Tumgik
#szakítottunk
without-you-way · 1 year
Text
“És végül már nem válaszoltál az utolsó üzenetemre… Én pedig nem küldtem el újra. Egyszerűen csak eltűntünk egymás világából. Volt idő igen, amikor válaszokat akartam kapni. De már rájöttem, hogy nem kell kérdeznem… Mert amikor visszatekintek…valójában az összes részletben…ott vannak a válaszok.”
555 notes · View notes
brokenheart245 · 2 years
Text
Tudom, hogy én szakítottam veled, de ettől függetlenül hiányzol. Nem működött köztünk úgy ez az egész ahogy kellett volna. Mindkettőnknek jobb ez így, de mégis hiányzol. Hiányoznak a bújos napok, a séták, a filmezések és hiányzik a családod. Iszonyatosan hiányzik a családod. Minden hiányzik és nekem is nehéz most még akkor is, ha azt hiszed hamar túlléptem rajtad. Nem vagyok túl rajtad. Nekem is fel kell dolgoznom, hogy vége. Nehéz szavakkal leírni mi van most bennem. Nem csaltalak meg pedig ezt hiszed annak ellenére, hogy nem adtam semmi okot arra, hogy ezt gondold. Remélem megtalálod azt aki neked kell és boldog leszel, mert megérdemled. Szerettem veled lenni és még rossz nélküled, de rajtad is túl leszek. Kialakult bennem valami egy másik fiú iránt, viszont nem tudom mit érzek és nem is állok még készen egy új kapcsolatra. Beszélgetek vele, kíváncsi vagyok mi lesz ebből, de jelenleg úgy érzem, hogy nem akarok senkit. Téged amúgy sem tudna pótolni senki. Vigyázz magadra, valahol legbelül mindig szeretni foglak a történtek ellenére is.
11 notes · View notes
drakvuf · 27 days
Text
Kérdések, amiket én is feltehettem volna 1:
Tumblr media
1 note · View note
stickalittle · 8 months
Text
- Szeretsz az új lakásban lakni?
Ilyenkor nem tudom, mit feleljek. Nem tudom, milyen szeretni egy lakásban lakni.
1. Az első ház, ahová születtem a nagyszüleim udvarában volt egy külön álló szoba-konyha. Nincs túl sok emlékem róla. Sőt, semmi emlékem nincs róla. Egyetlen momentum jut eszembe, az út, amin nagymamám visz az építkezésre a szüleimhez, amikor a saját házukat építették. Erre is csak azért emlékszem, mert elfáradtam az úton, és a nagymamám nem akart felvenni, hogy vigyen.
2. Szüleim háza a második, amiben laktam. Innen már vannak emlékeim kisgyerekkoromból is. A konyha-főzőfülke, ahol lavórban mosakodtunk, mert a fürdőszoba még nem volt kész, aztán a testvéremmel közös szobánk, az akvárium a folyosón... (Erre tisztán emlékszem, mert akkor kezdett el foglalkoztatni, hogy létezik az agyam, mégsem emlékszem semmire, és az akvárium minden részletét megjegyeztem, hogy tudok-e rá emlékezni később.) Ebben a házban töltöttem a tinédzserkoromat, így vannak jó és rossz emlékeim abból az időből. Szerettem ott lakni? Rámondhatom, hogy igen, bár természetesen nem volt választási lehetőségem, így az ott lakás egy alapadottság volt. Ragaszkodtam az ottlakáshoz? Nem. Az első adandó alkalommal el is költöztem onnan egy örökölt sorházba.
3. Fiatal felnőtt éveimet ebben a sorházban töltöttem. Nem volt semmi kül��nös. Se kiemelkedően boldog éveim nem voltak, se katasztrófálisan rosszak nem voltak. Semmi különös emlékem nincs róla, talán csak azok a helyek, ahol dugtam. Szerettem ott lakni? Hát, teljesen közömbös volt.
4. Aztán lett egy hosszabb kapcsolatom, így néha nála laktam, néha otthon. A barátnőm lakásához sem fűznek komolyabb emlékek. Unalmas, budapesti panellakás. Szerettem ott lakni? Hát, nem igazán. A panelt nem nekem találták ki.
