#elveszítettelek

[lonelysoul235]

Kértem, hogy ne menj el, hogy ne unj meg

Talán csak elveszett a retúrjegy

Így ahogy te is, én is elveszek

Mert nélküled én sem vagyok meg.

-Wellhello Retúrjegy

#magyar tumblisok #fájdalom #returjegy #dalszoveg #dalszöveg #hiányzol #hiányzik #hianyzol #rideg #viszonzatlan szerelem #ne menj el #elhagysz #elfogsz menni #elvesztés #elveszítettelek #kérlek #szeretlek #fontos vagy #j.

[gyurottpapir]

Csak segíteni szerettem volna Neked egy meggondolatlan lépéssel. Ezzel elveszítettem egy barátomat. Elveszítettem azokat, akik családtagként kezeltek. És ezzel a lépéssel Téged is elveszítettelek.

@gyurottpapir

#magyar #gyurottpapir #sajat #sajat iras #ongyilkos gondolatok #szerelem #hiany #szakitas #szeretet #hianyzol #baratsag #csalad

[kinlodok]

Úgy érzem, soha nem fogom feldolgozni ezt a veszteséget. Olyan dolgot veszítettem el, ami előre vitt engem az életben. Egy olyan embert is elveszítettem, aki mindvégig támogatott, tanított, és a javamat akarta. Megvan a számod, talán kéne írnom neked egy SMS-t, de mondd, mi a faszt írjak bele?

Írjam azt, hogy "Hát... Nézd.. tudom, hogy amit tettem, az nem elfogadható, de megbántam..? Tudom, hogy egy utolsó szar alak vagyok, de ugye még szóbaállsz velem, ugye..?" Mit írhatnék neked...? Nincs miről beszélnünk, ez a szomorú tényállás. Elveszítettelek örökre. Nem csak téged, egy csomó embert is. És ki tehet erről? Én... 100%-ig én...

Remélem, hogy eljön majd a nap, amikor este becsukom a szemeim, és soha többet nem kelek fel. A világ szebb hely nélkülem.

#reménytelenség #kilátástalanság #üresség #megdöglenék már #megbántam mindent hidd el #öngyilkos gondolat #öngyilkos gondolatok

[nemvoltamelegjoneki]

Faszom...

Egy üzenet elküldésétől pánikrohamot kapok, mert Rólad van szó...

Csak ennyire rettegek, hogy végleg elveszítettelek...

#magyar tumblr #magyar tumblisok #hungary #magyar #tumblr magyarorszag #tumblr #artists on tumblr #saját #magyar idézetek #pánikroham #rettegek #rettegés #félelem #fájdalom #szerelem #elvesztés

[lov-3-you]

Gondolkoztam..mi van ha , tényleg ennyi volt? Ha többet nem jössz vissza, ha nem mesélsz hülye vicceket, ha nem küldesz nekem mémeket , nem bújsz mellém, nem simogatsz, nem várhatlak titkon megbolondulva s mikor hazaérsz csak lazába vágom magam. Mi van ha, tényleg elveszítettelek? Nem, az nem lehet én nem ezt akartam..

[elfeledettszavak]

Gondolatok

2023.06.15

A felismerés hogy már soha se láthatlak úgy, nem érezhetem a tested vagy foghatom a kezed ahogyan régen, nem ölelhetlek már magamhoz úgy ahogy tettem, minden mozdulat üres és érzéstelen lett.

Fáj mint ahogy az is hogy elveszítettelek, fáj a tudat hogy te már nem vagy és nem is leszel, fáj minden egyes pillanat mert csak te jársz a fejembe… csak te és hogy mi van épp veled.

[csaklegyazenyeem]

Tehát, azt mondod elveszítettelek. Hm, én ezt nem így látom. Mit is vesztettem? Egy olyan személyt az életemből, aki nem tudja értékelni az igazi énem? Aki nem fogad el, aki előtt meg kell játszanom, hogy valaki más vagyok, csak hogy megfeleljek neki? Nem. Én maximum időt veszítettem, amit rád pazaroltam ahelyett, hogy találok valakit, aki önmagamért szeret. Te vesztettél. Engem. Az embert, aki a rossz hírneved ellenére képes volt azt remélni, hogy maradt benned még valami jó. Azt veszítetted el, aki még hitt benned, hogy megváltozol. Elvesztetted azt, aki mindig segített neked, aki akkor is fogta a kezed amikor hatalmas szarban voltál. Te vagy az igazi vesztes, nem pedig én!

