#másfél év

[sronti]

Nem tudom, hogy érdemes-e erről írni, de hátha egy kicsit segít összeszedni a gondolataimat erről.

Mindig mindent összezavar, ha valaki meghal. Nem lehet vele mit kezdeni, valójában semmilyen narratívába nem illik bele, és mindennek az értékét megkérdőjelezi.

Egy kollégánk halt meg. Egyik napról a másikra, nem jött dolgozni, egyedül élt. A HR küldött mentőt, akik megtalálták a holttestet. Nem tudjuk mi történt, de talán már egy hete halott volt, mert akkortól nem válaszolt a üzenetekre.

Egyike volt a kevés embernek, aki mellett sokszor kifejezetten tájékozatlannak éreztem magam. Nem volt bizalmas kapcsolatunk, csak irodai, felületes beszélgetéseink voltak, de mivel sok közös érdeklődési területünk volt, ezért tudtam róla dolgokat.

Egy ismerős halála mindenképp megvisel, de ez különösen érzékenyen érintett. P magának való ember volt, senkitől nem akart semmit, mindig korán lelépett, mert "ment a vonata", de igazából szerintem csak nem találta a helyét szociális helyzetekben.

Állami gondozottként nőtt fel, a vér szerinti családja traveller (~vándorcigány) volt, szerzetesek nevelték, ő is be akart lépni a rendbe, de aztán tanúskodott az egyik ellen egy pedofília ügyben és így kiutálták. Így csak világi testvér vagy mi lett.

Mióta dolgozni kezdett, végig kiszolgáltatott emberek érdekében dolgozott, sok területen, végzettségéhez és tudásához képest alacsony fizetésért és alacsony presztízsű állásokban, panasz nélkül, nagyon magas színvonalon. Olyan 45-50 év körül lehetett.

Nálunk másfél éve volt, az első hét óta, minden héten kétszer behozott egy tortát, vagy süteményt, mert szeretett sütni, de nem szeretett édességet enni. Mellékesen megjegyezte nemrég, hogy amikor Párizsban lakott, akkor elvégzett egy cukrásztanfolyamot, onnan az érdeklődés. Tele volt ilyen meglepetésekkel. Születésnapjainkra lehetett tőle rendelni, egyszer csinált csak úgy dobostortát, mert magyar édességekről beszélgettünk előző héten. Minden sokkal jobb volt az irodában, hogy csak úgy mindig volt süti.

Végre februárban kiderítettük, hogy szereti a sajtot, és így így volt mire összedobnunk neki: a helyi francia hipsterboltból vettem sajtokat, különösebb formaságok nélkül adtuk oda, mert nem akartuk, hogy kínos legyen neki. Szerintem örült.

Aztán három hét múlva meghalt. Egy hétbe telt, míg valakinek feltűnt a hiánya, az is a munkahelye volt.

[hunblarity]

Véget ért a szavazatok újraszámlálása

Több mint tizenötezer magyar blog fél terrabájtnyi shitposztingjának tételes átvizsgálása után bizton állíthatom, hogy 71.329 rebloggal továbbra is @pajjorimre a legreblogoltabb magyar blog!

Na jó, de ki lehet az a titokzatos második helyezett aki 71.079 rebloggal majdnem megelőzte pajjorimrét, tette mindezt úgy hogy 2019 óta nem posztol és tavaly év elején még csak 90. helyen állt 10.000 rebloggal a reblogranglétrán? Hajtás után kiderül!

A második helyezett nem más, mint @szintelenkek-eg olyan nagysikerű posztokkal mint az alábbi háromezer nótos:

Vagy ez:

Vagy igazából majdnem mindegyik posztján többszáz nót van, szóval ez van! Mindezt úgy, hogy 2019 óta nem posztol, bár van egy @szintelenkek-jeg blog ami nagyon hasonló, bár korántsem olyan sikeres.

Ha a trendeket követjük biztosra állítom, hogy jövőre már a színtelenkék-ég lesz a nyertes, másfél év alatt 60.000 reblogot összeszedni akkor sem könnyű, ha az összes követőd bot tinitumbli, és hát jól jelzi hogy ha az ember sikerre vágyik csak le kell menni vidékre tinibe!

No de ha már itt vagyunk lássuk a top 100-at:

