#kiábrándultság

[soursoulsblog]

Hosszú idő után újra láttalak, s míg eddig azt hittem mély vággyal fogok rád tekinteni ahelyett szánalmat és kiábrándultság volt bennem.

#magyar tumblr #magyar #magyar tumblisok #antiszoc #saját #fájdalom #gondolat #szerelem #fáj #te

[plumsworld]

Hogyan váltsuk le a Fideszt? Komment egy vitához

“Ugyan az esemény híre nem szamizdatban, hanem Facebookon terjedt, a XI. kerületi klubhelyiség a hetvenes évek hangulatával telt meg.” — írja Plankó Gergő. Ha valakinek nincs ideje egy ilyen hosszú beszélgetést végighallgatni, akkor érdemes elolvasni a 444 összefoglalóját.

Az első egy óra az főként az ellenzéket érő kritika, aminek a zömével személy szerint egyetértek. Ezért itt most csak arra a (kisebb halmazra) koncentrálnék, ahol nem értek velük egyet vagy kétségeim vannak. 

Elhangzik javaslatként a választások bojkottja, hogy legfeljebb úgy szabad elindulni egy lejtős pályán (érdemi társadalmi támogatottság mellett), hogy előtte meg kell kérni az árát például a választási törvény átírásával. Az alapfeltevés, hogy ha nem indul el az ellenzék, akkor ciki lesz, hogy csak Gattyán Györgyök és Schmuck Andorok hívják majd ki a Fideszt, mondják az elemzők. 

Engem ez az érvelés nem győz meg. Amikor elűztek egy egyetemet az országból, vagy amikor kopaszok blokkoltak egy népszavazást az nemzetközileg elég ciki volt, mégsem lett sokáig következménye. Az európai közvélemény bojkott nélkül is tudja, hogy Magyarország nem liberális demokrácia. Ezenfelül van a fiókban elég Fodor Gábor, akik egy ilyen helyzetben elindulna, ha az öt százalék felett mért pártok egy csoda folytán meg is egyeznének erről. 

Abban sem hiszek, hogy a választási törvényt átírná a Fidesz a rendszerellenzék kedvéért, akkor sem, ha ezt mondjuk kétszázezer tüntető kéri. Akkor fogják csak átírni, ha saját magukra nézve előnytelennek néz ki, de ilyen forgatókönyvnek a közelében sem volt eddig az ellenzék. Médiát építeni viszont tényleg lehet, de ez egy külön posztot érdemelne, ahogy lehet menni aktivistának is. 

Mindez inkább az a kategória, hogy a lejtős pályán egy korábbinál erősebb ellenfél focizik felfelé, ahová egyre több néző is beugrik játszani — segíteni azt a felet, ami strukturális hátrányban van. A szavazatok megszámlálása pedig ezen a lejtős pályán sem elcsalt eddig Magyarországon, szemben Oroszországgal.

Kritikát kapott az ellenzéki pártok egymás közötti civakodása, pedig szerintem muszáj, hogy legyen valami radikális változás az ellenzéken belül, ami pedig ezzel jár.  

A 2021-es előválasztáson azok akarata érvényesült, akik a politikát követik, és kritikusak az establishment-tel. Az _addig_ viszonylag ismeretlen MZP kiemelkedése is elsősorban erre utal. A politikát a második-harmadik sorból nézőknek ő egy ideig imponált, de nem tudott megnyugtató, integratív üzeneteket küldeni a kilenc-tizedik sornak (és nem csak a Fidesz zajkeltése miatt nem). 

És erre utal a fiatalok körében egy múlt heti felmérés is. Az újságok azt a hírt hozták címlapon, hogy a 30 alatti népességben a Mi Hazánk a legnépszerűbb, de ilyet bizonyosan állítani egy 150 fős mintán komolytalan. Ami látszik, hogy ebben a válaszói csoportban a Mi Hazánk, a Kutyák és Momentum relatíve népszerű, a DK és az MSZP pedig nagyon nem azok. Szerintem ebben ez volt a hír — azon túl, hogy a kilátástalanság és a kiábrándultság hatalmas (amit a Mi Hazánk és Kutyák támogatottsága mutat).

