#létezés

[velille]

idő-paradoxon

az idő sebeket gyógyít be.

az idő sebeket képez.

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #paradoxon #levegő #lélek #rövid #törés #titok #remény #kémia #ketten #kislány #könnyek #létezés #boldog #biztos pont #bizalom #csalás #csillagok #veszekedés #vágy #változás #művészet #gondolat #fulladás #félelem #fájdalom #depresszió #akarat

[imafraidmyself]

A fizikai fájdalom már szinte semmi a lelkihez képest

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #szomoru #szomor?s?g #gondolat #feladom #fajdalom #szerethetetlen #lelek #létezés #ez az élet

[cloud-breakingdreams]

Haza akarok menni - fut végig a gondolat az agyamon.

Nem mondom ki hangosan, hisz csak lehúrrogást kapnék. Nem tudom mit kellene tennem ahhoz, hogy nyugodtan haza tudjak menni.

- Kislányom, megnézed...? - szólal meg mellőlem Apa, bólintok holott a mondat második fele jóformán el se jutott az agyamig. Gondolkodás nélkül a kávéfőző felé hajolok és hajtom fel a tetejét, hogy bele tudjak nézni. Ugyanis általában mindig ezt kéri.

Kedvetlenül fordulok felé vissza, hogy közöljem vele, még van a kedvenc itókájából. Rám se nézve bólint, hogy tudomásul vette.

Én próbálkozom, annyira próbálkozom megfelelni, jó kedvűnek és kipihentnek lenni. De egyszerűen elfáradtam és lemerültem és sehol sem érzem magam otthon.

De ezt nem mondom ki hangosan. Sosem beszélgettünk itthon az érzésekről. Csak nagyon ritkán és azok valahogy kivételes alkalmak voltak. De ez most nem az. Csak egy szombat.

Üresnek és elveszettnek érzem magam, és haza akarok menni.

- Anya - fordulok felé - elmehetek itthonról? - kérdezem és próbálok rá mosolyogni.

- Persze. Mikorra jösz?

- Nem tudom. - csúnyán néz rám - Tízre?

- Jó, menjél.

Mintha menekülnék olyan gyorsan kapkodom össze a szükséges dolgaimat egy táskába, egy kis pénz, az irataim és a cigi töltős dobozom. Gyors cipő húzás és már az ajtón kívül is vagyok.

Az "otthonomat" elhagyva fut végig az agyamon a gondolat:

HAZA AKAROK MENNI.

De sajnos nem tudom, hogy hol van az otthonom.

Lexa - Félig megtörtént történet

#magyar tumblr #magyar tumblisok #magyar szöveg #saját történet #saját gondolat #otthon #gondolatok #szülők #érzelmek #létezés #2022

[girlwithtoomuchemotion]

Üdv egyetem, üdv egyedüllét.

#magyar tumblr #saját történet #saját érzés #üdv #egyetem #újra #ismét #egyedül #egyedul #létezés

[crazyblondesblog2]

Szeretni csak egyet, kötődni bárkihez tudok.

Te vagy az én drogom, mikor vissza tértél és újra éreztelek

olyan volt mint kint feküdni a csillagos ég alatt.

Érezlek és érzel engem, ez ilyen elbaszott örökkévaló.

Te vagy a bűnös paradicsom, és ez nélküled eszeveszett létezés napról napra.

Boldog vagyok, mert találkoztunk ebben az életben de nem érzem, hogy egész lennék.

Hiányzik a pezsgés az eszme, hogy tudom mellettem fekszel

Melletted tanultam meg élni a gyertya mind két végén, és veled éltem meg a földi mennyországot.

Szerettem, hogy szerethetlek és hiába a rossz esték részem vagy. Míg világ a világ.

Szeretni csak egyet, kötődni bárkihez tudok ebben az életben.

#magyar szöveg #magyar #szeretet #érzések #szerelem #saját #érzelem #saját szöveg #megbántott #nem voltam elég jó #múltam #gondolkodás #gondolat #létezni #létezés #kapcsolat #együtt #viszlát #visszatérés #életérzés #ilyen az élet #my love #legjobb érzés #sosem leszek elég jó #i'm sorry #beszéljünk #szerető #szeretem #szerelmes #örökké szeretni foglak

[csilingelofelhok]

Epres tortára teszed fel a sárga-fehér csíkos gyertyákat, bár nem számolod, úgysem számít mennyi. A csillagokat sem számolod meg, felesleges lenne, mire ideér a fényük, már rég megszűntek létezni.

