#gyere ide

[crazyblondesblog2]

Amíg az egyik személy gondol a másikra, és életben tartja emlékét addig az soha el nem múlik.

#magyar #magyar szöveg #szeretet #érzések #szerelem #érzelem #saját #saját szöveg #megbántott #nem voltam elég jó #gyere vissza #gyere ide #szív #szenvedély #szeretem #személyes #emlékezés #emlékezni #emlékek

[kaoszkutato]

Orbán Viktor határozottan cáfolta, hogy elküldték volna. Úgy emlékszik, őt mindenki invitálta.

#louis de funes #horgász a pácban #blaireau #gyere ide takarodj

[csacskamacskamocska]

Kiéhezés

Hogy is mondta...?

Az ilyen képzeletbeli szerelmek kiéheztetik az embert. Ezt a gondolatot forgatom napok óta, hogy tényleg, hogy is van ez. ma mentem felfelé a mozgólépcsőn és a karácsonyon gondolkodtam, a régieken meg az újakon meg azokén, akik elmennek a szüleikhez és unatkoznak meg nem érdekli őket, meg azon, hogy én milyen rettenetesen frusztrált voltam a karácsonyoktól, és azt a frusztrációt nem sírom vissza, de valaki mégis várt engem és már olyan régóta nem, hogy ez sírnivalóan fájt felfelémenet a mozgólépcsőn... Aztán azon gondolkodtam, hogy most eldönthetem, hogy belemerülök a fájásba meg a sírásba, az önsajnálatba vagy úgy döntök, hogy nem. Hogy ez most ezen a ponton, egy döntés kérdése. De vajon, ha úgy döntök, hogy nem fájok és nem sírok, attól másabb lesz a valóság? Mármint az, hogy nem vár senki. Mondjuk, ha sírok, attól se vár senki. Na mindegy is, ezen elgondolkodtam, hogy megélni az érzéseket vagy legyőzni az érzéseket, hogy milyen fura pszichológiai ellentét ez, végül nem sírtam, faszom az egészbe, hát, ha így alakult, már felesleges sírni. Ami jó volt belőle azt megéltem.

Nade ennek a sírásnak van egy előzménye. Pár napja egy mondjuk barátom, úgy megölelgetett, ahogy rég óta nem öleltek. Van egy mozdulat, egy mondat... "na gyere ide"... és egy ölelés... csupa férfierő, csupa szeretet, gyengédség, és nem volt benne semmi szexualitás. Jézusom. Belevesztem az ölelésébe. Mint valami menhelyi kiskutya. (nem, a menhelyi kisjutya nem hiszi, hogy hazaviszik, fingja nincs róla, hogy mi az a "haza" csak mi képzeljük bele, a kiskutya is csak kaját akar, és falkát, és egy domináns ebet, aki majd megvédi addig, amíg felnő és szembefordulhat vele – ezt csak ide beszúrom, mert túl sok a líra) Egy másik pasi meg valami györnyörű könnyed mondatban azt mondta, hogy szép vagyok, ahogy szoktam is mindig... És ő sem párkereső férfi, ettől voltak ezek gyönyörűek, hogy nem volt mellette semmi mellékzönge, csak egy őszinte megnyilvánulás.

A nőiességem éhezik. Szoktam mondani a barátnőimnek, hogy menj, ismerkedj, ne godnolkozz, ne problémázz, randizz, szarni mindenre! Fú, nagyon tudom mondani és többnyire ez segít másokon. Mert valami engedélyre várnak vagy megerősítésre ami átlendítő őket a társkereséses szar időszakokon, hülyéken és faszfejeken. Ha nekem mondják ezt, csak nézek. Hát nem érted? Nem érted, hogy nem érdekelnek? Hogy nem mozdul meg bennem az, hogy nekem jobb lenne vele, mert.... valami... Ülnék a kocsiban (biztos valami szép autó lenne), vigyáznék, hogy a ruhám szépen álljon, és hogy derűsen mosolyogja és örüljek, hogy éppen megyünk a valahova, és közben a lelkem mélyén tudnám, hogy nem itt a helyem. Hát ezért nem akarom.

Nade, hol a helyem?

