Tumgik
#ne tedd ezt velem
a-holdon-tul · 2 years
Text
Mert bárhogy küzdöttem, és könyörögtem, hogy maradj, te mindenáron menni akartál.
-hiányzom?
12 notes · View notes
csacskamacskamocska · 2 months
Text
SLOW FADE
Most olvastam erről egy cikket és elgondolkodtatott. Slow fade a lassú eltávolodás a szakítás helyett. Párkapcsolatban, barátságban, bármilyen kapcsolatban. A lényege a konfliktuskerülés. És, hogy az adott emberben ne dőljön meg az önmagáról alkotott kép, hogy ő jó ember, aki nem okoz másnak fájdalmat. A drámája: a hosszú bizonytalanság az elszenvedőben, a lassú felépülés, és a felismerés okozta trauma. Ultraröviden: a helyett, hogy valaki lezárná a kapcsolatot, elkezd kiszorítani az életéből. Nem vagy sokára válaszol az üzenetekre. Nem reagál a feldobott közös programokra. Nem von be az életébe. És kifelé is megszakít minden kommunikációt arról, hogy közötök van egymáshoz. Elsorvasztja, elszürkíti, elködösíti a kapcsolatot, egész addig, míg egy nap rá nem jössz, hogy el vagy hagyva, ki vagy dobva valójában. A gyors szakítás fájdalmas, mint letépni egy ragtapaszt. Így is hivatkozik rá a cikk. A kapcsolat mélységétől függ, szerintem, hogy az ember mennyi idő alatt épül fel egy gyors szakításból. Mennyi idő alatt talál magyarázatokat és sikerül helyreállítani az önértékelését és a bizalmat a világ és más emberek felé. A slow fade mindezek mellé adja (szerintem) az "úristen mekkora balek voltam" megalázó érzését. Ami sokkal károsabb, mint a gyors szakítás fájdalmai. Mert pontosan emlékszel rá, hogy te még hordtad bele a kapcsolatba az érzelmi energiát, a figyelmet, a törődést, de a másik embernek már nem csak nem voltál az élete közepe, de olyan szinten sorolt hátra, hogy a szereteted utólag szánalmas kapaszkodásnak tűnik a szemedben. Nem vetted észre, nem jól ítélted meg, nem jól, nem helyesen értékelted a dolgokat, önmagad "fontosságát", a kapcsolat mélységét. Ezekkel mind meg kell birkózni a veszteségérzet mellett. A saját, látszólagos csökkentértékűségünkkel.
Hogy ne legyen egyszerű az élet, ezt tedd párba azzal, hogy a másik ember nem akar elhagyni, csak fel se fogja, hogy mit tesz. Egyszerűen vak a saját individualizmusára. Vak a kapcsolatra mint élőlényre.
Lehetnek-e elvárásaink? Ezt a kérdést önmagában ki lehetne vesézni. Bár a felvilágosultságban tetszelgő emberek folyamatosan harsogják, hogy nem lehetnek elvárásaink (amennyiben mások kapcsolatairól van szó), de folyamatosan szenvednek a saját kapcsolataikban a saját elvárásaik kudarcaitól. Valójában vannak elvárásaink, akárminek is nevezzük őket. Az elvárásaink azok a támpontok, amikhez viszonyítva hozzuk a döntéseinket és éljük az életünket. Elvárom tőled, hogy hűséges legyél, mert a saját hűségem így válik értékké. Elvárom, hogy támogass, mert a saját támogatásom feléd, így válik értékké. Elvárom, hogy őszinte legyél velem, hogy ne vigye el az energiáimat a felesleges védekezés. Vagy éppen elvárom tőled, hogy "ismersz már" alapon kitaláld a gondolataimat is, toleráld a hangulataimat. Vannak elvárásaink. Mások elvárásait nyilván nem annyira szeretjük, a sajátjainkat teljesen jogosnak gondoljuk.
