Tumgik
#megöllek
darlingitsfabulous · 8 months
Text
Kiragadott mondatok
Helyszín: Nyírség IC, Budapest-Záhony 2023.08.11.
És így itthagy a ribanc várjá utolérlek te gheci!
Visszafelé megtépem ezt a cselédet!
Csókolom én most szabadultam a börtönből, négy évet ültem úgyhogy inkább most állok
Nekem van helyjegyem csak már ülnek rajta!
Úgy megöllek meghalsz!
Elnézést ide szól a jegyünk, 20as kocsi 21-23. - Ez a 20as kocsi?? - Magdi most úgy csinálsz bazmeg mintha tudnád egyáltalán mi az a 20as kocsi!
Hát a János is meghalt Franciaországban, de azért utána még elmentek horvátba nyaralni mert hát már be volt fizetve
Evelin vedd le az öcséd lábát az ülésről!
Üzemorvos látta már? -Nem mert állandóan iszik.
Boriék is átálltak a tojásozásra.
Felrakod oszt jóvan. Maj’ leesik oszt akkó mivan? Semmi.
Te is húsleveses vagy? Én is. Rebekka gyere enni párizsit
Olcsó volt a szállás de olyan is volt. Nem volt teafőző.
Siófokra mi szilveszterezni járunk. Olyankor olcsó mert nincs nyitva semmi.
Kolozsváron eltévedt a GPS, lementünk az útról tudod ott jobbra.
12 notes · View notes
andletforsakendidodie · 3 months
Text
folyamatosan szüttyögő, krákogó, löttyögő emberek, egyszer nem bírom majd tovább és spontán megöllek. boldog karácsonyt.
3 notes · View notes
sztivan · 1 year
Text
csodálatos, ahogy az ügyészségi közleményeket fogalmazzák
Mivel az átkelőhöz érkező egyik autós megállt, hogy átengedje a fiúkat, azok elindultak a zebrán. A másik irányból érkező vádlott későn észlelte őket, hirtelen fékezett, dudált és szitkozódással jelezte nekik a veszélyes közúti helyzetről kialakult véleményét. A két kamasz kérdő kézjellel válaszolt, erre a sofőr a járdán gyalogló sértettek mellett haladva, a lehúzott ablakon keresztül tovább szidta őket.
Mivel a fiatalok figyelmen kívül hagyták a szidalmakat, a sofőr ingerültsége fokozódott. Azért, hogy számon kérje őket, a járművéből kiszállt és kiabálva sietett a járdán sétáló két fiú elé. Egyikőjüket, aki megpróbált elhaladni mellette, elkapta, és a mellkasánál fogva ruháját megragadva rángatta, közben mindkettejük felé ordította, hogy „felakasztalak benneteket és megöllek titeket, ha még egyszer ilyet csináltok!”.
17 notes · View notes
rinyo · 2 years
Text
ültem a móriczon a szent imre szobor előtt, éreztem, hogy nyirkos a hátam, melegem volt, fáradt is voltam, franciáról jöttem, ő otthonról tekert, odalépett elém és köszönt, én meg belenéztem a barna szemeibe, láttam, ahogy a nagy fülei tartották a sapkát a fején és aztán a nyár nagy része közösen telt, a harmadik randin csókolóztunk először, az ágyában feküdtünk, félénken befúrta a nyakamba az arcát és onnan felcsókolta a bőrömre az utat a számig, aztán folyamatosan bővült ez a térkép, a testem minden pontjára el tudtál volna jutni, a legnépszerűbb útvonal a fülcimpámtól vezetett a fenekemig, rengetegszer felejtette bennem a szerelmét, aztán belekeveredtünk egy ilyen idióta játékba, éppen annyit adtunk magunkból a másiknak, hogy elég legyen még egy találkozóig, én nem mertem megnyílni, ő pedig nem akart, én féltem, hogy fel fogja kelteni az érdeklődésemet, ő pedig félt, hogy el fogja veszíteni, úgyhogy minden találkozás olyan volt, mintha az első és az utolsó lett volna egyszerre, azóta sem tudok mit csinálni a sok szerelmes mondattal, azzal, hogy szól, ne menjek ki, cigarettázzak a szobában, mert addig is lát, arra is nehéz gondolnom, amikor kócosra fújta a kopaszi gát szele a hajamat és azt mondta, hogy ez olyan szép volt, hogy szerelmes is lett, és legszívesebben azt mondtam volna neki, hogy kussolj, mert megöllek, de helyette felültem a biciklijére, elvittem a kedvenc fagyizómba, őszinték voltunk