblr quotes #magyar tumblr #magyar tumblisok #idézet #idezet #saját idézet #idezetek #magyar idézetek #my qoute #tapasztalat #érzések #saját érzelmek #saját gondolat #gondolatok #újra #újrakezdés

[virgonc01]

Még a nehéz időszakok is részei az életednek. Ha elfogadod, hogy megtörténtek és túllépsz rajtuk, végső soron hozzáadódnak a tapasztalataidhoz, amelyek bölccsé tesznek.

#idézet #magyar idezet #elfogadás #motivation #motivatingwords #motivating myself #get motivated #motivatedmindset #tapasztalat #bölcsesség #wise thoughts #experience #study hard #real life #life

[vesztesegmentes]

Amikor minden jól megy, könnyű az árral haladni.

De amint valami zátonyra fut, mindent megkérdőjelezel.

Ez már nem csak zátonyra futás. Ez hajótörés.

De most már tudom miért vagyok itt.

Hogy ne kövessem el újra ugyanazt a hibát.

És, hogy ne fussanak újra zátonyra a dolgok.

Soha többé.

Az ablakomon át: A tengeren túl

#idézet #film #hibák #hibáztam #tapasztalat #könnyek #magyar tumblr #kapcsolat #hiány #magyar #magyar idezet #hianyzol #hianyzik #tanulság #tanultam #szomorú #bizonyítok #engedd meg #vagy #engedd el #sírás #depresszió #cél #küzdelem

[szeretnelekdeminek]

10-évesen építkezés reggeltől estig, hogy jól élhessünk egyszer

11-évesen rászokni a cigire mert az iskolában senki nem ért meg, sok a követelmény, bántanak, megaláznak, otthon pedig annyi a munka hogy nem érsz rá tanulni

12-évesen rossz társaságba keveredni

13-évesen a rossz társaság hatására túl korán elveszteni a szüzességed

14-évesen iskolát keresni

15-évesen suli mellett dolgozni járni

16-évesen kapcsolatban egy normális emberrel, munka mellett tanulni, szociális életet élni

17-évesesen olyan jó emberismerőnek lenni hogy nincsenek rossz, mérgező emberek a környezetedben, továbbra is dolgozni, egyensúlyt tartani az élet minden pontján

18-évesen külön költözni egy házba amit az ez idő alatt összespórólt pénzől folyamatosan lehet építgetni

19-évesen készülni az érettségire folyamatos munka mellett esti iskolában, már a saját házadban hitel mentesen együtt élni életed szerelmével

20-évesen már véglegesen elhelyezkedni egy jobban fizető munkahelyen érettségivel, a pároddal, és a leendő gyermeketekkel

#gyerek #rossz #felnőni #tapasztalat #kár #otthon

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

,,jujj imádni fogod a gimit, gyönyörű 4 év lesz, én nagyon szerettem!’’

mondják ezt sokan gimi kezdés előtt a fiataloknak, de.. a dolgok sötét oldaláról már nem fog szólni senki, hogy azok megeshetnek pont veled is, amiket csak másoktól hallasz. amik miatt gyomorgörccsel kelhetsz majdnem minden reggel. amiket rémálmodban sem akartál volna megélni.

a legtöbb ember az utolsó gimis évében úgy érzi, hogy bár igaz, jó lesz szabadulni a "börtönből", azért szomorú mert amint vége lesz a 4. tanévnek, már nincs következő évfolyam. fél attól hogy majd fellép az üresség, a hiányérzet, hogy nem láthatja többet azt a társaságot, amelyik nap mint nap körbe vette és mosolyt csalt az arcára, nem lesz több osztálykirándulás, gimis rendezvény, stb. ez sok diákkal megesik, érthető módon.

