#munkatárs

[magusmester]

Munkahőse 30.

"A termelést csak 3 dolog aladályozza: az anyag, a gép és a dolgozók."

#élet #életem #történet #történetem #napi poszt #munkahőse #munkatársak #munkahely #munkaerő #dolgozok #magyar #munkatárs

[daisybl4ck]

Ma, azaz igazából már tegnap, beszélgettem a munkatársaimmal.

Imádom őket, a legkülönbözőbb helyekről gyűltünk össze, a színe-java.

Hárman leültünk és az elmúló barátságokról beszélgettünk, és olyan mélységeiben és szórásában tudtuk érinteni a témát, hogy engem is lenyűgözött.

Majd a low - high effort barátságokról volt szó.

És amikor a dohiboltba mentünk és ketten maradtunk, nyílttá vált, hogy mindkettőnkben megfogalmazódott ugyanaz.

Tekintve, hogy mindketten híján állunk a high effort barátnőnek, megbeszéltük hogy adunk ennek egy esélyt és elmegyünk kávézni.

Azt mondta, hogy írni fog. Már várom...

#barátság #munka #munkatárs

[smileandscars69]

Bele fogok roppanni ebbe a helyzetbe. Imádom a munkám, de a munkatársam lehoz az életről....

#munka #munkatárs #pusztulátusz #menj a f@szba #felmondás

[padgany]

Megint kezd elhatalmasodni rajtam a faszkalap énem. Nem tudok jópofát vágni arra, ha valaki baszik figyelni rám. És itt most a munkával kapcsolatos dolgokra gondolok (ember betanítása). Tegnap elmondtam legalább négyszer több dolgot is, berekedtem, annyit beszéltem. Mára már fogalma sem volt az ürgének, hogy mit kellene csinálnia, vagy hogy mire kellene figyelnie. Mintha tegnap lenne, totális fogalmatlanság uralkodik. Most már értem miért küldtek mellé. A korábbi ,,tanára’’ kudarcot vallott, ezért jöttem én. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egész jó vagyok emberek munkahelyekre történő betanítására. De most elengedtem. Őt muszáj volt.

Nem lennék jó tanár, eleve nem szeretem a gyerekeket, másrészt az ostoba embereket sem tudom kezelni. Az utóbbiakba, ha megszakadok sem tudom beleverni a ,,tudást’’, ami mellesleg közel sem egy agysebészet. És nem is akarom. Ha tanár lennék és valakit nem érdekelne az órám, megérteném őt és megkérném, hogy menjen ki a szabadba, vagy valahova el. // Asszem engem is elég hamar menesztenének, bár amennyi tanár jelenleg van, fasztudja… no mindegy // Legszívesebben ennek az ürgének is mondanám, hogy; ,,menj, légy szabad’’ - mint ahogy Jonah Hill mondta a Wall street farkasa című filmben, amikor Leonardo DiCaprioval arról diskurálnak, hogy mit tenne, ha az unokatesójától születne egy retardált gyereke (a filmért nem vagyok oda, de csak ezen a jeleneten rommá szakadtam magam (#humorérzékem)) -, de ezt sajnos nem mondhatom neki, mert ez egy munkahely és valahogy idekerült, még ha ostoba, akkor is, és én lennék a szardarab. Úgyhogy most inkább annyit mondtam neki, hogy dolgozzon szépen, jöjjön rá a dolgokra, fedezze fel a helyet, ahol dolgozik, nincs értelme már a számat jártatni, ez tegnap sem jött be. Erre persze vágta a fejeket és most én vagyok a gonoszember, de nem akarok még jobban berekedni, se agyvérzést kapni. Majd elboldogul valahogy. Engem anno be se tanítottak. Azt mondták; tessék itt van ez a kupac szar, sok sikert. Persze ez sem egy szép módszer és nem is értek vele egyet, de annak sincs értelme, hogy világtalan embereknek magyarázok feleslegesen. Szóval gonosz vagyok és annak is érzem magam kicsit, de unom a jóemberkedést.

Fideszesmajom nagyarcú munkatársam is vihogva kérdezte hajnalban, hogy mit tennék, ha besoroznának katonának. Többen voltak a helyiségben, ezzel szeretett volna zavarba hozni, mivel már korábban - a megismerkedésünkkor - gyorsan kiderült, hogy én nem az homofób, mégis fél napokon keresztül anális szexet folytató féfiak videóit bámuló, foci és kocsiőrült emberke vagyok, mint ő, és a - helyiségben lévő - ultramaszkulin’’ társai (mindegyiken +40 kiló felesleg alaphangon). Mondtam neki, hogy azonnal takarodnék ebből a szenny országból, az lenne a pont az i-re, de azt is hozzáfűztem, hogy a kiképzés azért lehet, hogy neki sem ártana. Nem tudom milyen választ vártak, de rájöhettek volna már, hogy engem tényleg kurvára nem érdekelnek. Imádom’’ azokat az embereket, akik valamiért azt hiszik magukról, hogy nekik meg kell felelni, mert ha nem teszed, akkor ki leszel nézve/rekesztve és nem tartozhatsz közéjük. Eleve ki akart közéjük tartozni? Vagy nem fura nekik, hogy ha a melegeken viccelődnek, akkor fapofával hazudom nekik, hogy én is az vagyok? Nem vagyok annyira ünneprontó számukra, hogy engem kihagyjanak az ilyen baromivicces’’ diskurzusokból? Vagy ez olyan lehet nekik, mint fériak között zajló anális szex videókat nézni? Én nem értem. Néha jó is velük trollkodni és nézni, hogy változik a hahotázó fejük/mimikájuk az elképedés és a gyűlölet egyvelegévé, de ma nagyon nincs kedvem ehhez (se).

