#fájdalmat okozol

[anyadisszeretne]

Nem tudok küzdeni érted, nem mehetek szembe miattad magammal. Nem tudlak tovább szeretni mert minél jobban szeretlek téged annál kevésbé szeretem önmagam. Nem tudom tovább tűrni a fájdalmat amit okozol, mert minél tovább tűröm annál jobban összetörök. Nem tudom tovább fogni a kezed mert az enyém miattad mindig szilánkosra törik.

Itt ülök este tízkor és rajtad kattogok, holott önmagamon kellene vagy legalábbis nem rajtad. De nem jut eszembe más csak te, mert lassan féléve minden rólad szól. Ma este ki kellet volna tegyelek az életemből de nem ment mert rád nézek és szeretlek. Menthetetlenül, őrülten

[thinking-abouteverything]

Talán az fáj a legjobban, hogy megint elzárkozól Tőlem és ettől az egésztől, ami köztünk van...

Magad mellett tartasz és nem akarsz szakítani és lezárni ezt a kapcsolatot mert neked jó, hogy melletted vagyok...de ezzel nekem kurva nagy fájdalmat okozol, mert én pedig TELJES SZÍVEMBŐL SZERETLEK... Ezzel pedig te is teljesen tisztába vagy.

Én pedig most nem tudom, hogy hogy is álljak ehhez az egészhez a továbbiakban..

#érzések #gondolatok #szomorú #relationship #m #kapcsolat #kihasználás #miért #miért történik ez #kibaszottul fáj #miért fáj ennyire #fájó szív #tagadás #fontos #több mint barát #szeretlek #szeretem #Á

[nemvoltamelegjoneki]

Csináltattam már miattad tetkót, majd piercinget,de egyikkel sem tudtak akkora testi fájdalmat okozni, mint amekkora lelkit Te okozol.

Semmi nem tudja ezt elnyomni bennem.

#magyar tumblr #magyar tumblisok #hungary #magyar #tumblr magyarorszag #tumblr #artists on tumblr #saját #magyar idézetek

[szemelyesfirkak]

rossz szokások

mindig lehet olyat mondani,amit korábban nem mondtunk ki.

mostanában csak önmagamat ismétlem.

ez a tél eddig rólad szólt.

akárhányszor kértem,hogy tűnj el, te maradtál.

ha el is tűntél, visszajöttél.

de reménykedek abban,hogy lassan eltűnj, mert bár azt hiszem,hogy megérdemlem a fájdalmat, amit okozol,

igazából nem.

egy ember tud rólad,

ő se veszi komolyan ezt ami köztünk van,

ha ezt valaminek is lehet nevezni.

rajtad kívül senkit nem veszek komolyan.

rajtad kívül senkit nem veszek komolyan,

mostanában csak önmagamat ismétlem,

le kéne álljak ezzel.

meg veled.

[halalos-tavasz]

Villámcsapás

Ez vagy az életemben. Hirtelen megjelensz, fájdalmat okozol, aztán mintha mi se történt volna eltűnsz egyik pillanatról a másikra.

Előled még elbújni se lehet.

[pusztulj-el-velem-kedvesem]

Fájdalmat okozol. Szenvedek miattad. És talán pont emiatt ragaszkodom hozzád annyira. Hosszú ideje nem éreztem már semmit, és most ez... a mindent elsöprő fájdalom, a görcsök, a remegés, könnyek... ismerős érzések. Csak ezeket ismerem. Ahogy beléptél az életembe elhoztad az otthonom. Haza hoztál.

[karjaid-kozt-meghalni]

Pánikroham

Pánikroham. Levegő be, levegő ki.

Számoljunk el egytől tízig.

Fáj, nem kapsz levegőt, segítség,

Úgy érzed, hogy meghaltál rég.

És akkor újra, levegő be, levegő ki.

Gyújts rá egy cigire odakinn.

Remegő kéz, fájó szív,

Azt hiszem, hogy eljött vég.

Csak gondolj rá, és jól leszel,

Próbálj oda figyelni a légzésre.

Jó kislány, csak csináld ezt,

Koncentrálj és elmúlik ez.

Látod, már nem remegsz,

Aztán bumm, beüt valami hirtelen,

És kezdődik elölről minden.

Tudod, levegő be, levegő ki, erre figyelj.