aztán vagyok én. én, aki szíve szerint minél hamarabb túl esne az utolsó éven, hátrahagyva az egészet ahogy van, mert tény, voltak hasznos dolgok is amiket a gimnázium tanított, de soha többet nem kezdeném újra ezt a négy évet. még ha az első évet már valamennyire felkészülve és az emberek egy tizedét kiismerve kezdtem (a hatosztályosnak köszönhetően), ért bőven meglepetés még így is. ez pedig nyilván nem feltétlen cukormázból állt... szerintem nem vagyok egyedül ha azt gondolom, hogy néhány tényleg szép emléken és 1-2 emberen kívül csak azért vagyok hálás a giminek, mert tanulságos évek voltak, egyébként nem sírnám vissza ezt a pár évet. hiszen kissé naív 14 éves kilencedikes gimnazista létén az ember mi mást gondolhatna, hogy pár év után kiismerheti az embereket, ha ő jófej akkor fordítva is mindenki jószívű lesz vele és hogy az akkor kötött barátságokat semmi nem rombolhatja szét? hogy amit ő a másikért megtesz + bízik benne és egy fillérért sem baszná át az illetőt az fordított esetben is így marad majd? hisz egy igaz barátság ilyen kéne legyen... ohh, vagy ez mégsem ilyen könnyű? mert sajna az is megeshet, hogy jön a koppanás amikor rá döbben az illető, hogy sosem volt teljesen őszinte semmi sem ami körbe vette, az "örökké legjobb barátnői" rohadtul félre vezették és szépen kiközösítetik pici botlások miatt amiket elkövetett. küzd mindenféle módon hogy jobb legyen és lássák hogy fontos neki hogy helyrehozza de hiába, és mire rájön hogy nem kellett volna hamis barátságokért átúszni tengereket és ott hagyni az igazán fontos és biztos kapcsolatokat, már egyedül találja magát a világban. és erre rohadtul nem készít fel senki. nem készítenek fel arra hogy senkiben sem biztos hogy meg lehet bíznod, még ha te el is hiszed hogy az emberek ártalmatlanok ha azt mondják, hogyha rajtuk múlik sosem veszíted el őket. nem készítenek fel arra, hogyha te egy hatalmas szakadék szélén állsz vagy épp már a gödör mélyén vagy, lesz hogy egyedül kell kimásznod belőle, mert nem lesz ott senki hogy támogasson. sem a jó barát, sem a szülő, sem a tanár. nem készít fel senki sem a mindennapos reggeli gyomorgörcsre, ami a suli legmenőbb, legnépszerűbb embereit is megmérgezheti ha arra gondol, hogy egy rossz közegben kell átvészelnie a napokat, ja és ugye emellett teljesítenie is kell folyamatosan. de a rengeteg hajtás okozta kialakulható megfelelési kényszert ne feszegessük most.

egyszóval: bárki, aki ezt elolvasta és gimi kezdés előtt van, egy valamit nagyon jegyezzen meg: légy óvatos. semmi és senki sem az aminek/akinek látszik, még ha úgy is van beállítva, úgyhogy kétszer gondold át mit teszel. tiszteld az embereket de egyedül magadban bízz. csak így óvhatod meg magad az esetleges sebezhetővé válástól. tisztelet a kivételnek hisz hálistennek vannak jó emberek is.

- egy végzős lány.

#saját #gimnázium #emberek #őszinteség #érzelmek #tapasztalat #semmi sem az aminek látszik #tisztelet a kivételnek #sulikezdés #4 év #érettségi #utolsó év #legyen vége #suli #gimi #végzős #nyctophobia

[szarazkartoneszmek]

Művészet?

Le akartam írni néhány gondolatot a művészettel kapcsolatban, de hirtelen húsvét lett és még bolondok napja is, ezért inkább játszottam a cicatappancsos jelvényekért.

Most bepótolom, remélem, nem, felejtettem el a felét annak, amit akkor kigondoltam. :)

Mindig egy kicsit vegyesek voltak az érzéseim a művészettel kapcsolatban. Ennek elég hosszas története van, nem fogok minden részletbe belemenni, értek jó és rossz élmények is.

