Tumgik
#elmúlik
faszom-azegeszbe · 6 months
Text
Onnan tudod hogy valódi, hogy nem múlik, egyszerűen csak megtanulsz szépen lassan nélküle élni.
134 notes · View notes
needtobetrue · 11 months
Text
S lesz a mostból,
Lassan a "rég volt már".
10 notes · View notes
Text
- Egyszer ismertem valakit, aki hasonlított rád. - kezdem.
Nem szól semmi, hogy is szólhatna, elmondtam neki, hogy hallgasson végig és ne szóljon közbe.
- Neki nem volt ilyen kiugró állcsontja és nem látszott ki a bőre alól az arccsontja. - szemlélem az arcát - Ugyanígy, mint neked barna szeme volt, de sokkal barátságosabban csillogott, és a szája mindig mosolygott.
Mosolyra kanyarintja ajkait, de ebben a mosolyban nincs boldogság, se kedvesség. Ez a mosoly cinikus és ellenszenves. Lejjebb vezetem rajta a tekintetem és végig nézek rajta, tüzetesen és vizslatóan. A tekintetem zavarba ejti és összébb húzza magát.
- A vállai szélesebbek voltak és, ha végig simítottam rajtuk nem éreztem a bőre alatt megbújó csontot. A derekánál nem kellett úgy összehúznia a nadrágot, hogy az öve majdnem kétszer körbe érte. Nem volt kint a medence csontja és lassan a bordái.
Kissé úgy fordul, hogy minden kiálló csontot észre vegyek rajta, direkt akar idegesíteni, de nem tud.
- A combjai össze értek. Még a magasságotok is stimmel és nagyjából belülről is hasonlítotok. Kedves volt és törődő, mindig másokat helyezett maga elé, sosem volt önző.
Egyikünk sem szól, most már én is keresem a szavakat, amiket még mondhatnék neki.
- Emiatt emberek úgy formáltak, ahogy akartak és, ezzel azzá tettek, aki vagy. - szólalok meg utoljára, miközben a saját tükörképemmel szemezek.
Tükör I.
Lexa
11 notes · View notes
dalszoveg-planet · 2 years
Text
Olyan valakit kerestem, mint te De kiderült, hogy a happy end nem igazi Mert az idők változnak, a szerelmünk elenyészik
Maggie Lindemann - i’m so lonely with you
30 notes · View notes
szavaktengereben · 2 years
Quote
A szerelem egy kémiai reakció, ami jön és megy. A jó hír, hogy a szívfájdalom is.
A szerelem kémiája (2020) c. film
56 notes · View notes
Text
Megállt az idő
Nem ketyeg az óra
Csak néha én próbálom szánalmasan arrébb mozdítani a mutatókat
22 notes · View notes
infantilis-egyed · 2 years
Text
Két világ között lebegünk. Naponta átesünk mélypontokon, melyek olyan feledhetőek lennének mint például ahogy egy madár elveszti tollát. Ezerszer megtörtént már vele mégsem akad fent rajta.
Történetek százait mesélhetnénk el egyetlen percünkről lenne benne mosoly,bánat, nevetés mégis az ember azon fajhoz tartozik amely képtelen feledni. Sanyargatjuk magunkat egyetlen múltbéli percben ragadva..
31 notes · View notes
strangersworlds-blog · 11 months
Text
Amíg építed a jövődet, addig elmegy a jelened
6 notes · View notes
Text
Nem tudod, de pont az ellenkezőjét éred el azzal, hogy ribancokat követsz be a közösségi oldalakon. Szándékosan szeretnél megbántani és idegesíteni… de csak azt éred el vele, hogy csalódok benned, hogy kezdek lemondani rólunk.
8 notes · View notes
pdflower · 1 year
Text
Nagyon szeretem Őt.
De tudom, hogy téged sokkal jobban tudtalak volna.
3 notes · View notes
Text
Tumblr media
3 notes · View notes
Text
A változás állandó,
De az emberek nem.
3 notes · View notes
Még mindig szeretem.. szeretnéd tudni, hogy honnan tudom? Egyszerű.. akárhányszor meglátok egy képet róla patakokban folynak a könnyeim..
De tudom, hogy idők kérdése és már csak mosolyogva fogok emlékezni az egészre.
2 notes · View notes
cyb3rmind · 2 years
Text
Séta
Sokféleképpen élhetjük az életünket.
Elfuthatunk az időtlenségbe, hol majd emlékeket lapozgatunk, mintha időutazók lennénk.
Ezek leszünk mi, mint két öröklétű gyerek.
Életeink összefonódnak - így szeretkezünk.
Persze meglehet, hogy csak versengünk a hedonizmusban.
És te nyersz, mert te mindig mindent jobban tudsz.
Szívedből szétárad a függetlenség, és szétszakít. Vagy csak felpezsdited a szívem, és ridegen mondod: nem kell, nem kell.
Én meg nezek ki a fejemből az őszi esőben ázva, várom szerelmed a fejemet rázva.
Egymáshoz simulunk. Mint az őrültek katatón állapotban vagyunk az idő végtelenségében, mert nincs beteljesülés, csak a “mi lett volna ha” bomlasztja elménket. Most előre és hátra megyünk. - Végre legyen igaz jövőnk.
Nézz fel! Azok az álmaink. A csillagok szúrósak. Nehogy megsebezze a szemed, mint a szívemet.
Ha velem vagy, tudom, szereted erősnek mutatni magad.
Mint a talpra állás az esés után.
Ilyenkor én is ridegnek mutatom magam, elengedem a kezed: nem kell, nem kell.
Látod azt a padot? Belevéstem a nevünket.
Most egy hajléktalan fekszik rajta. Forgasd csak a szemed. Most kell visszatekerni az időt.
A padra vetülnek a régmúlt szerelmünk fényei.
5 notes · View notes
dream13sblog · 2 years
Text
Minden mulandó :):
2k22.06.26. 19:27
6 notes · View notes
nefelejtsvirag · 2 years
Text
Annyira érdekes folyamat, ahogy az életedben a legfontosabb események csak úgy elmúlnak és emlékekké válnak.
5 notes · View notes