Nem vagyok helikopter, de elég szar ilyen emberek között tölteni a napokat. De egyébként egyre jobban észrevehető ez az egész nagyban/városszinten is. Rengeteg az ostoba ember. Tele vagyunk jachtozó-kurvázó-kokózó-közpénzt dézsmáló- asszonytcsaló, mégis a keresztény nézeteire büszkén vergődő politikusokat éjjenezve/rikoltozva megtapsoló idiótákkal. Talán, ha én is ezen a szinten lennék, én is tudnék örülni büszke heteroként a férfiak között zajló anális szex videók nézésének, vagy az éjjel - aludni nem hagyó, utcában, üresben történő gázpedál lepadlózásától - számomra érthetetlen módon - kialakult merevedésemnek. Vagy még sorolhatnám és nem szeretném a politikai nézeteket az értelmi színvonallal keverni, de az biztos, hogy valami kurvára nincs rendben az emberek nagy részével. Vagy inkább azt mondanám, hogy ez a butulás mostanában, az előző években vált rettenetesen szembetűnővé és frusztrálóvá számomra.

#eddigi napom #a világtalan munkatárs #ha tanár lennék #maszkulin féfiak #hajnali mókázás #helikopter vagyok #férfiak között zajló análszexvideó nézése #ostoba emberek

[zeroz2ro]

"A Mandiner felvette a kapcsolatot Varga Judit egyik neve elhallgatását kérő volt kollégájával (=Rogán Antallal :-)))), aki közvetlenül a miniszter mellett dolgozott. "Pétert úgy írták le nekem, hogyha meghalna egy barátja, csak azért menne el a temetésére, hogy a sír felett ugráljon, és válogatott szidalmakkal becsmérelje az elhunytat, amiért idő előtt halt meg és nem járta ki neki, amit kért” - fogalmazott a forrás (=Rogán Antal :-))). "Mindenki tudta, hogy Magyar nem egy könnyen kezelhető illető, hirtelen csattan, mindenkit kiszekíroz maga körül, és úgy képzeli, mindenkinél mindent jobban tud”- tette hozzá (=Rogán Antal :-))).

Széles körben tudható volt, hogy az ellenzék új felfedezettje és Varga Judit házassága viharos volt. Szavai szerint egyértelmű, hogy ezért elsősorban a gyenge mentális állapotú Péter felel. Ez forrásunk számára két héttel munkába állását követően vált teljesen egyértelművé, mikor az egyik reggel Varga Judit beérve az irodába lelkileg érzékelhetően magán viselte a családi történeseket. "Látszott, hogy feldúltan, otthoni heves veszekedésből érkezik, és egyből elkezdte sorolni, hogy a férje milyen válogatott szidalmakkal próbálta ismét megalázni” – mondta a forrás (=Rogán Antal :-))). „Péterben mindig volt egy erős adag frusztráltság, a tekintetben, hogy miért nem ő lett a miniszter, éppen ezért próbálta Varga Judit miniszterségét úgy értelmezni, mintha ez kicsit rá is vonatkozna. Ez Juditnak is nagy küzdelem volt” – tette hozzá.

Kiemelte, nem véletlen osztotta meg minden volt kollégája Varga Judit emlékezetes, családon belüli erőszakkal kapcsolatos videóját, mert bár ezt senki nem kérte, de az évek során azt látták a miniszteren, hogy a mindennapjai hasonló körülmények között telnek, és így közvetetten az övéik is. Állítása szerint számtalan olyan eset is volt, hogy a szolgálati autóban, telefonálás közben is, a telefonból kihallatszódva Magyar finoman sem helyénvaló módon beszélt Varga Judittal, becsmérelte, szekírozta. Informátoruk közölte azt is, hogy Magyar folyamatosan a miniszter önbecsülését próbálta tönkretenni – csak a miniszter lelkierején múlott, hogy ez nem sikerült.

