Amennyire szerettem ezt a várost, amennyire vágytam rá gyerekkorom óta, hogy ide költözhessek, akkora utálatot is váltott ki bennem..
Lassan már egy éve, hogy elköltöztem otthonról, de azóta szinte csak rossz dolgok történnek. Mintha feje tetejére állt volna minden.
Csakhogy felhozzak pár példát:
Megromlott a párkapcsolatom, 5 hónapig tartott mire helyrerázódtunk, hatalmas stressz hatás érte mindkettőnket mivel új volt a helyzet.
Amióta páran megtudták, hogy képes vagyok megállni a saját lábamon hirtelenjében felbukkant még a loknessi szörny is ismerkedés gyanánt, vagy bármely más módon, hogy az életem részese lehessen.
Ha már felbukkanás. Régi ismerősök is jöttek velük, pontosabban volt osztálytársak, de csak azért, hogy belepofátlankodjanak a magánéletünkbe, nyomozgatások egy csipetnyi szarkeveréssel. Ezekszerint 3,5 év nem volt nekik elég..
Munkahelyen ugyanez a helyzet. Főnökök, kolléganők, vásárlók, magánéletbe való turkálás, ellentétes beosztás írása szándékosan, 700 felé szakadás 3 boltban míg más egy helyben süttetheti a picsáját.
Ha már vásárlók, taknyos kölykök akiknek nem tetszik, hogy nem szolgálhatom ki jogosan, oda jönnek a saját területemre és felkiabálnak a teraszomra, hogy "ez is buzi" és hasonlókat, amikor a boltban beszélek velük erről akkor még a csillagos eget is letagadják, hülyének nézik az embert.
És persze a kedvencem, amikor megfenyegetnek..
Tavaly nyáron nagydarab munkás csávó: "majd megvárom este míg bezársz aztán jól megverünk, elvágjuk a torkodat, bekaphatod a faszomat te down kóros kurva"
Tegnapi nap folyamán (2023.04.12) 3 félhajléktalan csávó bejön, abból az egyik full részeg. Az utóbbi ütögeti a hűtőt, baszdmegol mert nem képes kinyitni, kurva anyázik ránk mert miért ilyen erősre állítottuk a rugót (holott semmi közünk nincs hozzá) elgurult nekem is a gyógyszerem, de megkértem normálisan, hogy ezt a fajta stílust odakint rendezze le magában. Majd belém állt, hogy "mert akkor mi lesz baszd meg? Nem szolgálsz ki mert káromkodok?" válaszoltam neki: "kiszolgállak, csak megkértelek, hogy normálisan viselkedj" jött is rá az értelmes válasz: "hát nem fogok úgy, hogy baszd meg" lerakta a sörét majd megkérdeztem az ő nyelvén, hogy "adhatok neked más valamit baszd meg?" társa mondta hogy kérnek két keserűt, miközben a harmadik csititgatta a részeg barátját, hogy nyugodjon meg mert nem lesz jobb a helyzete, és pont emiatt tiltották ki Veszprém egyik boltjából mert hülyén viselkedett. Vele is letolt egy ismétlést.
Fizettek, oda adtam neki a visszajárót, meg is köszöntem, ketten rendesen kifelé menet elköszöntek majd a harmadik részeg faszkalap benyögött egy olyant, hogy: "dögölj meg a kurva anyádba" röhögött a másik két csávó, válaszoltam neki, hogy "köszi te is" majd bebaszta az ajtót...
The Sun
>A brit internetes lap a Moszkovszkij Komszomolec című orosz újság tudósítása alapján azt írta, hogy gombamérgezésben meghalt a 77 éves Vitalij Melnyikov professzor az egyik legismertebb orosz űrkutató.
A nagy nemzetközi elismerésnek örvendő tudós nem sokkal azután evett mérges gombát, hogy kudarcot vallott az oroszok legújabb Hold expedíciója. A Luna-25 elnevezésű űrszondának a tervek…
Annyira gáz, nem is rám nézve, inkább rád hogy én őszintén eléd álltam, a lapjaim ki terítettem és te, sok jelet küldve flörtölve vissza dobtál mondván: nem keresel senkit most. És miket hallok vissza? Ilyen csaj kell olyat fűzök. Ne haragudj de akkor mégis mivan? Ki az idegesítő ha nem a te személyed? De mégis tudsz méregetni és oda jönni és szemezni velem.
Ilyen világban élünk. Az őszinteség és a gerincesseg nem divat.
Gratulálok seggfejek!
(tisztelet a kivételnek és akik kivételek, na azokat nem tisztelik, szép)
Nem vagyok mérges, mert nem akarsz engem. Azért vagyok mérges, mert úgy viselkedtél, mint aki akar. Ezzel elérted, hogy iszonyatosan beléd szeressek. Aztán elhagytál, mintha semmit sem jelentettem volna. És ez az… ami ténylegesen összetörte a szívemet
Thank you for the tag @walls-actul-ly!
