Tumgik
#nem bízol bennem
takemetochurch13 · 5 months
Text
Ne bízz bennem, ha nem bízol magadban sem
19 notes · View notes
banatostenger · 9 months
Text
Tudod, hogy erre már jártunk és hiába futjuk a köröket, soha nem tanulunk, sohase már
Ha nem bízol bennem, csak kérdezd a szívemet, mindig elárul, mert nem akar nélküled dobogni, nélküled sohase már…
14 notes · View notes
kontrollszumma · 1 year
Text
Írtak a lányok botok?
Ha abban a kivételes szerencsében volt részed a közelmúltban hogy bármilyen közösségi média platformon vagy chatalklamazásban (facebook, instagram, tiktok, reddit, tumblr, discord, telegram, whatsapp, signal, IRC, 4chan...) rádírt bármilyen bot valami gyanús linkkel akkor segítsd annyival a szakdolgozatomat hogy képet készítesz róla és elküldöd nekem! Ha valamelyik ismerősöd benyelt valami vírust és ő küld gyanús linket az is jöhet! A személyes adataidat nyugodtan szedd ki ha nem bízol bennem, de ha bennehagyod akkor én fogom eltávolítani (max. olyan általános szinten hagyom benne hogy Lajos vagy ilyesmi amiből nem lehet visszakövetkeztetni) Ezek (egyrészét - nyilván a beérkezett képek mennyiségétől függően) a szakdolgozatomban illusztráióként szeretném felhasználni hogy alátámasszam hogy ez egy valós probléma. (Vagy lehet tényleg csak nekem írogatnak de akkor valószínűleg az egész szakdolgozat tárgytalan)
25 notes · View notes
humblepie00 · 1 year
Text
Remélem érzed azt az erőt, amit én is érzek. Tudom, hogy nem telt el hosszú idő, hiszen csak 4 hónapja történt a dolog. Nekem ez az idő nagyon sokat jelent, sokat megtanultam tőled és sok mindenre felnyitottad a szemem. Hálás vagyok érted.
A múltam nem fényes, de remélem bízol bennem annyira, hogy bebizonyítsam, hogy a jövő annál inkább édes. Nem tudom visszacsinálni a dolgokat. Szeretném elfelejteni a régi énem, mert egy új világot mutattál nekem.
Új értelmet nyert az életem miután betoppantál a mindennapjaimba. Szeretem. Olyannyira szeretem, hogy szavakkal megfogalmazni nem lehet, s talán még tettekkel sem bizonyítani. Majd az idő megmutatja. Az idő lesz a mi értékünk, hogy ráeszméljünk a világ bizony egymásnak teremtett.
Nagyon szeretlek.
11 notes · View notes
Text
Ha nem bízol bennem
Csak kérdezd a szívemet, mindig elárul
Mert nem akar nélküled dobogni
Nélküled sohase már
2 notes · View notes
Text
Márpedig bízz bennem!
Most olvastam egy párról, akik az újságíró szerint extrém szabályok szerint élnek. Hogyaszondja, mindkettő megosztja egymással egy nyomkövető segítségével, hogy éppen hol vannak, mindkettő megosztja egymással az össze szocmédia jelszavát, hogy a másik bármikor bármilyen beszélgetést megnézhessen, és egyik sem találkozhat egyedül másik nemű emberrel. Mondjuk ez az utóbbi ez brutális, erre nincs érv, hogy miért lenne jó, ez nem jó, ez beteg. De mondjuk, két rettenetesen bizalmatlan, szorongó és ki tudja mikre hajlamos ember hozhat ilyen döntést, ha ez közös megállapodás. Különbözök vagyunk, de ez a különbözőség egy kapcsolatban csak nyitottsággal és megértéssel ellensúlyozható. Dühvel és elutasítással biztosan nem. Bennem pl nagyanyámtól és anyámtól belémkódolt hozadék a megcsalás miatti bizalmatlanság. Könnyen elpattan a bizalmi üveggömböm. A megcsalásban amúgy a legrosszabb rész amikor saját magadat látod nevetségesnek, hogy te igyekeztél, szerettél, tele voltál gondolatokkal a közös életről, meg arról, hogy mi teszel a másik kedvére, a másik boldogságára, és mindez az érzés meg odaadás megy a kukába, mert a másik az alatt az idő alatt valaki más kedvét, boldogságát kereste. Valakiét aki (szerinted) minden igyekezet nélkül kapta meg a párod érdeklődését, szerelmét. Semmiben sem másabb ez egy reménytelen szerelem kiszolgáltatott érzésénél, leszámítva azt, hogy valaki azt igérte, hogy nem tesz veled ilyesmit. Hát, sajna, jött az élet, a pillanat, a lehetőség, a csábítás, vagy bármi más, és hát megtörtént, bocs. Olvastam egy nőről akit cseppet sem zavarja, hogy a férjének szeretői vannak. Olyan mélyen tisztában van vele, hogy a férjének miféle szükségletét elégíti ki a hódítás, hogy nem tekinti többnek egy sportnál. Sajnálja a nőket akiket a férje megdug, mert tudja, hogy reménykednek meg álmodoznak, de a férjével nagyon erős, őszinte és mélyen szerető kapcsolata van. Tök érdekes és teljesen értem, hogy van ilyen. Ami fontos neki, abban kielégül, ami nem fontos neki, azt hozzácsapja a párja sajnálatos, de elfogadható tulajdonságaihoz. Nem gondolja, hogy a szex mélyebb és közelibb érzelmi kapcsolat, mint amiben ő van a férjével.
