Tumgik
#semmibe vettél
g1-v · 2 years
Text
Íme hát, ma egy éve.
Tavaly ilyenkor a buszhoz sietve már-már a sírás kerülgetett hallgatva és nézve a népet, akik önfeledten szórakoznak barátokkal, szeretőkkel. Én pedig mindennél távolabb éreztelek magamtól ezen a napon. És akkor még nem is gondoltam, hogy véglek elveszítelek.
Veszekedtünk a munkába tartó úton, majd teljesen megtört valami bennem. Összeomlottam. Mint még sose azelőtt. Mégis erős maradtam utána. Nem haragudtam rád. Megvártalak, és úgy viselkedtem, ahogyan azt kellett.
De mint kiderült utólag, a városunk pár napja mindent megváltoztatott az életedben. Kibékültél azzal, aki előtte téged szapult. Kinevettél, semmibe vettél, és megaláztál az elkövetkezendő egy hónapban.
Így is teljesen darabokban voltam, de neked ez nem volt elég. Ripityára kellett törnöd a lelkem. Kivégezted azt a részem, aki hitt benned. Aki hitt az emberekben, és képes volt bízni. Saját magadban is elpusztítottad azt amit magamból neked adtam. De ezzel együtt az én részem is áldozatul esett.
...
Azóta viszont eltelt egy egész év. Hihetetlen, de rendbejöttem. A sérülések, amit okoztál, már nem véreznek, nem fájnak. De ahogyan a karomon, úgy a lelkemen is megmaradtak a hegek.
Vannak emberek, akik képesek gyógyítani. Akik szeretnek, fontosnak tartanak, és ezt be is bizonyítják. Ők azok, akik miatt képes vagyok hálás lenni neked. Ők azok, akik felnyitották a szemem veled kapcsolatban. Akik miatt már nem vagy azon a piedesztán, amire én emeltelek fel.
De mégis, van amit nem tudnak megváltoztatni, se a múltban, se a jelenben. Egykor fontos voltál, voltam. Mégis bántottál. Én pedig ennek ellenére is fájdalommal gondolok arra, hogy én is bántottalak téged. Mert bánom, hogy akit szerettem, bántottam. Akaratomon kívül. De a tetteim már semmi nem változtatja meg.
Fájdalmas látni, hogy drogozol. Hogy úgy tűnik, teljesen elengedted a gyeplőt, és semmivel nem tőrődsz. De ez nem az én dolgom. Mindketten éljük a saját életünket. Külön.
0 notes
mindigradvagytam · 3 years
Text
Elfáradtam
Miattad a mai napig megkérdőjelezem magamat. Miattad kevesebbnek éreztem magam, mint amennyit valójában érek. A legrosszabb énem voltam és mégis azt hittem, hogy a legjobb vagyok, mert annyira nagyon próbáltam elnyerni a szerelmed. Megpróbáltam minden lenni, amire vágytál, próbáltam az lenni, akire szükséged volt…de ez nem volt elég, sosem voltam elég. Megpróbáltam figyelmen kívül hagyni azokat a dolgokat, amikkel felzaklattál, amikkel megbántottál, amikkel összetörtél és megpróbáltam elhallgattatni magam azért, hogy a kedvedre tegyek. És még mindig nem voltam elég neked. Meg akartam mutatni neked, hogy mit jelent valójában a szerelem, hogy többé ne félj tőle. De ez még mindig nem volt elég. Amikor megpróbáltam elmenni, visszatartottál és soha nem engedted, hogy továbblépjek. Mindig emlékeztettél azokra a dolgokra, amelyek hiányoztak belőled/tőled, de aztán kirántottad a lábam alól a talajt, és amint a zuhanásból visszatértem hozzád végül azon kaptam magam, hogy soha nem kaptam meg őket. Cserébe neki adtad mindet egy olyan embernek akit nem szeretsz, nem tisztelsz és valoszínűleg nem is fogsz. És még ezt is elfogadtam, még ezen is túlléptem!!