RULES: post the names of all the files in your WIP folder, regardless of how non-descriptive or ridiculous. Let people send you an ask with the title that most intrigues them and then post a little snippet or tell them something about it! and then tag as many people as you have WIPs.
----
1. Attention to all troopers
2. BASSZÁTOK MEG BÁDOGEMBEREK
3. Buir
4. carameldansen
5. crosshair annyira mérges lesz ha meghal
6. deadmen don't eat
7. iliketrains
8. is it mad to pray for better hallucinations
9. kjkjkjkjkjk
10. merKasen
11. miafaszomazashibari
12. New canvas
13. rwerwerwerwerwerwer
14. When I peek into my scope I see this guy
15. Zetsubou
16. zuzuzuzu
----
Not all my wips but most... actually had to collect them in one folder because I like to organize things in folders... but not naming them properly apparently. It can be fanfic, it can be art, be brave and choose! :D
Also, for fanfics, an english title doesn't indicate english text within, but I guess this will be a good exercise for me to attempt to translate them and share more of my written stuff. :))))) So some titles are in hungarian, if someone wants to translate them before asking.
Now I can't tag as many people as my wips...
but NPT: @ithillia @riinoaheartilly @nooneherebutusghosts @hurryupmerlin @marymunchkiin @battlekilt @commanderfoxdeservesbetter
Hogy milyen érzés majdnem négy év után csókolózni? Mint a viccben:
milyen volt? Jó. És bővebben? Bővebben? Nem jó. :T Vagyis fizikailag kicsit jó érzés, persze, de közben fejben nem tudok elvonatkoztatni, hogy ez mégis milyen... kínos és undorító is... Most ennyire elfelejtettem volna, ennyire béna lennék és/vagy ő is az? Hogy bírják ezt mások? Vagy hogy bírtam ezt én még annak idején? Sokkal kívánósabbnak és/vagy szerelmesebbnek kéne lenni?
Csak tudnám, mi a faszért kérte el a számomat, ha utána úgyis ghostolt. Mondjuk én is éreztem, hogy ez nem az igazi, aláírom, de ha ő is, akkor mégis miért kellett ez? Ez valami elbaszott power play?
De legalább nem vagyok szomorú, inkább csak mérges, másrészt meg az kicsit aggaszt, hogy azt hittem, izgatottabb leszek, hogy valaki felszed ennyi idő után. Mert nem arról van szó, hogy ne tetszene a srác. Csak valahogy már annyira... kiégtem, hogy csak mérsékelten örültem az egésznek. Hurrá, végre kipipálhatom a listámon, hogy volt egy próbálkozás.
És akkor mégis miért adtam volna esélyt neki? Mert volt egy olyan benyomásom, hogy csak túl gyors volt ez az egész. Teljesen elszoktam attól, hogy hozzám érnek így, és újra kell tanulni. (Egyébként nem-erotikus módon sem szeretem, ha hozzám érnek, kivéve a Kiválasztottakat(TM).) Persze, neki meg nem volt türelme ehhez. Nem baj, az ölelés azért jólesett, meg az önbizalmamat kicsit megdobta. Lehet, hogy csak ennyire volt szükségünk épp egymásra. Na mindegy.
Nem volt határozott véleményem. Néha azt gondoltam, senkinek sincs igaza, “kétezer éve itt/kétezer évig itt”, mint homousion és homoiusion. Néha azt gondoltam, közelebb vagyok a palesztínokhoz, mert tényleg ők voltak ott nemrég, nem Izrael, és mert amellett vagyok, aki lent van.
De most nézegetem ezeket a képeket. Viszik a nagymamát. Túsznak.
Azt írja az újság, ez háború. De akik viszik a nagymamát túsznak, meg lelövik a partizókat, azok nem háborúznak. Nem azért, mert mérges vagyok, hanem definíció szerint.
Onnan indítom, hogy pár hónapja az udvaron kint felejtett hosszabbító kábelemet valami szétrágcsálta. Mit valami, hát tuti, hogy egy nyest.
Mérges lettem.
Múlt héten kaptam kölcsön egy rókacsapdát. A tulaj mondta, hogy tegyek bele húst, arra majd megjön a kisjószág. Minek bele hús, ha a 3*1,5-es kábel jobban vonzza? Így aztán a maradék kábelekből tettem a csapdába, oszt jónapot.
Ma hajnalban körülbelül 2 órától konstans kutyaugatást hallgattunk. A mienk volt a leghangosabb, gondoltam, megint sünt talál, azt ugatja.
És akkor reggel, munkába indulás előtt rákukkantottam a csapdára:
Hát helló, mi?! Még mindig finom az a kábel?
Aztán jött a vadász, feldobta a csapdát a platóra (az áldozati kábelemmel együtt) és elvitte a kisjószágot egy távoli erdőbe, hogy ezentúl ott boldogítsa a lakókat.