A lényeg - az én személyes szemszögemből - hogy egész kicsi korom óta rajzolok, és még akkor is, ha nem mindig tudom megindokolni, valami tudatalatti dolog miatt késztetést érzek arra, hogy megtartsam ezt a szokást.

Ezt a hobbit néha tudják rólam, néha nem. Kifejezetten nem reklámozom a környezetemben, jobb a békesség. Néhányan művészetnek hívják a képeimet, amitől zavarban vagyok, de értékelem a kedveségüket. Viszont olyan is volt már, hogy kinevettek, akik rajzolni láttak. Olyan is volt, hogy valaki nem értette a viselkedésemet, és ezt hozta fel, ki tudja, milyen megfontolásból: "...tudom, hogy művészlélek vagy, de..." Mintha ez indokolna valami rossz dolgot a személyiségemmel kapcsolatban. Ezek a kellemetlen helyzetek felnőttként értek, talán jobban el tudtam helyezni valahová, de óvatossá tettek.

Diákként olyasmi is történt, amikor inkább csak éreztem, hogy helytelen, és zavar, ami történt, de akkor fogalmam sem volt, hogy mit tehettem volna. Ilyen volt, amikor a gimnázium irodalom szakkörének kiadták a válogatott verseit, és a megkérdezésem nélkül illusztrációnak beletették egy rajzomat, amit csak úgy kivettek a rajz szertári mappámból. Az osztályfőnököm keze volt a dologban, és be merte hozni a füzetet büszkén mutogatva, hogy benne van a rajzom. Nekem egy példányt sem adtak, és soha senki nem kért bocsánatot, amiért loptak tőlem. Egyébként a magyartanárom tudta, hogy verseket is írtam, mégsem szólt, hogy egyáltalán létezik ilyen szakkör, akkor tudtam meg, mikor ellopták a számukra a képem. Ez még ennyi év távlatából leírva is elég gáz rájuk nézve. Inkább nem mondom meg, melyik iskolában tanultam. XD

Az is jó kis élmény volt, amikor rajz szakkörön azt mondta a tanárnő, hogy ismer valakit, akinek valami írásaihoz kutya illusztrációk kellenének. Na most azért leszögezném, hogy én nem művészeti iskolába jártam, ez egy sima gimnázium volt. Mit tudtam én arról, hogy működik ez? Adott egy darab akvarell papírt, azt mondta fessek rá kutyákat, megmutatja ennek a valakinek és majd eldönti. Nem voltam ellene a jó kihívásnak, szereztem pár kutyás magazint, különféle tetszetős fajtákat rajzoltam, kifestettem. Elvitte, visszahozta, hogy nem ilyenre gondolt az illető.

Na most felnőtt fejjel azért másként állnék neki. Diákként meg akartam mutatni, hogy a kutyáim szépek, gondoltam, utána hozzá lehet igazítani a szöveghez. Ma arról kérdezném a tanáromat, hogy nagyjából mi is lesz a szöveg? Humoros? Mese? Komoly történet? Megpróbálnám kitalálni, hogy mit csináljon a kutya, jobban figyelnék a cselekvésre. Felnőtt fejjel már úgy gondolom, hogy pont azért jártam szakkörre, hogy ott ilyesmikről beszélgetni kellett volna, adhatott volna egy-két támpontot, tanácsot, és akkor talán nem bukok el egy jó lehetőséget. :( A képlopás dühítő, de ez meg inkább szomorú, mert gimnázium után tartottam a kapcsolatot a szakkörös tanárommal, de ahogy érett a felnőtt személyiségem, egyre több dologban kezdtem másképp gondolkodni, mint ő.

Szerintem alapvetően nem szereti a képeimet, régen giccsesnek tartotta, aztán amikor számítógépet is használtam, akkor szerinte a gép rajzolta, de szerinte a ceruzát sem úgy kell használni, ahogy én szoktam, és egyébként is mi az ott a háttérben, és ez a macska hatásvadász...