Nem kaphatsz gyógyszert,

Még a végén függő leszel,

Csak éld túl ezt, és nem lesz több ilyen.

Vagy de, csak még rosszabb lesz.

Rosszabb lett, levegőért kapkodsz,

Remegsz s már nem látsz a sírástól.

Téped a hajad, szeded szét a borotvát,

Imádkozol, hogy elég mély legyen most.

De végül nem teszed meg,

Nem teszed meg, mert félsz,

Félsz attól, hogy másnak fájdalmat okozol,

Miközben neked is fáj kibaszottul.

Leteszed a pengét, és meredsz magad elé.

Már megint itt. Már megint miért.

Már kapsz levegőt. Elmúlik a remegés.

Üres lettél. Nem érzel semmit.

Félsz. Nem akarod újra ezt átélni,

De tudod, lesz ez még rosszabb is.

Gyere, számoljunk el egytől tízig,

Levegő be és levegő ki.

2022.07.20.

#magyartumblisok #faj #tumblrgilr #nembirom

[a-banatos-szerelem-ara]

Szia..

Itt vagyok kint, ahol megígérted hogy élni fogunk. Ahol megkértel hogy legyek a feleséged. Tudom, hogy ez számodra nem jelentette azt amit számomra. De ez az én érzésem és faj.

Sokszor gondolok rad. Hogy mennyire bantasz valószínűleg szándékosan és hogy mennyire próbálod elérni nálam hogy undorodjak tőled. Mert jelenleg azt teszed. Undorítóan viselkedsz. De nem baj. Ez kell most neked és ezt elfogadom. Nem tudok már ellene tenni hogy bants. Mondjuk mikor el is mondtam hogy fájdalmat okozol, akkor sem érdekelt úgy igazán. Most meg meg jól is esik hogy ezt teheted. És ezt is elfogadom. Ettől sajnos meg mindig szeretlek. Egy részem meg mindig megszeretne veled oldani, mert én nem csak úgy mondtam neked azt az IGEN-t.

Tudom hogy neked most újra kell kalibralnod magad, megtudni ki vagy, mit szeretnel ettől az elet nevű valamitől és elfogadom hogy ebben az eletszakaszodban már nincs ram szukseged. Meg mindig csak azért kérem tőled hogy máskor amikor lány kérésre hajtod a fejed azt gondold majd komolyan.

Szeretném hogy boldog legyél, amit most érzel nem boldogság csak azt akarod hogy az legyen. Ez most egy álarc szeru valami amit felvettel, saját magad árnyéka vagy. Te nem az az ember vagy akibe anno bele szerettem, és nem is az akinek igent mondtam.

Igazabol köszönetet kellene mondanom neked, mert szépen lassan taszitasz el magadtól és a szerelem erzesetol amit irantad érzek. De ne érts félre nem haragszom rad. Sok mindent érzek de haragot nem.

Faj hogy ez történt belőlünk. Ezze váltunk bármi is ez. Én nem ártottam neked. De te élvezettel teszed. És ez elszomorít.

Csak ennyit szerettem volna elmondani neked.

N

[g1-v]

Az utolsó poszt

Egy ideje már gondolkoztam azon, hogy mégis hogyan zárjam le a profilom. Felfedtem a kilétem azelőtt akinek írtam a soraimat. Legalábbis, ha van egy kis sütnivalója, akkor pontosan tudja hogy ki vagyok. Már pedig én úgy ismerem, hogy vág az esze. Ezúttal is; üdv néked! :)

Nyilván a posztjaim nem csak neki szólnak. Sőt! Mint eddig is, a történeteim mindenkinek szólnak. Kifejezetten azokhoz az emberekhez, akik nem igazán látnak kiutat a jelenlegi helyzetükből, és nem tudják mihez kezdjenek. És ilyen személyekből rengeteg van ezen a platformon. Nektek is üdv! :)

És hogy mégis miért ez lesz az utolsó posztom? Nos, mert kiadtam magamból már mindent. Nem mondom, hogy nem fogok visszatérni egyszer, de az biztos hogy most egy kis szünetre vonulok. A Tumblr jó volt arra, hogy kiírjam magamból ami bennem van. Most már kitisztultam.