egy bakáts téri padon, ő megmutatta a filmet, amiben az apja szerepelt, én pedig csomagoltam neki reggelit a munkába, aztán másfél hétig nem tudtunk egymásról, majd ordítva élveztünk el a következő este, megbeszéltük, hogy legközelebb mit csinálunk majd, mintha nem tudtuk volna előre, hogy most megint nem fogunk tudni a másikról napokig, és én azt éreztem, hogy bolondot csináltam magamból, aztán meg azt, hogy mégsem eléggé, végül a dunánál lett vége, a budai oldalon ültünk a lezárt rakparton több korsó sörrel a hólyagunkban, én ránéztem, kimondtam a nevét, és elmondtam, hogy ez nekem így már nem jó, ő meg elmondta, hogy nem tud többet adni magából, én meg azt mondtam, hogy ez nekem így már nem jó, és akkor felszálltam az éjszakaira, ő felszállt a biciklijére és megnéztük, hogy melyikünk ér hamarabb a lakásomhoz, ahol lezuhanyoztunk közösen, majd utoljára elköszöntünk egymás testétől, ő azóta öt darab képen él a telefonom galériájában, egyikről sincs tudomása, ebből kettőn alszik, hármon pedig háttal áll, arccal a pesti éjszakának, látod, ő még a képekről sem néz rám, én pedig mindig az ő szemébe bámulok, amikor ülök azon a bakáts téri padon egyedül
42 notes · View notes
funkfuck · 1 year
Text
having a real megöllek te kurva moment rn
3 notes · View notes
nyuszimotor · 1 year
Text
Udvarlásokba
1 note · View note
versinator · 11 days
Text
Elszaporodván szemelne
Elhulltanak szolgának istenfia megköszönné Szallagok irják utile győzné Sírköve solitude vigyázna ingből Legpirosabb moszatok erzsinek szivéről Költőnk hancurozni tünődik fémbe Beledobbant honn nicht zsebe
Téglavörös elpusztulsz ülvén kirke Bongva parazsakat jogod ürüléke Magosabbak váltom tegnapiak harmincegynehány Agitátorok szózatunk takarékos szövevény Megértelek libasorban parázsban szekérbe Burzsujszemmel megcsöndesülnek káromkodok messziségbe
Tépjek meggyőződvén ordítják felkeresné Brigantik hőmérsékletem teknőc ütné Végzetre léből elöntenek tengerfenékről Falakra hasadékon elsiklanak földjéből Terveid gyermekkoromban fölemelnek üstökömbe Jobbon hűvöslő arcképet őrülésbe
Bá benőve kimondok leveske Jeletek ájtatosság kristályablakok semmicske Untan könnyim szonettkoszorú szerecseny Irgalmasság golfozunk torsra heveny Villamosságot bérdaloknál varként barbe Megfontolja húszfilléres ajándékkal helybe
Csörrenjen dalolna vigasztaltad fedné Százláb bokrain fűszálat pálné Fodort szíkre munkátalan szerelmünkből Werbőczi kaparok engedjen szivükből Nyolcvanadik porfellegnek mancsa tettembe Megöllek behajítják gyöngyöz fejetekbe
Odaér megöregszel selyemmel csekélyke Kapkodok pikkelye ruhára érdeke Que ihatnék kalásznak hatvany Napkeleten növényi kínálgató gyulékony Kocsmán dolgainkat hátba görcsökbe Hörg énrajtam végigcsorog rímekbe
0 notes
rosszulorzott · 4 months
Text
Mért éppen ez órában történt és történhetett meg ez az esemény: pontosan urát adni nagyon szeretném. De pontosan már nem tudom, részint - ó jaj, - el is feledtem.
Alkalmasint a lány érezte meg előbb, sőt talán tudta is. Vad érzése valósággal akarta, hogy kicsattanjon, kinyíljék, odaadja magát az ismeretlen ismerősnek és elvegye magának a férfit, aki az apja lehetett volna, de valójában mégis csak az ismeretlen: a férfi volt előtte.
Szeretném, ha valamit el tudnék árulni az éjszakából és képes volnék arra, hogy leegyszerűsítsem az egész történetet. Kínomban most csak képeket látok és irígylem a festőket. De szentségtörés a festőt festéssel összekonfundálni. Ott volt magáért az édes, vad éjszaka: a molnár fia mindent, ami fiúkorától egész a mai napig történt vele, mindent elfelejtett, összes illúziói, amelyek benne éltek, mind kiáramlottak belőle.
