#számítasz

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

Mondatok, amik faszságnak tűnnek, de valójában igazak:

1. Találsz jobbat.

2. Idővel jobb lesz.

3. Aki hozzád tartozik, az előbb vagy utóbb visszatalál hozzád.

4. Amit neked szánt az élet, azt senki nem veszi el tőled.

5. Számítasz.

#magyar #magyar tumblr #magyar tumblisok #saját #nonszensz #szerelem #magyar írás #fájdalmas szerelem #élet #számítasz #idő #minden rendben lesz #napi pozitív

[zsofiiforever]

Egy mesés éjszaka után reggel felöltöztél, adtál egy puszit és azt mondtad :

-Holnap hívlak.

-Csak akkor mond, ha tényleg így lesz mert én elhiszem.

Nevettél.

-Tényleg hívlak.

Majd egy csábító mosollyal az arcodon kilibbentél az ajtón és azóta sem kerestél.

#majd hívlak #naiv vagyok #saját #élmény #mesés éjszaka #kaland #várom hogy hívj #hívj fel #egy vagyok az ezerből #neked nem számít #nekem számítasz #puszi #homlokpuszi #túl szép hogy igaz legyen

[ezteislehetnel]

Vannak pillanatok, amik csak úgy beleégnek az emlékezetedbe és mikor nem számítasz rá újra és újra bevillannak

#magyar tumblr #idezetek #gondolataim #magyar #sajat szoveg #sajat iras #szeretlek #napi gondolat

[csacskamacskamocska]

Depresszió

A közhelyeken kívül nagyon nehéz megfogni ezt, mert egyszerre jelent kilátástalanságot, elveszettséget, tompaságot és bezáródást, a kommunikáció lenullázását, az érdeklődések elvesztését, reménytelenséget, és önutálatot, értéktelenség érzetet és persze magányt. Az egyik féle depressziós sír és láthatóan kétségbeesett, de nem tudunk segíteni, a másik teszi a dolgát és eszünkbe se jut, hogy segítségre szorul. Van aki mosolyog, miközben belül az öngyilkosság foglalkoztatja és van akiből kiárad a parttalan szenvedés a saját belső világától (ami amúgy olyankor valóban olyan, amiben senki nem szeretne élni!), és tudjuk, hogy bajban van, de hiába nyújtjuk a kezünket, nem tud megkapaszkodni, mert elsodorja újra meg újra a deprsszió sugalta csalódottság és reménytelenség. Kétszer voltam nagyon mélyen. Kiszolgáltatva mások jóindulatának és szeretetének – ami nem érkezett meg. Senki sem volt hozzászokva, hogy segítségre szorulhatok. Én, a bástya! Az egyikből kimásztam szépen lassan. „apró lépésekkel a konyha felé” – ez egy szállóige a családunkban, ezt tanácsolja a betegének egy pszichiáter, aki aztán így tényleg eljut a konyháig, csak a lépésekre figyelve, aztán végül mindenhova. Ezt szoktam mondani minden ijesztően nagy projektnél is. Türelem, apró lépésekkel a konyha felé! A másik leküzdhetetlennek tűnő problémát az élet oldotta meg. Hogy a probléma valós volt, az abból derül ki, hogy nem kerestem másikat helyette. Ahogy elrendeződött, utána tempósan újraépítettem az életem és elég jól vagyok benne. (valójában nagyszerűen!) Réges régen volt egy elméletem a depresszióról, amit aztán nagyon sokára valahol olvastam is. Hogy a depresszió védekezés, időnyerés. Egy megoldhatatlan probléma miatti elakadás (Adott esetben nem csak annak látszik, hanem többnyire az is), amikor a psziché időt akar nyerni. Nem kell több input, nem kell semmi inger, mert át kell struktúrálni mindent, de nagyon nehéz, mivel bezárkózva csak a már meglevő információkkal tud dolgozni amikkel viszont eddig sem jutott megoldásra. Ez a zakatolás megy és úgy tűnik, örökké fog tartani. Ebben a helyzetben segítséget kérni nagyon nehéz. Segítséget nyújtani is, mert mit tudunk adni? Figyelmet, kis gondoskodást, türelmet, meg mondogathatjuk, hogy szeretlek vagy kedves vagy nekem, vagy számítasz, számíthatsz rám. Egy pillanatig ezek jóérzést okoznak, de nem tudnak gyökeret verni. A depressziós nincs abban a reményteli állapotban, hogy bárki szeretete vagy elfogadása erőt adjon neki. Ami segít, az a valaki, aki kimondja azt a mondatot, amibe kapaszkodva aztán saját maga lépésről lépésre rendberakja a belső világát. Hiába mondod, hogy szereted, ha ő ezt nem tartja hihetőnek, ha ő éppen nem szereti azt ami belül van, amivel azonosítja önmagát. A kivezető úton nincs csoda, nehéz meg kemény, és ijesztőek az apró visszaesések és aztán ijesztő az, hogy az ember valaha olyan mélyen volt és, hogy oda vissza lehet kerülni. Már ismerjük az oda vezető utat. Azt gondolnánk, hogy ha valaki egy egész életen át hazudik, aztán a hazugság okafogyottá válik, az felszabadulás hoz. De valójában depressziót. Amikor a korábbi életünk meghal, mindegy mi miatt, az depressziót okoz.