#karácsony #ölelés #szép #ismerkedés #érzelmi éhezés #képzelt szerelmek #01-18

[nemacsond]

Hason fekszek…

és te a hátam simogatod. A kezed szép lassan a popsimra simul, majd hirtelen megcsapod párszor. Hátra fordulok és rád mosolygok. A kezed közben a puncimhoz vándorol és simogatni kezded. Piciket felnyögök, majd benyúlsz a bugyim alá és azonnal a csiklómat kezded izgatni. Majd lassan a fülemhez hajolsz:

-Finom hercegnőm? -kérdezed halkan.

Pár nyögés közben próbálok választ adni.

-Igen! Kérlek ne hagyd abba.. - válaszolom kéjesen.

A puncim csak úgy tocsog a nedvtől. A másik kezeddel simogatni kezded a combom, majd az ujjaiddal a puncimba férkőzöl. Egyre hevesebb vagy, én meg már az ágyba kapaszkodok. Nagyon bizsereg már mindenem. Egyszer csak hirtelen felnyögök, te pedig ahogy kihúzod az ujjaid szétspriccelem az ágyat. Hatalmasat élvezek. Az ágy szélen fekszek, te pedig azonnal elkezded letépni a bugyim, majd azt mondod:

-Na azonnal gyere ide! Beléd akarom tenni a farkam.

…

#magyar #szex

[iwillbeasuccessfulwoman1]

tudom, hogy nem érdekel, mennyire dühös vagyok rád.úgyhogy gyere ide, tépd le a ruhám és minden rendben lesz.

#jupi #🤠 #hiányzol #vágy #szeretkezés #szükségem van rád #szex #éjszakák

[darlingitsfabulous]

Kiragadott mondatok

Helyszín: Nyírség IC, Budapest-Záhony 2023.08.11.

És így itthagy a ribanc várjá utolérlek te gheci!

Visszafelé megtépem ezt a cselédet!

Csókolom én most szabadultam a börtönből, négy évet ültem úgyhogy inkább most állok

Nekem van helyjegyem csak már ülnek rajta!

Úgy megöllek meghalsz!

Elnézést ide szól a jegyünk, 20as kocsi 21-23. - Ez a 20as kocsi?? - Magdi most úgy csinálsz bazmeg mintha tudnád egyáltalán mi az a 20as kocsi!

Hát a János is meghalt Franciaországban, de azért utána még elmentek horvátba nyaralni mert hát már be volt fizetve

Evelin vedd le az öcséd lábát az ülésről!

Üzemorvos látta már? -Nem mert állandóan iszik.

Boriék is átálltak a tojásozásra.

Felrakod oszt jóvan. Maj’ leesik oszt akkó mivan? Semmi.

Te is húsleveses vagy? Én is. Rebekka gyere enni párizsit

Olcsó volt a szállás de olyan is volt. Nem volt teafőző.

Siófokra mi szilveszterezni járunk. Olyankor olcsó mert nincs nyitva semmi.

Kolozsváron eltévedt a GPS, lementünk az útról tudod ott jobbra.

#ic #vonat #életképek

[senki-hercegnoje]

Nem tudok már várni.

Nincs időm.

Gyere ide tegnapra,hozzám, s maradj örök holnaputánig.

Nincs már pazarolható órám, se percem.

Légy te,légy te a jelen S a megszépítő végtelen múlás.

#magyar #tumblr #magyar tumblisok #szerelem #szerelmem #magyar tumblr #gondolatok #örök #szeretem #kibaszottul fáj #fájdalom #végtelen #Őszinte vallomás #csak meg akarok halni

[takemetochurch13]

Ha rám gondolsz

Ha megcsókolsz

Ha megbántasz, mosolyoddal kárpótolsz

Gyere ülj ide mellém, hadd súgjak valami

A kapocs közöttünk mi kettőnket alakít

Nem kell más, nem érdekel senki

Tőlem Téged senki nem tud elvenni

Hogy veled maradok-e? Tudod a válasz...

