Tumgik
#megtanultam
sapphosladyfriend · 2 years
Text
Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes, az elmúlt évek alatt megtanultam.
~lover of sappho
105 notes · View notes
Text
Megtanultam, hogy nem függhetek senkitől
34 notes · View notes
csekofanni · 1 year
Text
Már értem
Azt az érzést amit gyerekként szerelmnek tudtam be. Ma kiderült, hogy csak a képzeletem része volt, az érzést szerettem, ahogyan szerethettem valakit. Volt egy szerepem amiben kiteljesedhettem. Úgy szerethettem ahogy engem még sosem nem szerettek. Nem voltam egyedül, csak egy feladat voltál számomra. Máig úgy gondoltam, hogy megbántottak, összetörtek de te csupán csak jót tettél velem.
De bizonyára már te is rájöttél arra, hogy ez a te veszteséged volt, hiszen minden félresikerült kapcsolatod után felkeresel és békét keresel nálam.
Én ezt hagytam is neked sok éven keresztül, de most ez más, és ezt már te is látod. Már nem az a törékeny kislány vagyok akinek megismertél.
3 notes · View notes
verunikornis · 6 months
Text
magyarázom magamnak hogy nem azért blokkoltam őket mert nem bírom ha ellentmondanak, meg a saját buborékomban akarok élni, hanem mert lehet konstruktívan, intelligensen ellentmondani meg ortó bunkó módon, és a másodikat nem bírom. meg még dolgozni kell a rejection sensitive dysphoriámon, ami azok szerint akiket blokkoltam biztosan megint egy kitalált, magyarázkodó, divatos fasság, úgyhogy szerencse hogy nem látják és nem kell idegeskedniük miatta. vagy ha eléjük reblogolódik legalább nem fogok tudni róla ¯\_(ツ)_/¯
15 notes · View notes
anyadisszeretne · 8 months
Text
Sok időbe telt mire megtanultam, hogy minden ember azért érkezik az életünkbe, hogy tanítson valamit. Legyen az jó vagy rossz, a lecke adott csak meg kell tanulni.
574 notes · View notes
csakszavak · 2 months
Text
Megtanultam olvasni a sorok között. Ne próbálj átverni, mert megérzem, és a végén te fogod magad becsapva érezni.
130 notes · View notes
keszegeteszeget · 2 months
Text
Nemrég felvitte a pasim a gitárt a nappaliból a padlásra, mert évek óta elő sem vettem. Na ma csakazértis elővettem Alvarót meg a kottagyűjteményt, hogy akkor most megnézzem, megy-e még a muzsika.
Tumblr media
A gitárt alig kellett hangolni, pedig 5 éve biztos nem vettem elő, ami meglepett, viszont a kottaolvasás- gitárhangokra lefordítás nagyon nem akart visszajönni, ami még jobban meglepett, úgyhogy elővettem a gitáriskolát, amiből 14 évesen megtanultam kottát olvasni meg klasszikus gitározni, hogy akkor újra végigmegyek rajta, az elejétől.
Tumblr media
Legnagyobb meglepetésemre most így öregen iszonyat bejönnek ezek az egyszerű dallamok, amiket a gitáriskola olvasópróbának hív, és Kodályt jelöli meg szerzőként. Értem azt, hogy mit tanít, tetszik, és bejön a harmóniája. Hahh, öregszem.
101 notes · View notes
a-valtozas-szele · 9 months
Text
"Olyan jó neked, neked nincs semmi problémád az életben."
Az, hogy nem panaszkodom, nem jelenti azt, hogy nincs problémám. Csak megtanultam hallgatni az olyan emberek körében, akiket igazából nem érdekel, hogy min megyek keresztül.
269 notes · View notes
liveyourlifebetter · 2 years
Text
A legnagyobb lecke amit idén megtanultam, hogy ne erőltessek semmit: beszélgetéseket, barátságokat, kapcsolatokat, figyelmet, szeretetet.
Bármi ami erőltetett, nem éri meg küzdeni érte.
3K notes · View notes
takemetochurch13 · 7 months
Text
És a végére megtanultam hogy legyek erős egyedül
168 notes · View notes
banatostenger · 8 months
Text
Megtanultam olyan emberek nélkül boldog lenni, akiknek nem számított a boldogságom….