Jó. Elfogadom, hogy nem értek hozzá, hogy jó képeket csináljak, de akkor miért mondja mindig, hogy "tudod te, mitől jó egy kép". Dehogy tudom! Honnan tudnám? Ilyesmikre nem tanítottak. Sem a rendes órán, sem a szakkörön.

Van egy elképzelésem arról, hogy a művészetnek minek kellene lennie, de ez az én értelmezésem.

Szerintem a művészet elsősorban egy kommunikációs forma. A kép elmond valamit - pontosabban akkor jó, ha elmond valamit. Ezt nem úgy értem, hogy feltétlenül figuráknak kell lennie a képen. A nagyon absztrakt is elmond valamit a színeivel, formáival, csak az nem olyan kézzel fogható lesz, hanem egy hangulat vagy érzés. Mint ez a kusza vonalam fentebb, ami befejezte a mondatom. :)

1.) Kell valami mondani való.

1/2.) Ha nincs is kifejezett mondani való, legalább legyen esztétikus, hogy dekoratív értéke legyen.

3.) Szerintem nincs értelme kizárni technikákat, és csak a tankönyv szerinti módszerekkel dolgozni.

Nem sikerült megértenem, hogy mi a baj azzal, ahogy a ceruzával bánok. Nem ártottam senkinek azzal a kis satírozással. :) Egyébként ez is egy olyan dolog, amit nem tanítottak meg, de számon kérik rajtam, szóval nehezemre esik komolyan venni. Szerintem egy kép attól még lehet jó, hogy nem évszázados módszereket használ, hanem akár szokatlan anyagokkal is kísérletezik. Ha a végeredmény nem lesz tetszetős, úgysem fogom úgy folytatni, de ha nincs gond vele, akkor - mivel nem fizetnek érte - dönthetek úgy, hogy használom tovább a technikát.

4.) Szerintem a művészethez kell még némi befektetett energia. Idő, odafigyelés, kidolgozottság.

Úgy gondolom, ezt értékelni kellene, amikor ránézünk egy képre. Elhiszem, hogy nagy poén lehet egy ötperces firka is, de egy részem nem fogadja be, amikor a közízlés, a nép felkap egy igénytelen kis valamit, mert mondjuk fanart, és süllyesztőbe küld olyan festményeket, amiken az alkotóik napokat, heteket dolgoztak, és látszik, hogy értik a dolgukat, szép a munkájuk. Egy rózsaszín birka skiccet F*** Y*** felírattal nem akasztasz a nappalid falára (jó esetben). A süllyesztőben eltűnt igényes képek közt viszont akad bőven, amit igen.

Itt érkeztem el a saját képeimhez. Én is úgy gondolom, hogy a képeim nem ütik meg azt a szintet, hogy művészetnek lehessen nevezni. Egy felől a technika, kidolgozottság nincs azon a szinten, másfelől gondjaim vannak a mondanivalóval. Ez utóbbi a nagyobbik hiányosság. Mostanában elgondolkodtam azon, hogy ha létrehozok egy képet, akkor mit akarnék mondani és kinek szólna?

Az a képem, amit hatásvadásznak nevezett a régi tanárnőm, egy bizonyos életkorú, bizonyos ízlésű csoportnak szólt. Az régen volt. Én is másmilyen voltam. Azóta öregebb lettem, és most az a helyzet áll fenn, hogy ahol be tudnám mutatni a képeimet, ott a többség elég fiatal, és én pedig már nem akarok olyasmiket rajzolni, amivel megütöm az ingerküszöbüket. Máshová, komolyabb helyre, mint egy kiállítás, pedig nem vagyok elég jó.

Fogalmam sincs, hol találnám azokat az embereket, akiket érdekelhet, amit most mutatnék, kifejeznék.

A gondolataim, témáim egy része általános, csak midnennapi szépségek, dekoratív dolgok, mint a virágok, természet, cicák, de egy része lehetne komolyabb, akár komorabb. Bizony megfordul a fejemben, hogyha megmutatnám ezeket a negatív dolgokat is, akkor nem szednének-e darabokra?