"Ez az, amit mi is megéltünk Varga Judittal együtt” - mondta (=Rogán Antal :-))). A korábbi igazságügyi miniszternek a volt munkatárs szavai szerint nem véletlenül volt az áldozatsegítés a szívügye. Mikor 2019-ben átvette a tárca vezetését, három áldozatsegítő központ létezett hazánkban, ahova tudtak fordulni a családon belüli erőszakot elszenvedők. Varga Judit miniszterségének végére lett ezekből 17. A volt munkatárs arról is beszélt, hogy szintén a miniszter lelkierejét mutatja, hogy az olyan egyeztetéseket is profin tudta megcsinálni, amikor a szakértők a lelki párkapcsolati erőszakról beszélve nagyon hasonló eseteket említenek ahhoz, ahogy Magyar Péter viselkedett vele. "Péternek van egy kifejezetten terhes, konfliktusos személyisége, sokszor járt be a minisztériumba és ez mindenki számára kifejezetten idegesítő, feszélyező volt” – jelezte (=Rogán Antal :-)))." Csodálatos cikk, egy igazi műalkotás! Varga Judit, a kemény miniszterasszony, aki a minisztériumban dolgozóknak sírja el az otthoni bajokat! Szalay Bobóhoz is odaülnek a büfében kávézás közben, hogy Miniszter úr, minden rendben otthon? Szandinak nem lesz sok ez a kampány? A szex is rendben megy, Szandi ügyeskedik még az ágyban?" Vagy Pintér Sándorhoz odasündörög egy beosztottja, hogy "Sanyikám, gondterheltnek tűnsz, otthon minden rendben? Akarsz róla beszélni?" Rogán a Legnagyobb Művész!

[csacskamacskamocska]

Bizonyos szempontból egy egoista jobb mint egy narcisztikus egy pszichopatánál meg biztosan jobb

Az egoista csak énközpontú. Nem is akar másnak látszani. Utálja a cigányokat mert szerinte azok az ő adójából élnek, utálja a melegeket mert szerinte az ő adójából vonulnak fel, utál mindent és mindenkit ami szerinte őt megrövidíti vagy ami neki járna, amiről azt feltételezi, hogy neki jobb és kényelmesebb élete lenne, ha az övé lenne AZ IS. Nem feltétlen tudja jobban a dolgokat másoknál és nem is manipulál senkit. Egyszerűen kiveszi a sütit a tálból, és nem érti miért kéne figyelnie másra, mások is figyeljenek magukra. Ő is megteremti magának azt ami kell, más is harcolja ki. Kb kiszámítható az észjárása. Önző, énközpontú. Nem okoz kárt csak max bosszankodsz rajta, mert betonfejű. Empátiája csak a hozzá hasonlókkal szemben van, süket és vak bármi másra. Igen, ebben hasonlít a narcisztikusra, de az egoizmus nem személyiségzavar. Nincs benne elhazudás, rejtett sérelem, alacsony önértékelés. Csak egy beszűkült látásmód. Az önző ember a gyerekétől is elvenné azt ami kell neki, legyőzné a társasjátékban, fociban. Nem azért utálja a kormányt mert hazug tolvaj banda, hanem mert ő nincs tűzközelben. Ha ott lenne, lopna. A narcisztikus valójában csupa sérülés. Egy végleg elveszett ember valahol belül. Már sosem találod meg, és a viselkedésére nem mentség, hogy egy áldozat volt valamikor. Az egész élete gyerekkorától kezdve egy hálószövés. Acélsodrony a sérülései köré és finom, ragacsos pókfonál a szükségletei köré. Manipulál. Hazudik. Eldob és visszaszerez. Az érzéseit elhazudja. Vetít. A narcisztikus kastélyában nem hét szoba van, hanem ezerszer hét. Mindig újat épít, mindig mást. Csak neked. És ez vonzó és varázslatos. Amíg meg nem érzed a hullák szagát. Amíg rá nem jössz, hogy sokan vagytok és mégtöbben lesztek. A padló mozog, a falak tükörből vannak, nincs stabilitás, nincs valóság. És nem vagy fontos. Nem te vagy fontos, csak az, hogy ne találj ki a kastélyból. Akármit gondoltál, nem tudod ki ő. De ez a te hibád – mondja. Hiszen beengedett, mindent megtett érted. Te meg hálátlan vagy. Önző. Korlátozni akarod. Stb. Úgyhogy meg kell értened, hogy ez büntetést érdemel. És megbüntet. Nem is titkolja. Ismer, tudja hogyan tud kínozni és hogyan tud a lelked mélyéig elandalítani. Nézed, ahogy rajonganak érte azok, akik csak a színjátékát látják, akiket nem is érdekel a valóság, és beleőrülsz. A tükrei közt elveszted önmagad. A büntetések kiheverése elveszi minden erőd. Úgy tud elpusztítani, hogy lehet, hogy saját magadat pusztítod el.

Gyógyítható személyiségzavar, de elenyésző számban jutnak/mennek el szakemberhez. nagyon mély depresszióba tudnak esni, és olyankor, a depresszió miatt előfordul, de amikor javul a közérzetük, el is hagyják a terápiát.