Hiába látsz bármit, sosem tudhatod valóságos-e. Talán mire meglátod, hogy életed szerelme a szemközti járdán sétál, már rég pirosra váltott a lámpa és ő megszűnik létezni a számodra. Soha többet nem látod.

#csilingelő felhők #elmúlás #születésnap #gyertya #csillag #torta #szerelem #reménytelen szerelem #valóság #létezés #séta

[depimepi]

Rossz emberek nem léteznek. Mind csak emberek vagyunk, akik néha csinálnak rossz dolgokat. {…} Senki sem kizárólag rossz, mint ahogy senki sem kizárólag jó. Némelyeknek egyszerűen keményebben kell dolgozniuk rajta, hogy elnyomják magukban a rosszat.

/Collen Hoover - It ends with us/

#emberek #rossz dolgok #kemények #elnyomják #munka #létezés #gondolatok

[tokeletesen-kikevert-drog]

Mikor valami minden jó, akkor semmi sem.

Hiányzik valami... Valami megmagyázhatatlan, pedig a szar helyzetekbe csak a jóra vágyunk

#érzelmek #saját gondolat #érzések #miatta #szeretet #szerelem #miattad #te #élet #nem számít #nem tudom #nem tudok aludni #létezés #létezni

[vortexofmind]

Granger öröksége

Mindenkinek, aki meghal, hagynia kell maga után valamit, mondta a nagyapám. Gyereket vagy könyvet, festményt, házat vagy egy falat, amelyet felépített, egy pár cipőt, amit készített. Vagy egy kertet, amelyet beültetett. Valamit, amit a kezünk megérintett, hogy a lelkünknek legyen hova költöznie halálunk után, hogy ha az emberek egy fára vagy virágra néznek, amit mi ültettünk - minket lássanak benne. Egyre megy, mit csináltunk, csak az a lényeges, hogy ha valamihez hozzányúlunk, azt változtassuk meg úgy, hogy ránk emlékeztessen akkor is, ha már levettük róla a kezünket. A hozzányúlás módjában különbözik az igazi kertész attól, aki csak nyírja a füvet. A fűnyíró tevékenysége olyan, mintha soha nem is lett volna, a kertész egy életen át jelen van a munkájában. (...)

A nagyapám réges-régen halott, de ha maga most belenézne a koponyámba, agyam tekervényeiben megtalálná hüvelykujjának összes lenyomatát. Megérintett engem. Amint mondottam, szobrász volt. "Hogy gyűlölök egy Status Quo nevű rómait! - mondta nekem. - Lakasd jól a szemed csodával - mondta -, élj úgy, mintha tíz másodperc múlva holtan esnél össze. Nézz körül a világban. Sokkal fantasztikusabb, mint amit az álomgyárakban gyártanak. Ne kérj biztosítékot, ne kérj biztonságot; ilyen állat sohasem létezett. S ha létezne is: a lajhárok családjába tartozna, akik a fán függeszkedve átalusszák életüket. A pokolba velük! Rázd meg a fát, hogy a lajhár lezuhanjon!"

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (Agave, 2012, részlet)

#quote #idézet #irodalom #gondolatok #ray bradbury #alkotás #filozófia #létezés #nagyapám

[soulonefonix]

Rezgések a végtelen gobelinben

Az idők folyamának szüntelenül változó szövetén gondolataim halkan szőnek motívumokat, mint finom aranyfonal egy rég elfeledett gobelinbe. Megannyi titok tűnik fel és tűnik el a mélykék árnyalatokban, mint a tenger mélyén rejtőző kincsek, melyek csak a n

Az idők folyamának szüntelenül változó szövetén gondolataim halkan szőnek motívumokat, mint finom aranyfonal egy rég elfeledett gobelinbe. Megannyi titok tűnik fel és tűnik el a mélykék árnyalatokban, mint a tenger mélyén rejtőző kincsek, melyek csak a nap első sugarainál villannak fel, kacérkodva a valósággal. Ahogy az érzések színekké, illatokká és dallamokká kristályosodnak, úgy válnak…