Ez a reckír benne van ebben a blogban is, természetesen. Számomra van különbség, hogy mit tennének tönkre. A blogírás más, ezt nem félek elveszíteni, de a rajzolást nem akarom abbahagyni. Egyszer majdnem eljutattak idáig a barátaim a reakcióikkal. Nem akarom a rajzolást társítani az állandó feszültséggel, támadásokkal. Nem akarok védekezni az érzéseim, gondolataim miatt, különösen, ha egyébként nem ártok vele senkinek.

Persze megtarthatnám magamnak a képeket. :) Aminek egy egész bejegyzést szenteltem nem rég, hogy az nem én vagyok.

Nem szeretem, hogy csak úgy rajzoljak, hogy már eleve tudom, hogy nem fogja látni senki, meg fogom tartani meg magamnak, mert az félbe töri az alkotókedvemet. Van, akinek működik, nálam nem, mivel én kommunikációnak tekintem az alkotást, és nem akarok "magamban beszélni". Szeretem megmutatni a képeimet, akkor is, ha nem művészet. :P

Úgy vagyok vele, hogy akinek nem tetszik, ne nézze! Legyen szíves, menjen tovább! Ezt nem olyan nehéz megtenni.

Mert, ha kifejezetten provokálnék bárkit egy alkotással, akkor rendben, szóljon bele! De ha nem, akkor csak a kötekedés kedvéért nem érdemes rám vesztegetnie az időt, vagy kioktatnia, hogy szerinte hogyan kellene húzigálnom a vonalakat. Rajzoljon magának olyat, amilyen neki tetszik! Nem igaz? :)

Úgyhogy gyűjtöm a bátorságom, de nincs kinek megkérdeznem a véleményét erről, hogy buta ötlet-e vagy sem?

#művészet #gondolatok #személyes #motiváció #technika #tapasztalat #pozitív és negatív élmények #lopás #iskola #rajzolás #festés #tanár #alkotás #mondanivaló #giccs #kifejezés #amatőr #hobbi #emlékek #barátság #kritika #kötekedés #tanítás #bátorság #bizonytalanság #közönség #illusztráció #érzelmek #kreativitás #ötlet

[meliigraphys-life]

“Mᴇ́ɢ ᴀ 𝑛𝑒ℎ𝑒́𝑧 𝑖𝑑𝑜̋𝑠𝑧𝑎𝑘𝑜𝑘 ɪs ʀᴇ́sᴢᴇsᴇɪ ᴀᴢ 𝒆́𝒍𝒆𝒕𝒆𝒅𝒏𝒆𝒌.

.

Hᴀ ᴇʟꜰᴏɢᴀᴅᴏᴅ, ʜᴏɢʏ ᴍᴇɢᴛᴏ̈ʀᴛᴇ́ɴᴛᴇᴋ ᴇ́s ᴛᴜ́ʟʟᴇ́ᴘsᴢ ʀᴀᴊᴛᴜᴋ,

ᴠᴇ́ɢsᴏ̋ sᴏʀᴏɴ ʜᴏᴢᴢᴀ́ᴀᴅɴᴀᴋ ᴀ ᴛᴀᴘᴀsᴢᴛᴀʟᴀᴛᴀɪᴅʜᴏᴢ,

ᴀᴍᴇʟʏᴇᴋ ʙᴏ̈ʟᴄᴄsᴇ́ ᴛᴇsᴢɴᴇᴋ.“

••

•

💭

•

••

IG; meliigraphy 🤍

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #tumblr magyarorszag #kimaxolomazéletem #meliigraphy #thoughts #thoughtoftheday #gondolat #gondolatok #nehézidőszakok #azélet #yourlife #túllépés #tapasztalat #tapasztalatok #bölcsesség #tudatosság

[mylifelinegame]

Rutin lesz a vasárnapi poszt?