pajjorimre: 71329

szintelenkek-eg: 71079

boldog-vagyok-el-ne-hidd: 63843

deadheadingcrew: 58311

a-kaosz-istene: 54340

stickalittle: 44055

praesensperfectum: 38386

szopiszuri: 37758

tallianmiklos: 36697

next-time-imma-stay-asleep: 36470

idezetek-minden-mennyisegben: 36353

treszi: 35616

inspiralo-gondolatok: 34737

takemetochurch13: 32830

a-multad-ami-furcsasagbol-all: 32536

e52711: 32174

valogataskazi: 32039

egy-nosteny-kaktusz: 31523

ko1azer0: 31424

viteez: 30962

algebraicvarietyshow: 30914

sztupy: 30331

hochfunf: 29660

ejnye: 29570

akurvaanyadatbuttersofficial: 29185

apology4pathology: 29059

ugye-soha-nem-szerettel: 28859

istenallatkertje: 27196

odmnd: 26949

deadmanride: 26201

tininek-lenni-szivas: 26164

keves-vagyok-mindig: 26123

szeretek-rohogni: 25325

nandras: 25163

tryagain: 24618

egyszavak: 24617

sztivan: 24343

berciktya: 22766

annacsii: 22576

sronti: 22530

szukits-magda: 22422

kozimacanto: 22030

mcwolfy: 21943

fuckin-feelings: 21819

vampirpillango: 21614

pajorimre: 21230

jstgrl: 21186

azigazanigazimzperx: 21185

ultra-ertektelenmindenkiszamara: 21035

csotany: 20674

kgyst: 20273

otthonzulles: 20121

ezcsakletudozottboldogsag: 20030

kafferbivaly: 19850

silenceintherooom: 19826

standardhiba: 19475

sotetsegben-a-visszhang: 19378

muszeresz: 19335

depressionisnotagame: 19195

sutiverzum: 18935

themarsa: 18731

cicanaci: 18577

zeroz2ro: 18477

paeoniaalba: 18288

egy-srac-elete: 18168

dead-is-not-punk: 18140

haeztlatodmegertesz: 18012

nem-fogadott-hivas: 17784

csehszlovakkem: 17773

bereczkytamas: 17589

lassukmiboolelunk: 17537

rpszt: 17314

orulunkvincent: 17242

millenovecentoottanta: 17180

fovarosiblog: 17162

verzekcsendbenelek: 17096

flegmapocok: 16966

drszoszie: 16928

vaneletem99: 16820

girlkoris: 16705

haeztlatodmegertesz2: 16626

couleurlocale: 16591

pappito: 16485

papageorgeisback: 16337

dulimano: 16253

kisj: 16040

pandap0p0: 15959

habkeinb0ck: 15672

golyotbaszokafejedbe: 15600

mindenfoglaltmar: 15362

wonderlandverona-world: 15052

megyematricashazmester: 14939

malachiefconstant: 14912

lobeltunkvan: 14800

fckngpsychpthprncess: 14591

jeges: 14424

hianyozni-vagy-hianyolni: 14416

zeroz3ro: 14395

dukeofedinburgh: 14344

sunyisarkirokakepu: 14309

Ez csak az elsődleges adatsor, bővebb elemzés majd ha az egészet betöltöm valami használható rendszerbe, de amennyi szart posztoltok az legalább 2 hét lesz még!

[bugajakab]

Merevedési probléma

Erről a témáról aztán szinte senkivel sem tudok beszélni az egyik legnagyobb férfi tabutéma.

45 évhez közel engem is elért, eddigi kapcsolataimban ezt megoldottam mint utóbb kiderült erőből de ez az erő mára elfogyott, mondjuk ehhez kellett egy elég zűrös elmúlt négy évnyi magánélet és egy olyan mostani partner aki szinte mindent megtett hogy ez kialakuljon én meg abszolult partner voltam ebben.

 Az első randin elmondta hogy ő az elmúlt másfél évben talált magára szexuálisan jobbnál jobb partnerei voltak jobbnál jobb szexuális élményekkel. Ugye azok a magunkkal szemben támasztott elvárások szinte lebénítottak az első együttlétünkkor de ezt akkor még rá lehetett fogni az alkoholra. Viszont utána ha volt is kezdetben erekció az aktus közben megszűnt de valahogy csak sikerült a végére érni, míg egyszer egyik reggel egyáltalán semmi altesti reakció pedig volt ingerlés, teljes csőd ekkor jött a megjegyzés hogy lehet hogy le kellene cserélni engem egy fiatalabbra. Mint férfi itt teljesen összeomlottam hihetetlenül a szívemre vettem, napokig teljes letargia az okok keresése. Valami gyors megoldás kellett hát rendeltem a netről potencianövelőt. Nagy reményekkel bedobtam egy felet, a kezdeti hatás mindenhol vérbőség, szinte éreztem hogy zakatol a fejemben a vér de a hatás odalenn sem maradt el viszont a szex valahogy nem volt jó. Ez igy ment pár hétig aztán már a potencianövelővel is egyre bizonytalanabb lett az erekció és ekkor jött a következő felütés, megkérdezte hogy mit szólnék ha nyitott lenne a kapcsolatunk mert neki ez a szex nem kielégítő neki ettől többre jobbra van szüksége amit egy előző 30 év körüli partnerétől megkapna. Itt jött a következő összeomlás ekkor már jött a depresszió és a szakítás. Itt éreztem hogy ebből egyedül nem fogok kimászni.Hetekig szinte semmi életjel nem jött lentről se reggeli erekció, se magamnak ingerlésre semmi.

Kezdtem vérvétel,urológus,hormonszintmérés,ultrahang minden a legnagyobb rendben találtak. Az urológus mondta hogy a vérképem hormonszintem mint egy 25 évesé túl jó értékek hogy ilyen problémám legyen. Ő nagyon mást nem tudott csinálni mint receptre felírt potencianövelőt. Mivel rendszeresen sportolok súlyfelesleg sincs. Szóval a testi okokat kizártuk.

Ezután kezdtem el keresni szexuálpszichológust, mivel a város ahol élek itt nincs ilyen igy olyanok jöhettek szóba akikkel online lehet konzultálni. Érdekes hogy a szexuálpszichológusok nagy százalékban nők akikről eleinte azt gondoltam hogy ezekre a problémákra teljesen máshogy látnak rá mint a férfi kollégáik. Nagy gonddal kiválasztottam két férfi szakembert mivel telefon szám nem volt csak email cím igy emailben kértem időpontot semmi válasz nem jött aztán írtam még kettőnek onnan sem jött semmi válasz aztán akik szóba jöhettek írtam mindnek ebből kettő válaszolt hogy nincs időpontja végül sikerült időpontot egyeztetni egy tündéri kedves közvetlen szexológus nővel. Az első feltáró beszélgetés nagyon jól sikerült, szorongásos erekciós problémával küzdök. Ezt a szorongást próbáljuk feloldani a jövőben különböző módszerekkel. Már az első beszélgetés után éreztem hogy mintha valamennyit leraktam volna a lelki teherből. Visszatértek a reggeli merevedések és kezdek benne hinni hogy egy megfelelő partner mellett újra az lehetek aki régen voltam.