A pszichopata, a valódi, az egy teljesen más ügy. Bár sokban hasonlíthat a viselkedése a narcisztikushoz, megtanul téged, megtanul másokat és legfőbb szórakozása a madzagok rángatása, hogy szélsőséges helyzeteket hozzon létre és lássa a kínodat. Akármi történik, látja, hogy ő maga nem érez semmit, és ez dühíti. Az emberek unalmasak. Mindig hasonló dolgokat éreznek. A világ unalmas a pszichopata számára, mert a világ és benne az emberek nem képesek neki érzelmeket adni, érzéseket kiváltani belőle. Üresség van benne. Ebben az ürességben bolyong és fogalma nincs róla, hogy mások belül milyenek. Az intelligens pszichopata kialakít a saját ürességében egy világot, amit a megtanult dolgokból épít fel. Úgy tesz, mintha férj lenne, úgy tesz, mintha megbízható munkatárs lenne, úgy tesz, mintha gondos apa lenne. Másoktól ellesett viselkedésformákból épül ez fel. De sokat bolyong a babaházon kívül az ürességben. És ezt megérzik a körülöttelevők. Véletlen hideg tekintetekből, elejtett mondatokból, rémisztő helyzetekből és véleményekből amiből aztán a pszihopata kihátrál és visszarázódik a színházba. Csak vicc volt. Érzed, hogy valami baj van, de nem tudod megfogni, hogy mi. Elmondani sem tudod senkinek. Mert mit mondanál? Hogy úgy nézett rád, mintha nem is emberi lény lennél? Számára semmi sem vagy. Baba a babaházban. Bár a nagyon intelligens pszichopaták is kerülnek bajba mert nem tartják be a törvényeket vagy rosszul mérik fel a következményeket, esetleg egyszerűen fizikailag túl durvák voltak másokkal, de azért leginkább a nem annyira értelmes pszichopaták ülnek a börtönökben. (nem minden agresszív börtönviselt ember pszichopata, de az arányuk közöttük magas)

Hogy valaki narcisztikus, de pláne, hogy pszichopata azt tényleg csak szakember állapíthatja meg. Mi magunk is mutathatunk jegyeket, amik alapján egoistának, narcisztikusnak vagy pszichopatának gondolnak mások. Lehetnek nagyon hasonló válságmegoldó stratégiái az embernek. Van például, aki a számára kényemetlen helyzeteket orvosolja úgy, hogy lehasítja az érzelmeket. A variáció az IQ és EQ tekintetében számos és sok képlet lehet hasonló a fent említettekhez. Statisztikailag a férfiak között több a narcisztikus is és a pszichopata is. Ahogy egyre többet kutatják a dolgot, egyre magasabb a számuk a népesség tekintetében mert már a rejtőzködőkre is rábukkannak. Nem tudom, de az a gyanúm, hogy annak, hogy több férfi, mint nő, valami köze lehet a hormonokhoz és az anyasághoz és a nők agyának másabb működéséhez. Evolúciós zsákutca lenne, ha sok narcisztikus meg pszichopata nő lenne, amíg evolúciósan (bármilyen fájdalmas) a férfi kegyetlenség és a fantáziátlanság lehet előrevivő. Nem gyógyítható. A nincsből nem lehet vant csinálni sehogyansem. Ez csak egy rövid eszmefuttatás, könyvek és tanulmányok ezrei jelentek meg a témában, nyilván okosabb és hozzáértőbb emberektől, mint én. Engem csak az összemosások zavarnak, és az amikor valaki nem érti, mit jelent túlélni egy kapcsolatot egy narcisztikussal vagy pszichopatával. Vagy mit jelent benne lenni és küzdeni az ép eszedért vagy a szabadulásért. Ezen nem viccelődünk, nem oktatunk ki másokat, csak empatikusnak kell lenni. Abban szenvedett hatalmas hiányokat.

Meleg baráti ölelés minden Túlélőnek!

#egoista #narcisztikus #pszichopata #túlélési stratégia #08-22

[egy-lany-blogja]

Mennyire különös, hogy olyan sokszor vagyunk képesek a negatív dolgokra fókuszálni, hogy a jókat észre sem vesszük.

Amikor a hiányról kezdünk el beszélni és nem arról, ami megadatott.

Mert az természetes.

- Természetes az egészség, amíg el nem veszítjük.

- Természetes a munka, amíg el nem veszítjük.

- Természetes az emberi kapcsolat, amíg el nem veszítjük.

- Sőt, természetes a fedél a fejünk felett, az étel az asztalon, a villany, a víz, az internet, amíg el nem veszítjük.