A kapcsolataink értékek. Erre jöttem rá az elmúlt egy évben. Amíg az anyagi javainkat rendezgetjük, figyelemmel kísérjük az adatokat, igyekszünk jó döntéseket hozni és benne látjuk a jövőnk anyagi biztonságát, addig a kapcsolatainkat valami tőlünk független dologként kezeljük. Mintha nem azokban lenne folyamatosan a jövőnk, az érzelmi életünk biztonsága, hanem csak így jön-megy és a siker mint a lottósorsolás. Jó kapcsolatok, tartalmas kapcsolatok, érzelmi alapokra épülő szeretetkapcsolatok jobban biztosítják a jövőt, mint a pénz. Ez ijesztő lehet azoknak, akiknek nincs ilyen vagy nem tudnak ilyesmivel zsonglőrködni. Pedig nem lehet megvásárolni. Ha gazdag vagy és törődést vásárolsz, a lelked mélyén ott lesz a tudat, hogy nem magad miatt kaptad. De a kapcsolatok törődést igényelnek. Borzasztó sok törődést. Azok leginkább, amiknek tágak a keretei és se vér se szerződés nem kényszerít bele senkit.
És az érzelmi deficit: úgy érzed sokat adsz és keveset kapsz vissza. 1. valóban sokat adsz és valóban keveset kapsz vissza 2. a saját segítségedet te magad értékteleníted mások szemében 3. mások segítségét értékteleníted a saját szemedben 4. nem is kérsz segítséget, nem tudják viszonozni 5. elvárod, hogy kitalálják a gondolataidat, tanácstalanok 6. rossz embernek segítesz 7. a segítséged üzleti és nem érzelmi alapú, de a másik ezt nem tudja 8. olyasmit vársz, amit lehetetlenség megadni 9. többnek érzed magad, ha mások a lekötelezettjeid 10. valójában egyenlő a mérleg, mindenki a saját tudása szerint adott.
Most ne kérdezd meg, hogy a fentiek tükrében lehet-e az exed a jóbarátod, mert ezt még át kell gondolnom.
Tumblr media
20 notes · View notes
haw-duck · 3 months
Text
Oh de élet mostmár ne gyötörj!
Ne húzz, ne cibálj, ne törődj
Velem, csak hagyj sodródni.
Hagyj úszni, szállni, botolni.
Utat vágok én magam elé esküszöm.
Mögöttem és előttem is lesz öröm.
Csak ne húzz, ne cibálj, engem.
Érzem bőröm alól húzod lelkem.
Kérlek többé ne tedd
Ezt nem kell elvedd.
7 notes · View notes
szuffersztar · 6 days
Text
"And all my mornings are Mondays stuck in an endless February" TAYLOR NE TEDD EZT VELEM KÉRLEK
2 notes · View notes
Text
Kérlek NE!
Nincs elég erőm mással látni téged.
Ne tedd ezt velem!!
13 notes · View notes
Text
Itt vagy, de olyan mintha nem lennél itt... Már nem ölelsz, már nem adsz puszit... Magadtól nem, csak ha könyörgök... Kérlek ezt ne tedd, ne engedd hogy könyörögjek... Vágyok a szerelmedre, a szeretetedre... Hiába vagy itt, hiába alszol mellettem, nagyon hiányzol mert számomra nem vagy itt velem, olyan mintha itthon se lennél. Levegőnek nézel vagy bunkozol velem, ez fáj nagyon. Kérlek törödj velem.
4 notes · View notes
hansolo0713 · 2 years
Text
Szeretlek. Ne tedd ezt velem. Kèrlek.