Szóval kb itt tartok most hosszú még az út mire minden rendben lesz. Kedves férfitársaim ne féljetek segítséget kérni mert még mindig jobb felvállalni ezeket a rázós beszélgetéseket mint nulla önbecsüléssel élni.

[starmythelonesurvivor]

Tegnap este átugrott H., pedig már lefeküdni készültem, sürgős lelki válságot megbeszélni. Belenézett a párja telefonjába! Kitől akarna az ember párkapcsolati tanácsokat kérni, ha nem tőlem, másfél év pocsék párkapcsolat, meg előtte sok sok egyéb vakvágánnyal a hátam mögött én aztán igazán kompetens vagyok. Amúgy így utólag is egyetértek magammal, értelmes, meg építő gondolatokat mondtam, elmagyaráztam szerintem miért rossz ez és ez a személyiségében, és mi miatt kéne magába nézni stb stb. Mikor megmutatta mit fog adni a szülenapjára, viszont kiestem a bölcs párterapeuta szerepéből. A közös képüket belegravírozva egy üveg hasábba. Hát ott kaptam röhögő görcsöt, dehát nem nekem kell megfelelnie, ez a része egyéni. Ha én ilyet adnék, biztos túl is tolnám, közös képes hógömbel, bögrével, párnával. Ha már giccs, fuldokoljon benne az ember. És ha nem látnám kinn az ágya mellett, orbitális hisztit csapnék, zengene a fél világ. Nem is szeretsz, blaahdkdjckdncn!!! Mikor anno az exem megkérte a kezem, az is nagyon giccses volt, akkor is feszengtem volna, ha szeretettem volna. Kis füzetecske “személyre szabott” grafikákkal (a snap chat avatar személyesebb) arról, mit szeret bennem(szép vagyok, és szeretek vele menni, oda ahova ő akar, meg a szex is isteni velem, bár ugye, ha neki jó, akkor nekem is, az nem baj, hogy másfél év alatt egyszer sem volt tőle orgazmusom khhm) és a végén hozzámegyek-e, aztán a világ legbénább gyűrűi. Az anyagiak nem voltak akadály, és mégis olyanokat szerezett, amit sose viseltem volna szívesen. A szüleimnek, meg a nagyszüleimnek is olyan gyönyörű gyűrűik voltak! Amit tőle kaptam, még a zálozsnába sem lenne értelme beadni. De igazán nem ezért nem működött az a kapcsolat. Szeretnék szerelmes lenni, de másrészt meg egy darabig a jövőm építésére szeretnék koncentrálni, nincs kedvem ismerkedni. Nem merem összeszámolni, mennyit költök színházra, újra mozgok, visszatért a kreativitásom, vannak ötleteim, tegnap is azokat valósítottam meg, miközben főztem, takarítottam, meg foglalkoztam nagyanyámmal. Természetesen megint meghalni készül, de már vagy 15 éve. Rám hagyta a dédi reifját, azt tényleg nem tudom hova merném, vagy illene felvennem. Nem fogok én már hál istennek gálákra, meg boros partikra járni, olyan rosszul éreztem magam az összesen, minden egyes bájcsevely az életenergiáimat szívta el. Meg primitív, középkorú disznóviccek azok mentek, de azért legyen nagyon drága az a bor, hú de elegáns! A másfél évben teljesen leamortizálódtam szellemileg. Szó szerint semmiről nem tudtam vele beszélni, pedig megtanultam még kocsiul is, hogy ne legyen mindig csend. Kaja, pia, meg a hú de jó szex, és a minnél több pénz megkeresése, és látványos elköltése. Ennyi érdekelte, és ezt legalább őszintén hangoztatta is, amellett hogy mi milyen boldogok vagyunk.

[zeroz2ro]

"Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója teljesen komoly arccal bizonygatta perceken keresztül az ATV szerda esti műsorában, hogy Orbán Viktor ugyan támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ám a Fidesz elnökeként nem sikerült még meggyőznie erről a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőit." Orbán Viktor ugyan támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ám a Fidesz elnökeként nem sikerült még meggyőznie erről a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőit Orbán Viktor ugyan támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ám a Fidesz elnökeként nem sikerült még meggyőznie erről a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőit Orbán Viktor ugyan támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ám a Fidesz elnökeként nem sikerült még meggyőznie erről a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőit Orbán Viktor ugyan támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ám a Fidesz elnökeként nem sikerült még meggyőznie erről a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőit xDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD Parádés, ennél szórakoztatóbb műsor most nem megy sehol! Én ezt úgy tudom elképzelni, hogy Orbán Viktor megüzeni, hogy meg kell szavazni Svédország NATO-tagságát, de olyan nagyon kemény, önnálló személyiségek, mint Hende Csaba, Selmeczi Gabi, Zsigó Róbert, Czunyiné, Hoppál Péter, Jakab István, Koncz Zsófi, Mátrai Márta, Nyitrai Zsolt, Vitályos Eszter, Nacsa Lőrinc, Holik istván, Juhász Hajnalka, Süli János felállnak, belenéznek Orbán Viktor szemébe és azt mondják hogy NEEEM.