A depressziósok értik egymást, de nem tudnak egymásnak segíteni. Aki nem depressziós, az pedig... hát... annak nehéz érteni. Gyakran még fel se ismerjük.

#depresszió #02-19

[anonim-lelek]

Fogd fel, nem számítasz senkinek…

#depresszió #i hate everything #öngyilkos gondolatok #end #f?j #utalok elni #fajdalom #ongyilkossag #saját #elég #elég volt #saját gondolat

[pappito]

hát eltartott egy ideig amíg a végére jutottam, de végignéztem.

pro:

nem amerikai

ha nem számítjuk a követhetetlenül bonyolult időutazósdit, élvezhető a komplexitása

jó mese

vannak benne csavarok amire nem számítasz

van eleje meg vége, el vannak varrva a dolgok

változó szintű creepiness (nincs benne szörnyezet)

effektek meg a vizuális izék rendben vannak

Con:

hang. hát értem én, hogy fokozni kell a feszültséget, de sajnos annyira durván túl van használva ugyanaz az effekt, hogy az első félidő után nagyon elfárad és kimegy a hatása

bizonyos pontokon az az érzésed, hogy a készítők sem tudták ki van kivel, mikor és mit csinál (ezt csak lehet, hogy én gondolom)

lassú és időnként a lassúság szimpla időhúzásnak tűnik

ha egyben nézed elmegy a kedved, ha hagysz időt az epizódok között, kiesel és elfelejtesz részleteket amik fontosak

Szerintem megéri a nézést, szerencsére nem ilyen stranger things-féle kaland, kicsit összeszedettebb.

#dark

[borderline-story]

Ezt jelenti felnőttnek lenni?

Nem ment meg senki.

Elkezdenek kikopni az ember életéből a barátok. Ha nincs párkapcsolatod, lényegében nem is lesz senkid. Örökre egyedül maradsz.

Csak a család marad, de ugye az meg olyan amilyen. Azt nem választod, azt kapod.

Sokan látnak, mégsem lát senki igazán. Megszokják az emberek, hogy mellettük élsz. Mellettük, de nem velük. Nem kérdezi meg senki, hogy hogy vagy. A kommunikáció csak akkor alakul ki, ha szükségük van valamire tőled.

Nem érdekli őket, mi van veled. Nem számít senkinek, ha a szemük előtt sorvadsz el. Sőt, néhányan még asszisztálnak is hozzá. Nem számítasz, mindenkinek meg van a maga baja, örül, ha azzal boldogul.

Idővel te is megszokod, hogy nem számíthatsz senkire, hogy egyedül vagy. Néha emiatt dühös leszel és elkeseredett, de feladod, mert tudod, hogy nem tudsz rajta változtatni.

Nem ment meg senki. A szemük előtt sorvadsz el. Nem számítasz. Egyedül vagy.

Számomra ilyen felnőttnek lenni.

[gondolataimitt]

igazából, már nem is számítasz

#magyar tumblr #depreszio #szingli #szerelmes #magyar #sajat #őszinteség #őszintén #love #szomorú #gondolatok #szerelem #üres szív #szomorkás #nagyon szeretem #szomoru #i love you #őszinte vallomás #őszinte szerelem #őszinte szeretet

[gregpostok]

Babagenetika egyesület

“Nem számít…

Hogy 6 hetesen vesztetted-e el a babádat.