Sokszor gondolkodom ezen, hogy vajon kettős mrcével mérünk? A saját igényeinket kielégítjük, csevegünk, floodlájkolunk, flörtölünk, pezsgünk, élünk, mert mondjuk kell egy kis fényezés az egonknak meg egy kis inspiráció, de mindezt nem tartjuk fontosabbnak, mint azt, hogy bevettünk egy vitamint, de a másik emberben nem bízunk és azt gondoljuk, hogy neki komoly. Elvárnám, hogy a párom tudja, hogy nem komoly. Könnyű azt mondani, hogy ha a párom féltékenykedne én kirúgnám a picsába! Nyilván van elviselhetetlen, életromboló, beteges féltékenység. De sokszor csak értékrendbeli, kommunikációs eltérés van. Minél több olyan kapcsolatot ismer az ember ami látszólag jól működik, pedig csak jobbhíján jött létre, annál bizalmatlanabb. Minél több olyan kapcsolatot ismer az ember amiben boldogtalank vagy kielégületlenek a felek, annál bizalmatlanabb. Minél több megcsalást és megoldást olvas az ember, annál bizalmatlanabb. Gondolkodom ezen a szituáción, hogy kispistajózsi szerelmem kitüntet valakit a figyelmével. Én megkérdezem kispistajózsit, hogy jól látom-e, hogy érdekesnek/mutatósnak/basznivalónak tartja a julcsát? Kispistajózsi szerelmem erre mit mondhat, ami jó? Ami nem gerjeszti a konfliktust, ami egyikőnket sem aláz meg, ami erősíti a kapcsolatot és mégsem az, hogy „megadom a jelszavaimat baszdmeg” és nem az, hogy „ha ennyire nem bízol bennem, menj te a picsába!”. Julcsának halnia kell! Erre jutottam. :D
Tumblr media
14 notes · View notes
egymasikeletben · 11 months
Quote
Fejem tele van gondolatokkal Még mindig nem tudlak kizárni Külön polcot béreltél magadnak Álomképeim fotó albumában Ott most nyár van, késő délután és csak ülünk a félig lesötétített szobában a napsugarak elől bújkálva Mindössze csak pár méter távolság van köztünk Mégis tisztán lehet érezni a szeretet energiáját ami áramlik köztünk Tisztelet és jó bánásmód. Szeretetteljes élet, a másik teljes elfogadása. Te így vagy jó ahogy vagy én pedig így. Ezért tudunk teljes nyugalomban és harmóniában egymásnak itt lenni. Mennék feléd, de látom, nagyon töröd a fejed. Talán egy új dal harmónia menetét próbálod kibogozni.. Én pedig elveszek benned. Hosszú perceken keresztül nézlek, mire észreveszel. Rám pillantasz és elmosolyodsz. "Ez a mosoly mindennél többet jelent nekem ezen a világon. Ha mosolyogni látlak, tudom, boldog vagy és örömet okoztak neked. Szeretem ha boldog vagy. Azt akarom, hogy mindig az légy majd amíg élünk." Végigfut ez a gondolatmenet bennem. De addigra odaérsz hozzám, államat óvatosan felemeled, egymás szemébe nézünk: -Annyira szeretlek..mondod, majd csókot nyomsz az ajkaimra. Ezután arra gondolok, mennyire szeretlek téged én is. Folytatod a munkád, leülsz a zongorához. Én próbálok elmélyülni a könyvemben, de elkalandozok. Feléd irányul a figyelmem újra. Magadon érzed a tekintetem,tudod, hogy nem tudok leszakadni rólad és te ezt imádod. Imádod, hogy ennyire tudlak szeretni és imádod, hogy ennyire felnézek rád. Imádod, hogy minden porcikámmal tudom szeretni a te tested és lelked minden egyes kis zúgát. Ihletet