[nemhiszlekelvilag]

~5 óra múlva megyek középfokú angol vizsgázni, az utolsó két napból egyet sikerült rászánni, a könyvtári szótárból kihullott ez, mint valami ócska topjoy kupakbölcsesség

de akárhogyan is forgatom, igaznak nem tűnik, napról napra vonszolom magam 36 éve, folyamatosan azzal az érzettel, hogy le vagyok maradva és hát ez is, hogy a kodolányi társalKODÓ büfészakos gecivizsgájának futok neki másfél évnyi angol tanfolyam után 0 tudással, csak alátámasztja mindezt

pedig jól jönne a közszférás pluszpénz a nyelvespapírra, hogy kényelmesen fizessem ki valami lerúgott opel havi törlesztőjét szihijácira, csak ugye mi a garancia arra, hogy az bármit is segítene, szóval motiváció, az nincs

azt én nemtudom, hogy milyen

meg persze a tanult tehetetlenségem és öngyűlöletem miatt egy perc is elég olyan szitucáiót kialakítani, ahol újra csalódást okozhatok magamnak, hátmég 36 év

lolgeci, nemjau ez így, pusztúnékmánn

#élylet #szerencsém az mondjuk szokott lenni #meglátjuk most elég lesz-e #nem lesz

[your-blood-is-my-drug]

Utolsó

Rá kellett jönnöm, hogy amikor szakítottunk nem attól féltem, hogy elveszítem őt. Az már régen megtörtént addigra. Magamat féltettem, hogy nem fogom tudni ki vagyok nélküle, hiszen annyi rossz történt, és sok rossz szokást vettem át az együtt elszenvedett másfél év alatt. Nem. A lehető legkedvesebb dolog amit ennyi idő alatt tett velem az, hogy elhagyott.

#szerelem #sajat #szerelmi élet #r #saját gondolat #szenvedés #bántalmazás #toxikus kapcsolat #túllépés

[megtudommagyarazni]

...haverom kérdezi

Három opcióról lenne szó. Mindhárom oda-vissza át lett gondolva, számolva, másfél éve rajta vagyok van a haverom. 65 éves, nem bír, nem akar otthon ülni. A mutatványra lesz kb havi 1000-1200€, plusz a kezdő összeg, amiből a tárgyi kellékek kijönnek. Szerintem nagyjából minden számba lett véve, de roppant mód csodálkoznék, ha a tumbli nem világítana rá valami olyasmire, amire nem gondoltam. Barátom, csajom, jó ismerősöm, kutyám, macskám, hörcsögöm, aranyhalam nincs, 20 éve elváltam. Rég egyedül élem az életem, és rendben van így. Mármint érted, nem én, mondom, a haverom!

-A Lemennék végre hosszú távra Gran Canariára, mármint nem én, a haverom. Tavaly 400€ körül még lehetett bérelni kis lakást Las Palmasban, ott helyben jobb ajánlat is van. Persze olcsóbban is lehet, de azért ne kelljen a vegueta fölötti hegyen élni egy 20 emeletesben. Havi 3-400-ból nagyon alap szinten meg lehet élni (olcsóság van). Lakásvásárlás is lehetséges. Akár munka is, miért ne, minap jött szembe: buszvezető egy iskolához, diákszállítás, 1800/hó + lakás! Erről (is) készül egy útikalauz stopposoknak, majd felrakom. pros: nem kell magyarázni, ott lenne a szeretett városom és az óceán. cons: nem lenne egy magas élet, évente 2-3-szor haza kéne repülni, gyógyszerek, kontroll stb.

-B alig több, mint 2 miláért egy jól felszerelt 30 lábnál nagyobb vitorlást lehet venni a Balatonon, bútorozott, kényelmes, konyha-wc, napelemről működő hűtő, komplett felszerelés. pros: imádok vitorlázni, megvannak hozzá a papírjaim is. Szeret(t)em a Balcsit. Tök nyugi lenne cons: évi 8 hónap vízen, ezt még nem próbáltam. Nyilván sokat hajóznék, de 3/4 év egyedül talán sok lenne (bár ezt szoktam meg, 40 év kamionon nem a társas kéjhömpölyről szólt). Ahol kikötnék, csak a ner-rel találkoznék. Az arcpirító kikötői díjakra (ner, a kurva anyád) a hajó értékének felét-háromnegyedét kifizetném évente.

-C Talán a leginkább költséghatékony: 1-1,4mill körül lehet használt, de működő egyterűt kapni, VW Sharan, Ford Galaxy, esetleg kis szerencsével kisbusz, amiből a hátulját kidobnám, 200x80 cm matracot bele. Persze kicsit megpimpelve a belsőt, függöny, polc, szőnyeg, biszbaszasztalka stb. És irány Toszkana, Provansz, Andalúzia stb. Pl Béziers, 2,5 nap, 200-250eur benzin, mindenhol vágom az ingyenes utakat, az olasz SS, SP (Strada Statale meg Provinciale), francia RN meg RD (Route Nationale meg Départementale), osztrák Bundesstrasse, spanyol Autovias. 2-3-4 hónap lent, ahogy épp kedvem tartja, aztán haza, ügyeket intézni, ha kell. pros: egész éves. Bármikor meglátogathatom lányom családját, 3 pöpec unokámat Belgiumban, ők nem jönnek Neriába, érthető. Nagy szabadság, nyugi. Jó kaják, olcsóbban. cons: az is lenne, egy öreg kocsival hosszú utakon ne lenne?

_______________________________________________

Nos, ezek a tervek maradtak, kristályosodtak ki kb. egy év alatt, az idei év sajna beszart egy érsebészeti malőr miatt, pedig áprilisra már néztem a szigetet. Ne irigyeljen senki, 50 évet melóztam, az egész amúgy nagyon szoros volna költségvetésileg, tulajdonképp szinte nyomorgás, de szabadon, szebb környezetben. A nyugdíjam nagyobbik része sajna forintban jön, ha kuszaszem vagy orbán egyet trükközik, az euró ugrik egyet 400-420-450-re, aztán szívás az egész. Gondolom, jön számos trollkodó, utálkozó, genyázó komment, nem baj. Egyet lelövök most, az nem játszik: "B. B, BBB, BBB BÉ BÉ BÉ!" Na ok. Kíváncsian várom az okos hozzászólásokat, véleményeket. De a lényeg az, hogy nem fogok otthon ülni, és nézni bambán, ahogy a B oldal vége felé ugrál a tű, az hétszentség! Mármint nem én, a haverom, érted!