Hogy 12 hetesen vesztetted-e el a babádat.

Hogy 16 hetesen vesztetted-e el a babádat.

Hogy 20 hetesen vesztetted-e el a babádat.

Az első veszteséged.

Vagy a második veszteséged.

Vagy a harmadik veszteséged.

Vagy akár a negyedik veszteséged.

Ha még nincs gyermeked.

Ha van már egy gyermeked.

Ha van már két gyermeked.

Ha van már akár három gyermeked.

Hogy tinédzser korodban vesztetted el a babádat.

Hogy húszas éveidben vesztetted el a babádat.

Hogy harmincas éveidben vesztetted el a babádat.

Hogy negyvenes éveidben vesztetted el a babádat.

Hogy méhen kívüli terhesség miatt veszítetted el a babádat.

Hogy nem tervezett terhesség miatt veszítetted el a babádat.

Hogy tervezett terhesség során veszítetted el a babádat.

Hogy béranyaságon keresztül veszítetted el a babádat.

A terhességed elvesztése számít.

A gyászod számít.

A könnyeid számítanak.

Te számítasz.

- forrás: Psychic Sensations posztja alapján

A képet @apro.szarnyak rajzolta. Nagyon köszönjük neki. 💗

#babagenetika #életérzésegyesület #átsuhanóbabák #átsuhanóbabákkiállítás2023”

[nemvoltamelegjoneki]

Életem szerelme vagy!

Bármi is történjen, bárki bármit mondjon... Nem számít! Csak Te számítasz!

Voltam már szerelmes, ráadásul olyan emberbe akit sokkal jobban ismertem mint Téged, sokkal több időt töltöttem vele, de ilyet még iránta sem éreztem!

Szeretlek! Minden pillanatban hiányzol, mégis napról napra, egyre jobban hiszek kettőnkben, mert tudom, hogy Te vagy az én nagy szerelmem! Te vagy számomra az igazi!

Lehet, hogy hónapok óta nem beszélünk és már fél éve nem láttalak, mégis tudok hinni bennünk!

Idővel együtt leszünk! Mert, hogy mi nem puszta véletlenségből találkoztunk abban egészen biztos vagyok! Várok Rád!

Csak vigyázz magadra szerelmem!

Még találkozunk!

#magyar tumblr #magyar tumblisok #hungary #magyar #tumblr magyarorszag #tumblr #artists on tumblr #saját #szerelem #szeretlek #hiányzol #őszinte vallomás #életem szerelme #csak te #csak téged #örökké

[cry-baby-69]

Egyáltalán nem számítasz rá,hirtelen megváltozik az életed.Olyasmi ez amit nem tudsz értelmezni,és képtelen vagy felkészülni rá.Hírtelen beléd nyílal valami,és a szíved zakatol,ideges vagy,és pillangók repkednek a gyomrodban.Hírtelen olyan,mintha egész életedben ezt a pillanatot vártad volna.Az univerzum,és a sors tökéletes összhangba került. Mert hiába is próbálod,nem tudsz ellen állni. Nem ismerünk magunkra,és nem tudjuk megfogalmazni,mi történik,mert magával ragad a pillanat.Miért szeretünk bele valakibe?Mi történik az elménkben?A válasz az,hogy semmi..Elhitették velünk,hogy csak egyféleképpen lehetünk szerelmesek,kívánhatunk meg valakit,és szexelhetünk.De ez nem így van.Leélhetjük úgy az életünket, hogy hagyjuk,a világ döntsön helyettünk,vagy meghozhatjuk mi a döntéseket.Döntsük el mi,hogy kik vagyunk ,és ne azt nézzük,miben térünk el másoktól,hanem hogy mitől vagyunk egyediek.Önmagáért szeressük a másikat,és hagyjuk hogy a másik önmagunkért szeressen.Felejtsük el örökre a mintákat,amik az égvilágon semmit sem képviselnek.Írjunk új szabályokat együtt,vagy fedezzünk fel új,eddig ismeretlen utakat.Fogadjuk el,hogy az állandó keresésben néha nem találjuk magunkat. Ne feledjük, hogy a szex és a szerelem egy csodálatos ajándék amit adhatunk és kaphatunk.Mind megérdemeljük,hogy ezt megtapasztaljuk,megkülönböztetés, kompromisszumok,és szégyen nélkül.