154 notes · View notes
imafraidmyself · 10 months
Text
12.Úgy nőttem fel, hogy elég hamar megtanultam ritka az akiben meg szabad bízni
246 notes · View notes
viking84chef · 7 months
Text
Körülbelül 6 hónappal ezelőtt az egyik szomszédom elkérte az internet jelszavamat. Odaadtam neki, mert szinte semmibe sem került és mindig is jól kijöttem vele. Tegnap sétáltam haza és a lépcsőház bejáratánál egymásba botlottunk. Szokás szerint megálltam egy kicsit beszélgetni, ő pedig vidáman elmondta, hogy most már van Netflixe. Erre viccesen azt mondtam:
"Keményen dolgozom, alig van időm TV-re, de nagyon jó lenne, ha kölcsönadnád a jelszót, hogy nézhessek én is néhány szórakoztató műsort."
A távolból egy hang hallatszott, a kocsiban ülő felesége volt:
"Nem adhatjuk neki, mert mi fizetünk érte, és nem oszthatjuk meg."
Teljes csend volt!
A férfi az orra alatt bocsánatot kért, mondtam, hogy nincs gond. Aztán még néhány szót váltottunk, végül hazajöttem, ő pedig kint maradt még a dolgait intézni. Nem sokkal később a felesége kijött, nagyon idegesnek tűnt, azt mondta, hogy a televízió nem működik. A szomszédom bement a házba, én az ablakon át néztem. Néhány perc múlva felhívtak a feleségével, és azt mondták, hogy nem működik a hálózat, mert nem érvényes a jelszó. Rájuk néztem és azt mondtam:
"Módosítottam a jelszavamat, mert én fizetek érte, és nem tudom megosztani."
A feleség elvörösödött, és megpróbált mondani valamit, de én azt mondtam:
"Hölgyem, nekem internet előfizetésem van, Önnek pedig a Netflix előfizetése. Minden rendben van, és mindenki boldog."
Megfordultak és távoztak, becsukták az ajtót. Soha többé nem beszéltek velem.
______________________________________
A történet nem az enyém, de a leckét levontam belőle:
- A barátságnak kölcsönösnek kell lennie.
- A szerelemnek kölcsönösnek kell lennie.
- A szeretetnek kölcsönösnek kell lennie.
Idővel megtanultam én is a viszonzást:
- csendet a csenddel,
- hiányt hiánnyal,
- érzelmet szeretettel,
- barátságot barátsággal
- hűséget hűséggel.
Nincs több egyirányú érzés.
Az érzéseknek kölcsönösnek kell lenniük.
Utóirat: Ha csak elvenni tudsz, az élet meglepetéseket fog tartogatni.
91 notes · View notes
starmythelonesurvivor · 2 months
Text
Tegnap este átugrott H., pedig már lefeküdni készültem, sürgős lelki válságot megbeszélni. Belenézett a párja telefonjába! Kitől akarna az ember párkapcsolati tanácsokat kérni, ha nem tőlem, másfél év pocsék párkapcsolat, meg előtte sok sok egyéb vakvágánnyal a hátam mögött én aztán igazán kompetens vagyok. Amúgy így utólag is egyetértek magammal, értelmes, meg építő gondolatokat mondtam, elmagyaráztam szerintem miért rossz ez és ez a személyiségében, és mi miatt kéne magába nézni stb stb. Mikor megmutatta mit fog adni a szülenapjára, viszont kiestem a bölcs párterapeuta szerepéből. A közös képüket belegravírozva egy üveg hasábba. Hát ott kaptam röhögő görcsöt, dehát nem nekem kell megfelelnie, ez a része egyéni. Ha én ilyet adnék, biztos túl is tolnám, közös képes hógömbel, bögrével, párnával. Ha már giccs, fuldokoljon benne az ember. És ha nem látnám kinn az ágya mellett, orbitális hisztit csapnék, zengene a fél világ. Nem is szeretsz, blaahdkdjckdncn!!! Mikor anno az exem megkérte a kezem, az is nagyon giccses volt, akkor is feszengtem volna, ha szeretettem volna. Kis füzetecske “személyre szabott” grafikákkal (a snap chat avatar személyesebb) arról, mit szeret bennem(szép vagyok, és szeretek vele menni, oda ahova ő akar, meg a szex is isteni velem, bár ugye, ha neki jó, akkor nekem is, az nem baj, hogy másfél év alatt egyszer sem volt tőle orgazmusom khhm) és a végén hozzámegyek-e, aztán a világ legbénább gyűrűi. Az anyagiak nem voltak akadály, és mégis olyanokat szerezett, amit sose viseltem volna szívesen. A szüleimnek, meg a nagyszüleimnek is olyan gyönyörű gyűrűik voltak! Amit tőle kaptam, még a zálozsnába sem lenne értelme beadni. De igazán nem ezért nem működött az a kapcsolat. Szeretnék szerelmes lenni, de