Személy szerint továbbra is az önkritikus ellenzéki táborhoz tartozom, ami egy harmadik, konstruktív kategória. Ami újítani akar, és ehhez hosszú távon szervezetileg építkezik, miközben víziót és programot ad. Ahol a politikus lehet öltöny helyett pulóverben, de azért vállaltan politikusnak nevezi magát, akárhogy nem népszerű ez.

SZA

Egy középút az anyag befogadásához a 444-cikk elolvasása és a videó  elindítása 1:00-tól a végéig. Egy óránál kezdik ugyanis sorolni az elemzők a NER-hez hasonló nemzetközi példákat, majd azt, ami szerintük jó példa volt rendszerellenzéki működésre az elmúlt 12 évből.

Kép: Orosz Anna, FB.  

[zizeerya]

Menta tea

Az az érzésem, hogy életem szerelmét már véletlen balra húztam.

Persze nem hiszek a koncepcióban. (Mármint az "életem szerelme", "nagy ő" gondolatában, nem a balra húzásban. ) Támassza alá nekem valaki tudományos tényekkel és utána beszélhetünk róla.

Persze régen hittem. Amikor még unironikusan hallgattam Taylor Swift-et.

Most a menta teában hiszek. Empirikus és kutatási tények megalapozott hitével. Értsd: saját tapasztalatból jól esik inni és az internet is azt írta, hogy jót tesz.

Van valami megnyugtató a melegen gőzölgő menta tea illatában. Mindegy éppen idealista hajlamaimnak engedek, vagy a csalódottságomból fakadó racionális gondolkodás nyer, a menta tea ugyanaz marad.

Akivel annyi teát ittunk együtt, hogy már azt sem tudom ki vagy Te és ki vagyok Én

Olyan jól esően klappolt veled oly sok minden, a teázás is. Nem nézted elhűlt szemmel a teagyűjteményünk az albiban, később kiderült,  hogy nálatok is van ilyen otthon. Anyukáink hasonlítottak és ez egyszerűvé, természetessé tett dolgokat, ezt is.

4 éven át teáztam veled. Nem minden reggel, ilyen szokásokhoz túl rendszertelenül éltünk. De mindig főztem neked teát, ha beteg voltál, és te is nekem, citrommal-mézzel. Emlékszem amikor nem volt otthon citrom, akkor almát vágtál bele, úgy is milyen finom volt. Majd egyszer csak lett egy közös teagyűjteményünk is, akciós és ajándék teák nagyrészt, mert csórók voltunk, pályakezdők és szerelmesek.

Mikor elköltöztél nem vittél magaddal teát, talán mert nem jutott eszedbe, de az is lehet, hogy  mégsem szerettél teázni, ez is egy olyan dolog volt, amit az én kedvemért csináltál és nem mondtad el sosem, hogy Te nem is szeretnéd. Bár az összeköltözés  eljegyzés és házasság után, a teázás eljátszása (bekamuzása) már nem is számít annyira, mégis fáj a gondolat. Talán csak nagylelkű voltál, ezért hagytad meg nekem a teákat, nagylelkű, tőled nem jellemző módon, ez jobban tetszik, legyen inkább így.

Teázások K val

Kaptál tőlem egy doboz menta teát, bár kiderült utána, hogy nem szereted, így csak én ittam belőle amikor nálad voltam. Én... meg mások máskor. Barátok, gondolom, nem tudom, direkt nem kérdeztem. Neked marokkói mentát vettem, magamnak olcsó tescosat. Ez el is mondja mi a fő probléma velem. Mindegyis, így is mindkettőt én ittam. ( én IS.)

Remélem az új nőd értékeli a marokkói mentát és azt a gyengédséget amivel szeretkezés közben végig simítod a szeretőd gerincének ívét.