(ami nincs)

[katacha]

Nagyon jó ötletnek tűnt másfél év terepfutás kihagyás után 16 km-t versenyezni.

Mi volt szar: eső, sár, túlöltözés, bokaficam 2 km-nél, emelkedő, lejtő.

Mi volt jó: menzás tea a verseny után.

[szkennelttucsok]

Szóval hibakód alapján csak akksi baja van a Chryslernek. Miután sikerült beindítani és másfél percig 2000-es fordulaton járattam, pöccre indult. Ráadásul a két és fél éve világító check engine is kialudt. Az mondjuk eddigi is csak azért égett, mert a Mopar lambdaszonda sem volt elég jó neki. Egyébként a legolcsóbb fos akksit fogom megvenni, mert a legutóbbi JP-s 5 évet bírt, az autósboltban agyonhájpolt, meg bő egy év alatt kifingott. Mindenesetre ha tényleg csak ennyi a baja, az nagy segítség a magyar családoknak...

[nyeznajka]

Gyomorproblémák helyzetjelentés:

December közepén nézték meg újfent, hogy mi van odabent, a doki valami olyasmit mondott, hogy kitenyésztik a baktériumot, hogy valami spéci antibiotikumot kaphassak, ha már a normál cucc nem működött. Asszem.

Viszont az érdekes csavar az egészben, hogy gyakorlatilag november vége óta, tehát jó két héttel a vizsgálat előtt (ami amúgy sem gyógyít, csak vizsgál) kezdtek eltűnni a nyelőcsőgörcsök. És most mintha már egyáltalán nem is lenne, tök nem emlékszem, mikor fájt utoljára (vagy csak ennyi idő után már fel sem tűnik? azt talán mégsem). Holott konkrét beavatkozás nem is történt. Lehet, hogy erőt vett a szervezetem magán, és így másfél év után úgy döntött, hogy megoldja belsőleg? Amúgy tök furcsa, hogy tavaly ugyanekkor voltam tünetmentes, de persze akkor egy rendes antibiotikum kúra után. Lehet, hogy egyszerűen télen elmúlik magától a dolog? Mert tavaly úgy tűnt, hogy az antibiotikum hatott, és azért múlt el, de februárban szépen visszatértek, és ráadásul csúnyábban a fájdalmak. Lehet olyan, hogy egy gyomorban tenyésző helicobaktérium tevékenysége évszakfüggő?

[dedibelyegei]

Előre is szorrika, de ez egy hosszabb poszt lesz mivel személyes élményem és érintettségem kapcsolódik a bélyeg tartalmához. Lesznek a végén képek is!

Szóval ez egy 1995-ös svéd bélyeg, mely egy kéttagú sorozat tagja ami Tycho Brahének állít emléket. Ki is volt ő? Egy dán csillagász, korának egyik legjelentősebbje Európában. Hogyhogy mégis egy svéd bélyegsorozat állít emléket neki? Minden kiderül majd! Előbb azonban nézzük kicsit magát a bélyeget. A négyzet alakú bélyeg a svéd bélyegekre jellemzően, nem minden oldalán perforált, csak a két szélén. A bélyeg a Brahe által épített híres hat méter átmérőjú kvadráns egyikét ábrázolja, melyekről később még lesz szó. Van ám egy párja is, ami zöld, öt koronás, és egész Urani(en)borg sematikus rajzát ábrázolja, nyugi arról is lesz szó, de most még 'szeretnék misztikus maradni.'

Mindkét bélyegből 5,5-5,5 millió készült, de az enyém, a 6 koronás kicsit értékesebb, 2-300 forintért mennek, a postatiszták 500-600ért inkább. Zöld társa már 100 forinttól beszerezhető.

No nézzük akkor az öreg Tychót! Ahogy az elején írtam Dániában született, 1546-ban, egy nemesi családba, így hát lényegében mindig megtehette amit csak akart, jómódúságuk végett. Először jogásznak íratkozott be a koppenhágai egyetemre (14 évesen!), de egy részleges napfogyatkozás hamar a csillagászat felé fordította. Másfél évig ezt tanulja, majd Lipcsébe távozik ahol a jogot folytatja, de közben minden pénzét és idejét csillagászati eszközökre és írásokra költi, és éjszaka gondosan megfigyel.

Eleinte horoszkópokban utazik, megjósolja I.Szulejmán halálát, a probléma, hogy ekkor a szultán már hetek óta halott, amit egyébként Tycho nem tudott. Ennek ellenére egyik kedves unokatestvére nem rest rommá oltani, és nyilvánosan gúnyolni ezért minden adandó alkalommal, melyet Tycho nem tűr soká, és rokonát párbajra hívja, olyan igazira! Parsberg (a kuzin), az összecsapás során, jelentős darabot vág le hősünk orrából. A szégyen palástolására, hátralevő életében műorrot visel, melyet ezüst, arany és réz különleges ötvözetéből alkotnak meg, és teljesen élethű hatást kelt.