-Ahol kettőnek van hely c.film

[i-fuckedup]

Azt mondják az ember 3x lesz szerelmes életében. Az első amire visszatekintve azt gondolod nem is igazán volt az szerelem, pedig nagyon is. A második tele van nehézségekkel, rájössz pontosan mit jelent neked egy kapcsolat, mit szeretsz és mit nem, tele van tanulságokkal. A harmadik váratlanul toppan be mikor a legkevésbé sem számítasz rá. Különbözik a korábbi kapcsolataidtól, teljesen más mint amit eddig ideálodnak gondoltál. Akivel közös jövőt tervezel. "Az igazi."

Mi van, ha ez a bűvös harmadik mégsem úgy végződik ahogy annak "kellett volna"?

[oszodi-beszedeim]

A legizgalmasabb Ash-ben, hogy gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy szingli nő. Nagyon kerülöm ezt a témát, de belül nagyon izgat, hogy vajon hányadán állhat a barátjával, ha ilyeneket ír nekem és gyakorlatilag heti rendszerességgel randizgatunk. Jövő hétvégén a Castello Hotelba viszem el. Egyrészt van benne egy kis nosztalgia faktor, a Петрушкával töltött nyaralásomra nézve. Másrészt meg nekem minden pénzt megér az, hogy egy teljesen amorf, megfoghatatlan kapcsolat részeseként kvázi 'bűnbe vigyem', anélkül, hogy én egyébként bármilyen szinten elmerülnék Ash-ben. Annyira hangsúlyos nála az ártatlan, mindig pozitív, szorongósnak tűnő lány archetípusa, hogy biztos vagyok benne, hogy valahol erősen félrement a csaj és valójában erkölcsileg elég csúnya dolgokat tud csinálni, ha úgy hozza a dolog. Talán nem annyira, mint O., de majdnem – gyakorlatilag őt látom benne viszont. Hihetetlenül izgat a tudat, hogy egy 'second chance' képében megkaptam az újrajátszás lehetőségét, mai énemet tekintve egy teljesen más karakterrel és gondolkodásmóddal. Na meg persze sokkal több lehetőséggel. Kicsit eljàtszhatom azt, aki talán akarnék lenni, ha még akarnék egyáltalán igazi személyiséget magamnak (de nem akarok). Azt a – kifelé hetero – BMW-s kulcsot pörgető, újgazdag hülyegyereket, akinek rengeteg mindene van és akinek mégsem számít semmi sem. Akiről azt hiszed/reméled, hogy te legalább számítasz neki...de valójában nem. Nem érdekli a tested és nem érdekli a személyiséged is. Senki és semmi. Az egész emberi kapcsolatotok csak egy színház. De annak nagyon valósághű.

Én csak ennyit szeretnék. Egy hiteles előadást, ami Ash-t elvarázsolja. Most mondd, hát nem édes ez tőlem? 😈

#ash #emberijátszma #castello #faszvagyokhátaztán #esti műszak #петрушка #aszexi #őszödi #május6

[csacskamacskamocska]

Mindenkivel baj van?