5. Később szakítottunk, majd új kapcsolat jött, akit el is vettem feleségül. Hozzáköltöztem. Küzdöttünk a penészes fallal és az egerekkel. Nyilván nem szerettem ott lakni, amikor nekem volt még egy sorházam, aminél semmi ilyesmi problémák nem voltak, csak ahová valamiért ő nem akart költözni.
6. Eladtam a sorházat, hogy az árán elkezdhessünk építeni egy közös házat. Szerkezetkészen vásároltuk, csak be kellett fejezni. 4 szoba volt benne, két fürdőszoba, hatalmas amerikai konyhás nappali. Akkora volt, hogy gördeszkázni lehetett a nappaliban. Plusz kandalló, kurva nagy terasz, három autós garázs és 1000 négyzetméteres udvar. Mivel szerkezetkészen vettük, így adottsága volt a nagy tér, és bár felesleges volt, nem lehetett vele mit kezdeni, de jó áron jutottunk hozzá, mert nem kellett senkinek, mivel talán csak a jóistennek nem volt rajta jelzáloga. Nekem sem kis utánajárás volt mindet leszedetni. A kilátás pedig... az egész Zsámbéki-medencét be lehetett látni. Ennek ellenére nem szerettem ott lakni. Túl nagy volt, és az embert a rabjává tette egy ekkora ház. Ekkor vettem a citromfámat. A citromfa ebben a házban sokszor próbált meghalni, néha egyáltalán nem volt rajta egyetlen levél sem, de valahogy mégis mindig túlélte a dolgot.
7. Úgy alakult, hogy elváltunk. A házat meghirdettük, de nem jelentkezett rá vevő. Külön-külön albérletbe költöztünk. Én a I. ker. Vízivárosba, egy 100 négyzetméteres albérletbe. A mérete ellenére nem volt drága, 160 ezret fizettem érte még egy fél éve is. Azért volt olcsóbb, mint a hasonló lakások az I. kerületben, mivel eléggé lepukkant állapotban volt. Az egyik szobát egyáltalán nem lehetett használni, leszakadóban volt róla a tapéta is. Én meg nem reklamáltam a tulajnál, egyedül éltem, elég volt nekem egy szoba is, és nem akartam, hogy az árát felbassza az égig. Kis vállvonogatással mondhatom, hogy szerettem ott lakni, mert közel volt mindenhez. De határozottan erre sem mondanám, hogy szerettem ott lakni, mert tulajdonképpen nem hiányzik. Zajos volt, szar ablakokkal, poros volt mindig minden. Ez jut eszembe róla, de szinte soha nem gondolok azokra az időkre, amikor ott laktam. Mintha valami álomkép lett volna. Jó hely volt, de semmi különös. Apró erkélye volt, a citromfának pont elég. De ő sem szeretett ott lakni, ezt láttam a beteges-sárgás levelein.
8. Közben mégis sikerült eladnunk a vidéki házat, persze szarér-húgyért, és még azt a pénzt is ketté osztottuk a volt feleségemmel, így OTP barátom segítségével vehettem egy saját lakást Pesten a XIII. kerületben. Felújítottam, mindent a saját kényelmem és elképzelésem szerint. 7. emelet, de ezt már tetőtérnek hívják, hatalmas terasza van, aminek egy részét beépítettem elhúzható üvegfallal. Ez egész nyáron nyitva van, télen majd ide költöznek a terasz többi részéről a növények. Ezt a teraszt szereti a citromfa. Ilyen egészséges zöldnek még soha nem láttam a leveleit. A lakótér loft lakás szerűen egybe van nyitva, plusz fürdőszoba pezsgőfürdős káddal meg gőzkabinnal. Sokat dolgoztam rajta, és dolgozom rajta még most is. Egyszer majd rámondhatom, hogy kész lett. Szeretek-e itt lakni? Jobban, mint az albérletben, és kényelmes, meg ellazít a közeg, de négy hónapja lakom itt, még nincs meg igazán hozzá a kötődésem. Úgyhogy amikor megkérdezik, azt válaszolom, hogy szeretek itt lakni, és remélem, egyszer majd úgy is érzem.