Amikor pedig az észrevétlen boldogság megadatik, nem elég, hanem megkeressük benne ami nem jó. A test hiába egészséges, nem elég feszes, nem elég fiatal, nem elég magas. A munka sem jó, mert messze van, mert kevés a fizu, mert görcsölünk rajta, mert hülye a főnök meg a munkatárs. A kapcsolataink sem jók, mert nem hívott, mert elfelejtette, mert nem írt vissza, mert nem mosogatott, mert keveset keres, mert már nem a régi, mert mindig fáradt. És persze a lakás is kicsi és festeni kellene, a net is lassú, a villany hiába ég, régi a csillár, és minden de minden csodában megtaláljuk a rosszat.

Mert a jó az természetes. És ilyenkor van az, amikor a számtalan szépben élve feltesszük a kérdést, velünk miért mindig a rossz történik. Pedig áldásokkal van tele. De vakok vagyunk. Rettenetesen. (Todorovits Rea) #TheAcsakazértis

[romanmigracs]

Olyan kérdést gurított az Origo a kormányinfón Gulyás Gergelynek, hogy a miniszter letette a fegyvert

Később aztán Gulyás adott egy olyan választ egy másik kormánypárti munkatárs kérdésre, amivel ő lephetett meg mindenkit. A téma az volt, hogy míg korábban a magyar, a lengyel, a bolgár, a szlovák és a román miniszterelnök közösen lépett fel annak érdekében, hogy vámokat és kvótákat vezessenek be az Ukrajnából származó gabonára, a románok most megegyeztek az ukránokkal, hogy duplájára emelik a rajtuk keresztül átszállított ukrán gabona mennyiségét.

„Kétségkívül Románia kiugrott. Ilyen már történt”

próbált viccelődni Gulyás.

Kiváló példa volt, hogy Románia annak idején hamarabb ismerte fel, hogy a németek elveszítik a második világháborút, majd jobban előkészítve és sikeresebben fordítottak nekik hátat, lerövidítve az országban folyó öldöklést és pusztítást, és emberéleteket mentettek meg. A későbbi magyar kiugrás ezzel szemben sikertelen volt, Magyarország a végsőkig kitartott a nácik mellett, mindez pedig rengeteg áldozattal és pusztítással járt. Észak-Erdélyt meg visszakapta Románia.

Hogy mi köze ennek az ukrán búzáról hozott román döntéshez? Azt csak Gulyás tudhatja

#1944.08.23 #románia #romania #gulyás gergely #orbán viktor #o1g #fidesz

[pappito]

esszigyeld. telefonált a nejem főnöke (a nejemnek, nem nekem), hogy szerdán neki mindenképpen el kell mennie egy Fontos Helyre céges ügyben, de körbekérdezett (?) és azt mondták neki, hogy a Fontos Helyen nem nagyon lehet parkolni, és akkor a nej, nem-e vinné-e el-e a Fontos Helyre. Nade. Mondom mit eszelt ki a személy: ő otthonról idejön hozzánk az autóval aminek a benzingjét amúgy a cég fizeti, majd átül a nej autójába, aki őtet elviszi a Fontos Helyre Ahol Nem Lehet Parkolni, oda ő bemegy, a nej meg parkoljon (mondom!) és várja meg amíg a Fontos Dolog lezajlik a Fontos Helyen (ANLP) és aztán a nej majd őtet vegye fel, hozza vissza hozzánk, ahol átül a saját autójába és két külön autóval menjenek be a munkahely irodába.

Kérdem félénken (a nejem, nem a főnököt, ahhoz mi közöm), hogy mi lenne, ha a kedves főnöke beülne egy taksziba vagy uberbe, elmenne a Fontos Helyre, az utat kifizetné az amúgy is nála levő céges kártyájával, majd hasonlóképpen visszafelé. És akkor se neki nem kéne vezetni se parkolni (a tömegközlekedés az nem egy opció sajnos) se séteálni egy métert se, sem nem kéne egy viszonylag jól fizetett munkatárs idejét sofőrködésre meg parkolásra elbaszni teljesen értelmetlenül, se nem kéne alkalmazkodni senkinek semmihez, lenne ő meg a Fontos Dolog. Meg a nejem végezhetné a munkáját.

Hát a nej mondta, hogy ő is ezt javasolta, de ez az ötlet nem tetszett (?) és inkább legyen az, hogy figyelj, ő idejön, felveszi a nejt, majd a céges benzinges autóval elmennek a FH-re, és aztán vissza - vagyis a nejnek vezetnie sem kéne, csak addig amíg leparkol Ott Ahol Nincs Parkoló.

Megnéztem én a guglimepszben, hogy hol is van ez a FHANLP, és hát tényleg nem nagyon lehet ott pont, viszont 20-100m-es körzetben szinte bárhol, és amúgy 200 méterre van egy egész parkolóház (400 méterre egy másik) amit direkt ilyesmi célból találtak fel.

Hát mi a geci van az emberekkel, kezicsókolom, akarnám kérdezni

[mikropenisz]

rapide Interessenschwund

egyszerűen én sem értem, mitől, miért, hogyan, de...

mindegy, hogy munkatárs, blogger, random járókelő, bárki. Ha meg is tetszik valaki, egyszerűen már másnapra semmi nem marad az érzésből, hogy akarom én ezt az ismeretséget, hogy tennék bármit a megmaradásáért, fejlődésért, hogy fenn akarnám tartani az érdeklődését, hogy fenn akarnám tartani a saját érdeklődésemet.