Amíg csak élek mindig nyújtom a támaszt

Itt vagy mellettem, más nem számít

Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít

Ha elmennél, nem lenne értelme

Folytatni többé nem kelnék életre

#szeretem #szeretlek #igazsag #nagyon szeretlek #magyar #mindenem #szeretet #mindig #legfontosabb #hianyzik #hianyzol #mindennél jobban #legjobb #mindig csak ő #szükségem van rád #igazság #mindennéljobban #minden róla szól #hiányzol #igaz

[stickalittle]

Ukrajna mint demokrácia, ahol nem korruptak és nem loptak és nem szovjetek? Menjetek már el tényleg a faszba és bújjatok bele Király András valagába a hülyeségetekkel, elvakult ostoba faszok! A putyinszopó fideszes turbónyuggerek tökéletes ellentettjei vagytok!

Én is úgy tudom, hogy Ukrajnában nagy a korrupció. Meg valójában nem is vagyok oda annyira az ukránokért. Viszont ez semmiben nem befolyásolja azt a nézetemet, hogy az ukránoknak kell megnyerniük a háborút, mivel az országukat megtámadták, és ártatlan gyerekeket, nőket, meg férfiakat gyilkolnak le az oroszok. Olyan embereket, akik nem loptak és nem szovjetek. Csak reggel felkeltek, elvitték a gyerekeiket iskolába, óvodába, aztán bementek a munkahelyükre dolgozni, este elhozták a gyereket, és hazamentek vacsorázni. Ezeket az embereket pedig Putyin bombázza és halomra gyilkolja. A fronton és az otthonaikban is. Ha te úgy gondolod, hogy az oroszoknak kell győzni, és az rendben van, hogy az oroszok átruccantak a szomszédba ukránokat ölni, akkor nálad nincs rendben valami. Hogy észhez térj, nem tudom, kinek a valagába kell bújnod, de sürgősen keress hozzá egyet, és ne gyere ide az oldalamra engem mérgezni ezzel az utolsó rohadt faszkalap hozzáállással.

[son1cthehedgeh0g]

Kéne valami tudatmódosítót szednem így meló után mert meggyőződésem,hogy az én főnököm a legbutább,legrosszindulatúbb szipirtyó a világon vagy legalábbis dobogós helye van. Ehhh :( cissz egy sör,gyere ide!

[szollibisz]

Nagy a világ, az égig ér, De van ez a föld, ami kezünkbe fér. itt nevet a nap, sugara ránk, Rajzol egy pályát a deszkapalánk. és a tél, és a nyár, és a fák, az akác, és a kert, és a ház, és a házból a srác, Te meg én, Ugye szét soha nem szakadunk, Gyere mondd, hogy a Grund mi vagyunk. Álljunk bele ha kell, Bármi jöjjön is el Legyen szabad a Grund. Véssük ide ma fel, Hogy megmarad ez a hely, Vagy egyszer belehalunk

#mi vagyunk a grund from the paul street boys musical btw #pál utcai fiúk

[honestlycolorfulpizza]

SZERELEM

‌A reggeli puszik

‌Egymás karjában elaludni, majd egymás karjában felébredni

‌"Végre itt vagy" ölel��sek

‌Apró gesztusok

"Mesélj, mit álmodtál?"

‌Egymás tekintetéből kiolvasni gondolatokat

‌A legapróbb érintéstől, addig a pontig jutni, hogy legszívesebben egybe olvadnátok

"Szeretlek"

‌"Milyen napod volt?"

‌"Ettél/ittál eleget?"

‌"Itt vagyok neked, akármi történjék is"

‌"Szerelmem, babám, cicababám, kicsim"

‌Mikor elveszettnek érzed magad a másik nélkül

‌Borús nap van, de egyből kisüt a Nap ahogy meglátod őt

‌Suttogós beszelgetések az élet nagy dolgairól, miközben egymás mellett fekszetek

‌Random telefonbeszélgetések

‌"Hiányzol" üzenetek

‌Közös jövő tervezése, legyen akár az közeli jövő is

‌Szex közbeni kuncogások, nevetések

‌Mikor a szex nem arról szól első sorban, hogy kielégítsétek a saját vágyaitokat, hanem, hogy a másiknak a lehető legjobb legyen

‌Két test, egy lélek

‌"Mi egyek vagyunk"

"Hiányzol"

‌Durcizol egy apróság miatt, de egyből elfeledteti veled csak azzal, hogy csikizni kezd