Ezt még meglátjuk. Ami az utóbbi hét margójára írható az például a kitartó munka. A munkahelyen. Túlóra szombaton a szokott heti negyvenen felül. Otthon. Szétszedtem egy palettát a tervezett polcomhoz, mert hely híján vagyok és szeretem rendszerezettebben tárolni a dolgaimat. Jön még egy második és talán egy harmadik paletta is e mellé. Attól függ mihez jutok hozzá. Szombaton a túlóra után még főztem is, ami elvitte a szombat további részének a nagyját.

Ma kyudo edzés volt délelőtt - indulás 7:15-kor. Ott meg volt a fizikai és szellemi gyakorlás-fejlődés is. Kettőre itthon voltam - mert kávéztunk utána egyet. Hasznos kis beszélgetés volt. Ezután álltam neki a szobám és lakótársakkal közös tér takarításának. Ezen a héten én voltam a takarításért felelős a sorban.

Néztem pár videót, kicsit tervezgettem, átgondoltam dolgokat és már lassan lefekvési idő van. Összességében nagyon örülök Bukyukai dojo légkörének, mert otthonosan érzem tényleg magamat köztük. Ha hosszútávra tervezek ott (feltett szándékom), akkor ez alap dolog kell hogy legyen. Nincsenek jelenleg piros- és apró betűs (megmagyarázhatatlan/ösztönös) megérzéseim velük kapcsolatban, mint voltak korábban néhány közösség, de leginkább egyes emberek kapcsán. Remélem a hatodik érzékem ezúttal sem téved. Tisztelettel!

ML/LG

#vasárnap #kyudo #munka #heti #tapasztalat #gondolatok #túlóra

[more-then-you-know-23]

Van valami tanácsod, hogy tudnám elengedni az exem? Követlek egy ideje és úgy láttam neked sikerült. Elmondanád a tapasztalataidat?❤️

Nem volt könnyű és egy hosszadalmas procedúra volt. Rengeteg át sírt és fájdalmakkal teli estéim voltak miatta, arról nem is beszélve, hogy kb kedvem nem volt semmihez és senkihez sem. Az első pár hét szörnyű volt. Egy csomó esetben csak ültem a szobában és néztem ki a fejemből azt próbálva kitalálni, hogy miért lett ez így. Mi volt az oka annak, hogy ez így alakult. De ugye erre a saját fejemben nem kaptam választ. Csak azt tudtam, hogy helyesen cselekedtem, mert ha tovább maradtam volna akkor a mentális egészségem megy rá végleg. Aztán a környezetem segített kizökkenni ebből a mondotonitásból.

A családom, minden pillanatban mellettem volt, a nővérem minden kis apróságra befogott, hogy segítsek neki, a hugomnak én adtam a támogatást és oda figyelést, mert szüksége volt rá és ezért is tudtam, hogy jól kell lennem. A barátaim nem hagytak otthon ülni és marcangolni magam, hanem mindig hívtak, hogy találkozzunk és csináljunk valami programot. Nem vágták egyszer sem a fejemhez, hogy "Én megmondtam, hogy ez lesz...", "Látod nem kellett volna elkapkodni a költözést..." és hasonlókat. Egszerüen csak vissza hoztak a hétköznapi teendőkhöz és nem hagytak egyedül, még akkor sem ha azt szerettem volna. Aztán már magam is kerestem a dolgokat, hogy mivel foglaljam le magam. Elkezdtem egy szakmát tanulni, majd a régi munkahelyemre is vissza mentem dolgozni hétvégente. Belekerültem egy olyan környezetbe és társaságba (mind a suliban, mind a munkahelyen), ami teljesen támogató volt.

Szóval ha tanácsolhatom, ne zárkózz be egmagadba még ha azt látod is jónak. Ne zárkozz el ha segíteni akarnak, még ha máshogy is mutatják ki a törődésüket a családod és a barátaid. Ne zárkozz el a barátokkal vagy a családdal való programoktól még akkor sem ha lelkiekben nehéz rá összszedned magad. Keress elfoglaltságokat, kezdj valami újba.❤️❤️

Nem mondom, hogy nem lesznek olyan napok, amikor leránt egy emlék a mélybe. Nekem is volt rengeteg, de ezeken meg kell tanulni túl lendülni akármilyen nehéz is, és hidd el jönni fog majd egy olyan ember az életedbe, aki tényleg megbecsüli azt, hogy vagy neki és Te leszel a mindene, minden hátsó szándék nélkü. Megéri várni, és ezt saját tapasztalatból írom, mert tényleg így van.❤️❤️❤️

#tapasztalat #tanács

[svedkaresz2015-blog]

A Pillanat, Amikor Nincs Pénzed vagy Nincs Időd Változtass, Építs, Éld ...