3 notes · View notes
viana08 · 8 days
Text
Nem is tudom az érzéseim egy hullám vasút egyszer boldog vagyok és hálás azért,hogy vagy más részt meg túl gondolok mindent,hogy miért pont engemet választasz vagy egyáltalán engemet akarsz e választani hisz azt mondtad,hogy te igen is tudod aztat,hogy engemet nagyon fogsz szeretni akkor ez azt jelenti,hogy nem is szeretsz csak fogsz és ha nem is megy akkor is meg próbálod azért,hogy igazad legyen?? Én nem szeretnék egy próba baba lenni amit próbálsz! egyszerűen túl gondolok mindent!! És nem tudom most el dönteni,hogy tényleg szeretsz vagy csak szavak mert nem csak szavak kellenek hanem tettek is és az a baj,hogy aztat nem látom egyszerűen ahogy le látomozol és nem írsz vissza hamar olyan mintha csak kényszerből tennéd azt amit teszel,hogy ezt nem is te akarod hanem a családod,hogy nem akarsz csalódást okozni nekik
Igazad volt abba,hogy olyant kel választani aki TÉGED szeret és nm te ŐTET de itt az a baj,hogy nem én szeretnék az lenni akit ki választasz azért,hogy meg legyen az amit szeretnél,hogy én szereselek te meg csak később tedd ezt,hogy úgy fogsz szeretni mint ahogy én téged DE AHHOZ MÁR KÉSŐ LESSZ! Nem szeretném aztat,hogy majd utólag szeres belém mi közbe én mindent oda adok érted és te csak azt várod,hogy te is viszont szeress engemet NEM CSAK SZAVAKAT AKAROK HALLANI HANEM TETTEKET LÁTNI azt akarok,hogy igen is keres,hogy fel figyelj rám úgy ahogy én rád,hogy meg legyen a TETTEK is ne csak a SZAVAK
Evvel nem azt akarom mondani,hogy nem látom azt,hogy oda figyelsz rám de én nem igy szeretném azt akarom,hogy NE gyomd el az érzésidet biz bennem én nem árulak el én nem vagyok olyan pedig te is észre vetted hogy igen is meg bízhatsz bennem de te nem teszed hanem kertelsz nekem és ezt nagyon utálom azt akarom,hogy őszinte és egyenes légy,hogy el mond aztat,hogy igen is hiányzik az Exed csak magadnak nem akarod be valani és nekem se pedig tudom milyen érzés es látom is aztat,hogy igen is hiányzik és meg értem mert nekem is hiányzott nagyon is
De most ahogy az életembe be léptél azóta te GYÓGYÍTÓD a szívemet a lelkemet a mosolyodal a becésedel ahogy rám nézel és itt az van,hogy ezt a sebet nem is TE okoztad de MÉG IS TE GYÓGYÍTÓD be amiért nagyon hálás vagyok neked és e miatt is kezdek beléd SZERETNI!
És már mindenhol TÉGED LÁTLAk! a te hangodat halom a te mosolyodat látom a te beszédet szemedet egyszerűen beléd estem akaratom ellenére is. Már még az álmaiba is meg jelensz veled álmodom olyan dolgokat ami lehet nem fog be történi idő előtt mert valami lessz velünk de pedig nagyon szeretném ha meg történe mert egyszerűen csodás és gyönyörű ez az alom és SOHA nem unnám meg ha minden éjszakán ezt álmodnám vagy veled egyszerűen csak azt tudom evvel ki fejezni magamat neked Szerelmem,hogy BELÉD SZERETEM nem tudom hogyan de ez az igazság és az fáj a legjobban hogy nem mondasz igazat hogy kertelsz nekem hogy nem vagy egyenes velem!