És tudom, hogy nem itt lesz a vége. Lesz még egy házam valahol Olaszországban. Akkor, amikor már nem kell anyámról gondoskodnom, és nem köt ide semmi. Lesz egy házam Olaszországban, egy kis kerttel, ahová a citromfámat kiültethetem a szabadba. Ott fogok meghalni.
87 notes · View notes
a-kaosz-istene · 8 months
Note
Tudnál mondani pár szakítás utáni tanácsot? Kilátástalan vagyok mert nagyon hiányzik az illető, ő már szinte én voltam.
Mindig mielőtt szakítottunk valakivel, én már lezártam magamban a dolgokat. Ez egy lelki folyamat, amin át kell esni. Sokan csak a szakítás után kerülnek oda, mert gyakran így hozza az élet. Én gondoltam a jó pillanatokra. Sőt, néha a mai napig gondolok, de kimondottan nem hiányzott senki, akivel elváltak az útjaink.
El kell fogadunk, hogy az életben senkit sem birtokolhatunk, mindenkit csak kölcsön kapunk. Ajándék. Ezt gyakran mondom az embereknek, mert meg vagyok győződve róla, hogy ennek a tudata megoldja a legtöbb modern kapcsolati problémát. Sok dologra ráébreszt, többek között, hogy semmi sem magától értetődő. Ezáltal jobban megbecsülünk másokat.
Meg kell tanulni elengedni az embereket, ha már nem szolgál minket egy adott kapcsolat. Ha nem kellene, hogy vége legyen nem lenne, mert tettetek volna érte, hogy ne legyen. Ebben mi döntünk. Persze, egy ember nem elég…
Emlékezz erre és a jó időkre! Bízz magadban, hogy képes vagy arra vezetni az életed amerre mennie kell és amerre akarod, hogy menjen! Másokkal, vagy egyedül. Te vagy a kapitánya ennek a hajónak.
80 notes · View notes
estimesekcsakneked · 5 months
Text
Estimese #002
"Első barátnőm kinda crazy volt, ezért is szakítottunk végül, de uh, az a lány tudta mit csinál. Tudta hogyan izgasson fel publikus helyeken, ahol nem csinálhatok vele semmit. Gimi alatt snapeket kaptam tőle a melleiről órák közben, végigmarkolta a farkamat a kibaszott színház közepén, csak azért mert tudta, hogy minél jobban felhúzza az agyamat annál agresszíven fogom megdugni este.
Egy ilyen alkalom után volt, hogy tényleg nagyon haragudtam rá, és miénk volt az egész ház este... Legyen annyi elég, soha életemben nem izzadtam le így. Egyébként is imádok játszani a másikkal, megujjazni, kinyalni, tipikusan az a csávó vagyok aki azért csinálja mert élvezi. Szóval szépen lassan elkezdtem játszani vele, elfenekeltem őt és számoltattam vele, olyan jó feneke volt hogy így, aaaa. És aztán szerintem a következő bő két órában folyamatosan csak majdnem jutattam el őt a csúcsra, az utolsó pillanatban hirtelen abbahagytam mindent. És aztán egy idő után nyilván nem értette mit csinálok, mondtam neki hogy ameddig nem kér bocsánatot addig nem mehet el, és ahogyan azonnal bocsánatot kért, egyből tudtam hogy nyert ügyem van. Szóval betettem, és elkezdtem dugni őt, csókolóztunk, markoltam a nyakát, a melleivel játszottam, és ahogyan éreztem hogy el fog menni hirtelen kihúztam. És az a kétségbe esés, mint a drogfüggő akitől elveszik a drogot, de mondtam neki hogy nem hiszem el amit mond, és addig fogom ezt csinálni amíg meg nem győz. Három négy alkalom után úgy könyörgött, hogy olyat te még nem láttál, mindent megígért, kimondattam vele mindent amit csak hallani akartam, "kérlek hadd élvezzek el, kérlek kérlek" stb baszottul élveztem a hatalmat és az az érzés hogy mennyire kívánta és akarta a farkamat. Szóval miután már tényleg így kb mindent megígért amit valaha csak akartam, elkzedtem mozgatni benne szépen ritmusosan a farkamat, és ahogyan elélvezett te. Remegett meg nyogott percekig a farkamon, miközben chokeingoltam és kiszívtam a melleit... Életem legjobb napja xd"
Hasonlókért katt ide, vagy küld be a saját sztoridat 👉🏽 @estimesekcsakneked
48 notes · View notes
Text
Utolsó
Rá kellett jönnöm, hogy amikor szakítottunk nem attól féltem, hogy elveszítem őt. Az már régen megtörtént addigra. Magamat féltettem, hogy nem fogom tudni ki vagyok nélküle, hiszen annyi rossz történt, és sok rossz szokást vettem át az együtt elszenvedett másfél év alatt. Nem. A lehető legkedvesebb dolog amit ennyi idő alatt tett velem az, hogy elhagyott.