Mondhatom magamnak, hogy igazából én vetettem véget ennek, mit rinyálok, és mit nosztalgiázok, de ha nem akarok szépíteni bevallom, hogy te utasítottad el, hogy szexnél több legyen ez, "amibe mi voltunk" amit aztán én bírtam ameddig bírtam. Még egy teljes doboz menta tea sem fogyott el és véget ért a viszonyunk. Nem tudom a remény fogyott el bennem vagy ponthogy a kiábrándultság, talán mindkettő egyszerre.

Nő vagyok, annyira vagyok ellentétes, amennyire akarok az lenni.

(I can be as contrary as I choose to be)

2022. 03. 28.

#menta #menta tea #tea #szerelem #hzsd #saját #kortárs #kortárs költészet #szösz #szakítás #vége #drinking tea #teázás #írás #magyar írás #kortárs irodalom #irodalom #saját írás #throwback

[partyanimalshu]

„Mit is tehetnénk, tovább énekelünk” – Háborúról és popzenéről szól a Blahalouisiana új dala

A Nem hittek Lennonnak című dalt a kiábrándultság egy összetett, de nagyon is konkrét formája ihlette. „A dal középpontjában egy konfliktus áll, a háború és a popzene mostoha kapcsolata. Közeli rokonaink, a csimpánzok is háborúznak időnként, az emberiség történelme pedig háborúk története. Ebben pedig – bármilyen szomorú is –, nincs semmi új, és úgy tűnik, nem is lesz változás” – árulta el Szajkó András, a zenekar gitárosa, a dal szövegének írója. https://www.youtube.com/watch?v=AHVBmXOnG5s A popzene csak a huszadik század derekán született, így az első háborúellenes slágerszövegek, a legidősebb, békére hívó popdalok is körülbelül hatvanévesek lehetnek. „Mai szemmel irigylésre méltó a hippimozgalmak lelkesedése és optimizmusa, amivel, ha csak a könnyűzene szintjén is, de szembeszegültek az értelmetlen pusztítással. Még ilyen távolról is szinte érezni, hogy mi lehetett akkor a levegőben: az a naiv hit, hogy egy jól sikerült dal, ha csak egy fikarcnyit is, de hatással lehet a világ folyásra. Ahogy teltek az évek és az évtizedek, úgy született egyre több háborúellenes dal, de velük együtt újabb háborúk is, és úgy tűnt el lassan a lelkesedés és az optimizmus. Mára már egyértelmű, hogy még a békéről szóló legszebb dalok sem nyomnak sokat a latban, a történelem továbbra is háborúk története, bármilyen elszomorító is ezt megénekelni” – fogalmazott Szajkó András. Read the full article

[elveszett-koltono]

részletek

Tegnap kicsit elcsesztem az időt, nem tanultam, amikor kellett volna.. Rám jött valami eszement kiábrándultság. A zenetanulásról néztem egy videót.. Mire fel belegondoltam.. Az élet mélységébe. 

[zsodi12]

,,Hyecheon rizsföldjeinek vízére hódara hullott. Az idő, mit legutóbb szerelmesen együtt töltöttek eltűnt, mintha igaz sem lett volna. Y a férfira gondolt, akit a réten hagyott. Meddig kell még a fájdalom mezsgyéjén kóborolnom, hogy minden emléket elűzzek? Ha a szerelem emléke szintén hódara, vagy rossz évszakban feledett hóember, nincs mit megbánni, könyörgöm, tűnjék hát el. A magányos réten csupán kiábrándultság maradt. Egy régi szerelem átszeli a feledés vizét. Bárcsak én is átszelhetném a hiábavalóság eme mezejét.’’ Shim Myeong Yeo: Üres mező

[don--t-worry-be-happy]

Na most kibaszottul ki vagyok ábrándulva.

#kiábrándultság #alone #magány #rosszulvagyokmagamtól #tőledisrosszulvagyok #egyedülérzemmagam

[hopelessforyou]

Szomorú,ha olyan embereket szeretsz,akik nem tudnak csak ideiglenesen viszontszeretni téged.