‌Együtt fürdés

‌Egymás előtt egy szál semmiben flangálás, mert annyira feloldódtatok egymás társaságában, hogy bátran megmutatjátok a testetek legnagyobb hibáit is

‌"Büszke vagyok rád"

‌Mikor látja, hogy ki vagy takarva és csak azért elűzi az álmot a szeméből, hogy betakarjon

‌"Gyere bújj ide cicababája"

‌Alkohol mámorosan is vigyáztok a másikra, nehogy elessen

"Írj amikor felszálltál a vonatra"

"Írj ha hazaértél"

[kinlodok]

Bárcsak lenne valaki, aki azt mondaná most nekem, hogy: "gyere ide, adok egy ölelést neked"...

#halálvágy

[low-life-paradise]

Egy kis emlékeztető magamnak így a vége felé, meg, mert van 5 órám a vonaton Nagaszakiról Tokióba.

0. Air China Budapest - Chongqing - Peking - Tokió

Fosatás a reptéren, hogy mégis miért így foglaltunk, mert másik napon van egy átszállásos gép, de itt lesz belföldi átszállás, és nem garantálják, hogy kapunk vízumot Kínában belföldre. Itt tessék aláírni ezt a nyilatkozatot, hogy minden az én hibám, és lemondok a jogaimról, cserébe lefotózzák a jegyet, útlevelet, nyilatkozatot és azt kiküldik, hogy tudjanak rólunk. Az út sima, a 10 óra egész jól lepörög, vannak érdekes arcok a gépen, akivel szóba lehet elegyedni. Kedvencem az arc, aki erdélyi magyar, de élt Kanadában - ami nem tetszett neki, mert sok a koldus, piszkos, stb. -, de Kínába házasodott - ami sokkal jobb, mert tiszta, jó a közbiztonság, biztos az élet -, és itt tk. tradicionális hashajtóárusításból él a feleségével. Orbánt bírják a helyiek, a magyarokat megbecsülik. Csongqingban végül táblával várnak a légitársaság emberei, összeterelnek minket, nagyon segítőkészek. A kínai egyenruhások nagyon hatarozottak, de tök normálisak. Egyszer mondjuk elviszik az útleveleket úgy fél órára, és ellenőrzik, hogy nincs-e semmilyen negatív recordunk. Aztán a másik már 5 perc alatt beenged, miután még 1x ellenőriz, 10 ujjnyomot és arcképét rögzít. Egyszerű az üzenet, ne ide gyere rosszalkodni. Megvolt Kína is, kimentünk a terminálból a szabad ég alá. Ja, az egész hacacáré azért volt, mert ez egy kisváros, kis reptérrel, nincs tranzit. Lakossága amúgy 32 millió a wiki szerint. Let that sink. Teacigi és rámen a reptéren, patent. Szép, új A350 visz tovább.

Pekingben üres a reptér, semmi sincs nyitva fényes nappal, konkrétan egy sört nem lehet venni.

Érkezés Tokióba, azzal, hogy éjfélkor sikerül felvenni a szállást, meg a pár óra alvással az első legen, a jetlag 80%át sikerül megúszni, annyi, hogy az első 3 napban simán fenn tudok maradni f3ig, cserébe simán megy a kelés 8-9 között és nappal sincs baj. Beleptetés sima, ujjlenyomat itt is, plusz talán arc is. Tömeg simán megy, első meglepetés: a metrónál a peronon van, aki bemondja a szerviz infókat, és üdvözli + meneszti a vonatot. Tiszteleg, hajlong, meg, amit akarsz. A kocsik patika tiszták, senki nem beszél, mindenki telefonozik. Minden tömeg másodpercpontos, az állomások számozottak, könnyű eligazodni, a jegyár távolságalapú, a gmaps még azt is írja, melyik kocsiba szállj, hogy a legközelebb legyen a kijárat. Meglepetés 2.: az állomáson van nyilvános WC, tiszta, van papír, szappan, nincs: büdös. Személyzet nélkül is tiszta és rendezett. Csodás.

Első nap: az utcák reggel 9-10 körül kihaltak, konkrétan sétálok 1,3 km-t és nem találkozom 20nál több emberrel a zuccán.