másrészt meg egy darabig a jövőm építésére szeretnék koncentrálni, nincs kedvem ismerkedni. Nem merem összeszámolni, mennyit költök színházra, újra mozgok, visszatért a kreativitásom, vannak ötleteim, tegnap is azokat valósítottam meg, miközben főztem, takarítottam, meg foglalkoztam nagyanyámmal. Természetesen megint meghalni készül, de már vagy 15 éve. Rám hagyta a dédi reifját, azt tényleg nem tudom hova merném, vagy illene felvennem. Nem fogok én már hál istennek gálákra, meg boros partikra járni, olyan rosszul éreztem magam az összesen, minden egyes bájcsevely az életenergiáimat szívta el. Meg primitív, középkorú disznóviccek azok mentek, de azért legyen nagyon drága az a bor, hú de elegáns! A másfél évben teljesen leamortizálódtam szellemileg. Szó szerint semmiről nem tudtam vele beszélni, pedig megtanultam még kocsiul is, hogy ne legyen mindig csend. Kaja, pia, meg a hú de jó szex, és a minnél több pénz megkeresése, és látványos elköltése. Ennyi érdekelte, és ezt legalább őszintén hangoztatta is, amellett hogy mi milyen boldogok vagyunk.
34 notes · View notes
konyvekkozt · 8 months
Text
pápa
óvodásként lettem szemüveges. az óvónők szóltak a szüleimnek, hogy szerintük nem látok. valóban nem láttam, legalábbis jól biztos nem, szemüveges lettem. az anyám kitalálta, hogy olyan szemüveg kell nekem, aminek a szára a lencse aljától halad hátra. pont úgy nézett ki, mintha fordítva lenne rajtam. és pont emiatt csúfolt mindenki. utáltam ezt a keretet, de az anyám mindig talált az optikában ilyet, így még alsóban is ilyet hordtam
a szemüveg drága dolog, egyre ritkábban lett új pápám és egyre inkább megszoktam a világot homályosnak és karcosnak
pár hete tőlem teljesen szokatlan módon pápában aludtam el, éjjel ráfeküdtem és menthetetlen lett a szára. semmi baj, gondoltam. elővettem az előzőt, aminek a kerete törött el. hiába javítottam korábban pillanatragasztóval, újra eltörött, a kolléga, aki vállalta a ragasztást, összekente ragasztóval a lencsét. de itt sem estem kétségbe, elővettem a még korábbi pápámat. ez konkrétan annyira karcos volt, hogy azt sem hittem el, hogy kilátok rajta
ez volt az a pont, mikor beláttam, új pápa kell. begaloppoztam egy optikába, s mint egy kocsmában, közöltem, hogy pont olyat kérek, mint az előző volt. a hölgy szelíden mondta, hogy talán mégse így legyen, mérjük be a szemem. két munka közt voltam, szaladtam dolgozni, mondtam, hogy nekem ennél fontosabb dolgom van. szerencsére újra ajánlotta a dolgot, így puffogva belementem. bepattantam az optometrista székébe, felhívva figyelmét, hogy dolgozni szaladok. semmit nem várva ültem ott, pont ugyanúgy próbáltam megfejteni a pacákból, hogy milyen betűk lehetnek, mint a mindennapokban. mert én nem látom a buszon, hogy melyik vagy hova megy, csak mikor már teljesen előttem van. nem messziről vadászom az akciókat a boltban, hanem közelítve. és én ezt elfogadtam. évek óta így van, azt gondoltam, nem lehet máshogy. és akkor a hölgy mondta, hogy kipróbál valamit. csinálja - gondoltam én. és akkor, ott láttam. a vonal alatti második sort is LÁTTAM, élesen. elsírtam magam és kérleltem, hogy ez a csoda ez az új pápámba is kerüljön át
heteket vártam a pápámra. minden nap többször eszembe jutott a látás élménye. minden nap nézelődtem és tippelgettem, milyen távolságról látok majd hirdetéseket, más lesz-e olvasni
a pápám megérkezett. sokkal élesebben látok, mint eddig bármikor. és főleg sokkal jobban megtanultam, hogy kell próbálni minden újat, hinnem kell, hogy a meglévő rossz nem örökre rendelt, hanem van kiút, fejlődés
óriási kincs van az orromon minden nap. és azóta is sok esetben eszembe jut az a teljes katarzis, mikor még a székben ülve a vizsgálati pápával először láttam élesen
két dioptriát romlott a szemem. el tudjátok képzelni, mit jelent ez, mennyivel láttam kevesebbet a világból?!?! ne legyetek buták, keressétek a jobbat - mindenben -, mert sokszor van jobb
115 notes · View notes
ajtostolahazba · 3 months
Text
2023.