0 notes
csacskamacskamocska · 11 months
Text
Üzenet
XY nem a barátom, de fogadd el, hogy korábban is, és ez után is eléd fogom helyezni. Válasz:
NEM
Mi sem vagyunk akkor barátok és nem, nem fogadom el. Számtalan jelentkező van a barát pozira, akik nem teremtik meg azt a toxikus közeget, amiben ez az egész probléma létrejön és nem próbálják a nyakamba varrni, hogy én vagyok az oka. Mert ez csupán egy leszarásból jól megépített nyomógomb amire álnokul minden alkalommal rá lehet csodálkozni, hogy wtf, te hülye vagy, és aztán nyomogatni tovább. Aztán rácsodálkozni a tiltásra aztán rácsodálkozni az FB tiltásra, aztán azt mondani, hogy „ha neked ez ennyit ér”. Beletelt egy fél napba mire kibogarásztam magamban, hogy mi a fene is történik velem. És rájöttem, hogy attól feloldhatatlan a dolog, hogy a múltban keletkezett sérelem az alapja. Az ignorálás és azzal szemben az előtérbehelyezés. Meg a hazudozás, hogy az nem is úgy volt. Próbáltam én ezt okosan megbeszélni, mert tényleg, egy barátság érjen már ennél többet. Hát, ÉN ÉRJEK ENNÉL TÖBBET! Mert ha nem, akkor el lehet menni a büdös picsába. Mit kalapács? Atombombát tudok robbantani és nem érdekel semmilyen következmény, mert olyan nincs, hogy a következményeket csak nekem kell viselnem a másik meg él mint hal a vízben mert az ő jelleme alkalmatlan rá, hogy alkalmazkodjon. Úgyhogy, ha akarsz még valamit, akkor ezt gyorsan tedd rendbe, mert ahogy mondtam, letiltalak a faszba. És lehet tiéd a kurva nagy szabadságod, legyél boldog vele, de nehogymár arról osszam az észt másoknak, hogy hogyan ne maradjanak benne a szar kapcsolatokban az én fejemet meg újra és újra le lehessen nyomni a fekáliába! Ez már annyira látványosan direkt volt, annyira kegyetlen, hogy eddig tartott a türelmem, és most vége.
UI: kedves követőim, mielőtt bárki azt gondolná, hogy egy birtokló, hisztérikus, konok picsa vagyok, szeretném elmondani, hogy egy birtokló, hisztérikus, konok picsa vagyok, aki amúgy mindent, de tényleg mindent megtesz a barátaiért és eltűr és elvisel mindent, ha megszeret valakit. Egészen az utolsó pillanataig.
15 notes · View notes
erzeseimrolad · 6 months
Text
ne tedd ezt velem kerlek szepen
0 notes
anonime-things · 10 months
Text
Nem akarok ugyan ott tartani, már egyszer elkezdtem javítani, ne tedd ezt velem...
0 notes
Text
Rakott káposzta helyett sertéspörkölt káposztával #chatgpt #recept
A Chatgpt ugyebár sok mindenre használható, és mint látjátok, főzési ötletekkel is megdobhat minket. Korábban is kérdeztem tőle hasonlókat, hogy írjon magyaros ételeket, egész érdekesek jöttek ki. A korábbi bejegyzéseimet a Mastodonon ezzel kapcsolatban itt láthatod:
Valamint itt van egy Masto ismerős ötletelgetése egy képzeletbeli chatGPT étteremről:
A mostani ötletet ez a videó szülte, egy kis csavarral, persze:
youtube
Az ötlet a következő volt: fogtam egy létező receptet a Cookpadról, és a hozzávalók listáját betöltöttem a ChatGPT-be (alap verzió), és lássuk, mi lesz az eredmény...
Az eredeti recept linkje:
A parancs a következő volt:
Egy étel receptjét kell elkészítened megadott hozzávalók alapján. Minden hozzávalót fel kell használnod, nem hagyhatsz ki belőle semmit sem. A hozzávalók: 80 dkg darált sertéslapocka 20 dkg mangalica szalonna 80 dkg savanyú aprókáposzta 25 dkg jázmin rizs 1 fej vöröshagyma 700 g tejföl 1 kávéskanál vegeta 1 evőkanál őrölt pirospaprika 1 db pörköltszaftkocka ízlés szerint só ízlés szerint bors
Az eredmény mesés:
Sertéspörkölt savanyú káposztával
Hozzávalók:
80 dkg darált sertéslapocka
20 dkg mangalica szalonna
80 dkg savanyú aprókáposzta
25 dkg jázmin rizs
1 fej vöröshagyma
700 g tejföl
1 kávéskanál vegeta
1 evőkanál őrölt pirospaprika
1 db pörköltszaftkocka
ízlés szerint só
ízlés szerint bors
Elkészítés:
Kezdd azzal, hogy a szalonnát apró kockákra vágod, majd egy nagy lábasban közepes lángon kisütöd, hogy kiolvadjon belőle a zsír. A kisült szalonnát vedd ki a lábasból, és tedd félre egy konyhai papírtörlőre, hogy felszívja a felesleges zsírt.