Több dolog sincs még az utcán: szemét, pad, kuka. Nagyon gyorsan átvált a viselkedés, és igazodik a helyi szokásokhoz, az az érzésed, hogy meg akarsz felelni, de nem azért, mert kötelező, hanem, mert így jó nekem is. Szinte minden 3. sarkon van éjjel-nappali, ahol van melegétel, szendvics, jéghideg és forró (!) italok a pultokban. Meleg tejes tea, hideg tejeskávé, sör, egy high áll, vagy egy toast szendvics gyümölcsökkel és tejszínhabbal? Mind van. A sör drága, a többi ár abszolút rendben, főleg a minőséget figyelembe véve. A piacon mindent kapni, teknős (szegény még élt), millióegy tenger gyümölcse, lábasjószágok összes alkatrésze, rengeteg ízű kitkat. Itt nagy a nyüzsgés már, de főleg a külföldiek miatt.

A következő napokban fő látványosságok, és 2 kilátó is. Nehezen feldolgozható a város mérete fentről. Szerencsére az egyik helyről kicsit látszott a Fuji is. Elég nagy a páratartalom mindig, de még november végén is simán oké a rövidgatya-póló, este azért elér valami hosszújjú.

Az emberek nagyon tisztelettudóak, békések, nyugodtak és barátságosak. Ha látják, hogy fotózod őket, odafordulnak és mosolyognak. A nők meglepőnek, ha előreengedem őket az ajtóban. Mindent megköszönnek. Többször is. Megköszöni, hogy megköszönheti. Ugyanakkor mindenki nagyon elvan a maga világában, de odafigyel a másikra, egyszer a metrón - szerinte - hozzáért a cipőmhöz egy arc, 2x kért bocsánatot. Nekem szó szerint fel sem tűnt. Ugyanakkor volt, hogy útbaigazítást kértem a sorban előttem állótól: finoman megkopogtatom a vállát, úgy néz rám, mint aki embert tudna ölni. Szépen megkérdem, tud-e angolul, és, hogy oda megy-e a vonat, ahova én szeretnék. Egyből tök barátságos, és segít, semmi nincs az első reakcióból.

Nagyon szabálykövetők. Áll 4-5 ember, vár egy liftre, odaállunk ketten mögéjük, 3 mp-en belül megjelenik egy alkalmazott, hogy akkor innentől mindenki sorban állva várja a liftet. Ugyanez a vonatnál felfestett vonalak, hogy hol állnak az ajtó két oldalán a beszállók, középen meg majd szépen kiszállnak a leszállók. Minden rendzetten megy, mint a karikacsapás. Én olyan vagyok, hogy azért vannak a szabályok, hogy megszegjük őket, de itt annyira szépen, kiszámíthatóan és jól megy minden, hogy nagyon jó érzés a részesének lenni.

Amúgy minden kicsi. Az emberek, az ajtók, az autók, a székek, a WC, az asztal. Mintha az óvodában lennék, a lábam a nyakamban a budin, beverem a fejem, az ajtófélfába, szét van verve a térdem, ahányszor leülök, a szupercuki kei carok akkorák, hogy pont beférnek egy biciklisávba - nagyon fura, hogy ez a szabályszegés, hogy ott parkolnak!

Több kép nincs, mert csak 10et enged:(

Tokió nagy, sokat rejt, simán itt is el lehetne tölteni a 2 hetet, és még akkor is csak a felszín...

Fotós szemmel nagyon izgi hely - nyilván ebben benne van az újdonság, az ismeretlen is -, van üres, van zsúfolt, van mintha, van formára vágott gingkófa, vonat, repülő, ember, kis ház, nagy ház, belpiacos autók (külföldi csak elvétve), taxi, szuper vonatok. Szóval vannak házak, meg emberek. A fotós cuccok 2/3 áron vannak, van, ami felé. RIP bankszámlám, welcome 100-400L.

Talán második v. harmadik este hazafelé gondolok egyet és bemegyek egy helyi bárba. A pultos/tulaj srác meglepően jól beszél angolul, a kocsma népe is nyitott. Nem is értem, miért mondják, hogy zárkózottak, félősek. Nyitottak, próbálnak haberkodni, de nem nagyon van közös nyelv. Azért ide még visszajövök 2x, a végére már közös pókerparti, italmeghívások, szelfi. Bajnok a hely!