Német egyetemeken tanulja ki teljesen a csillagászatot végül, és Augsburgban is állítja fel első óriási hatméteres műszerét (HIHI), egy kvadránst. 1570-ben aztán visszatér Dániába édesapja betegsége miatt, az év végén pedig a helsinborgi várból kezdi meg észleléseit (ez ma már Svédország, nem keverendő az Øresund szemközti oldalán fekvő Helsingørrel, melynek várában a Hamlet játszódik). 1572-ben innen figyel meg egy fellángoló szupernovát, melyről publikációt ír, ez teszi híressé és ismertté. Innen komolyan beindul a karrier, II. Frigyes dán király meghívja a Koppenhágai Egyetemre, mitöbb 1575-ben nekiajándékozza a Dánia és Svédország közt az Øresundon fekvő Hven (1658 óta svéd terület, Ven néven) szigetét. Itt építi fel a kor legmodernebb csillagvizsgálóit, Uraniborgot és Stjerneborgot. A távcsövek előtti csillagászat legpontosabb mérései innen származnak, többek közt a bélyegen látható óriási kvadránsokkal. Minden mérőeszközből négyet tartottak, és minden mérést párhuzamosan négy csillagász végzett (a négy égtájról), így a mérési hibákat a korábbiak töredékeire sikerült csökkenteni. Csak néhány kisebb-nagyobb felfedezése: másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát, felfedezta a Hold pályájának egyenetlenségeit, bebizonyította hogy az üstökösök nem légköri jelenségek.

Világképe átmeneti volt, ugyan elfogadta hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem tekintette bolygónak, hanem az univerzum stabil középpontjának, mivel nem tudta másképp magyarázni, hogy miért esik minden tárgy a Föld középpontja felé. 1588-ban nagy támogatója, Frigyes király halálra issza magát egy több napos buliban (tényleg!), utódja IV. Keresztély, fokozatosan csökkentette költségvetési támogatását. 1597-re anyagilag teljesen ellehetetlenül őmaga és a sziget is, ezért elfogadja II.Rudolf német-római császár meghívását, aki engedélyezte neki, hogy egy Prágától északkeletre fekvő kastélyban csillagvizsgálót rendezzen be. Az átalakítás és az eszközök odaszállítása Dániából azonban több évig húzódik, szóval nagy felfedezések itt már nem születnek, viszont itt fogadja asszisztensének magát Johannes Keplert, egyűttműködésük azonban nem zökkenőmentes, és nem is túl hosszú mivel Tycho meghal 1601-ben. Egy ilyen ember persze meghalni sem tud csak úgy simán: október 13-án megbetegedett, és tíz napig haldoklott és félrebeszélt, zavarodott állapotban volt. 24-én azonban hirtelen kitisztult az elméje, és minden kutatását, és adatát Keplerre ruházza, illetve megbízza futó munkái befejezésével. Így tehát utolsó napján megannyi nézeteltérésük ellenére Tycho elismerte, hogy az általa ismert legjobb matematikus maga Kepler volt, aki hagyatéka alapján alkotta meg a bolygómozgás három törvényét és lett világhírű csillagász. És hát azt a bajuszt tessék nézni:

És akkor most jön a kis personal addition: én jártam Ven szigetén, életem egyik legszebb helye volt ahol megfordultam. Ahogy fentebb írtam jó pár 100 éve már svéd terület, az Øresund közepén, 4,5 kilométerre a svéd, 8-ra a dán partoktól. Közigazgatásilag Landskrona városához tartozik, innen megy a komp is, kb. szűk félóra alatt teszi meg a 7 kilométert. A Brahe sztori után jó 60 évvel az első északi háború végén, a roskildei béke juttatta Svédországnak a földdarabot. 1716-ban a nagy északi háború részeként, a szigetet orosz csapatok szállták meg, akik lerombolták Brahe csillagvizsgálójának maradványait :(

A szigeten, mikor én jártam ott 2021-ben 356-an laktak, akik négy település közt, és néhány kisebb farmjellegű házcsoport között oszlanak meg. A legnagyobb falu Tuna, a sziget közepén, itt él az emberek kétharmada, ezenkívül a sziget eltérő odalain a partokon található Bäckvicken, ahol a kompállomás, így a szárazfölddel való kapcsolat található, Norreborg, és Kyrkbacken. A szigeten jár egy cuki zöld busz mint tömegközlekedés körben a települések közt a főbb utakon, a lakosoknak autóik is van egy pár, de nem minden út járható kocsival. A kompkikötővel szembeni domb tetején van egy GIGANTIKUS bringakölcsönző a látogatóknak, vannak tandemek, bringával a legjobb bejárni a szigetet, vagy ha van egy egész nap, akár gyalog is lehet. Gyönyörű a természet, van egy 13. századi templom ahol szoktak esküvőzni, és a tengerre néz, illetve persze van egy Tycho Brahe múzeum is. A két komp mely összeköti a szigetet a parttal az Uranienborg és Stjerneborg nevet viseli, de feljebb a Helsingborgot és Helsingørt összekötő kicsit nagyobb kompok egyikét is magáról Tycho Brahéről nevezték el. Last fun fact, a sziget szakóca alakú:

És akkor néhány saját kép meg videó:

Az egy nyúl bizony.

#bélyeg #stamp #sweden #svédország #sverige #1995 #6 sek #6 korona #tycho brahe #ven #hven #uranienborg #uraniborg #strerneborg #csillagász #csillagászat #astronomy

[dajkag]

Úgynevezett kvázi perszonál kontent. Elnézést. Hagyd is a picsába, tényleg.