Konkrétan olyan, mintha lenne valami szégyellnivaló amputációm, amit mindenki lát, ami rettenetesen gáz, úgy hiányzik belőlem, magamnak a vágyakozás.

[magusmester]

Munkahőse 29.

-Hallod, érezted már magad feleslegesnek?

-Na, miért? :D

-Ha igen, gondolj arra, hogy a csajok 2 órája válogatják a BMW indexlámpákat.

#élet #életem #történet #történetem #napi poszt #munkatársak #munkatárs #munkahely #munkahőse #meló #munkaerő #munka #gyártás #gyár

[kontrollszumma]

Tegnap volt céges buli és az egyik korábbi munkatárs is ott volt. Mesélte hogy kitől mit tanult a közös munka során, ecsetelte hogy a devop-os sráctól precizitást, meg hogy figyeljen minden részletre, legyen nagyon igényes a munkájára, tőlem pedig azt, hogy debuggoláskor lehet hülyeségeket írni a commit message-kbe... 🥲

#napom

[amiketmegaterapeutamnaksem]

Jött új munkatárs.

Már az első pillanatban sem volt túl szimpatikus, de azóta még rontott is a helyzetén, tekintve, hogy bármely beszélgetésben mindent IS jobban tud, mint a beszélgető partnerek bármelyike.

Ez elég idegesítő.

Viszont állandóan velem akar ebédelni, ami azt jelenti, hogy még a szabadiőmben is engem terhelne.

És büdös is. Nem tudom milyen cigarettát szív, de az beette magát a ruháiba, a bőrébe, eszméletlen büdös.

Hogyan lehet valakit úgy leépíteni, hogy ne sértődjön meg?

Azt mégsem mondhatom neki, hogy figyelj, te egy kivagyi faszkalap vagy, ráadásul még bűzlesz is.

[homregeszet]

Ásatási élménybeszámoló blogger-stílusban

Október elején néhány múzeumi munkatárs azt a megtisztelő feladatot kapta Szolyák Péter igazgató úrtól, hogy a régészeti osztály kapacitásának leterheltsége miatt pár napot a bükkábrányi feltárás helyszínén segítségére legyen az ott dolgozó kollégáknak a mindennapi munkában. Békési Gábor és Szabó Attila október 3-7. között csatlakozott a bükkábrányi régészcsapathoz. Az ott szerzett élményeket dolgozza fel Szabó Attila beszámolója, amely „nyomokban tartalmaz” valóségelemeket is, de inkább hangulatokat, gondolatokat rögzít.

1. Csincse Öten ülünk a múzeumi terepjáróban. Három régész – és két alkalmi régészsegéd. A bükkábrányi ásatási helyszínhez vető út Vattán át a Csincse felé vezető út felől közelíthető meg. Csincse, Csincse… Hát persze! Vikár Béla!

A Kalevala fordítójaként is ismert Vikár Béla elsőként használta az 1877-ben megalkotott Edison-féle találmányt, a fonográfot néprajzi gyűjtés rögzítésére. Az új gépezetet Amerikában megkísérelték felhasználni az őslakosok körében végzett nyelvi gyűjtésre, erről az Ethnographia is tudósított 1891-ben, de folklórgyűjtésre hitelt érdemlően elsőként ő alkalmazta, 1896-ban éppen Csincsén (Csincsetanyán)!

A folyamatos falujárás, vonaton, lovas kocsin az 50 kg-os fonográffal – elképzelni is nehéz a százhúsz évvel ezelőtti gyűjtőmunkát. Mindehhez a munkához átlagosnál nagyobb teherbírásra volt elengedhetetlenül szüksége, no meg monotóniatűrésre, kellő testi-lelki energiára, illetve olyan hivatástudatra, amelynek mibenlétéről manapság azok tudnak érdemben beszélni, akik pl. régészetre adják a fejük…

A leletekhez vezető út - vízszintes és függőleges irányban egyaránt – a régész kitartását, szakmai alázatát teszi naponta próbára. Amolyan Bartók- és Kodály-féle emberek ők is, csupán a felszereltséget tekintve tettek szert némi komfortelőnyre: a szekeret terepjáróra cserélték, a fonográfot pedig drónra…