24 notes · View notes
szivtelenkisgeci02 · 5 months
Text
Amikor szakítottunk
Azt mondtad te még élni akarsz
Ironikus
aznap te élni kezdtél,miközben
én meghaltam..
19 notes · View notes
without-you-way · 2 years
Text
Rohadt nagy űrt hagytál magad után.
89 notes · View notes
tartsdmegazaprot · 9 months
Text
“Szerinted a rólad készült cikk után meg fognak lepődni az emberek azon, amiket mondasz?
Biztos. Mondjuk, attól függ, hogy írjátok meg. Amikor múltkor elvittem a követőimet a templomba, akkor is volt már olyan komment, hogy én fideszes álszent lettem. De szerintem a Fidesz és a kereszténység nem találkozik. Ők mindent maguknak akarnak, bekebeleznek. Belülről rohad az is amúgy, kiderül, hogy bekokainozva leugrálnak az ereszcsatornáról meg a Borkai-ügy is. Az a baj a Fidesszel, hogy ők is azt érzik, hogy ez nem jó, azért szívják fel a csíkokat. Már arra is gondoltam, hogy beállok a Fideszbe, Orbán spanja leszek, és mondom neki, hogy csináljon inkább jó dolgokat.”
- Gabo 🤍
Nagyon sajnálom egyreszt, hogy ez, és így történt vele, de az, ahogyan mindehhez áll, annyira kedves, teljes, es őszinte, hogy - továbbra is -, minden tiszteletem.
Végre a telex sem lehoz, bekebelez valakit, hanem egy valódi, régi szerepe szerinti médiumkent viselkedik.
A gombazos részt még idemasolom, mert ötezer százalékig egyetertek, es pontosan ilyen megeleseim mesélve találom meg egyre inkább a kozegem - es vesztem el, aki nem akarja, vagy nem tudja ezeket el/befogadni.
“Hogy jött ez a megtérés, a természet felé fordulásod?
Egy éve kezdődött, kinn voltam a természetben. Úgy volt, hogy az akkori csajommal megyünk, de szakítottunk előtte. Féltem a sötétben, reggel kimentem a kertbe, ami egy patak mellett volt. A közelben méhtelepek voltak, hallottam a méhzümmögést, és rádöbbentem, hogy baszd meg, a méhek nekünk ingyen melóznak, érted? Ösztönösen ezt csinálják, és őket nem mi találtuk ki. Ott egy 7-es BMW, milyen komolyan össze van téve, nem? És mégis mindig vinni kell szervizbe. Viszont a méh az csak csinálja magától. Csak ezek az üzenetek nem tudom, hogy mennyire mennének át az embereknek, nem merek ezekről a dolgokról annyira beszélni nyilvánosan. De ezzel kezdődött. Kockázatos erről beszélni, de közben szeretném, ha megírnátok: a gombázás nagyon hozzásegített ahhoz, hogy erre a tudatállapotra emelkedjek.”
18 notes · View notes
the-bagira · 1 month
Text
youtube
„Túl vagyok rajta, de néha visszamennék, ... Harcoltunk, öltük egymást, hányszor? Szakítottunk, összejöttünk párszor."
5 notes · View notes
viking84chef · 1 year
Text
MIÉRT SZEXELJÜNK?
Hogy összejöjjünk.
Mert szakítottunk.