Ugyanebben a lábasban tedd a darált sertéshúst, és közepes lángon kezdd el pirítani. Add hozzá a vegetát, az őrölt pirospaprikát, a sót és a borsot ízlés szerint. Folytasd a pirítást, amíg a hús szép barna színt kap.
Közben a vöröshagymát hámozd meg, és apróra vágd. Add hozzá a pirított húshoz, és pirítsd tovább, amíg a hagyma megpuhul.
A savanyú aprókáposztát szűrd le a levétől, majd add a lábasba a húshoz és a hagymához. Keverd össze alaposan, majd fedd le a lábast, és párold őket együtt körülbelül 20-25 percig. Időnként keverd meg, hogy ne ragadjon le a fenékre.
Közben készítsd el a jázmin rizst a csomagoláson található utasítások szerint.
Amikor a káposzta és a hús is megpuhult, add hozzá a tejfölt és a pörköltszaftkockát. Keverd össze, majd hagyd főni még 5-10 percig, hogy az ízek jól összeérjenek.
A kész sertéspörköltet tálald a főtt jázmin rizzsel, és szórd meg a kisült szalonnakockákkal a tetejét.
Kiváncsi voltam, hogy a Bing AI mit művel, ha keresőt is használja. Majdnem eltalálta az eredeti receptet...
Szia, ez a Bing. Örülök, hogy beszélsz velem. 😊
Egy lehetséges receptet találtam a megadott hozzávalók alapján. Ez egy savanyúkáposztás rakott hús nevű étel, amely így készíthető el:
A vöröshagymát megtisztítjuk és apróra vágjuk. A szalonnát felkockázzuk és egy nagy serpenyőben kiolvasztjuk a zsírját. Hozzáadjuk a hagymát és megpirítjuk.
A darált húst egy tálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a vegetát és az őrölt pirospaprikát. Alaposan összegyúrjuk, majd diónyi gombócokat formázunk belőle.
A gombócokat a szalonnás hagymára helyezzük és mindkét oldalukat átsütjük. Közben egy kis vízben feloldjuk a pörköltszaftkockát.
A rizst megmossuk és sós vízben megfőzzük. Leszűrjük és félretesszük.
A savanyúkáposztát lecsepegtetjük és egy nagy tepsibe terítjük. Ráhalmozzuk a húsos gombócokat és a szalonnás hagymát egyenletesen elosztva.
A tejfölt egy tálban simára keverjük és ráöntjük az egészre. Alufóliával lefedjük és előmelegített sütőben 180 °C-on 40 percig sütjük.
A fóliát levesszük és további 10 percig pirítjuk a tetejét.
A rizzsel tálaljuk.