Sokan írtatok összegzést 2023-ról, én is megteszem, ha másért nem, magamnak. 2022 utolsó 2 napját a volt egy szem barátnőmmel töltöttem. Jó volt, pogácsát sütöttünk félig bebaszva, közben ezerszer megfogadtuk, hogy mostmár mindig így lesz, mi mindig itt leszünk egymásnak. Végül nem így lett, elveszítettem. Sokáig gyászoltam ezt a barátságot, de lassan elfogadom, hogy ha én nem kellek, akkor felesleges erőlködni. Januárban már tudtam, hogy új főnököm lesz, nagyon nehezen ment az összecsiszolódás, sok konfliktusunk volt, de év végére sikerült egy viszonylag élhető mederbe terelni ezt a stresszes kapcsolatot. (A véleményem ugyanaz, hogy ostoba nagyon, de legalább jóindulatú marha, én tudatosítottam magamban a helyemet, újra megtanultam kussolni, ha kell. A munkámat szeretem, minek mindig harcolni?) A gyerekeim rendben vannak. Augusztusban robbant a bomba, hogy 2 év házasság és 6 év együttélés után mégsem együtt folytatják, ami engem nagyon megviselt, mert a lányomat is, vejemet is nagyon szeretem, sokáig magamat hibáztattam, hogy nem mutattam jó példát azzal, hogy 2x is elváltam. Mostanra látom, hogy ebben nem volt szerepem, mindketten kezdik megtalálni a helyüket, a gyerek az első, mindent megtesznek, hogy ő a legkevésbé se sérüljön, felnőttek, a döntés az övék. A másik lányomék hihetetlen harmóniában és szeretetben élnek, jó látni, hogy boldogok. Aztán októberben apa beteg lett, sürgősségi életmentő műtét, de rendben volt, egészen december 18-ig, amikor elesett, mert nem volt ereje felállni, kiderült, hogy covid. Másnap kezdte volna a 8 alkalmas kemót. Ott majdnem feladta, nagy munka volt összekaparni, tudatosítani, hogy még nincs itt az ideje feladni. És ez a munka folyamatos, sokat kivesz belőlem, hogy erős és határozott legyek, ha össze is omlok, azt egyedül. Volt sok mélypont, rengeteg olyan pillanat, amikor azt éreztem, hogy a világom végérvényesen összeomlik, de menni kell tovább. Apa jobban van, a decemberi majdnem-feladás után most eltökélt, hogy ő meg fog gyógyulni, és ez már félsiker. 9-én nekifut a kemónak, tudja mivel jár, sokat beszélgetünk, de ha fél is, az élni akarása erősebb. Én nagyon félek...Látni, hogy 20kg-t fogyott, hogy erőtlen, hogy az ágyból felkelés is egy küzdelem az év legszomorúbb pillanatai voltak. De volt jó is. Eljutottam Velencébe a karneválra, a görög tengerparton ittam a cuba librét és delfineket is láttam, csodálatos helyeken voltam és egy meglehetősen giccses dramaturgia okán, amikor a hajón Abba szólt ott, ahol a Mamma miát forgatták minden érzelem kiszakadt és megkönnyebbültem sírtam, hogy lehet, hogy most minden szar, de ez a pillanat örökre beég. Ősszel eljutottam Isztriára is, látnom kellett a tengert újra, csodaszép út volt. Szóval összességében nem volt könnyű év, de hát nem panaszkodom. Sok kedves emberrel ismerkedtem meg, de élvezem, hogy egyedül élek. '24-ben jó lenne apát gyógyultan látni, jó lenne eljutni pár szép helyre, jó lenne kevesebbet idegeskedni egészségen, családon, munkán, pénzen. Jó lenne sokat nevetni, lefogyni, táncolni(mert azt úgy szeretek!),leszokni a cigiről...
Ha nekem nem is fog menni minden, Nektek sikerüljön! <3
42 notes · View notes