adok neked és te is nekem, az élet minden terén.. Szóval tudod, hogy most valami érzés kapott el engem, mert továbbra sem veszem le rólad a szemeim. Te háttal ülsz, de megszólalsz: -Gyere ide édesem, ne csak nézz. Ilyenkor kisgyermeknek érzem magam, aki épp cukorkát kap. Odamegyek ölelést és csókot csenni tőled... Az öledbe ülök és puszilgatlak. Tudom, hogy dolgoznod kéne de annyira békés és csodás veled az élet, hogy most nem tudom visszafogni magam. Csak öleljük egymást és magamba szívom az illatod. A hajadat birizgálom te pedig puszilgatod a nyakam. Annyira szeretlek. Mindig ez van, ha csak itthon vagyunk. Túlcsordul a szeretet és meghitté válik a hangulat. A lakás energiái ilyenkor annyira pozitívak. A rohanó hétköznapjainkban nem mindig jut idő erre. Nem mindig tudunk ennyire egymásra hangolódni de ha sikerül, akkor nagyon boldogok vagyunk. Nincs ennél csodálatosabb érzés, csak úgy árasztod magadból a jót. Sosem fogok tudni betelni veled. Mindig újat mutatsz, mindig a jobbat látod bennem, mindig a jobbra ösztönzöl, a legjobbat feltételezed a képességeimről. Hálás vagyok amiért útjaink összeértek. Hálás vagyok, hogy szerethetlek. Mindenből a legjobbat érdemled, és én mindent meg fogok tenni érte, hogy mindig meg is kapd. Szeretetem nem fog elfogyni irányodba, sőt. Csak növekedni fog, együtt neveljük majd a kis szeretet fánkat, ami az évek során növekszik majd velünk. Tisztellek. Szeretlek. Engedlek, hogy járd a saját utad, hogy éld a saját álmaidat, hisz így növekedhetsz és fordítva te is ugyanezt teszed. Építjük egymást, bíztatlak, ha éppen nem bízol a saját erődben, majd én felhúzlak. Egyszer te esel el, egyszer én. De a másik mindig nyújtja majd a kezét. Felnézek rád és felnézel rám, mint emberre, hisz oly sok kínon mentünk keresztül mindketten.. De megtanultuk értékelni az igazán tiszta, őszinte szeretetet. Azért tudod te is így adni, ahogy én, mert hasonló az életutunk története. Nem bántasz és nem bántalak. Elfogadlak mindenestül és te is így teszel. Bármit megtennék érted és te is bármit megtennél. Sorsunk összefonódott, az univerzum tudta, hogy együtt kell lennünk ezért útjainkat összekötötte. Hálás vagyok ezért. Hálás vagyok érted.
te & én
1 note · View note
torottrozsaszal · 1 year
Text
Beszéltem a húgoddal.
Igazából egy vicces véletlen miatt írt rám, de aztán a tőle megszokott módon rákérdezett, hogy "Miujság a gerlepárral?"
Ez lassan már két hete történt, de még mindig látom magam előtt a felugró értesítést és mellette a növekvő perceket, ameddig nem nyitottam meg az üzenetet. Egyszerűen nem tudtam mit mondjak. Legutóbb akkor beszéltem vele, mikor arról panaszkodott, hogy ő mennyire kíváncsi, de senki nem mond neki semmit, arról hogy még is mi van köztünk. És bár én sem mondtam neki semmi konkrétat, gond nélkül összetette a helyzetet.
Azóta lassan több mint 4 hónap eltelt.
És szeretném azt hinni, hogy semmi nem változott, de nem megy. Alig beszélgetünk érdemben, kezdem azt érezni, hogy már nem is bízol bennem és elég sokat veszekedtünk az elmúlt időben.