View On WordPress

#aiart #alkotás #álmok #örökkévalóság #chatgpt #dalle3 #emlékek #esszencia #finomság #Harmonia #Időtlenség #képzelet #kincs #létezés #Mítosz #művészet #Rejtély #rezdülés #soulonefonix #szépség #színpompás #tánc #valóság #vágyak

[killabeeblog]

Érezted már azt, hogy csak úgy vagy? Nem vagy boldog, de szomorú sem. Egyszerűen csak lélegzel és nem érdekel semmi…

#vagy #trust #look #feelings #quote #thoughts #love #smile #érzések #szív #létezés #lélegzet #könnyek #szerelem

[velille]

„rend”

a nadrágok, meg a pulcsik lassan átveszik a szőnyegem szerepét.

ahogy zokniban lépkedem ezen a kötött, változatos anyagú szőnyegen, eszembe jut:

lehet rendet kéne tenni ebben a fejben, ami az enyém.

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #minden #fájdalom #vágy #gondolat #remény #lélek #biztos pont #depresszió #törés #zavart #zavaros #paradoxon #akarat #félelem #fulladás #gondolatok #létezés #levegő #változás #boldogság #boldog #művészet #bizalom #titok #élet #érzelmek #álomkép

[vilagtalan-blog]

Tél van de nem a fákon és nem a lombokon.

Tél van de nem a mezőn , s nem a dombokon.

A szívem ver , fagyosan egy ideje

, fagyosan ver ezer éve

Sötét van

Árnyék a falon , látom az árnyékom

Nehéz elhinni , hogy létezem ,hogy még létezem

De lehet márcsak árnyékként élvezem az életem .

A füst látszik mellettem ahogy áramlik ki a számból .. megnyugszom

a nikotin a testembe áramol .

Már a szívem sem ver , fagyos egy ideje

, fagyos ezer éve …

#vilagtalan #árnyék #létezés #nikotin #sötétség #üres szív #szív #fagy #tél

[most-nem]

(...) egy másik világra áhítozom, bármilyen világra, csak olyan ne legyen, mint amilyenben élünk (...).

– Emil Cioran: A létezés kísértése

#emil cioran #a létezés kísértése

[stegal]

Úgy ötévente ha ránézek erre, nem leszek boldog..

Az 1943-44-es naplója végén írja Márai:

“Ha vége ennek a háborúnak, a feladatok mérhetetlen sora vár reánk, el kell temetni a halottakat, el kell takarítani a romokat, kenyeret kell adni az éhezőknek, valamilyen államfélét kell építeni a cserepekből, amit a rablógyilkos horda, melynek nagy része megszökött már, ránk hagyott. De ez a kisebbik feladat. Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban; ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből, a "jobboldaliság” címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint “keresztény magyar ember” előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert “keresztény, magyar úri ember”, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem “keresztény magyar”, vagy “úriember”, tartani a markát s a keresztény-magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidó birtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a “jobboldaliság” igaz értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt harmincéves és ebben a szellemben, légkörben nevelkedik, reménytelen: talán megalkuszik, fogcsikorgatva, s mert önző és gyáva: bizonnyal hajlong majd az új rend előtt: de szíve mélyén örökké visszasírja a “jobboldali, keresztény, nemzeti” világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni és aladárkodni a nagyvállalatokban, képzettség és hozzáértés nélkül. S lehetett “előkelő közhivatalnok”-nak lenni és sérthetetlen, páncélinggel védett katonatisztnek; s mindezért nem adni semmit, csak becses létezés tényét. Ez a fajta sohasem változik meg. De amíg ezeknek szavuk van, vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet.“

[csacskamacskamocska]