Igazából nem is kéne ezt így public platformon megírnom, de ez a blog az elmúlt években sokkal inkább terápiás jellegű felületként funkcionált számomra mintsem bármi egyébként, úgyhogy szarok bele. Aki nem tetszik, azt úgyis lelkiismeret-furdalás nélkül blokkolom a picsába ¯\_(ツ)_/¯ Meg igazából már az sem érdekel, hogy az ismerőseim is olvassák. Egy ideig rejtőzködtem előlük, de aztán rájöttem: minek? Ez vagyok én, kész. Elbaszottul szép rendetlenség az életem. Szóval nem olyan rég értem vissza a legkétesebb városrészben található hotelembe. Ülök itt, hallgatom a kint ötpercenként elrobogó vonatot meg a szomszédban ötezres hangerőn turházó kínait és közben azon gondolkodom, hogy mennyire hihetetlenül gyorsan elment ez a másfél hónap. Gyakorlatilag most érkeztem. Ezalatt az idő alatt pedig egyetlen rossz napom sem volt. Még a legátlagosabb hétköznap is felért egy kibaszott csodával. Rettenetesen sok dolgot láttam, iszonyú sok mindent tapasztaltam, rengeteg mindent átéltem és legalább ennyi dolgot átértékeltem magamban. És hát ezalatt az idő alatt gyakorlatilag semmiféle negatív élmény nem ért. Tényleg. Semmi. Még amikor Tokióban elhagytam a jegyem a vonaton és pánikrohamot kaptam, akkor is egyetlen pillanat alatt megoldódott a helyzet (innen is köszönöm, elképesztően jó fej Állomásfőnök-san!). Annyi kedvességet kaptam itt, mint az elmúlt tíz év alatt talán összesen nem. Ha egyetlen olyan dolgot kellene mondanom, ami nem fog hiányozni Japánból, gyakorlatilag semmi sem jutna eszembe. Próbálkoztam, de tényleg semmi. És persze mondhatjátok azt, hogy hurrdurr, hát én elfogult vagyok, de ez nem igaz. Azért az induláskor bőven volt bennem félsz amiatt, hogy majd itt kiábrándulok kicsit az országról és az emberekről évek óta dédelgetett képből, pláne azok miatt az emberek miatt, akik a magatartásukkal kicsit ezt sugallták felém (mármint az otthoniak közül). De az a helyzet, hogy ők is megbaszhatják magukat. Minden pozitív érzés csak a sokszorosára erősödött. És habár még van itt két teljes napom, azt hiszem, a mait már nehéz lenne felülmúlni (nem lehetne). Ez ugyanis nemcsak a Japánban töltött legjobb napom volt, hanem úgy igazából egész eddigi életem egyik legszebb napja, amit innen is köszönök Yukonak. Yukoval szerdán vacsoráztam együtt először és ezt annyira élveztem, hogy még aznap este újból elhívtam és nagyon örültem, amikor igent mondott vasárnapra. Annak meg méginkább, hogy ma délelőtt megkérdezte, szeretném-e megnézni vele a cseresznyevirágokat az Okawa folyó menti parkban vacsora előtt. Megnéztük őket. Talán itt voltak a legszebbek.

Ezután teáztunk egyet, majd elmentünk az Osaka Tenmangu szentélybe és közösen imádkoztunk. Itt csak azért kértem ismét egy goshuint, hogy ez legyen az, ami lezárja a goshuinchomat. Asszem, ennél szebben nem lehetett volna. Végül egy kis étterembe mentünk, közel a Tenjimbashisuji 6-chome állomáshoz, aminek a környékén az első szállásom is volt. Egyértelműen itt ettem életem legjobb szusiját. És annyira kurvára otthon éreztem magam, bassza meg. A többi most nem fontos. Vagyis de, de nem itt, az csak nekem.

Viszont sajnos úgy néz ki, hogy Yukoval a héten már nem tudok találkozni. Azt nyilván mindenki sejti, milyenek egy hivatalban dolgozó japán hétköznapjai, és hát én teljesen megértem. Viszont konkrétan belehasad a szívem. Alig egy órája láttam utoljára és hiányzik. Szeretném hallani, ahogy azt mondja, hogy "mochi".

Szóval az utazásnak még nincs teljesen vége, de azt hiszem, a lezárás megvolt és az elkövetkező két napban én már egy kicsit csak kísértetként bolyongok majd Oszaka utcáin. Köszönöm mindenkinek a támogatást, a kedves szavakat és a rengeteg érdeklődést. Folytatni fogom ezen a vonalon (otthonról is) és habár a saját oldalamon futó BigInJapan blogra már nem tervezek túl sok új bejegyzést (azért még lesz, asszem), ettől függetlenül elkezdtem egy hosszabb, összefüggő szöveg megírását az élményekből, amit szeretnék majd rengeteg érdekes infóval és hivatkozással megtámogatni. Hogy ez elkészüljön, ahhoz szükségem lesz 1-2 hónapra (meg a végén egy jó lektorra is). Azt pedig nagyon remélem, hogy mihamarabb hosszabb időre is vissza tudok ide térni, mert egyrészt Tokió és Nara után (bután hangzik, tudom, de) visszatérni Oszakába kicsit olyan volt, mintha hazajöttem volna.

Meg hát úgy érzem, bőven lenne miért. Ha másért nem, hát egy kicsit ennél is jobban összetörni (lehet-e még?). Mert igazából ez egy gyönyörű karambol volt és gyakorlatilag fogalmam sincs, hogy most akkor hogyan tovább. Mégis elmondhatatlanul örülök annak, hogy 2018-ban végül nem ettem meg azt a kurva üveg nyugtatót. Na, puszi, hamarosan megyek haza csövesnek.

神は私たちを助けてください ⛩️🙏🏻

#gpoy #lehet kicsit sírtam de nem biztos amúgy

[ruddentropptabornok]

"Lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni” - gyorsan öregedő állítások. Lassan szumma 10 lesz az.

[zoeeozzoeeoz]

Kb 3 napja fut itt a tumblrelen a két idős nénin segítő posztom. Csodálkozom, hogy ennyire fel lett kapva, hisz véleményem szerint, semmi olyat nem tettem, ami különleges, vagy ritkaság, egyedi lenne. Még is reagálnék pár reakcióra:

1, Nem vagyok hős!

2, Ugyan olyan hétköznapi ember vagyok, mint Ti!

3. Azért írtam ki ide, mert Én ezt a blogomat arra használom, hogy kiventilálom magamból a dolgaimat. Ez nekem annyiban jó, hogy nem belül rágódóm dolgokon, segít az elengedésben. Nem vagyok lájk vadász. Szerintem a több mint 10 év alatt, mióta tumblizok, ez az első posztom, ami "elszállt". Kellemetlen is most ez számomra. Nem tudom kezelni az ekkora figyelmet.