#magyar #tumblr #szomorú #ideiglenes #szeretet #szeretni #barátság #család #szerelem #gondolatok #világ #egyedül #viszonzatlanság #valóság #fájdalom #kiábrándultság #irodalom #emberek #nem tudnak

[cry-baby-69]

Miattad tartottam ki,mert láttam van még remény,és most újra tönkre megyek,mert ismét nem vagy az enyém...

#kitartás #kiábrándultság #csalódottság #reményvesztett #elvesztés #elvesztettem #újra

[you-made-me-heartless]

Mondd meg. Számítottam egyáltalán valaha? Igaz volt-e bármi is azok közül amit mondtál?

#magyar #love #szerelem #idézet #csalódás #kiábrándultság #igazság

[csacskamacskamocska]

Legyen pár szó

akkor a szexről, hogy körbeérjen a téma. Követek egy csávót, aki szexet (intimitást) tanít. Nőknek, férfiaknak. Az ürge egyértelműen viszolyogtató (mármint megjelenésében nekem kifejezetten taszító), de volt pár dolog ami megfogott a szövegében és ami miatt olvasom a bejegyzéseit.  Először az fogott meg, hogy az emberek nincsenek tisztában a saját vágyaikkal és többnyire egyáltalán nem merik megélni azokat a dolgokat amitől jó lenne nekik a szex. Éldegélnek valami szexnek nevezett cselekvéssor ismételgetése közepette, aztán nem csoda, ha egy idő után ráunnak. Gyanús nekem, hogy ha unod a szexet, akkor hazudsz magadnak arról, hogy mit is szeretnél. Írhatok én ezer szót is arról, hogy milyen csodás, ha szabadon kibonthatod a vágyaidat egy kapcsolaton belül, de a lényeg az, hogy vannak vágyaink amik, ha nem passzolnak össze, akkor ott üresség marad, hiába baszunk akár naponta.  Tényleg csak azért, mert a barátnőm nagyon nyíltan írt a szopásról, akkor hadd írjak már az én bajomról. Nekem a nyalás az ilyen “értem én, hogy villanymotor, de mi hajtja” dolog. Nagyon-nagyon szomorú vagyok, amikor egy faszi nem érti, hogy oké, hogy ő istenien nyal és még soha nem volt rá panasz, de nekem meg olyan feküdni ott, mintha egy adag pacal lennék, és a fejemben nem ő, hanem azok a képek pörögnek mint amikor maszturbálok. Ha nincs ott, ha nem tudok a vállába kapszkodni, a nyakába csókolni, ha nem érzem a testét, akkor pont olyan magányosnak érzem magam, mint máskor és akkor tisztán technikai ötperc, ami amúgy persze, kellemes meg az orgazmus az váo, de közben meg mégse. Amúgy is...  az istenien nyal és úgy szop, mint egy álom egy hülyeség. A pina meg a fasz másik oldalán egy ember van akinek a fejében vannak vágyak arról, hogy hogyan is szeretne ő jelen lenni a szexben. Lehet, hogy nincs tudatában, de ott van. És a másik embernek ennek a vágynak kéne megfelelnie, nem a technikai ötpercnek, aminek tényleg csak annyi emléke marad, hogy “megvolt”. Nem misztifikálom a dolgot. Nagyon is nem. Amikor rájöttem, hogy az emberek hazudnak maguknak arról, hogy mire vágynak, akkor ezen kicsit tönkrementem.  Amúgy is tiszta aknamező egy kapcsolat építése, de ez... ez a hazugság hosszú távon biztos halál. Rövid távon csak másik hazugság, kiábrándultság, szomorúság. Ezen a ponton lehet megérteni azokat, akik az első randin megkérdezik, hgy anál mehet-e. Vagy, hogy a nő borotválja-e magát. Mert ő már nem akar szexhazugságban élni. Meg lépkedni az aknamezőn se. Mi meg felháborodunk, aztán éldegélünk a kis langyosvízben vagy a tagadásban. Persze, van még egy rakás aspektus, de mára ennyi elég. Ne hazudj magadnak.