Mindig azt mondod, nem tudsz megfelelni az elvárásaimnak. Az elvárásoknak, amik nem is léteznek vagy legalábbis nem is olyan értelemben, mint ahogy azt te gondolod. Igazából saját magadnak tetted fel a lécet akkor, amikor minden este úgy köszöntél el, hogy "aludj jól, szeretlek" vagy mikor a pár órás szundim után egy "hol vagy már, hiányzol" üzenet várt. Most pedig már annyira hideg vagy velem, hogy néha elgondolkozom valóban megtörtént-e vagy csak álmodtam? Aztán visszaolvasom az üzeneteket, amiket még mindig őriz csetünk és rájövök, hogy igen is valóságos volt. Egyszer már az is megfordult a fejemben, hogy kitörlök mindent, de az sem segítene hisz még mindig minden benne van a fejemben. Mindenre emlékszem, talán az agyam kéne áthipózni, hogy elfelejtselek, de ha őszinte vagyok ez sem lenne megoldás.
Már nem érzem magam fontosnak.
Nem tudom mit kellene tennem. Ijesztő gondolatok fordulnak meg fejemben, mielőtt álomba sírom magam.
Mégis, hogy szúrhattuk el ennyire? Hogy mehetett ez így tönkre? Ha szeretlek? És ha te is szerettél? Vagy ez sem volt igaz?
Nem tudom
Nem tudom
Nem tudom
Egy újabb üzenet, amit nem küldtem el
0 notes
kurtfkincobain · 1 year
Text
Szeretnék beszélni veled, de félek, hogy csalódást okozom. Közel sem vagyok ugyanolyan mint régen. Két lehetőség van, vagy újra megbízol bennem és csalódást okozom vagy már az elején úgy elrontom, hogy meg sem bízol bennem és újra csak egy rossz emlék leszek.
Nem akarlak bántani.
0 notes
Text
Szeretném megérteni mert nem bízol bennem
0 notes
Text
-hogy vagy?
-ki az a Rose?
-öm Rose egy mutos nővér. Egyszer megcsókoltam. De már tudod. Ezért kérded.
-mikor?
-hogy mikor?
-mikor történt ez?
-tegnap.
-most beszélhetünk
-ah tegnap még műtős nővérkékkel hetyegsz, ma meg hirtelen közös házunk van?
-tegnap még randizhattunk.
-nem ez a lényeg.
-de ez a lényeg. Mondtam, hogy elvennélek. Közös házat és életet akartam, de nem voltál kész.
-És Rose igen? Neked nem is én kellek. Neked valaki kell. Olyan valaki, aki ugyanazt akarja, amit te.
-ah tudtam, mikor megmutattam a terveket, hogy találsz ürügyet a menekülésre.
-most leleplezel?
-igen. Mert nem bírom tovább. Nem kell a harc, a csiki-csuki. Most együtt vagyunk, vagy sem?
- együtt voltunk. Szerelmes voltam de te nem szóltál, hogy nős vagy.
-ugye most nem kezdjük elölről?
-nem szóltál a nővérről. Tudod miért nem állok még készen egy közös házra? Éppen ezért. Mert nem bízom meg benned.
-te senkiben sem bízol. Mindegy mit teszek. Mindig lesz ürügy, hogy ne bízz bennem. Nem bírom ezt tovább. Így nem.
-ahogy én sem.
S4e11
0 notes
siccagecibemostmar · 2 years
Text
Sokszor olyan szar barátnőnek képzelem magam. Erre itt fekszek az ágyban, nem tudok aludni, mert ő kint van. 3 órája volt elérhető. Nem ír. Nem vagyok fontos? " Túlreagálod" "Nem bízol bennem" Bízom benned. Fáj hogy egy mizu-t se tudsz írni. És aztán egyszer csak írsz, hogy még velük vagy. A három idegen ember aki a társaságban van. "Tök jó fejek"....
Én meg mindig szar vagyok. Mindig csak azt hozod fel, hogy miben vagyok szar. Már nem olyan ez a kapcsolat mint régen.. Oly ritkán hallok szép szavakat tőled. Fáj.
1 note · View note
lathatatlan-vagyok · 3 years
Text
"Időnként úgy tűnik mindegy, mit teszünk, olyannak látnak minket, amilyennek akarnak."
Sajnos te is...
62 notes · View notes
sly-ug · 4 years
Text
Tőle fáj a legjobban...
71 notes · View notes
hangposta · 3 years
Text
7:56
Ha nem bízol bennem csak kèrdezd a szívemet mindig elárul mert nem akar nèlküled dobogni nèlküled sohase már.
-210626
288 notes · View notes
banatostenger · 2 years
Text
„Ha nem bízol bennem
Csak kérdezd a szívemet, mindig elárul
Mert nem akar nélküled dobogni
Nélküled sohase már…“
52 notes · View notes