Jó étvágyat kívánok! 😋
0 notes
vizmozdulas · 1 year
Text
De ami volt, az nem jön vissza többé soha. Az idő egyirányú utca. Örökké zuhog a jelen, s örökké száraz lábbal kelünk át rajta: a múlt fölissza szempillantás alatt. Lábbal előre vissza nem szökken a műugró a trambulinra, és nem lesz már a csorba ép, a foltos újra tiszta, de ha mégis lehetne, hogyha valami résen, a kozmosz féregjáratain át zuhannál fölfelé, míg eléred azt a pontot, ahol elromlott minden, hogy fölfejtsd a hibás szemig a múlt kötését, másként legyen, ne mint volt, bölcsőjében fojtsd meg a zsarnokot, vagy kivándorlásra bírd tulajdon nagyapádat,vagy azon vedd magad észre: egyszer csak ott vagy saját gyermekkorodban, épp vasárnap dél van, most merik szét a húslevest, s te fényes űrruhádban, dülledt üvegszemed rájuk emelve, a jövendő elvetélt embriója, merev térdekkel lépegetsz feléjük, vagy csak egy hang, testetlen sürgetés vagy tiltás oldaluknál, súgod: „Tedd!” vagy „Ne tedd!” – az is hiába volna. Nem lehet csak egy szálat kihúzni, ha nem az összeset, olyan szorosra szőtt a múltak szövedéke. Mint bulldózer tolja maga előtt a voltak összessége a rákövetkezőt, ami volt egyszer, annak nincsen sohase vége, vétkes vagy áldozat: nem felejtesz, nem felejtek, a sérelem sérelmet szül, a seb sebezne, és nincsen, ki mint bokára ejtett szoknyából vetkező, a múltjából kilépne, s azt mondaná: „Igen, én ezt tettem veled, ahogy mások velem: bocsáss meg érte!” És ha lehetne, ha mégiscsak visszatérne, ki már soha, megint csak gázszámlákról beszélne, csöpögő vízcsapokról, s te is csak azt felelnéd, amit akkor, s nem mondanád: „Ne menj még! Fél életem viszed magaddal, hogyha elmégy!”
0 notes
patrickblond · 1 year
Text
Lidérc mesék: Kharónnal való beszélgetésem 2. rész
...de azt az édes mennydörgést és bizsergető égést, ahogyan hozzám érsz, tedd újra, és ujjra, s úra.
felemás égboltokon haladtunk, nagyrészt elég unalmasan telt, mint ahogyan számítottam rá.
– figyelj, te ezt naponta megteszed, mármint hogy bolyongsz ezeken a lidérctájakon? – kérdeztem megvetően.
– mondtam már, valakihez megyünk. – komolyodott meg.
– annak a valakinek neve is van? – háborogtam fel –, őszintén nem szeretem a meglepetéseket.
ollót hozna magával ellenségeim.
– egy hölgyhöz megyünk, akinek a tartozásomat intézem. – tetszeni fog.
figyeltem, láttam ajkai szélén a vigyort.
ettől meg én lettem pipa.
– de tényleg, magadfajtának azt hittem nincsenek adósságai. – időbe telt, míg folytattam. –, nők nagy urak, mondhatom.
elkeseredésemben bámultam a víz áramlatát, ahogy úsztunk a mocsokban.
mi dolgod van velem?
– nézd – ébredt magára az öreg –, ígértem neki valamit, most beteljesítem.
– legalább betartod az ígéreteid, velem szemben mindegyik befejezetlen marad.
erősebben kezdett el evezni, mintha vihar készülne.
– esküszöm itt, te vagy az egyetlen anyaszomorító lélek, akivel valaha utaztam, és hidd el, ők sokkal meggyötörtebbek voltak. – messze vagyunk már az Anyaföldtől, s még sirályokat is énekelsz...
– vicces hogy ezt mondod – vágtam hozzá –, mert egyszer találkoztam eggyel, és elég mókás volt. – mondjuk igaz, miatta nem is lennék.
szép szerelem.
– bánod ám megismerését fiú? – kémlelt nehézkes szemével.
– azt bánom, hogy nincs velem. – inkább hajtsd ezt a fadarabot, míg a végén bele nem fulladunk időnk végezetéig ebben a paradoxonban.
könnytelen magány.
könyökre tett kézzel neszeltem az eget, a madarak.
mindjüknek más csontozata van, még az azonos fajtáknak is eltérő.
talán mutálódtak, hisz egyiknek sem volt páros szárnya.
ha nekem lenne szárnyam, piszkosul odaadnám magam az éjnek.
csujjogatok, itt és most.
gyere ide, te férfi
aki a hovatartozásomat kérdi
testemet szemmel méri
kopott fogával, a bűnt téri
gyere ide, te férfi
ki a bőrt végzi
nyúzza, s tépi
vágya, a kültéri
– hallod ezt öreg, valaki énekel!