#youtube #Változás Lehetőség Kitartás Siker Közösség Bizalom Tapasztalat Életminőség Inspiráció Kihívás Elgondolkodtatás Videó Életmód Cselekvés Közös

[keresztyandras]

Szabadság, egyenlőség, testvériség, érzékiség

A női tapasztalat perspektívái – Fotókiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Mucsi Emese >Mi, nők annyiban hasonlítunk egymásra, mint két testvér? Az angol sorority vagy sisterhood kifejezést nehéz pontosan visszaadni magyarul, egyetlen szóval nem is lehet: biológiai és világnézeti alapon szerveződő szövetség nők között. A magyar testvér szóban csak az általános biológiai…

View On WordPress

#kiállítás a Capa központban #Női tapasztalat perspektivái

[lifeexperience]

#11

Blanka bámészkodva álldogált az egyetem előtt. Közbe-közbe rápillogott a mobilja képernyőjére, hogy mégis hány óra van, de inkább a körülötte rohanó embereket figyelte.

Évezte, amikor a külvilágot bámulhatta. Olyankor mindig elcsodálkozott azon, hogy mégis milyen jelentételenek az egyéni személyek, és mekkora rendszerben is illik ő bele... vagy néha annyira nem.

Bár kicsit bosszantotta, hogy Szabina még nem volt ott. És, hogy a vonatáig alig tíz perc van, de mégis élvezte a kis nyugalmat, amikor mindenki semmibe vette. Vagy legalábbis ő azt hitte.

Pont elment előtte egy srác. Vékony táska, páva külső... megint egy olyan diák, aki csak divatból járkált az épületben. Ahogy a szeme követte az illetőt, az éppen mellé lépett a járdának. Egy pillanatra megállt az idő.

A srác esetlenül kiigazította a lépését és körbe nézett. Hátrafelé pont szembetalálta magát Blankával. Azzal a lánnyal, aki éppen vidáman mosolygott rá.

A srác kissé vörösen előrekapta a fejét és még sebesebb iramban ment tovább.

Blanka oldalra biccentette a fejét és összeráncolta a homlokát. Miért vörösödött el? Ő maga, Blanka is így szokott elbotlani az út- vagy éppen a járdapatkában, vagy néha még annyi sem kell hozzá, hogy pofára essen. Pont azokra a nevetséges pillanatok jutottak az eszébe.

Tehát miért szégyenkezik a srác?

#life experience #élet tapasztalat #élet #hibák #történetek #magyar #egyetemi élet #egyetemista #az utcán történt #mindennapok #2022

[kerteszallas]

Gyümölcstermesztési asszisztens

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ gyümölcstermesztési asszisztenst keres Tápiószelére.

A jogviszony időtartama: 1 év határozott idejű munkatörvénykönyves jogviszony a meghosszabbítás lehetőségével.Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő, heti 40 óraA munkavégzés helye: 2766 Tápiószele, Külsőmező 15.A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: A gondjaira bízott növénygyűjteményekben a génbanki tevékenység szakmai támogatása, beleértve:Az NBGK ültetvényeinek fenntartásával kapcsolatos…

View On WordPress

#1-3 év szakmai tapasztalat #adminisztráció #B jogosítvány #biodiverzitás #fenntartás #gyümölcs #határozott időre szóló jogviszony #középfokú végzettség #kertészmérnök #Microsoft Office felhasználói szintű ismerete #növénytermesztés #szőlő #Tápiószele