Bosszúból.
Unatkozom.
Részeg vagyok.
Kanos vagyok.
Dögös vagy.
Okos vagy.
Vicces vagy.
Jó napom volt.
Rossz napom volt.
Jó az illatod.
Új pózt tanultam.
Ki kell engednem a gőzt.
Fogynom kell.
Nincs itthon a család.
Nincs itthon a lakótársam.
A pasim nem dug meg jól.
A csajom prűd.
Mert azt mondtam.
Esik az eső.
Félidő van.
Szerda van.
Most zuhanyoztam.
Még nem zuhanyoztam.
Hogy növeljük az önbizalmam.
Hogy ne szakíts velem.
Mert nem dugtam még liftben.
Mert nem dugtam még a városban.
Mert nem dugtam még.
Rég volt az utolsó.
Gyereket akarok.
Most borotváltam.
Most gyantáztam.
Hogy előléptess.
Mert kell a pénz.
Hogy ne veszekedjünk.
Hogy befogd végre.
Szilveszter van.
Karácsony van.
Szalagavató van.
Szülinapom van.
Szülinapod van.
Valakinek szülinapja van.
A pszichológusom is ezt ajánlotta.
Mert erről fantáziálok.
Mert legutóbb nem sikerült.
Hogy tartozz.
Mert tartozol.
Mert tartozok.
Új ágy.
Új ágynemű.
Búcsúzás.
Bocsánatkérés.
Köszönet.
Figyelemelterelés.
Mert fizetted a vacsit.
Jöjjünk össze újra.
Menstruálok.
Már nem nem menstruálok.
Hogy elfelejtsd az exed.
Hogy elfelejtsem az exem.
Mert nem vettem ajándékot.
Elfáradt a kezem.
Unom a pornót.
A guminőm kilyukadt.
Véletlenül lenyeltem egy viagrát.
Lejár a koton szavatossága.
Szép a bőröd.
Szép a hajad.
Mert hazahoztál.
Ha neked nem kell, nekem jó lesz.
Nem kellek neki, de jó lesz ő is.
Nyert a csapatom.
Hová tűnt mindenki?
Stresszes vagyok.
Őrült vagyok.
Majdnem meghaltunk, de élünk.
Van egy órám.
Van tíz percem.
Nem beszélek angolul.
Nem beszélsz angolul.
Az országodból még nem csináltam senkivel.
A kontinensedről még nem volt meg senki.
Színesbőrű vagy.
Ázsiai vagy.
Félázsiai vagy.
Jól táncolsz.
Izmos vagy.
Könnyen kapható vagy.
Könnyen kapható vagyok.
Szükségem van rá.
Simon mondja.
Jók a géneim.
Meg fogok halni.
Elköltözöm az országból.
Kiolvastam a Kama Sutrát.
Elmosogattam.
Hamarosan híres leszek.
Híres vagyok.
Híres voltam.
Kíváncsi vagyok milyen veled.
Fázom.
Nem tudok mit mondani.
Unalmas csak zuhanyozni.
Unom az orált.
Jól áll a farmer.
Jó a csukád.
Hasonlítasz valakire.
Terhes vagyok.
Nem vagyok terhes.
Hogy felbosszantsuk anyámat.
Hogy felbosszantsuk a szomszédokat.
A “csak barátok” nem működik.
A testeink összepasszolnak.
Miért ne?
Emberek vagyunk.
Mert szeretlek.
Mert jó vagy.
Mert jó vagyok.
23 notes · View notes
volt-egy-feketem · 20 days
Text
Hat hónap telt el és azért szoktunk beszélni. Bár ez most nagyon más volt mint a korábbiak. Szakítottunk, elköltöztünk, kifizettük egymást, és egy részünk meghalt. Mást akarunk, picit máshogyan, úgyhogy muszáj.
Persze beszélünk azóta is, 7 év nagy idő. Egymás legjobb barátai vagyunk és igencsak megcsappant a szociális háló. Van ebben valami természetszerű, nem csak a külföldre költözés miatt, hanem más életszakaszok, például családalapítások miatt. Eltűnik a barátok zöme harminc körül. Persze mindig vannak igéretek, de ezek ígéretek maradnak. Az itteni pár barát közül három költözött el az elmúlt másfél évben. Ausztria, Németország, Svédország, Magyarország.