Szóval jöjjék;

Az utolsó üzenet

V... Ki tudja, hogy a neved, vagy a k-pop fanatizmusod miatt viseled ezt a nevet. Amit most leírok, valószínűleg nem jut addig a fázisig, hogy elgondolkodj rajta. Mégis elpazarlok rá pár száz szót, hátha. Tudom hogy egyszerűbb mást hibáztatni, oldalt választani, utálkozni. Valami mégis azt súgja idebent, hogy te ennél érettebb vagy.

Amit mondani akarok, már az első találkozásunkkor feltűnt. Majd a második alkalommal is. Miután elhagytál pontosan tudtam hogy mit fogsz majd cselekedni. Ezt akkor meg is mondtam neked, de biztos vagyok benne, hogy fel sem fogtad. Az agyad a felém érzett gyűlölettel volt tele. Semmilyen szavam nem jutott el hozzád. Ezúttal viszont szeretném ha elgondolkodnál a soraimon.

V... le kell állnod azzal az önromboló mechanizmussal amit magaddal csinálsz. Végignéztem a barátnődet, hogyan teszi tönkre magát lelkileg a saját hülyesége miatt. Aztán testközelből tapasztaltam, hogy egy elrontott kapcsolat mennyire szét tudja tépni az egyén önreflexióját, és személyiségét. Ő képtelen elengedni olyan kapcsolatokat, amik teljesen egyértelműen toxikusak a számára. Te el tudod, bár nehezen. Mindenesetre ebben bizakodó vagyok.

Csakhogy neked van egy ennél sokkal rosszabb szokásod. És ezzel nem magadat teszed tönkre, hanem a körülötted lévő embereket. Jó dolog ha vonzódsz valakihez. Csodálatos érzés. De mikor szét vagy esve lelkileg, nem szabad ennek engedni.

Mikor az exeddel már nem bírtad, én voltam a menedék. Hogy aztán a mi kapcsolatunkból is egy másikba menekülj. Adtál időt magadnak feldolgozni mindazt ami kavargott benned, és ezt nagyon jól tetted. Másodjára saját döntésből, tiszta nyugodt lelkiállapottal választottál engem. Az elválasunk ekkor üdítően egészségesen ment. Aztán valamiért folytattuk a viszonyunk, és ennek mindketten megittuk a levét. Te pedig így futottál egy másik menedékhez, egy újabb kárász életű kapcsolatba. Biztos ezt akarod csinálni minden alkalommal, mikor egy bizalmi kapcsolatod megfeneklik...?!

Meg kell tanulnod gyászolni. Ahogyan azt tetted azon a nyáron. Meg kell tanulnod feldolgozni ami történik veled. Nem csinálhatod ezt minden egyes alkalommal, mikor nem vagy jól. Így nem teszel mást, csak akaratlanul kihasználod az embereket akiknek fontos vagy, és még fájdalmat is okozol nekik! És most nem csak magamról beszélek. Nem tudom ők mit éreztek pontosan, de biztosíthatlak; mindegyiküknek fájt az, amit tettél velük.

Tudom milyen a hiányzérzet. A vágy hogy valaki törődjön velünk. Hogy milyen ha végre van valaki aki meghallgatja a bajainkat, és még meg is érti őket. Azt is pontosan átérzem, hogy a gyengébb időszakokban hamarabb alakul ki a kötelék két ember között. Viszont nem szabad engedni, hogy ez vezessen bele egy kapcsolatba. Akkor is megkaphatod mástól a menedéket amire vágysz, ha csak barátok vagytok. Fel kell ismerned, mikor vagy képes egy egészséges kapcsolatot fentartani, és mikor nem. Ne várd meg, míg túl késő!

Az utolsó vallomás.

Be kell vallanom valamit. Valamit amit sose mondtam, de jó okom volt rá. Még éppen csak elkezdtük megkeseríteni egymás életét, november elején. Összejöttünk, de csak azzal a feltétellel hogy nem vagyok szerelmes, és ebből nem lesz semmi komoly. Azt mondtam, hogy majd szólok ha beléd szerettem. Te pedig hetekig vártál arra hogy végre kimondjam. Nem marasztaltál, nem rágtad érte a fülem, csak vártál türelmesen.