– biza ez csak annyit jelent, hogy közeledünk. – kapaszkodj ifjú.
hirtelen rózsaszínben káprázott az ég, tükörképet mutatva vízfelszínen, vagy éppen fordítva, a víz lett rózsaszín, és az égbolt oly tiszta tükörképének?
igazán mesebeli volt az egész, persze alig vártam már, hogy kiszálljak a csónakból.
– maradj szorosan mellettem. – óvva intett.
ahogyan haladtunk közelebb, a hang egyre hervadóbb lett, s inkább így szólt:
ne merj ide lépni
hozzám ne merj érni,
s végképpen kérni,
hogy maradj velem "légyszi"
– úgy érzem meggondolta magát, vissza is fordulhatnánk azon nyomban. – én ezt kérleltem volna inkább.
köd telepedett le, de mesés dolgok következtek ismét.
– csodás lények, Kharón kedvesem, elhoztad hát. – mondta az a nő, aki ködből termett, szilárd testet.
valószínüleg ő a titokzatos valaki.
– drága Aphrodité! – teljes egészében, ahogy kivántad.
végig ez volt a tervem? megtaláljam magam, s engedjek a gyönyörnek?
– hadd lássalak, ismerjem fel újra édes mennydörgésedet. – súgta hozzám a kedvesem.
a nevem számodra minden, vagy semmi.
kacaj, kín, s fájdalom.
sötét lett, de éreztem itt van valahol.
a nyakamra liheg, párosodnak az ösztönök.
ERDŐ MÉLYÉN VAGYUNK
VAD KERT EZ
DURVA TÓ
SOHA NEM AKARSZ
KIJÖNNI INNEN
MINDEN FÁJDALMAT
MAGADBA SZÍVOD
GYÖKEREDZIK
OTT BENT
MINT A
FESTÉK SZÓRÓ
SZÍVED ALJÁN
KEVÉS AJÓ
SZÓ REÁ
– akarsz engem ugye? – s megjelent előttem anyaszült meztelenül, de megváltozott:
pont úgy nézett ki, mint Ő.
0 notes
soapbubblee · 1 year
Text
Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca
De ami volt, az nem jön vissza többé soha. Az idő egyirányú utca. Örökké zuhog a jelen, s örökké száraz lábbal kelünk át rajta: a múlt fölissza szempillantás alatt. Lábbal előre vissza nem szökken a műugró a trambulinra, és nem lesz már a csorba ép, a foltos újra tiszta, de ha mégis lehetne, hogyha valami résen, a kozmosz féregjáratain át zuhannál fölfelé, míg eléred azt a pontot, ahol elromlott minden, hogy fölfejtsd a hibás szemig a múlt kötését, másként legyen, ne mint volt, bölcsőjében fojtsd meg a zsarnokot, vagy kivándorlásra bírd tulajdon nagyapádat, vagy azon vedd magad észre: egyszer csak ott vagy saját gyermekkorodban, épp vasárnap dél van, most merik szét a húslevest, s te fényes űrruhádban, dülledt üvegszemed rájuk emelve, a jövendő elvetélt embriója, merev térdekkel lépegetsz feléjük, vagy csak egy hang, testetlen sürgetés vagy tiltás oldaluknál, súgod: „Tedd!” vagy „Ne tedd!” – az is hiába volna. Nem lehet csak egy szálat kihúzni, ha nem az összeset, olyan szorosra szőtt a múltak szövedéke. Mint bulldózer tolja maga előtt a voltak összessége a rákövetkezőt, ami volt egyszer, annak nincsen sohase vége, vétkes vagy áldozat: nem felejtesz, nem felejtek, a sérelem sérelmet szül, a seb sebezne, és nincsen, ki mint bokára ejtett szoknyából vetkező, a múltjából kilépne, s azt mondaná: „Igen, én ezt tettem veled, ahogy mások velem: bocsáss meg érte!” És ha lehetne, ha mégiscsak visszatérne, ki már soha, megint csak gázszámlákról beszélne, csöpögő vízcsapokról, s te is csak azt felelnéd, amit akkor, s nem mondanád: „Ne menj még! Fél életem viszed magaddal, hogyha elmégy!”