Mi pedig néha azért beszélünk, hétvégék, kirándulások, ki hogyan tovább. "Nálam maradt ez vagy az", "segíts ebben te jobban tudod" vagy "nincs e kedved mindig is el akartunk menni". Most hogy Vágó úr megállította a zenét, a jó dolgok jobbak lettek, a kevésbé jók meg eltűntek. Nincs nyomás, nincs feladat, nincsenek szabályok. Nem kell jól csinálni, mert már nincs mit. Úgyhogy gyereknevekről beszélgetünk, meg hogy milyen jó szülők lennénk. Én tudom, és nem emiatt nem lesz gyerek soha, se vele, se senkivel. Persze ezeket már megbeszéltük milliószor. De most gyereknevek. Hát akkor gyereknevek.
Ő most éppen dolgozik, be kellett ugrani online, én meg ülök egy padon valahol Wales közepén egy településen aminek a nevét nem tudom kimondani és kurvára nem tudom mit és hogyan kellene. Nem a szokásos szomorú melankólia vagy elveszett szorongás, csak pusztán üresség.
Természetes, hogy beszélünk, mi ismerjük a legjobban egymást mindenki közül. Nincs köztünk keserűség vagy elidegenedés, csupán szeretet amivel egyikünk sem tud mit kezdeni. Sem megfojtani, sem levegőt adni neki. Fuldoklunk, de együtt fuldoklunk. Nem úgy mint a BoJackben, de majdnem. Én viszont nem tudom hogyan tovább. Ő sem.
Viszont bárhogyan is lesz, beszélni, valószínűleg mindig is fogunk. Végülis miért ne beszélnénk? Pont mi.
2 notes · View notes
baszkis-blog · 10 months
Text
Nem akartam, hogy menj vagy maradj. Eltávozásod és maradásod felemésztette a szívemet. Ennek a szerelemnek nem volt középútja. Ha beszélsz a nyelvben, akkor nem kellett volna. Sírtattál a jelenlétedben való hiányod miatt, és a jelenléted miatt a távollétedben. Tetszett? nem szerettél? Egységesek vagyunk? Szakítottunk? Sosem tudtam. Mindig két különböző helyen voltunk. Ha tavasszal ott vagy, ősszel nem voltál ott. Ennek a szerelemnek nincs se kezdete, se vége. Nem tudtál sem menni, sem maradni.
8 notes · View notes
orokke-a-te-szived · 1 year
Text
Szakításnapló 6.nap:
Azon gondolkoztam, hogy miért nem érintett annyira rosszul a szakításunk ha ennyire szerettelek.
Sok átsírt éjszaka után rájöttem. Tudod a kapcsolatunk alatt sok seb ért engem. Itt gondolok a szeretet megvonására a sok passzív megnyilvánulás a sok ronda szóba kifejezett bántások, hogy azzal bűntettél, hogy megvonod tőlem a figyelmed és az időd.
Hiába akartalak én szeretni téged, ha te nem vágytál szeretetre. Igazából annak ellenére, hogy egy kicsit meghalt bennem valami amikor szakítottunk egyben a legjobb dolog ami történhetet velem, mert hiányzol ez tény de az a részed hiányzik akitől jobb embernek éreztem magam, aki mellett mese szépnek és fontosnak éreztem magam. Kár, hogy ez csak álarc volt. Évekig sírtam éjszakákon át, mert nem értettem mit csinálok rosszul, hogy miért nem beszélsz velem, hogy miért nem vagyok elég jó se kívülről se belülről, hogy engem miért nem lehet szeretni. Aztán rájöttem, hogy nem velem van a baj hanem rossz embertől vártam el a tiszteletet, hűséget és a szerelmet. Sajnos ezt neki nem tanították meg otthon. Ami nem az ő hibája.
Remélem egyszer felnősz ahhoz, hogy megtanuld értékelni azt, hogy valaki a sok szar mellett is teljes szívéből szeretet. Vagyis csak szeretett.
13 notes · View notes