Te pedig minden egyes alkalommal az elmúlt több mint 1 évben semmibe vettél és még volt képed azt mondani, hogy fontos vagyok. Nem, nem vagyok az, mert tudtad hogy rosszul esik, tudtad hogy fáj, mégsem foglalkoztál vele. Mert mindig minden körülmények között magadat választottad. Nem szeretsz, soha nem is akartál szeretni, csak birtokolni akartál mint egy aprócska játékot, amit előkaptál ha kedved szottyant hozzá. Állandóan összezavarsz a fura viselkedéseddel. De tudod mit, itt nem én vesztettem. Erre pedig akkor fogsz rájönni, amikor évek múlva öregen és megfáradva egy olyan emberrel leszel összezárva aki nem én vagyok, akivel 5 perc nehezebben fog eltelni mint az egész életed. És soha semmit nem fogsz jobban bánni, mint hogy nem engem választottál.
236 notes · View notes
ezeregyokomvolt · 6 years
Text
Hittem benne...
Tudod, én hittem a barátságunkban. Abban, hogy mindent megteszünk egymásért, és ott leszünk a másiknak, ha baj van...
Ilyen magasról se estem még pofára, rohadjon ki a lelked.
2 notes · View notes
Text
Sose szerettél
Csak kellett egy biztos pont az életedben ami én voltam
Mások néztél
Semmibe vettél
Akkor vettél elő amikor szükség volt rám
Kihasználtál
Átvertél
Hazudtál
Mások fontosabbak mint Én
A Pia fontosabb mint én
Te sose szerettél
@elbaszottkiralylanyod
259 notes · View notes
Text
Utolsó szavaim, amik már nem jutnak el hozzád
Mindent feladtam volna érted, mindent megtettem volna érted. Meg is tettem. Hagytam menni az embert az életemből aki több éven keresztül megmentett önmagamtól, aki megakadályozta, hogy kárt tegyek magamban, aki vigyázott rám és elfogadott és feltétel nélkül szeretett. Elengedtem miattad. Hónapokon keresztül futottam utánad, miközben te semmibe vettél engem. Elviseltem azt a hangnemet, amit senki nem érdemel meg. Lenyeltem minden szót, ami úgy fájt, mintha pengéket akartam volna lenyelni egymás után. Szerettelek, azután is, hogy elárultál, hogy megaláztál. Megbocsátottam neked, pedig magamnak sosem. Újra megaláztál és észre sem vetted, újra összetörtél. Millió darabban voltam, mégis az összes apró darabommal téged akartalak szeretni. Folyamatosan fájdalmat okoztál, de én csak téged akartalak szeretni. Mindent elakartam hinni neked, el akartam hinni, hogy te vagy az igazi, el akartam hinni, hogy nálad jobban senki más nem szerethet. Hazudtál, de én újra hinni akartam. Minden egyes próbálkozásommal egy újabb kést szúrtam magamba, mindig egyre több vért vesztettem. Már rég meghaltam legbelül, holtan is érted akartam élni. Minden szeretetemet neked adtam. Minden bizalmamat neked adtam. Csak téged láttalak magam előtt folyamatosan. Csak téged akartalak. Te voltál a mindenem. S te ezt mind megfogtad, beletetted egy szemeteszsákba és kibasztad a picsába.
34 notes · View notes
Text
Tudod... Mindazok ellenére, ahogy bántál velem, ahogy viselkednél velem, ahogy semmibe vettél napról napra... Mindezek ellenére is te lennél az, akinek a karjaiba futnék, ha tehetném.
8 notes · View notes
Text
Neked
Tisztában vagyok azzal hogy ez nem fog hozzád eljutni, nem fogod olvasni még csak nem is fogsz erről tudni. Mégis úgy érzem le kell írnom.
Nem is tudom hol kezdjem... Réges rég szarnom kellene rád, úgy ahogy Te rám. De mégse megy...hisz te voltál és vagy az első szerelmem. Aki felejthetetlen az ember számára. Olyan dolgokat mutattál meg amiket addig ember sosem. Tisztában vagyok vele hogy neked nem én voltam az. Fáj? Lehet. De amit adtál nekem, amit a szívemnek okoztál az sokkal jobban fájt és fáj a mai napig.