[hogy-mondjam-el-neked]

Hogyan mondjam el neked

#11

hogy vannak percek, órák, napok, amikor biztos vagyok benne, hogy visszatalálsz hozzám, máskor pedig azt érzem, hogy végleg elveszítettelek, és ettől szétszakadok?

[veled-vagyok-egesz]

Egy jó ideje már elveszítettelek , de most érzem úgy, hogy ha így folytatom akkor elveszitelek teljesen...

#sajatposzt #saj?t gondolat

[helen-price]

Nem tudok nem gondolni rád. Nem tudom elfogadni hogy megint elveszítettelek. Annyira balfasz tudok lenni sokszor. Szeretlek és nagyon nagyon fontos része vagy az életemnek. Csak gyere vissza kérlek. Mindent is úgy csinálok újra hogy neked legyen jó. Nem szólalok ha kell , órákat, napokat hallgatnálak. Csak hallanálak újra. Annyira fáj. Összetörtél. Újra és újra megteszed. És én azt akarom hogy tedd meg újra és újra, ahányszor csak szeretnéd, de lépj vissza az életembe. Ne negyven év múlva. Negyven év múlva is vissza várnálak, igen, vissza is foglak. De most is szükségem lenne rád. Most, amikor a legjobban elérted azt hogy kötődjek hozzád, megint hátat fordítasz, talán tényleg örökre.

[ujrakezdesnelkuled]

Mikor elveszítettelek téged, akkor vesztettem el magam először. Majd hónapok után sikerült begyógyítanom a sebeim, tisztán láttam a képet. Tudtam, hogy a fő vétkes te voltál. Mert te hagytál el engem, egy olyan személyt aki téged sose hagyott volna el, mert mindent eltűrtem neked. De valahogy, hiába raktam magam össze, a sebeket mindig sikerül levernem és mindig ugyan ott tartok, hogy még mindig egy senkinek érzem magamat.

#magyar tumblisok #magyar tumblr #magyar gondolat #magyartumblr #hianyzol #szeretlek #fajdalom #veszteség #nagyon faj #kivagyok

[toretlenporcelan]

- babám, miért sírsz?

- mert nagyon szeretlek és soha nem akarlak elveszíteni.

- nyugodj meg, nem is fogsz.

- megígéred?

- megígérem.

elveszítettelek.

#szerelem #szeretlek #magyar #magyar lany #magyar tumblr #i love him #i deserve to be happy #nem akarlak elveszíteni

[ilovemyself-butilove-you-more]

A legnagyobb önmegtartóztatás

volt hogy akkor ne csókoljalak meg...

Vigyáztam Ránk, mindarra amink volt.

Aztán nézd meg így is elveszítettelek,

Bár megtettem volna.

Bárcsak éreztem volna a csókod ízét,

De már késő...

Kizártál az életedből.

M

#te #még mindig szeretlek #nem tudlak elfelejteni #szeretlek #én #hianyzol #sajat szöveg

[just-a-girl-in-your-dreams]

Azt hittem nem élem túl. Azt hittem tényleg elveszítettelek. Hogy minden ami velünk történt nem volt valóságos. Hogy újra úgy fogsz bánni velem, mintha semmit sem jelentenék.