Ezek a népek tényleg sokat dolgoznak. Az előző becsületsüllyesztőben egyik este odaül mellém a pultnál egy csaj. Fél egy van. Dumálgatunk, kiderül, hogy férje van és otthon egy 6 hónapos lánya - ennyit a szerencsémről -, otthon a bébiszityó vigyáz a csimótára, a férje még melózik. Ő meg nyeli a whiskyt, mint kacsa a nokedlit. Nagyon felszalad mindenkinek a szeme, mikor megtudják az otthoni gyes-rendszert. Itt 6 hónapig 90%, utána 50 valameddig még. A gyerekek vasárnap is iskolában, tök természetes, hogy a metróban éjfélkor 3 részes öltönyben vonszolják magukat haza a népek, vasárnap is látványosan világos van több szinten is az irodaházakban. Nagyon más világ, nem esik ki a ceruza a kezükből 17:00kor. Sajnos.

Nagyon sok fórumot, ajánlót, itinert olvastam, hogy mire mennyi idő kell, mit/hova érdemes, nyilván azt hittem okosabb vagyok és nekem majd több fér be. Hát, ez kétélű dolog. Egy oldalról nem hagytam volna ki Nagaszakit, mert sokkal másabb, mint Tokió, Kiotó, vagy Oszaka, de cserébe mindig volt egy érzés, hogy mi van még az adott helyen, kéne még oda 1-2-3-x nap.

Sokat el lehet innen is hozni, csodás dolog japán kutyát simogatni Japánban, szuper vegyülni a helyiekkel, kihagyhatatlan végigkóstolni kajákat, jó érzés, hogy akihez hozzászólsz, az szeret, és őszintén segíteni akar, még, ha nem is beszéltek egy nyelvet és a nonverbális kommunikáció formái, elemei is tök mások. Nagyon érdekes látni a hivatástudatot. A kalauz és a zsúrkocsit toló csaj is megáll az ajtóban, amikor ki/belép a vonat kocsijába, megáll, korülnéz, és meghajol. Érződik rajta, hogy tudja, fontos, amit csinál és meg is adja a tiszteletet a munkának, és az abban részt vevőknek. Útépítés: általában este 10kor kezdenek, minden kibójázva, munkagépek, emberek. Reggelre kész. Mindig. Éjfélkor meg 3x5 méteres 1 méter mély munkagödör. Reggel friss aszfalt. És egy ilyenen dolgozik egy gépkezelő, két kuli és öt, aki csak a biztonságra figyel. Egy-egy a két legközelebbi sarkon, egy-egy pár méterre a munkaterülettől, egy pedig közepén. Ha jön a gyalog, egyből integetnek (és meghajolnak ofc), leállítják a munkát, amíg te át nem haladsz biztonságban. Pláza parkoló ugyanez, hiába van lámpa, ketten irányítják mellé a forgalmat. És látszik rajtuk, hogy ez nem büntetés, hogy ott áll egész nap, mindennap a westend parkolójának kijáratában, hanem, hogy hasznos és fontos a munkája.

A másik az egyenruhák. Iskolás, futár, ellenőr, kukás, postás, eladó. Egyforma, normálisan hordja, jól áll, többfajta, ami igazodik az időjárás őz, napszakhoz.

Nagaszaki nagyon más, mint az északabbra eső részek, ahol voltunk. Kisebb. Nincs metró. (Tokióban 37 vonal, de még Kóbében is 4 v. 5). Sokkal alacsonyabb, de azért itt is van akkora ház, ami saccra árnyékot vetne a MOL toronyra. Az atombomba múzeum és a kapcsolódó park nagyon megfog. A tárgyak (az összeolvadt érméktől a meghajtott tornyokig), de főleg a történetek, amiket a túlélők mesélnek. Ők tényleg komolyan gondolják, hogy legyen béke, és nem csak egy szlogen. Tudják, hogy két pillanat alatt ki tudnánk irtani magunkat, aztán senki nem emlékezne rá(nk).