2. Látjátuk feleim szümtükhel… Anzelm testvér, akit elöljárója Boldváról Csincsére küldött missziós feladatot ellátni, álmatlanul töltötte az éjszakát: elméje és lelke megsínylette azt az ádáz vitát, amelyet a helyi kuruzslóval folytatott előző este. A „táltos” váltig hangoztatta, hogy a hosszú aszályt felváltó termékeny eső az ő vajákos cselekményének a gyümölcse. „Hogyan is nevezhetném szent rítusnak az esőcsinálás végett produkált artikulátlan üvöltözést és vonaglást, melyhez foghatót csak olyan ember kénytelen elszenvedni, kit tarantellapók csípett meg?” – morfondírozott magában Anzelm testvér. Régóta nyomasztotta az a gondolat, hogy az Úr végtelen nagy irgalmában megtűri az anyaszentegyházat érő folyamatos gyalázatot. Fülében csengtek a táltos szavai: Te csak fohászkodj Istenedhez, mormold a hókuszpókuszt, én esőt csinálok! Hókuszpókusz…? Jóllehet meglehetősen gazdag volt magyar szókincse, ezzel a kifejezéssel nem találkozott eddigelé. „Alighanem az eucharisztia szereztetési igéjét gúnyolta ki a kurafi táltos: Hoc est corpus meum! Igaza van Bernát testvérnek, a nép nyelvén kell az igét hirdetni…” – tűnődött Anzelm testvér, majd számba vette aznapi szent kötelezettségeit. Matutinum - letudva, laudes – félálomban abszolválva… Délelőtt temetés. Összesen négy. Egy hajadon, két asszony, egy özvegy…

„Milyen sekély sírokat ásnak ezek az asszonyok! Tudomásom szerint a sírásásra fogható férfiak most éppen az úzok ellen vonultak, így csak a fehér- meg az aprónép maradt otthon. A gyönyörű 23. zsoltárral fogom búcsúztatni őket: „Nam et si ambulavero in medio umbrae mortis non timebo mala quoniam tu mecum es…” Kár, hogy egy kukkot se értenek belőle… Aztán a Bernát testvértől tanult sermo super sepulchrum következik, amelyet Isten dicsőségére mától fogva nem latinul, hanem magyarul fogok elmondani a halott felett. Csak meg ne tudják a boldvai tudós atyák…”

3. Sic transit gloria mundi… Egyre szakszerűbben végzem a feltárási munkát, az eredetileg rám bízott félbevágott-pillepalackkal-gödörből-esővizet-kilöttyinteni feladatot summa cum laude teljesítettem, miáltal jogot formálhattam nagyobb szakmai presztízzsel bíró feladat ellátására: fejest ugrottam a mélyvízbe…

Ingujj feltűr, ásót a kézbe. Tíz perccel később: leguggol, kislapátot előkap. Újabb tíz perc: letérdel, behajol a sírba, spaklival végez finommotorikai mutatványt, és egyszer csak karc! Hoppácska! Bűvös szó fakad ajkaimról: melléklet! * Egy bronzkarika! Ez csakis lábujjgyűrű lehet! A sírban talált s-végű karikáknak se szeri se száma, de ezek hajdíszek, gyűrűk, egyéb felsőtesti viselmények! Az én síromban található karika viszont viselettörténeti szenzáció! Világraszóló áttörés a kora Árpád-kori életmódkutatásban! Lábujjgyűrű!

Felvillanyozó leletkülönlegesség a feltárt sírok hervasztó egyformaságában! Bódultan sütkérezem a hirtelen rám szakadó szakmai sikerben, és mint a régésztársadalom életébe üstökösként berobbanó titán már látom is az ásatásvezető (vagy az akadémia elnöke?) által vezetett régészdelegációt, amely lerója háláját a lábujjgyűrű bravúros feltárása nyomán óhatatlanul bekövetkező tudományos paradigmaváltás elindítója előtt – amikor is a mindig-mosolygó Antónia hirtelen megáll mellettem.

Szavai hét tőrként járják át lelkemet.

„Az ott egy hajkarika, amelyet a sírba bejutó rágcsáló odébb kotort.”

Csak ülök szárnyaszegetten, fél lábbal a sírban (szó szerint veendő!) és nézek ki a fejemből hosszú percekig. Sic transit gloria mundi – mondaná Anzelm testvér, ha itt ülne mellettem. Látjátok feleim, mik vogymuk? A siker csúcsáról a mélybe hulló senkik vogymuk.

4. A hiányzó darab „És képzeld, föladtam a küzdelmet – beletörődtem abba, hogy a hiányzó darabot sose találom már meg!” Akaratlanul is fültanúja voltam a bizalmas beszélgetésnek, mert az én sírom mellett álltak. A régésztechnikus zavartan paskolgatja a vállán zokogó kolléga hátát, az egyenpufimellény** pedig jellegzetes püff! püff! hangot bocsát ki. Feladta a küzdelmet? Istenem, tipikus régészsors! A hivatás teljes elköteleződést kíván, nincs a szakmája iránt lanyha érdeklődést tanúsító régész. Milyen emberfeletti kínokat kell kiállnia szegénynek, amikor éjt nappá téve kutatja, keresi a hiányzó darabkát, a csonka leletet egésszé – vagyis tökéletessé – tevő részletet! Ezért az egy darabért a régész kész tűzbe menni, képes leásni a Marianna-árok legmélyére, szent megszállottsággal, akár élete árán is! De mi van akkor, ha a kudarcélmény súlya alatt összeroskad? Ha nem tudja újrakezdeni? Vagy ne adj’ isten bedobja a törölközőt (pl. az ásatási gödörbe)? Hát, a régész is emberből van, nem róhatjuk fel neki, ha aláveti magát a sors akaratának… Most éppen egy ilyen szomorú esetnek vagyok tanúja.