Elhanyagolom, csaknem elfelejtem, hogy egy nő is jelen volt. De vajjon kell-e ez csakugyan? Vajjon nem magunkat szeretjük-e és magunkban és a másik csak tartozékunk; az ó-testamentum legalább ilyesmit mond, és a jelkép, hogy a nagyszerű férfiból, Ádámból van kihasítva a nő és csak egy része - mint valóságos igazság kísért, úgyhogy e pillanatban meg mernék esküdni rá. Ám azért nem felejtem el a valóságos vulgáris igazságot:
Egypár perc és rongyokká volt tépve a szép és becses ünneplő ruhája a leánynak és azért se sikoltás, se rívás nem történt, pedig máskor világveszedelem volt, ha valaki csak egy fodrához, egy pici ráncocskájához is hozzáért.
A ruha ott hevert az ágyon és az ágy alatt, és a lány is hol lent a földön, majd az ágyon. Mellette, vele, fölötte és rajta a férfi is, most el kellene hallgatni mindenkinek, főképpen pedig nekem. Ha meg tudnám tenni és szívesen megtenném, mert nem szeretem az őrületes orhesztrációkat, de meg kellene süketülnöm, ha nem hallanám a hangokat, amelyek össze-vissza vannak fogva, gyermek gügyögésétől az oroszlán ordításáig. Oh apró sikolyok, kéjes nevetések, görcsös kacagások, a fájdalomnak és a gyönyörűségnek kiáltásai, és ti különösen hosszú, különös sóhajok, különösen férfi részről! A búgásokat, amelyek kompromittálva is vannak egy kissé, ki is hagyom. De viszont nem engedhetem el, hogy a lány teste tüzesebb volt minden ismert tüze tagjának, sütött a szája és a karja úgy ölelt, hogy az egykori - tehát mai - molnárfiú majd megfúlt, de nem tudta.
- Megöllek! - kiabálta a nő.
- Megeszlek és megiszlak! - hörögte a férfi.
Mit tudom én kik voltak, mit akartak és mit csináltak? Én voltam és én voltam mind a kettő.
Az egyik, az ember esküdözött, ígért, parancsolt, megalázkodott, olyan mértékben, hogy azután már csak a diadalmas nőstény tombolása következik. A fiatal és egy kicsiny idővel - oh még időről beszélek! - még meg nem csattant nő, már előbbre volt, még érettebb, még több volt magában a szerelemben, mint az ismeretlen korú ember. Tanulhatott tőle már, vitte is előre, nemcsak illúziókon, hanem még finom művészeteken is körösztül vágtatva.
- Csókoljad itt, csókoljad ott. Ahol akarom. És ott is, ahol nem akarom. - Ki mondta? Nem mondom meg, ha szétfeszítik is a szám. Csak az egyik mondhatta, az.
Volt pihenő is. Mert biztosan kaján irígysége nálunk magasabbrendű lényeknek, akiket ismerni nincs szerencsém, - pihenő nélkül nincs újrakelt élet és nincs megújhodás. Ám a pihenő alatt is, volt eszük, nem néztek egymásra és a varázslatot még második szíve a látás - azaz a művészet kedvéért se törte meg az emberünk, akinek a jelképét, a nevét most nem tudom. Valaki volt, aki élt és lehet, hogy ez éjszakáért élt.
Az extraktuma volt mindennek, ami történt és a jó Isten - őt azért sohse feledjük - egy-egy kicsiny álmot is borított le rájuk enyhe takarónak, mondjuk közönségesebben: meg is halasztotta őket egypár percre. Másként nem lehetett volna kiállani, avagy kölcsön kellett volna kérniök tisztelt magasabbrendű lényeket. Ámbár vannak földi lények is, akik egészen a végkimerülésig viszik, sőt azon túl is, és előttem az a legkülönb kor- és férfitársam, aki ájult nőt melengetett a karjai között és virradt olyan reggelre is egyszer, de sokszor, hogy ő maga is szólni nem tudott, ölelni, sőt mozdulni, szólni, élni se tudott.
Ama bizonyos nevezetes férfiú is, ha ideológiájában már benne lett volna, abban az órában, amikor az új reggel rájuk tört, alkalmasint így szólt volna:
- Kis cselédem.
Bródy Sándor
1 note · View note
szottesfolditanyak · 5 months
Text
Csodálkozó tekintet, szélesre nyílt kék szemek
"Amikor a lányom, Betty Alice munkát vállalt egy iskolában, a szerződés aláírásakor az iskolaszék tagjai feltűnően örvendtek. Betty Alice elgondolkodott, mit jelenthet ez. Majd előbb-utóbb megtudja, vélte, de még annál is hamarabb kiderült. Egy olyan osztályt kapott, amely 15 éves, tehát túlkoros gyerekekből állt, akik alig várták a 16. életévüket, amikor otthagyhatják az iskolát. Gyakorlatilag mindegyikük kész bűnöző volt, hosszú lajstrommal. Az egyiket már legalább harmincszor tartóztatták le, kétszer is rendőrre támadt. Százkilencven magas volt és száztíz kiló. Az előző tanévben egyszer elállta a tanárnő útját, és szemrebbenés nélkül megkérdezte: „Miss Johnson, mit tenne, ha behúznék egyet?" Valószínűleg rossz választ kaphatott, mert a tanárnő kórházba került. Betty Alice eltöprengett, „mikor fog ez a gyerek vitába keveredni velem, aki 152 centi vagyok és 52 kiló." Hát, nem kellett sokat várnia. 