#szex #tagadás #hiány #intimitás #07-16

[dragudricza97]

A Világot kiismerni elrettentő,na de saját magadat,kiábrándultság.

[iwannapushthebutton]

Teljesen szubjektív zenei lista a 2010-es évekből - külföld

Többnyire magamnak, hogy el ne felejtsem, de lehet titeket is érdekel. Olyan zenekarok vannak benne, akik 2010-2019 között alakultak, még mindig léteznek, vagy tevékenységük véleményem szerinti jelentősebb részét ebben a évtizedben fejtették ki - és én sokat hallgattam őket. (Ja és fontos: nem vagyok zenei újságíró, ha rosszul írtam valamit, akkor bocs.)

KÜLFÖLDI ELŐADÓK 

5. Arabrot 

A norvég Arabrot, bár már a 2000-es évek eleje óta létezik, kétségtelenül ebben az évtizedben ért a csúcsra, mikor elnyerték hazájuk legrangosavv zenei elismerését - ami után el is vált a két alapító tag útja: Kjetil Nernes egy darabig egyedül volt a név birtokosa. Majd a feleségével, az egykori pop ikon Karin Parkkal, újra szervezte a bandát, vettek egy templomot valahol vidéken, ami a stúdiójuk és a lakhelyük is egyben, és elkövették a zenekar életének talán legtermékenyebb öt évét, miközben Kjetilnek még a rákkal is meg kellett küzdenie, ami azzal fenyegette, hogy lehet, hogy soha többé nem fog tudni énekelni. A betegséggel való harc ihlette a The Gospel c. lemezüket, ami szerintem az évtized egyik legeredetibb... lemeze lett. 

Nehéz az Arabrot stílusáról írni - a legegyszerűbben a noise rock-val lehetne elintézni, de ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. A Solar Anus utáni lemezeken ugyanis megtalálható még a metál hideg keménysége, de a Nick Cave-et idéző sztorizgatós alternatív, már-már folkos, szövegközpontú fejhangon és kiabálva előadott sötét rockzene is (az utolsó lemezükön már-már annyira elmennek ebbe az irányba, hogy kis túlzással majdnem olyan, mint egy Nick Cave lemez -  nem is a kedvencem). Mindehhez egy teljesen egyedi szövegírói világ társul, amiben ott vannak a XX. század eleji bolond avantgárd költők, a sátánizmus, a középkori mesék és legendák egybegyúrva, amiket egy hang maró gúnnyal és szarkazmussal köp néha a hallgatók felé, máskor játékosan már-már incselkedve ad elő, hol pedig minden érzékünkre hatva próbál becsalogatni egy pornográf látomásba.  Nagyon sokáig küzdöttem az Arabrottal, de az évtized végére sikerült megszeretnem őket és már nem is nagyon értettem, hogy korábban mi volt velük a bajom, hiszen pontosan azt az őrületet tolják, amit úgy szeretek. 

(a zenekar teljes katalógusa megtalálható a Spotify-on) 