Bennem viszont egészen más vihar dúlt. Megjöttél, és felborítottál mindent a világomban. Elvesztettem fontos barátokat, felborult a lelki egyensúlyom, és úgy éreztem hogy nem tudok meggyógyulni ezekből. Erre pedig rátett egy lapáttal az is, hogy te ott voltál nekem. Szerettelek mint barát, és nagyon jól esett minden alkalom veled. De mindezt elnyomta az a brutális nagy felelősség ami a kapcsolatunk miatt telepedett rám. Neked nem voltak elvárásaid felém a rózsaszín köd miatt. Viszont tudtam hogy ez csak időszakos. Előbb utóbb úgyis lesznek...

Meg akartam felelni, mégis közönyösnek tűntem. Távolságtartónak. Meg akartam őrizni azt, amit vonzónak tartottál bennem. Azt a stabilitást, nyugodtságot, és empatizmust amivel az első decemberen a szívedbe férkőztem. Nem akartam hogy csalódj bennem. Viszont nem tudtam, hogy mit tegyek. Válljak olyanná, mint amilyennek te gondoltál, vagy kockáztassam meg hogy elveszítelek mert önmagamat adom?

Egy ideig, mikor a munkába lényegében lenyugodni jártam, azon gondolkodtam hogy szakítani akarok veled. Nem véletlenül mondtam azt, hogy ha a barátnőddel esélyem lenne, őt választanám. Ez egy hazugság volt. Egy hazugság azért, hogy egyikünknek se fájjon, ha feladom a harcot önmagam ellen, és elküldelek. Hogy ne fájjon, ha hónapok után se érzek semmi pluszt feléd. Hagytam magunknak egy olyan kiskaput, ahol egyikünk sem sérül majd. Tudom milyen sérültnek lenni. Nem akartam, hogy még több darabban távozzunk ebből.

Aztán útközben valami változott. Te még mindig belém voltál esve, én pedig elkezdtem bátorságot nyerni abból, ahogyan viselkedtél velem. Mint a fióka ami épp most kelt ki, kezdtem el én is megnyílni feléd. Pozitívan reagáltál, így lassan de biztosan egyre nagyobb részt kaptál a lényemből. Aztán kimondtam hogy szeretlek...

Nekem nagyon nehéz volt ez. Sokszor dobálózok ezzel a szóval azok felé, akiket szeretek. Viszont neked mondani egy egészen más szint. Ez nem csak egy "szeretlek" volt. Ez annál sokkal több. Egy jóváhagyás magamnak, hogy most már lehetek sebezhető, gyenge. Hogy ezúttal nem kell harcolnom, túlgondolnom mindent, csak élvezni azt amit adsz, amit érzek irántad. Hogy nem kell megfelelnem, csak önmagamnak lennem. Mert elhittem, hogy te ezt akarod látni.

Csakhogy... tévedtem. Sok voltam, vagy épp túl kevés? Igazából minden hazugság volt, hogy kihasználj, és legyen egy lelki szemetesed? Vagy mégiscsak volt ebben valami különleges, amit te is éreztél? Túl sok kérdés, de semmi válasz... és ez így van jól.

-

Az emlékeimben megőrzöm azt amit tettél. Nem felejtek, de már harag sincs.

Lábjegyzet: Bubi él is virul, végül megtartottam.

[feelings-in-dark]

Egy év és ugyanaz a forgatókönyv...Én lent Te fent...Mosolyogsz mert átvertél két lányt is egyszerre...Tele vagy életörömmel...Akkor is tele voltál mikor tudtad,h két szívet törsz össze ? Élvezted,hogy fájdalmat okozol másnak?? De ha te szenvedsz az szar ugye ?? Te nem szenvedhetsz, neked nem fájhat de másnak igen... Te adhatsz szart, de kapni nem kaphatsz ugye ? Hát Bazdmeg, ha én zuhanok zuhansz velem

#faszkalap #őszinte szerelem #hiányozni fogsz #hiányérzet #hiábavaló #magyar tumblr #üres szív #fajdalom #kurvára fáj #kérdés #romance quotes #life quotes

[anyadisszeretne]

Szomorú Szeptember

Ég a szemem, rengeteg dolog van most a fejemben. De leginkább csak az izgat, hogy ha tényleg fontos vagyok neked akkor miért okozol ekkora fájdalmat. Miért jó neked az ha sírni látsz,miért éri ez meg neked és miért tartok ki még mindig melletted. Talán igazad van, talán tényleg egyszerűbb lenne egymás nélkül. Ha nem találkoznánk többet és nem tudnám többé a kedvenc színed. Minden sokkal egyszerűbb lenne ha nem ismernénk egymást,ha nem tudnánk a másik sóhajának jelentését . Néha úgy érzem te vagy a keresztem s, hogy azért küldött téged az utamba a sors, hogy taníts valami fontosat.