Senki sem várt

Egy kissé önsajnálós este volt a tegnapi, hagytam is leülepedni. (A házvásárlós konklúziós a következő poszt lesz majd) Azzal nincs semmi baj, hogy senki sem várt itthon. Elég rég óta élek egyedül, hogy kitörlődjön már a lelkemből az automatizmus, hogy köszönök vagy valaki rámörül amikor megjöttem, vagy kiveszi a kezemből a cuccot. A kutyáknak szoktam köszönni, de amúgy ezzel a kutya dologgal úgy van, hogy bár imádom őket, de nem helyettesítik az embereket. Kutyák. Cukik. De nem hoztam nekik ajándékot. Még a kocsiban sírtam egy kis visszafogottat miután felhívtam a lányomat, hogy majd hazaérünk segítsen felcuccolni, mert rengeteg a táskám. Azt nem mondtam neki, hogy az ajándékcsomagok miatt lett ilyen sok, mert az milyen már. Hát, ő nincs otthon, elment az öccséhez és nem is jön haza csak majd napok múlva. Jóóó. Nyomorultul éreztem magam és rájöttem, hogy attól érzem magam nyomorultul, hogy a lányom egy nappal korábban megkérdezte, hogy mikor jövök haza. Mondtam neki, hogy későn, 10-11 között. És én azt hittem, hogy azért kérdezi, mert vár, akarja tudni, hogy meddig kell fennmaradnia, vagy mikorra kelle hazajönnie, mert hiányzom, szeretne már beszélni velem, meghallgatni, hogy mi van a házakkal. Persze nem gondoltam én ezt olyan drámaian hatalmas nagy hiányzásnak, csak olyan kicsi, dejóhogymáritthonelérhetővagy hiányzásra gondoltam. Mert nekem az egész háznézős nyaralás alatt csak 4 ember járt a fejemben. Hogy velük mi van, nekik mi tetszene, mit vigyek ajándékba, szülinapra. Ha mondta volna, hogy azért kérdezi, hogy mikor érek haza mert elmenne, akkor semmi baj sincs. A kutyák miatt igyekszünk összehangolni az életünket, hogy ne legyenek sokat egyedül. De nem mondta. És így bennem lett egy gondolat, hogy miattam kérdezi. Aztán a kocsiban azért bőgtem, mert ráébredtem, hogy bennem mindig van egy ilyen kis reményteljes gondolat, hogy miattam kérdezik, hogy valami hogy legyen. De nem. Ez a 4 ember sosem miattam kérdezi. A számomra legfontosabb 4 ember sosem miattam kérdezi.

Próbáltam túljutni az önsajnálaton, ráadásul várt egy teli mosogató, szóval azért csak vártak. Az is a baj, hogy ilyenkor, ha magamra nézek, akkor szánalmasnak látom magam. Azt ahogy tele van a lelkem velük és amennyire ők velem nem törődnek. Gondolom, nem rosszból. Nem azért mert nem szeretnek egyáltalán, hanem faszom tudja. Persze, van egy olyan dolog, hogy ők érezhetik úgy, hogy dehát így is körülöttem forog a világ, pusztán az aktív létezés miatt. Mert csinálgatom a dolgaimat, vannak terveim, azt elmondom másoknak, mert vannak hatások ami alól nem tudják kivonni magukat akkor sem, ha nem kérek segítséget, ha nincs dolguk az én dolgaimmal. De valójában..., a valóság az, hogy küzdelem volt ez az egy hét is és jó lett volna a családba megérkezni vagy, ha Logan megkérdezi, hogy na, biztonságban hazaértetek? Az elvárások Logan azt mondta nemrégiben, hogy amikor elmondom, hogy mire vágyom, akkor az elvárásaimmal lelkiismeretfurdalást keltek a másikban. Akkor mit kell csinálni? Várni amíg milliárdból az egy rámtalál, aki magától is adja?

Szóval jöttem az ajándékokkal, csupa olyan ami elfogy, eltűnik, továbbajándékozható (nem nyomasztanék senkit olyasmivel amit aztán teszeget és bosszankodik rajta) és lette egy olyan kurvaszar érzésem, hogy mennyire nincs senkim valójában. Hogy csak azt hiszem, hogy van. De csak egy illúzió. Ez a gyanú, hogy csak illúzióim vannak dolgokról, ez sajnos máskor is nyomaszt. Aztán írt az egyik haverom, aztán egy barátnőm, hogy majd beszéljünk mindenképpen... Szóval itt állok és fogalmam sincs róla, hogy jogosan vagyok-e szomorú. Meg persze már nem vagyok, mert van több évtizednyi gyakorlatom benne, hogy eltemessem a szomorúságaimat és belekapaszkodjak bármibe. Egy gondolatba, reménybe, amivel átverem magam, aztán folytatódik a végtelen ciklus.

#hazaérkezés #szomorúság #senki sem vár #illúzió #elvárás #kapcsolatok #07-17