Van a dianetika, aminek ugye az a lényege, hogy visszavezetve téged az életvonaladon, feloldják az összes traumát. (iszonyatosan leegyszerűsítve) és innentől csak gondoznod kell magad, hogy időnként megtisztítsd a lelked (és a tested) az újabb traumától. Azért a tested is, mert ha jól emlékszem Hubbard (a szcientológia atyja) már korábban azt írta, hogy a traumáknak vannak sejtszintű lenyomatai, aztán később a kutatók rájöttek, hogy a traumák DNS szinten képesek megváltoztatni dolgokat, a traumaöröklés egy valós dolog. Helló háborúk, helló holokauszt! És most ide szúrjuk be, hogy nem vagyok szcientológus. Ezek csak infók. Keresztbe-kasul beigazolódik, hogy tarumák által változunk, fejlődünk, mutálódunk és adaptálódnak dolgok. Őrült izgalmas az egész, ha korábban tudtam volna, kutató lettem volna valahol a pszichológia területén. Mindenkivel baj van és mégsincs mindenkivel baj. Mindenki ugyanúgy traumákon keresztül fejlődik. A tiltások, a megvilágosodások traumák. Csak nem emlékszünk rájuk, ha nem követi utána szenvedés. Felsimerjük, hogy van halál. Aztán rádöbbenünk, hogy az anyánk meg fog halni. Majd mindezt elfelejtjük kb ötvenéves korunkig, amikor viszont valódi trauma, hogy anyánk meghal és valódi szorongást okoz, hogy mi is meg fogunk halni. És a legtöbb embert a szülei halála megváltoztatja. Pedig volt halálfélelme gyerekkorában is. Az mégis pukk, elmúlt. Aztán meg biológiai folyamatokkal együtt valósággá vált. Ez egy piszokegyszerű példa volt a taruma aktiválódásra. De mondhatom azt is, hogy valójában trauma, hogy kisded korodban nem éred el a játékodat és e miatt kezdesz el mászni. Aztán a tested uralmának gyönyöre még össze is kapcsolódik a megszerzés örömével. Elérted, megcsináltad. De egy csecsemő is dühöng, ha valamit nem bírt megcsinálni. A csecsemőkori elhagyatottság vagy testi-lelki elhanyagolás súlyos traumákat okoz. Aztán lépegetünk tovább és trauma trauma hátán, folyton bántanak, folyton megfélemlítenek, folyton becsapnak, elhagynak, elutasítanak, stresszhelyzetbehoznak. Hát még egy nyüves kislabdadobás is lehet streszhelyzet! Ma már kiröhögném a tanárt és mélységesen átérezném, hogy ki nem szarja le a nyominger méréseit. Mi van, ha szarul dobok? Kirúgnak az iskolából? Pótvizsgáznom kell kislabdadobásból? Hahahaha! És pont ez az a változás, hogy dolgok egyszercsak más polcra, más értékelés alá esnek. Vagyis a dolgok nem valóságosak, hanem relatíve léteznek csak. Azok a dolgok is, amiben most vagyunk. Így aztán, vannak emberek, akik többé-kevésbé elfogadhatóan feldolgozták a traumáikat. Vagy akár a traumáik számukra előnyös helyen hatnak. (hogy ez teljesen egészséges dolog-e? A pszichológia szerint, igen). Vagy a megküzdési stratégiájuk, akkor is, ha nem egészséges, de hasznot hoz a közösségnek. A társadalom egyre több pszichés betegséget képes tolerálni, magábaolvasztani. Nyilván azért mert egyre több pszichésen terhelt ember szaladgál. „Régen” a furcsa emberek, az idegbetegek, nehezen találtak párt, jobban kiszorultak a közösségekből. Ám a pszichés zavarok újratelmelik magukat, szóval muszáj elfogadónak lenni. nade vissza. Ha a problémáid nem különösebben terhelik meg a környezetedet, akkor te normális, rendbenlevő embernek számítasz. Ha bármilyen problémádat (mondjuk egy blogon) górcső alá vesszük, akkor a rendszerből (az életedből) kiemelve, tuti problémásnak fogsz tűnni. Kurva ideálok amikhez viszonyítunk.

Néha nézegetek ilyen mitteszer meg kelésnyomogatós videókat. Egyszerre vonz és borzaszt. Többnyire két kérdés foglalkoztat: hogy lehet, hogy valaki ennyire elhanyagolja magát, hogy úgy megy kezelésre, hogy már ilyen iszonyatos állapotban van a bőre/kelése. Miért nem orvos kezeli, hogy meri ilyen láthatóan féltudású emberekre bízni ezt a látható betegséget – akik kesztyű nélkül meg erőszakosan nyomkodják a bajait. na, ez pl pontosan leírja a blogomat. :D Neeeem, ez csak vicc volt. Amit szakember tudott tenni, azt megtette. Úgy engedett el, hogy jól vagyok. És tényleg jól vagyok. Volt amikor nagyon szarul voltam. Tudtam is magamról, hogy nagyon szarul vagyok. Kértem is segítséget. De nem lehet az ember függő egy pszichológustól! Amikről mesélek, azok vizsgálódások. Ez már az én feladatom, hogy feldolgozzak dolgokat vagy helyére tegyek vagy éppen elsmerjem, hogy tévedtem, vagy meglássam a saját felelősségemet. És benne van az is, hogy feloldozzam magam a kötelékekből, ne csak az eszemmel értsem, hogy szabad, hogy jogom van dolgokhoz. És ebben nagyon sokat ad nekem ez a blog. A fél életem elment azzal, hogy nem szabad beszélni a bajokról, mindig mosolyogni kell (a mosolyodba majd beleszeret valaki), nem teregetjük ki a szennyest, és főleg, MI BAJOD LEHET NEKED? Hiszen... és itt jöttek a jó dolgok, amit adott az élet. Innentől az ember rohadtul szégyenli, ha nem érzi jól magát. Pedig van amikor nem. És ez tök normális. Normális, hogy nem vagyunk tökéletesek. Normális, hogy nem vagyunk ideálisak. Normális, hogy vannak bajaink. Még az is normális, hogy nem találjuk a megoldást. Nem jó, de tök normális. :) :) :)