4. Run the Jewels: RTJ2

Itt a Die Antwoord-nak kellene lennie, de sajnos ők az én szememben nagyon durván lecsúsztak a dekád végére. :( Nagyon bírtam a bolond dél-afrikaiakat, főleg, amikor rájöttem, hogy már hányszor váltottak alakot mire eljutottak jelenlegi formájukba. Azt is bírtam, hogy be volt lőve, hogy hány albumot csinálnak és, hogy vállaltan azt nyomták, hogy nemsokára befejezik. És végül nem igazán tartották be, amit ígértek. A szerepek felfalták a kitalálóikat, a zene, az ötletek, a szövegek pedig egyre gyengébbek lettek.  A Run the Jewels arcokat sokkal hitelesebbnek éreztem, a maguk szintjén elég elcseszett őrületével, ami nem mellőzi az öniróniát, ami vállaltan nem akar semmi komolyat, de ugyanakkor zeneileg elég komolyan megcsinált (figyeld a fúvósokat az albumnyitó számban!) és ha kell szívbemarkolóan őszinte és kemény is tud lenni (ld.: Killer Mike referenciái arra, hogy drog dealer volt, és az a szám, ami arról szól, hogy hogyan adott el egyszer heroint egy terhesnőnek). Ezek a csávók nem szerepet játszanak, hanem önmaguk, és ezt fullba felvállalják. A szöveg csak szöveg, a nagyotmondások mögött mindig van egy kikacsintás, hogy ez csak fantázia. Nincsenek maszkok, ígéretek, csak zene és váratlanul ajiba adott albumok a rajongóknak. Lehet, hogy mindez nem olyan mély vagy rétegzett vagy átgondolt, mint amit a dél-afrikaiak csinálnak, de legalább elejét��l a végéig trú, felesleges túlzások nélkül. 

(minden fent van a Spotify-on) 

3. Repetitor

Európa legjobb gitár zenekara szerb! (Szerintem!!!) Ha a gitár zene most ugyanolyan menő lenne, mint harminc éve, akkor a Repetitor lenne az új Nirvana! Ezek a srácok szétturnézzák Európát, az anyanyelvükön énekelve! (Amúgy nagyon is fasza szövegeket.) Egyszer találkoztam egy belgrádi hangmérnökkel, aki mondta, hogy egy ideig a szomszéd próbateremben dolgozott, mint ahol ők próbáltak - és akkoriban még csak három fura arc voltak, a piszkafa srác, a lány a fekete párduc tetkóval és a kis mosolygós a dobok mögött, akik White Stripes-t játszottak. Iszonyatos milyen koncerteket adnak. Noise-rock? Post-punk? Grunge? Indie? Ez mind egyszerre. Ne tegyél fel kérdéseket. Rázd a segged, ugrálj és imádkozz, hogy a gyerek ne essen le az erősítőkről mielőtt a tömegbe ugrik! Látni és hallani kell őket, legalább egyszer. Ha én, aki évi egy-két koncertre járok, mert amúgy utálom a tömeget képes voltam az elő sorban táncolni, akkor neked is menni fog. 

(most már minden fenn van tőlük is a Spotify-on) 

2. Christian Fitness 

Ma már látszik, hogy a 2000-es évek egyik legmeghatározóbb angol zenekara a Mclusky* volt - csak sajnos ők annyira kicsik voltak akkor, hogy nem látszottak ki az éppen aktuális brit hullámból (Franz Ferdinand és társai) és egyáltalán nem voltak sem cukik sem szépek (mmint zeneileg). A zenekart vezető Andy “Falco” Falkous nem győzi adni** a Mclusky revival koncerteket mostanában - bár a fanyar és cinikus facebook bejegyzésein látszik, hogy jobb dolga is lenne ennél. Mondjuk gyereket nevelne otthon és lemezeket rakna össze az ágy szélén ülve. Már az évtized közepén is látszott, hogy a Future of the Left (Falkous Mclusky utáni zenekara) megtorpant és kreatív válságba került. Az utolsó lemezük kb. már egy az egyben olyan volt mint  Falco szólóprojektje... bocsánat “one man band-je”, a Christian Fitness. 

Hogy a Christian Fitness unalomból vagy bármi másból jött-e létre nem tudom, csak azt, hogy amikor az első számokat meghallottam, egyből az jutott az eszembe, hogy ezt nekem találták ki. Falkous elbaszott, torz tánczenéje, ami punkos lendülettel hasítja ketté a koponyádat véleményem szerint lélegzetelállító. A szövegek ön- és társadalomkritikus fekete humora elgondolkoztató (számcímek ld.: happiness is not for amateurs, date celebrities or die), és kicsit megrázó is, tudva, hogy mindaz, amit hallunk (többnyire) egy ember munkája, vagyis közben bevon minket egy nagyon is intim térbe. A hallgató közben némileg kiszolgáltatottnak is érzi magát, hiszen az alkotónak nem kell kompromisszumokat kötnie senkivel és természetesen a műfaji szabályokat is magasról leszarja - de ki mondta, hogy öncélúan! Falco radikális húzásai zenei poénok, amiken ugyanúgy nevethetünk, mint a keserű megjegyzésein. (Különösen az utolsó két lemezen dolgoztatja meg a hallgatókat.) Kevés olyan előadó van, akinek közvetlenül (értsd: nem Spotify-on) megveszem az összes  lemezét, és ő pl. ilyen. 