#saját gondolatok #nighty

[he-loves-me-not]

A mi történetünknek itt most vége van. Soha nem gondoltam, hogy ez igazából ennyi lesz. 4 hónap. Igazság szerint nagyon nagyon csalódott vagyok, mert én embert ennyire még nem szerettem, mint ahogy téged szeretlek. Én nem akartam hogy ez csak ennyi legyen, én akár az egesz életemet el tudtam volna veled képzelni. De Te ezek szerint nem...akármit, tényleg bármit megtettem volna érted. Tűzbe mentem volna érted ha arról lett volna szó. Annyi minden történt, megannyi jó, és megannyi rossz. De én nagyot csalódtam. Egy szombat este Te leírtad nekem, hogy mennyit gondolkodtál rajtunk, és arra a döntésre jutottál és így döntöttél, hogy te nem akarsz velem kapcsolatot. Amikor én ezt elolvastam, lehet tipikus szöveg, de a szívem megannyi darabra tört, ott, abban a pillanatban elvesztettem mindent, mindennek vége lett. Az faj a legjobban, hogy ezt nem személyesen, hanem írásban tetted, nem mertél odaállni elém , és ezt bele mondani a szemembe. Legalább ennyire megtisztelhettél volna, de nem, neked így jobb volt. Valahogy éreztem igazából, hogy ebből az egészből ez lesz, mert egyáltalán nem úgy viszonyultál hozzám, mint elotte kb 2 héttel. Én elmondtam neked mindent, mindent amit érzek irántad, azt hogy én mennyire szeretlek, mennyire szerelmes vagyok beléd. Te nem érzel irántam semmit, és nem is tudnál belém szeretni, ezt írtad le nekem. Mit kellett volna tennem? Mert az egesz igazából az én hibám, hogy idáig fajult ez az egesz. Pedig nagyon abba a hitbe voltam hogy ez működni fog, és hogy minden rendben van. Azt kérted még utána, hogy mi legyünk barátok, hogy tudnék a barátod lenni? Igy?! Mond meg hogyan és akkor talán. De te is tudod, nem egyszer nem kétszer elmondtam, hogy nekem ez nem menne. Én nem tudok rád barátként tekinteni. Megtörtént az, amitől én mindig is féltem, elveszítettelek, örökre. Soha többé nem láthatlak, soha többé nem hallhatom a hangod, soha többé nem ölelhetlek meg, többé nem mondhatom el neked a problémáim, többé nem lesz az, hogy csak ülünk és kibeszéljük az életet, a problémáinkat, vagy éppen vicces sztorikat mesélünk egymásnak és hajnalig fent vagyunk ezeken nevetve. Többé nem bújhatok hozzad egy hosszú nap után, nem lesz ki felvidítson. Többé nem tudom, hogy éppen hogy vagy, milyen volt a napod, mi történik éppen az életedbe, ezeknek mind vége van. Mindennek vége van. Mondhatom hogy számomra ez egy lecke volt ez a 4 hónap. Megtanultam azt, hogy soha nem szabad kötődni egy olyan emberhez aki nem erez úgy ahogy én, soha nem szabad egy olyan embere beleszeretni, aki soha nem szeretne viszont, vagy még csak meg sem próbálná. Te voltál az egyetlen ember akit igazan tiszta szívemből szerettem/szeretek. Iszonyatosan nehéz téged elengednem, és elfogadnom azt, hogy Te többet már nem vagy az életem része. De el kell fogadnom, és muszáj, hogy elengedjelek, mert tudom hogy te meg én soha nem leszünk MI. Iszonyatosan hiányzol minden egyes nap, minden perc és minden másodpercében, próbálom elterelni a gondolataimat de egyszerűen nem megy, a fejemben a Te hangodat hallom, ezerrel pörögnek a közös emlékeink a fejemben, újra és újra. Leginkább arra lennék kíváncsi, hogy vajon te hogy vélekedsz erről az egészről? Szoktál ezen gondolkodni? Hiányzom neked egyáltalán? 3 nap alatt továbbléptél már? Ezekre szeretnék választ, de már soha nem fogok. Mert VÉGE VAN. Remélem innen is, bar tudom, hogy nem látod és nem is fogod soha. De remélem jól vagy, és te könnyen tovább tudtál lepni, és hogy minden rendben lesz az életedben. Váltsd valóra az almáidat mert megérdemled, én csak ezt kívánom neked. És bízom abban, hogy egyszer majd a távoli jövőben talán még egymásra talalunk...bar erősen kétlem...nagyon szeretlek és hiányzol!🤍

[egyszermimdennekvege]

Elveszítettelek!

Őszintén fáj, DE már hozzá szoktam.