4, A fiatalabbik néni, mikor elvitte a Mentő, abban reménykedett, hogy az anyukájával majd telón tartja a kapcsolatot, és majd így tudja őt utasítani arra, hogy menjen a hűtőhöz, és csináljon magának kaját/szendvicset, igyon, akármit csináljon, stb. Ezért nem szólt a Mentősőknek sem, hogy gond lesz. A kórházban meg Őt vizsgálták, kezelték, stb, és mikor másfél napja nem tudta utol érni anyukáját, akkor szólt is a dokijának/ápolóknak, akik első reakciónak azt tanácsolták neki, hogy próbáljon utolérni rokont/ismerőst/szomszédot/akárkit, de ez sem sikerült neki, és már intézőfélben is volt a kórház részéről a dolog, mikor én előkerültem.

5, A két néni jelenleg jól van :) A fiatalabbik, mivel saját maga miatt is jár házi orvoshoz, a kórház után meg kell is, így vele elindította a folyamatot, és rendez kijáró segítőt maguknak. Egyelőre Anyukája ápolásában fog neki segíteni, mert úgy érzi, még bírja a többit. Mindent intéz, bevásárlást, főzést,dokikat,gyógyszereket, orvoshoz járást stb. szóval Ő még tényleg jól van. Megígérte, szól ha kellek én is, de azért Én ezek után sűrűbben fogok rájuk nézni, és kérdezni is. Azóta már ezerszer megköszönték, amit értük tettem.

6, Fura hogy egy poszt miatt, kb 40-en bekövettettek, SZIASZTOK :)

[csacskamacskamocska]

„Minden azon múlik, hogy tudunk-e beszélgetni azokról a dolgokról, amikben nem értünk egyet.”

A "minden" kifejezés egy picit túlzó, de nagyon hatásos. Van benne igazság. Mert aházni meg bólogani, összemosolyogni és egyetérteni nagyon egyszerű és boldogító. Beszélni arról, amiben nem egyezünk, az ijesztő és nagyon nehéz. Az örök félelem, hogy az ember elveszti a másikat. Vagy ha nem egészében őt, de elveszti a másik megbecsülését, a kivételezettséget, a tökéletes összhang illúzióját. Uh, mennyire fontos, az érzés, hogy mi összeillünk, ugyanúgy gondolkodunk, ugyanolyan az értékrendünk, ugyanazon nevetünk és sírunk, ugyanazok a terveink. És meglepetten nézed azokat, akik kb semmiben sem hasonlítanak és mégis eléldegélenk már 30 éve együtt. A titok amúgy annyi, hogy nagyra értékelik a másik különbözőségét. Szeretem, hogy ilyen vagy, hogy tudod azokat amik nekem nehézségek, hogy folyamatosan kalapálod a bemerevedéseimet, hogy nem hagysz békén beposhadni, besavanyodni. Nem ellentétesek, csak nem egyformák. Képzeld el, hogy picsa szerelmes vagy valakibe, de érzed meg tudod is, hogy rohadtul nem hasonlítotok egymásra. Nem biztos, hogy belé vagy szerelmes és nem a lehetőségbe, hogy végre van valakid, nem vagy egyedül és van egy jövőképed (család, gyerek, évente görög nyaralás, kitaposott kényelmes élet). vagy végre valaki, látszólag éppen olyan bolond, mint te és egy másik bolondnak csak nem lehet kifogása az ellen, hogy nem vagy normális. (De. Lehet :( ) Szóval az ember picsa szerelmes, de szűk a cipő. Beszélgetni azokról amiben nem értünk egyet, nem azonos azzal, hogy veszekszünk. Van egy formája az ellentétekről beszélgetésnek, amikor elmondom, hogy mit gondolok, de magasról teszek rá, hogy te mit gondolsz rólam vagy a gondolataimról. TE nem érdekelsz, a veszteségtől nem félek, megérteni nem akarlak, csak felhasznállak arra, hogy kiterjesszem magam, dominanciát éljek meg vagy provokáljak másokat. pl a tumbli erre jó példa. Azt hiszed, hogy veled beszélgetnek, mert neked válaszolnak? (tudom, ez gonosz) Van, amikor szeretném, ha megértenél és igyekszem megérteni téged. Nem foglak kevésbé kedvelni vagy szeretni, ha egy rakás apróságban nem értünk egyet. Valami megfoghatatlan dolog hozzád ragaszt, azért vagyunk barátok. És megijedek, ha úgy érzem, hogy elveszíthetlek, de nincs kényszerem rá, hogy feladjam magam e miatt. (ez az egészséges kapcsolat) Szerelemben viszont a hasonlóságokra koncentrálunk, aztán ahogy múlik a szenvedély, megijedünk a különbözőségektől. és itt jön a kulcspont, hogy tudunk-e beszélgetni arról, amiben mások vagyunk, és a kezdeti szerelem tud-e valami tartós szerelemmé válni, amiben az ember némi csodálattal nézi a másikat. Hogy pont te és pont én? Azért ez különös, érdekes, izgalmas, hihetetlen! Ez az optimista forgatókönyv, mert a pesszimista szerint másfél év után egy nap ránézel a másikra és valahogy minden mindegy már.

ja igen. Nem a gyűlölet a szeretet ellentéte, hanem a közöny. Ezért is sokkal ijesztőbb a közöny, mint a harag és ezért mondják, hogy amíg düh van, addig a kapcsolat menthető. Az más kérdés, hogy van-e jövője is.

#ellentétek #beszélgetés #harag #kommunikáció #kapcsolatok #hasonlóság #04-08