*továbbra is tök szubjektíven

**ha már évi egy van, szerintem az is sok neki

(youtube vagy bandcamp )

 1. Hawks

Ha valaki kicsit követi a sportokat, akkor megérti, hogy miért vicces, ha egy atlantai zenekar Hawks-nak nevezi el magát. A humor pedig velük kapcsolatban itt véget is ér. Nem túl sokat lehet tudni róluk, interjúkat alig találni, sosem voltak híresek, a dalszövegeik pedig egyetlen adatbázisban sem találhatóak meg (amikor nagyon kellett az egyik számuk szövege, akkor írtam nekik és az énekesük bepötyögte nekem messengeren!!!) Ez nyilván azért is van, mert a banda rendkívül analóg volt. Megjelenéseiknél a bakelitre rakták a hangsúlyt- minden más csak azután jött. A távoli rajongóknak így maradt a bandcamp, de ha őszinték vagyunk, akkor a SoulSeek ha valami out of printté vált. Egy ideig majdnem a teljes katalógus elérhető volt Spotify-on, de mostanra csak a leghíresebb nagylemezük található meg.* 

A Hawks teljesen egyértelműen noise-rock-ot játszik, a korai lemezeiken annyira keményen és torzan, hogy az bárkit elriaszt. Nagyon nehéz volt beléjük szeretni és magam sem tudom, hogy miért hallgattam meg újra és újra az ocsmány számaikat.    

A legfőbb indok talán Michael P. Keenan Jr. énekes hangja. A korai lemezeken üvölt, fröcsög, siránkozik és fenyeget, hogy az utolsó lemezre már csak kántáljon, beszéljen vagy néha megemelje a hangját. Magába sűrítve... még túl korai. 

Nem vidám a Hawks zenéje, és kezdetben különösebben invenciózusnak sem tűnik. Amit először realizálunk, azok  az avantgárd zeneműveket megszégyenítő kis átkötők, cezúrák a lemezeken, aztán jönnek a furcsa dalstruktúrák, amik nélkülözik a refrént, vagy néha úgy tesznek, mintha lenne, de aztán még sincs. Ha jobban figyelünk a dobokra rájövünk, hogy a ritmus is bonyolultabb, mint egy átlag punk lemezen. A gitáros pedig a legváratlanabb pillanatban nyom egy látványos szólót. A basszusgitáros szinte észrevehetetlen, pedig nélküle durván szétesnének a számok.   A szövegek pedig...

A Hawks zenéje voltaképpen egy fejlődéstörténetnek ágyaz meg. A férfivá válást mesélik el a lemezek - egyenként egy-egy külön fázist voltaképpen. Ebben nincs semmi direkt koncepció (legalábbis nem találtam ennek nyomát), de számomra így tűnik. A korai üvöltözést, túl érzékenységet az utolsó lemezen (ami után a zenekar feloszlott) a halk, visszafojtott csalódottság váltja fel, a kiábrándultság mindenből - a feszültség az utolsó számig gyűlik és csak ott robban. 

Keenan a szövegeivel remek portrét fest a modern férfiről, aki a különféle szerepek között vergődik, a toxic masculinty-től megfertőződve keresi önmagát, próbálja szeretni önmagát, és legfőképpen próbálja kimutatni az érzelmeit, ami szinte lehetetlen, hiszen a fejekben folyamatosan szólnak a démonok, a páncél pedig hiába tűnik vastagnak ha valami átjut rajta, az halálos sebet ejt.  