Mindent lehet itt enni. Tengeri sün: ízre, mint Európában, de sokkal több a húsa. Osztriga: a kis/közepes méretű is akkora, hogy egy falatra nagyon sok, cserébe a közepe a falatnak krémes, szinte folyik; azt hittem, a törököknél van nagy osztriga, de ez, úristen, very big. Akkora homár, mint a nő egész karja, aki süti. Szuperfrissek a tenger gyümölcsei, ami nem is csoda, ahhoz képest mennyi vizük van, és milyen sebességgel forog az áru. Nagy halas vagyok, de pont a halak csalódást okoztak. Szuper textúra, de alig volt ízük több helyen is. És a marhák: olvad a szádban, egyszerűen, gyorsan készül. De persze jó a sertés, a csirke a rizs is. Itt kicsit kevés a fűszer, pedig maga az íz annyira nem speciális (persze nagyon finom). Kiváló gombák, rengeteg gyömbér, pedig nem is kedvelem, de a rántott vörösgyömbér... uhh. Gyozából végtelen mennyiséget meg lehetne enni, tészta fűszer, hús. Mi kell még? Volt az a hideg hajdinatészta, aminek nem jut eszembe a neve - az mondjuk egyszer pont elég volt erdekességnek. Matcha tea tejjel? Bármikor! A wasabi meglepő módon alig csíp, kétpofára lehet tolni. Sokszor itt is túl sok a cukor. A bubis citromos vízbe miért?! Alapvetően egyszerű konyha, friss, magas minőségű alapanyagokkal, kevés fűszerrel, kevés hőkezeléssel. Ó, és az okonomiyaki, hát, az is egy csoda, fene gondolta volna, hogy egy palacsinta és rántotta közé ekelődött ételre jól megy a majonéz. Pedig! Új kedvenc a yuzu, egy nagyon kellemes citromhasonmás. Volt még nyers lóhús, bab és rengeteg helyi whisky. Nagyon sok van, boltban olyan áron, hogy már én érzem magam kellemetlenül, hogy ilyen olcsó. Nem helyi, csak a példa kedvéért: 4 lityis Jim Beam PET palackban 14 ezer forint, 0,7es fekete Bali v. Jack 5k (forint).

Csodás volt ennyi dolgot megélni, akár azt is mondhatnám megérte az elmúlt másfél évben a sok túlóra, hétvége, volt itt minden, még 007 forgatási helyszín is. Már csak azt kell megtanulnom - ami máskor csak az utolsó nap -, hogy ne akarjak mindig előretervezni, foglalkozzak azzal, ami ott és akkor van, ne azon menjen az agyam, hogy mit kell csinálni, ha hazaérek, hánykor kell 2 nap múlva indulni a reptérre. Nagyon jó volt kiüríteni az agyam, és nem foglalkozni semmi otthonival, csak azokkal akikkel tényleg szeretnék, meg rájönni, hogy kivel is érdemes, kivel mennyit szeretnék.

Kellett, jó volt!

Két hét meg kevés, jövőre három hétre megyek, csak még nem tudom hova. Egy hónapra szerintem nem engednének el, még, ha össze is harácsolok annyi szabit.

Tanulság még: tökéletesen elég mindenre egy hátizsák, csak ne akarjak mindenkinek (és magamnak) venni/vinni mindent.

Tudom, irtó hosszú volt. De tényleg főleg magamnak ment.

[iwillbeasuccessfulwoman1]

szabály

“neked azt is megengedném, hogy elkend a rúzsom, szóval gyere ide és cselekedj”

#🤠 #jupi #csók #vágyak #hiányzol #érzelmek #élet #gondolatok

[gerywhite]

Kutyásként a faszom ki van azokkal, akik nem képesek pórázra kötni a kurva dögöt.

Múltkor egy picsa sétáltatta a patkányát, ami minden szembejövő amúgy pórázon lévő döghöz odament óberkodni. Aztán az egyik pórázra kötött kutya tulajdonosa közölte vele, hogy amúgy az ő kutyája fertőző beteg. Na azt a rohangálást, és sikítozást, hogy "Bobi, gyere ide, ne fuss el" olyan kielégítő volt látni!