A barátságunk elején nem gondoltam volna hogy Te leszel az akibe őrülten mélyen bele szeretek, de megtörtént és visszafordítani nem tudtam és nem is akartam. Csak sodródtam az árral, mint mindig. Nem emlékszem a pontos dátumra hogy mikor és hogyan történt ez, egy pillanat alatt vagy éppen szép folyamatosan. Nem tudom. Csak azt vettem egyszer észre hogy máshogy nézek rád. Féltékeny voltam hogy a suliban nem velem beszélgetsz, hanem egy másik lánnyal, hogy őt ölelted meg a szemem láttára és nem engem. Fájt. De hagytam és nem hoztam fel a témát, hisz hogy is érezhetted volna ugyanazt, mint én? Sehogy. Neveltséges hogy ez az ötlet a fejembe mégcsak fel is ötlött. Aztán egyszer úgy éreztem Te is máshogy viszonyulsz hozzám. De ott voltak a kétségeim. Minden percben. Talán ezzel szúrtam el... Összezavartál minden pillanatban, hisz egyszer ezt mutattad, máskor azt. Nem tudtam kiigazodni rajtad. Majd jött az első veszekedésünk... tisztában vagyok vele hogy ott én basztam el, hogy miattam nem történt utána semmi. És mai napig, minden egyes nap hibáztatom magam emiatt. De nem tudom visszacsinálni, akármennyire is akarom! Ellöktél magadtól, megsebeztél úgy mint soha senki. Törést okoztál a szívemen és a lelkemen is egyaránt. Fájdalmat adtál, megannyit... de nem tudtam és tudok haragudni, hisz szerettelek és szeretlek. Igen, Szerettelek, tiszta szívemből, ha te még nem is... Egy hétig minden egyes nap küzdöttem érted. Szinte minden egyes nap sírtam. A szívem darabokra törted minden adott pillanatban. De én mentem és küzdöttem Érted. Azért hogy egy hétre megbocsáss, majd újra eldobj. Be kell vallanom valahol mélyen tudtam hogy ez lesz, fájt újra, mégsem annyira mint elsőnek. Hisz a szívem akkor, egy héttel azelőtt darabokra szetted. A kétségeim, a gondolataim belülről felemésztettek és megöltek. Már nem küzdöttem, úgy éreztem végleges az egész. 1 hónap múlva aztán újra beléptél az életembe. Én hülye pedig hagytam, és újra ott voltam mint elsőre. Az érzelmeim nem hunytak ki, de mégcsak nem is halványultak irántad ez idő alatt. Csak megtanultam nélküled élni. Boldoggá tettél, hogy később megint ott hagy. Se szó, se beszéd nélkül.
Ez év első hónapja 16.án találkoztunk. Elsőnek. Vicces amúgy hisz egy suliba járunk meg minden, mégis. Aztán tudod hogy mentem haza? Majd elbőgtem magam. Hisz semmibe vettél! Mintha nem is akartad volna az egészet, és lehet... beleláttam dolgokat, amik nem voltak. Sosem léteztek. Naív kislányként azt hittem szerethetsz viszont, de nem. Fájdalmat okoztál újra és újra. A tudtod nélkül vagy éppen a tudtoddal. Nem tudom. Ez a kérdés és megannyi más is lebeg a levegőbe mai napig. Választ nem kaptam és nem kapok már rá. Sírtam, fájt, haragudtam, szerettelek, gyűlöltelek. Ezeket mind te kaptad. Én pedig tőled 'csak' a Szerelem fogalmát kaptam meg. Amiért hálás vagyok, még ezek után is. Megmutattad nekem milyen tud az emberi érzés lenni, és ezt köszönöm.
Most ha visszajönnél, rám írnál már tudom nem lennék naív hiába szeretlek még mindig. Ennyi idő után nem adnék esélyt újra arra hogy összetörj.
Azzal zárnám hogy köszönöm és szeretlek!
33 notes · View notes
fuckyouworldfuckyou · 4 years
Text
Kapja be!
Ha azt hiszed, hogy én, miután TE! Tönkretetted az életem, elpazaroltam rád az időm, megcsaltál, porig alaztál, semmibe vettél és még annyi de annyi fájdalmat okoztál nekem.
Ezek után te még azt hiszed, hogy visszamegyek hozzád? Megváltozol? Ugyan kérlek...
Egy vicc vagy Édesem. Köszönöm, hogy megmutattad milyen pasit ne keressek, ennél mar csak szebb jövő jöhet.
10 notes · View notes
en-teged-mindorokre · 5 years
Text
nem érdekel, hogy mást választottál, semmibe vettél, leszartál, elhordtál mindennek, hamar elfelejttettél. Nem haragszom rád. Egyszerűen csak csalódtam, és nagyon fáj, mert azt hittem ez más, s örökké tart majd.
most lennénk fél évesek...