A parkon át biciklizett, amikor meglátta őt. "Egy megtermett óriás volt, az arcán ronda, gúnyos mosollyal, így én gyorsan felvettem egy csodálkozó tekintetet, szélesre nyílt kék szemekkel. Ő odaperdült elém, és feltette a szokásos kérdését: "Mit tennél, ha behúznék egyet?'" 
Szegény gyerek. Betty Alice két gyors lépést tett felé, és vicsorogva a szemébe mondta: „Istenre mondom, hogy megölnélek!" Egyenes kérdésre egyenes válasz. „Istenemre, hogy megöllek, úgyhogy gyorsan ülj vissza!" 
Ez a gyerek még sosem hallott ilyen heves kirohanást, senkitől, nemhogy egy ekkorka nőtőI. Leült, és még percekig látszott a csodálkozás az arcán. Ez a kis nő így helyre tette. És a langaléta kölyök eldöntötte, nem fogja hagyni a többi gyereknek sem, hogy zaklassák ezt a kis nőt. Így lett a tanárnő állandó védelmezője. Ez gyönyörű, nem? A váratlanság, ha soha nem azt teszed, amire számítanak - ez mindig segít."
E L Rossi, S Rosen - Milton H Erickson élete és tanító történetei
1 note · View note
wtffaff · 1 year
Text
lehet én vagyok a hülye de nem értem
hogy lehet életben egy ekkora életképtelen, döntésképtelen, érzelmi nulla, eszetlen, ragaszkodó, beteges, éretlen, buta fasz
hogy ha valakinek azt mondod hagyjon békén nem kell két kibaszott naponta úgy tenni mintha kurvara semmi nem történt volna és megkérdezni mizu nem vagyok rad kivancsi ember mi a faszt nem lehet ezen érteni
és azért ír rám h nyalizva megkerdezze mizu majd a végén bekozli velem h menjek a gecibe még én
meg neked all feljebb mégis ki a jó kurva anyámnak képzeled magad te faszparaszt hogy azt hiszed te szartad a spanyol viaszt és ha erőszakoskodsz meg értetlenkedsz akkor elered amit akarsz és beszélek veled ?!
egy agyilag vissza maradott kis geci vagy akinek az esze valahol 5 éves kornal leragadt a dac korszakba h nem hallom meg anyám szavát
nőlj fel és szakadj le rólam mert esküszöm mégegyszer meg keresel valahol
megöllek!
zs
0 notes
demonitekintet · 4 years
Text
Koccolj a kiszemeltemről,a barátaimról és a családomról te kurva mert megöllek és a tested lesz a kutyáim reggelije...
92 notes · View notes
valakiavilagban016 · 5 years
Text
Ma újra láttalak. Egy pillanatra eszembe jutott minden régi emlék, de feltűnt, hogy közben ökölbe szorult a kezem, és hogy kibaszott mérges vagyok.
Gyűlöllek.
139 notes · View notes
Text
Le hordasz...
Én meg csak mosolygok, mert már 100 féleképpen kiterveltem hogy öllek meg..😊🔫
19 notes · View notes
virtualis-konnyek · 6 years
Photo
Tumblr media
8 notes · View notes
mwagneto · 3 years
Text
rly love how water carries sound bc i can hear two middle aged men arguing on their boats in the literal middle of the balaton. fuckin love this country
28 notes · View notes
versinator · 5 months
Text
Borítsuk számu
Kendőben felelve lógjon kitárni Olvasztva hadam faron tébolyunk Mezitelen selyemkendőjét megrontó hazakisérni Borújára hajnalálma horatium riadunk
Undorom járók mozdulatánál dícsérni Heraklit hüvelyk filozófus hordozunk Bírvágy közelit megöllek mérni Antikrisztusok szótagban lámpákkal kivánunk
Mezőm látását rántva partod Csőrös luna betonból megharsan Ráborulva pólustól elkapna megszorítod
Elsuhan revertar formál sárosan Rémit vággyá munkáscsalád elborítod Találka növénypelyhek mérend ábrándosan
0 notes