Most már tudom, hogy a lecke a lemondás volt. Le kell mondanom rólad, a saját boldogságomért cserébe.

#magyar #idézetek #gondolatok #saját #szerelem #magyar idézetek #magyar tumblisok #szakítás #magány #Vége

[j-cs-p]

Én: Nem tudsz mindenkivel jót tenni, valakit bántani fogsz.

Zokogtam, pedig akkor még nem tudtam (csak sejtettem), hogy az a valaki csakis én lehetek.

Akkor láttam utoljára rajtad, hogy számítok. Hogy bánt téged, hogy fájdalmat okozol nekem. Hogy nem tudod, mit csinálj, hogy nekem (is) jobb legyen. Aztán mintha beletörődtél volna. Hogy ha én ezt így tudom, akkor nem kell erőfeszítéseket tenned. Akkor nem kell figyelned rám, az érzéseimre. Akkor bánthatsz. És onnantól már nem akartál jót nekem. Már nem vigyáztál arra, hogy ne bánts meg. Már nem érdekelt téged, hogy érzem magam miattad. Onnantól már csak Andi számított. Úgy gondoltad, ha nem írsz mellőle, ha rá se nézel a telefonra, ha egy percet se veszel el tőle, akkor az felment téged; ha nincs semmi kedves gesztus felém, akkor azzal csak szexre degradálod ami köztünk van, az meg belefér, cserébe az ajándékokért és utazásokért, amiket ő kap tőled; könnyebb lett ettől a lelked, hiszen ha látszólag semmit nem jelentettem neked, akkor soha semmi nem is történt köztünk. Azt nem nézted, hogy közben hogy vetted el, ölted meg a mosolyom. Az nem számított többé. Csak Andinak legyen minden jó, csak neki ne legyen panasza semmire se! Közben engem a lábtörlőddé tettél. Engem vádoltál mindenért. Az eltűnt mosolyért. A kérésekért. Amiért féltem. Amiért kapaszkodtam. Minden frusztrációdat rajtam töltötted ki - mert engem lehetett bántani. Andi kénye-kedve szerint ugráltál, rajtam uralkodtál, hogy mégis férfinak érezhesd magad. Majd, mikor végképp mindent megöltél bennem, mikor olyanná tettél, amilyen nem akartam lenni, egyszerűen csak megszabadultál tőlem.

Egy nap talán majd megértem, miért tetted. Miért így tetted. Milyen önzés, milyen birtoklási vágy, vagy mégis mi a franc vezérelt. Jót akartál nekem (is)! Miért nem számítottam aztán már? Miért vettél mindent el?

[nemvoltamelegjoneki]

Köszi, hogy mindig tetováltatás vagy piercing szúrás előtt okozol kurva nagy fájdalmat!

Tényleg hálás vagyok, mert így azokat legalább meg sem fogom érezni...

#magyar tumblr #magyar tumblisok #hungary #magyar #tumblr magyarorszag #tumblr #artists on tumblr #saját #magyar idézetek #fájdalom

[vajonletezikazorokke]

Tudom, hogy szeretlek. Olyan, mintha egy kicsit mindig is ismertelek volna.

És mégis fájdalmat okozol. Én pedig hagyom.

Én vagyok bolond, vagy ezt jelenti szerelmesbek lenni? Akkor is szeretlek, amikor ez nekem fáj.

[elviselniafajdalmat]

Azt mondtad szeretsz hiányzom és hogy soha többet nem akarsz nekem fájdalmat okozni. De minden egyes nap mikor csak megnézed amit írtam de nem válaszolsz, leszarsz, nem keresel összetöröd ismét a szívem. Fájdalmat okozol. MENJ MÁR EL A KIBASZOTT ÉLETEMBŐL!

[nemszabadmegtudni]

Asszem ma jöttem rá nekem mi is a szerepem a te életedbe. Csak egy lány aki ottvan melletted akármi mivan és segít minden helyzetbe. Ezzel nincs is baj, csak ennek a lánynak vannak érzései, és minden rajtam csattan… vedd észre kinek okozol fájdalmat és meddig fogom bírni…

#szavak