#kapcsolatok #normális #eltérő #problémás #ideális #pszichológus #dianetika #07-26

[anyadisszeretne]

Van egy rossz hírem, én nem foglak megütni vagy csúnya átkokat rád szórni. Anyádhoz sem fogok szaladni, hogy a fia egy igazi seggfej. Egyszerűen csak elhalmozlak szeretettel, törődéssel és persze nem utolsó sorban odaadással. Képes leszek minden áldott nap elmondani, hogy mennyire szeretlek és képes leszek végig hallgatni minden áldott nap azt, hogy milyen napod volt. Meg is maszírozlak ha úgy kívánod... Azonban amikor nem számítasz rá lecsapok. Úgy tűnök majd el az életedből mint valami bűvész. S akkor nagyobbat fogok szólni mintha felemeltem volna a hangom vagy hozzád vágtam volna a mikrót. Szóval nem tudsz elpusztítani mert ilyen téren őrült és utánozhatatlan vagyok.

#idézetek #magyar #gondolatok #saját #szerelem #szakítás

[maregyszermeghaltam]

Egész nap szorongó érzés gyötör, semmi nem nyugtat meg és csak egyre rosszabb. Néha szaporábban veszed a levegőt néha vissza állsz a normális légzésre, sőt lehet még nevetsz is aznap. De ez a nevetés nem az igazi. Félelem van benne és tudod hogy valami borzalmas fog történni. Igazából már a felkelésed pillanatában tudtad, hogy valami borzalmas dolog fogja beárnyékolni a napod. Végül hosszú órák átszenvedése után érzed, hogy itt van. Számítasz rá, de felkészülni nem tudsz erre. Izzadsz és fázol egyszerre, a levegőt kevésnek érzed magad körül és fogalmad sincs mit tegyél. Remegsz és félsz. Elszaladsz mindenkitől, hogy egyedül kicsit lenyugodj, de nem megy. Egyre idegesebb és kétségbeesettebb vagy. Végül rádzúdul az egész. Zokogsz, remegsz, nem kapsz levegőt. A legrosszabb gondolatok járnak a fejedben. Legszívesebben a pengéd után kapnál, ami épp nagyon messze van tőled. Felállnál, hogy bántsd a falat, de a lábaid nemnmozdulnak. Egy kibaszott csapdába estél. Érzed az aggódó tekinteteket és tudod, nem szabadulsz soha többet tőlük. Fokozódik a zokogásod is, mert a gondolataok csak méginkább fájnak. Nem tehetsz semmit és senki nem tehet semmit. Várod hogy vége legyen, de örökkévalóságnak tűnik. A levegőd egyre kevesebb és félsz. Nagyon félsz. A rohamod nem akar még mindig alább hagyni, a tested remeg, viszont megkapaszkodsz valamiben, a valóságban. Nehezen de észleled a valóságot. A tenyered már nagyon fáj, hiszen a körmeid méllyen bele vájtak. Nincs mit tenni, más nem segíthet rajtad, mint a fizikai fájdalom. Végül kezded vissza nyerni a levegődet, a könnyeid kezdenek felszívódni, bár néha még vissza térnek. De a remegés nem tűnik el órákig és azok a pillantások örökre ottragadnak. Megint elvesztettél magadból egy darabot.

#pánikroham