(szeretlek egyetlenem)
9 notes · View notes
Text
A szakításunkban talán az fájt a legjobban, hogy semmibe vettél, mikor én mindent megadtam Neked. Mindent, még magamat is.
erzelmekkel-teli-halott
38 notes · View notes
gesnye · 5 years
Text
Reménykedtem, cselekedtem de semmibe vettél.. és ezt sose engedd meg magadnak hogy ezt tegyék veled!
1 note · View note
rossz-szokas · 6 years
Text
Amikor ő feltűnt, csak áttapostál rajtam..
Hátra se néztél, hogy élek-e még...
Ez fáj a legjobban. Hogy semmibe vettél.
52 notes · View notes
hrvathzs · 5 years
Text
I'm so sick
A szavak néha kurvára fájnak.
Rossz lelki állapotban egy bántó szó vagy akár több és napokra hetekre szét hullik minden.
Ma este meggyőztél arról mennyire szar barát vagyok ,mennyire utálnom kéne magam.
Gratulálok sikerült:)
Sikerült a mosolyomból könnyeket csinálnod,sikerült eldobnod egy barátságot.
Vádoltál ,és semmibe vettél mert eltűntem egy kis időre.
Miért nem kérdeztél rá ,hogy miért tettem?Miért tűntem el?
Könnyebb volt fájó dolgokat vágnod a fejemhez és még jobban eltiporni.
Csak annyit kértem fejezd be,láttad rajtam hogy fájt,baromira fájt ,mégis folytattad.
Csendben ültem és hallgattam,közben fejben többször elsírtam magam de tartottam magam.
Majd felálltam és elsétáltam.
Minden egyes léptemnél belefulladtam könnyeimben,szavaid ordítottak elmémbe.
És most, újra szarul vagyok.
Fogalmam sincs ,hogy mászok ki ebből ez már csak hab volt a tortán.
De mégis örök álomba taszítottál.:)
~Hzs
23 notes · View notes
yuzaky · 5 years
Text
Így vagy úgy, végül fény derült az igazságra. Bánt, hogy nekem nem tudtad leírni, de másnak igen. Ha leírod nekem a véleményed, az is fájt volna, de nem ennyire. Ez, hogy semmibe vettél, jobban összetörte a lelkem, mint gondolnád. Több önbizalmam veszett el, mint amennyiről tudtam. Anniyra  a padlóra nyomott, mint még soha. De legalább vége. Annyi nem volt benned, hogy nekem leírd, és ez nem fair, de legalább megtudtam.
Legyen szép életed, élj boldogan, és mint ahogy eddig se, ezután se jussak eszedbe. 
3 notes · View notes
hatasszunet · 6 years
Text
Köszönöm kedves exem, hogy szerethettelek
Mert megmutattad mitől óvott anyukám
Köszönöm,hogy megcsaltál
Mert már tudom ki is vagy valójában
Köszönöm, hogy felpofoztál
Mert ráébredtem, hogy álomvilágban éltem
Köszönöm,hogy semmibe vettél
Ma már tudom mennyit érek
Köszönöm, hogy megaláztál
Már tudom, hogy védjem meg magam
Nem utolsó sorban, köszönöm, hogy sosem szerettél, így volt erőm elhagyni téged.
Köszönöm,hogy a búcsúzásunk adott egy új életet.
119 notes · View notes
rozi2001 · 2 years
Text
5 éve lesz
Rettenetesen nehéz.. És fáj...
Azt mondtad nem fog fájni, ha mégis akkor abba hagyod.
Be hatoltál és fájt. Remegtek a lábaim..
Szóltam hogy hagyd abba és azt felelted hogy
Mindjárt jó lesz
Nem lett jobb, szóltam sírva hogy fáj és azt felelted
bízz bennem
Meg próbáltam bízni de egyre erősebb volt a fájdalom, zokogva kértem hogy hagyjuk abba mire azt felelted hogy
Bird ki mert nekem nemsokára jó lesz
Ja hogy neked jó lesz mert ez így működik. Sosem fogom el felejteni ahogy a súlyod rajtam van és nem tudtam megszabadulni tőle, próbáltalak le lökni és nem sikerült semmibe vettél.
Tönkre tetted egy akkori 16 éves kislány lelkét 27 éves felnőtt férfiként.
1 note · View note