Azon tűnődtem, ilyenkor illik-e részvétet nyilvánítani, amikor a vallomás folytatódott:

„És képzeld, azt mondja a fiam, a kisteszkóban még kapható a limitált széria, próbáljunk szerencsét! Mint az őrült, ki letépte láncát, nyargaltam a kisteszkóba, és megvettem mind a tíz kindertojást, és az egyikben OTT VOLT A HIÁNYZÓ KENGURU!!! Most már teljes az Ausztrália-gyűjteményem! Komplett a két Amerika, az Eurázsia, jövő héten dobják piacra a húsz állatot tartalmazó Afrika-sorozatot… A zsiráf állítólag nagyon ritka lesz!

Szabó Attila

*utóbb elmagyarázták, hogy a hajkarika nem tekinthető mellékletnek, mert a viselet része, tehát a csontvázhoz tartozik. **jellegzetes régészruhadarab.

#hermanottómúzeum #homregeszet #miskolcimúzeum #régészet #regeszet #miskolc #múzeum #feltárás #külsősszemmel #rólunkírták #magyarrégészet #ásatás

[bognarstudio]

Copilot a SEO munkatárs

#seo

[csacskamacskamocska]

Abbahagytam a szerencsejátékot

úgy gondoltam, hogy ha egy héten keresztül egyik nap sem nyerek, akkor abba kell hagyni, mert ott kezdődik a spirál. Hiába büszkélkedtem, hogy milyen szerencsés vagyok, ez ennyi volt. Az elmúlt hónapok nyerőszériájába bele tudnék látni egy beetetést, korra, nemre, vásárlási szokásokra épülő függővétevést, mert ha én programoznék sorsjegyet és biztosan megcsinálnám. Pehersze, majd a szerencse forgandó, mi? Lófaszt. Ami programozható az programozva lesz. Nincs ezzel baj. Nem a nyereményért fizetünk amúgy, hanem a párpillanatnyi izgalomért, hogy hátha a jól kiválasztott véletlen nekünk kedvez. Én, ha számító és gonosz programozó lennék, akkor olyan emberek nyernének, akik aktívak a közösségimédiában és sokat beszélnek a nyereményeikről és így rengeteg új vásárlót hoznak meg bizalmat ébresztenek. Hogy honnan tudnám mindenzt? Mivel egy weboldalon keresztül veszik az e-sorsjegyet, kb mindent megtudhatok róluk. Nem tisztességes? Ugye vicceltek? Persze, nem így megy! Szigorúan szabályozva van és teljesen a véletlengenerátorra van bízva minden. Erre, ha kell meg is esküszik a szerencsejáték zrt vezérigazgatója. Ámen

Amúgy minden ilyesféle konteo nagy kérdése, hogy nade miért nem szivárog ki sosem a titok? Miért nincs soha egy fejlesztő, aki részegen elmondja a csaposnak, hogy bakker, csalunk a lottóval. Vagy egy dühös kirúgott munkatárs aki leleplező interjút ad egy lapnak. Lehet, hogy az a válasz, hogy nem csalnak, ehhez alaposan kéne ismerni a valószínűségszámítást és biztosan vannak emberek, akiknek az a dolga, hogy kiszámítsák, hogy érdemes-e irányítani a véletlent. Lehet, hogy nem érdemes, mert a 40 feletti nők vagy a 25 alatti férfiak a visszatérő és erőteljes vásárlóközönség (mondjuk) akiknek valami színeset vagy egzotikusat vagy épp szexiset kell adni és akkor zabálják, mint a cukrot, marketing az egész nem kell ide csalás, manipulációval épp eléggé meg lehet fogni a megfelelő embereket, az meg nem tilos. De lehet, hogy annyira szét vannak szabdalva a feladatok, hogy önmagukban nem jelentenek csalást, így senkinek sem áll össze a dolog. Akinek meg összeáll, az annyit keres, meg olyan titoktartási nyilatkozatot írt alá, hogy félti az életét. Nem lehet tudni. De szívesen írnék belőle akár egy egész regényt. Beleásnám magam a témába és, ha jól kalkulálok (véletlenül), akkor a megjelenés utáni hetekben akkora NAV ellenőrzést kap a kiadó, hogy kénytelen minden könyvét visszavonni és bezárni a boltot. Ez is benne lehetne a könyvben!

Na jó, dolgozom, mert hafatyolásból nem lehet megélni.

#sorsjegy #konteo #szerencse #marketing #05 11