A Pity Party című számban remekül adja elő az igazi seggfejet, aki agresszíven faggatja a csajokat, hogy “Come on! Tell me why?” csak, hogy a refrénben már sírva üvöltse, hogy “I can’t live with this - ALONE! ALONE! ALONE!“ Vagyis, hogy még önmagát is utálja azért, amilyen. A Smile-ban egy alkoholista apával küzdő fiút játszik, és a szám végét azzal a katartikus sorral zárja, hogy “They want to grow us - into them, oh into them!” A No Excersie ámokfutásában pedig listát készít róla, hogy hogyan kell egy férfinak viselkedni a férfiak szerint, hogyan kell megfosztania magát az érzékenységtől és minden kedves dologtól, és ha mégis másképp látná, akkor pedig “You are the problem here!” és miután végig mantrázza a számot a végére már csak azt tudja hajtogatni, hogy “The perfect man! The perfect man! The perfect man!” 

Persze a társadalmi környezet és a világ is beszüremkedik valamennyire , de ezekre is egy rendkívül szubjektív szemszögből tekintünk. A Luckless c. szám, ami az utolsó szám az utolsó lemezen a kiábrándultság himnusza, amiben a történelem és minden ami rossz ismétli önmagát, amire az utolsó mondat még rá is erősít: “Watch and repeat!” Önkéntelenül is rossz viselkedési mintákat tanulunk meg, ha akarjuk, ha nem. 

Hatalmas zenekar voltak, akik később valószínűleg hivatkozási alappá válnak majd. De ezt más is mondta már. Ezt az évtizedet kétségtelenül nekik adom. 

*az előbb kerestem és már az sincs. 

(van bandcampjük meg a kiadóik oldalán lehet őket meghallgatni, esetleg megvenni)

#tldr #noise-rock #blogolok #zene

[eleghaenjajgatok]

Sziasztok! Tudna ebben valaki segíteni nekem?

Remélem, nem túl nagy kérés! Holnap korán fel kéne kelni, bemenni a munkahelyemre, ott szenvedni estig, utána villámgyors hétvége, ősz, tél, adósságok, depresszió, suhanó évek, elégedetlenség és kiégés, az öregedés hisztije, elhízás, magas vérnyomás, alkoholproblémák, rosszkedv, csalódás, kiábrándultság, közöny, betegségek, megdöglés egyedül. Köszike.”

Forrás: https://www.facebook.com/viharsarkikatt

#viharsarkikattintós #lakossági

[itspeacelin]

Az imént itt ültem, és tudod, mit gondoltam magamban? Bár nem hiszek az életben, bár csalódtam a legdrágább nőben, csalódtam a dolgok rendjében, sőt éppenséggel arról győződtem meg, hogy minden csupa zűrzavar, átkozott, talán pokoli káosz; bár rám szakadt az emberi kiábrándultság minden szörnyűsége, én mégis élni akarok, és ha már  egyszer a számhoz emeltem ezt a serleget, hát nem veszem el tőle addig, amíg fenékig ki nem iszom!

Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek

#dosztojevszkij #a karamazov testvérek #regény #idézet #napi idézet #motiváció #ivan karamazov #napi motiváció #kiábrándultság #szerelem #nők és férfiak #életfelfogás #zűrzavar #káosz #csalódottság #ivás #csakazértis

[slejmshow]

Az előválasztás jó lépés volt, jár érte az elismerés a szervezőknek!

Az állandósult kiábrándultság és fikatúra mellett ha történik végre valami előremutató és lelkesítő, akkor azért járhat elismerés az ellenzéknek!

Gratulálok Karácsony Gergelynek! Hatalmas munkát vállalt fel, és számos szövetségest kell még gyűjtenie ahhoz, hogy győzelmet arathasson - hiszen politikai ellenfelei sajnos nem csak a Fidesz köreiben vannak. Hajrá!