0 notes
Text
2022.12.11 3:12
Le akarom irni mit is erzek irantad de borzaszto nehez. Nem olvasod nem vagy fent csak discordon. Ez akkor is neked szol mert itt leirhatom. Akarom, hogy tudd de egyben megsem mert tudom, hogy nem fogsz kozel engedi magadhoz hiaba erezzuk az eros kapcsot egymas kozott. Akarom, hogy tudd szeretlek es tortenjen barmi utazni fogok miattad 8000km-ert igen pontosan annyit. Boldogga teszel es elfogadsz ugy ahogy vagyok. Szeretem, hogy mindig oszinte vagy velem es ezzel mosolyt csalsz az arcomra. Tudom, hogy keveset beszelunk mert probalsz kerulni de megis facetime lesz belole. Ki akarok tartani melletted mert erzem, hogy te tenyleg mas vagy. Nem etetsz kamu dumaval es felkeszitesz arra, hogy ki is vagy valojaban. Tudom nem nyilsz meg annyira de megis tobbet mondtal mint amit en valaha kerdeztem volna rolad. Imadom amikor este en nem tudok beszelni csak irni es beszelsz nekem. Imadom ahogy BABAM-nak becezel es a hangod a hangleejtesed teljesen kikeszit. Mindig csak azt erzem, hogy tonkre fogsz tenni es nem fogsz eleg kozel engedni magadhoz de nem fogom feladni. Azt igerted nyaron egyutt leszunk en pedig mindent megteszek, hogy ezen a nyaron az az egy hetunk a legtokeletesebb legyen egyutt. Elmondhatatlan erzes, hogy vakon szerettem beled. Nem tudom elmondani mit erzek de amikor nem beszelunk rad varok. Amikor beszelunk csak azt akarom soha ne legyen vege. Amikor arrol beszelsz milyen jo lenne egyutt lenni bele elem magam es erzem, hogy megszakad a szivem amiert akkora tavolsag all kozen amit soha ki se mondtam egesz eletemben. Tudd, hogy sok ev egyedullet utan en lennek az a szemely aki mellett tokeletes eleted lehetne. Nem mondom, hogy sosem leszel egyedul, de ha rajtam mulik melletted mint a masik feles nem leszel egyedul ameddig elek. Azthittem sosem fogok elfelejteni valakit es egyben a multbeli szemelyeket az eletemben de azok ellenere, hogy tokeletes vagy szamomra semmit sem eroltettel, hogy elfelejtsem azt, hogy milyen emberek voltak mellettem es kik azokat akiket szerettem. Ugy erzem Isten ajandeka vagy es ezt ugy, hogy nem is hiszek Istenben. Pontosan azert irom naggyal is mert ugy gondolom megis kell hinni, hogy tudjam ez egy jel. Ne rontsuk el szeressuk egymast es legyunk boldogok. Tudom nem vagy olyan boldog mint mutatod. Zsak a foltjat es szerintem mi passzolunk de ezt te mar tudod hiszen 2 nap utan te magad mondtad nekem. Tudom arra kertel, hogy ne eljem bele magam de megtettem ugy, hogy tudtam serulni fogok. Darabokban a szivem es a lelkem. Rossz utra tertem es addig nem allok le ameg ugy erzem nem birom elviselni a fajdalmat amiert miattad szenvedek. Ments ki es ne felj. Add at magad annak amit szeretnel hiszen en kepes leszek a vilag legnagyobb lepeset megtenni miattad. Tedd meg, hogy kozel engedsz magadhoz es nem felsz a szeretettol es a torodestol. Repuljunk az eletbe es ne forduljunk vissza. Erre van szukseged. Tudom es erzem. Azthiszem olyan mintha mindig is ismeretelek volna. Legyunk az a paros akiket a filmekben is mindig megirigyelnek. Eleget szenvedtunk.
1 note · View note