#egyre jobban

[fathermolecule]

.

#amugy meg ahogy egyre tobbet megyek emberek koze annal jobban egyertelmubb szamomra #hogy mennyire kicsi a turelmem es toleranciam #egy kicsit meglepo. pedig nem tartom magam turelmetlennek #de az meg nincs hogy mindenki a legidegesitobb katonajat kuldte az egyetemre hogy engem basszanak fol szemelyesen #szerencsere. wait post cancelled introspective negative thought spiral cancelled i thought abt

[calm-of-a-guy]

Lassan itt az esküvőnk a fiúmmal, így ideje volt kicsit "elbeszélgetni" a bátyám gyerekeivel.

Nyilván okosak a gyerekek, (10/8/6 évesek) fejben náluk már összeállt nagyjából, hogy mi a Krisszel összetartozunk. Viszont ahogy egyre többször jön szóba a nyári lagzi, nem igazán értették teljesen, hogy ez most mi és hogy...

Szóval most itt vagyok a bátyáméknál, így játék közben előjöttem a témával. Hogy néha van olyan, hogy két lány, vagy két fiú szereti egymást... és hát ez a helyzet velünk is Krisszel, (akit btw szerintem jobban szeretnek már mint engem, de ezt csak így mellékesen... 🥹) és a mi esküvőnk lesz nyáron.

Nos mutatom, hogy a középső, a lány, hogyan reagált:

0,23 másodperc alatt csapta ki a ruhásszekrénye ajtaját, hogy #nincsegygöncömse, meg ha ő lesz az egyik koszorúslány, akkor új ruci kell. A nagyobbik fiú annyit mondott, hogy már rég tudta, mi a helyzet. A kisebbik fiú meg ennyit:

- Krisztiánnal lesz esküvőtök?

- Én: Igen.

- Tudom, már küldtetek meghívót.

- Én: 🤷‍♂️

Hát így.

@hchriss1013

[csakszavak]

És ahogyan egyre többet és többet beszélünk, én egyre jobban félek, hogy egyszer csak nem folytatódnak tovább ezek a beszélgetések…

#magyar tumblisok #magyar idézetek #magyar tumblr #tumblr quotes #idezetek #tumblr #sajat iras #saját érzelmek #sajat erzes #quoetes

[imafraidmyself]

Olyan sokszor vagyok/voltam már egyedül, hogy társaságban egyre jobban szorongok

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #gondolat #szomoru #szomor?s?g #ez van #feladom #szerethetetlen #elbaszott világ #szorongás #egyre nehezebb #egyedül #utálom magam #magány

[nevtelenembervagyok]

Minden nap egyre jobban hiányzol

#magyar #magyar tumblr #magyar szöveg #magyar tumblisok #magyar idézetek #saját #saját írás #saját szöveg #saját gondolat #saját érzés #hiányzik #hiányzol #fáj #szerelem #viszonzatlan szerelem #én szeretlek

[halk-lelek]

És van úgy, hogy egy könnycsepp sem folyik le az arcomon pedig érzem, hogy a szemeim megtelnek könnyekkel

- emiatt csak bámulom a falat, miközben a mellkasomban egyre jobban érzem a fájdalmat.

#idézet #quotes #hungarian girl #idézetek #magyar idézet #magyar idézetek #szerelem #szeretet #love quotes #quoteoftheday #sírtam #sír #sírhatnék #sírógörcs #sírás #sírni #sírok #fáj #szerelmesnek lenni fáj #rohadtul fáj #úgy fáj #miért fáj ennyire #kibaszottul fáj #fájó szív #kurvára fáj #fájdalom #nagyon fáj #hiányoztál #hiányérzet #hiányzol

[cry-baby-69]

Nem tudom,hogy kinek kell ezt most hallania,de hidd el,jobb lesz!Tényleg jobb lesz,lehet hogy napok múlva,vagy épp hetek,hónapok múlva,és akár évekbe is bele telhet...DE hidd el jobb lesz...A fájdalom tényleg szűnni kezd egy idő után...Kevesebbet fogsz rá gondolni,hogy mi van vele,mit csinál, hogy érzi magát,vagy hogy épp kivel van...És minden egyes csalódás után, egyre jobban ki fog nyílni a szemed..Megtanulod lassacskán azt,hogy úgy szeress,hogy ne vakítson el a rózsaszín köd...Hogy lásd meg,azt aki,nem pedig azt akinek szeretnéd őt látni...És egy idő után a sok fájdalom révén elég erős leszel ahhoz,hogy elsétálj onnan,ahol nem vagy szeretve,és becsülve..Megtanulod lassacskán azt is,hogy ne higyj a szép szavaknak, csakis a tetteknek..Ne azt nézd mit mond, hanem azt,hogy mit tesz ÉRTED!Tanulj meg várni, igen tudom hogy nehéz,és azt is,hogy rossz egyedül...DE még mindig jobb egyedül lenni,mint egy mérgező kapcsolatban szenvedni!

#toxic relationship #magyar tumblr #saját gondolat #kapcsolat #szenvedés #csalódás

[pingangoo]

Egyre jobban szeretlek.

#hiányzol #szeretlek #szerelem #hi?nyzol #hianyzol #mindenem

[csacskamacskamocska]

Miért mindig a férfiak?

Nemrég olvastam egy cikkben, hogy a láthatatlan munka részeként a nőkre hárul az a feladat is, hogy érzelmileg kézben tartsák a kapcsolatot. Mert a nőknek, többnyire, eredendő adottságuk, hogy jobban kommunikálnak, empatikusabbak. Nem akkora nagy varázslat ez, az ivadékgondozáshoz elengedhetetlen. Érezni kell a "másikat" és megtanítani neki a kommunikáció és az együttélés alapjait, visszatükrözni az érzelmeket, szeretni, gyengédséget adni, előtérbehelyezni, stb, stb. És bár szerintem egészséges nő nem akarja, hogy a pasija gyerekként létezzen a párkapcsolatban, de ezek automatizmusok, szóval, ha a pasi gyerekesen viselkedik (hisztis, undok, önző, figyelmetlen, infantilis) akkor ezek bekapcsolnak. Amitől a nő meg szenved, mert nem az anyja akar lenni a pasinak. Mintha ki lenne szolgáltatva a saját ösztöneinek. Baromi szar érzés. Ne csináld! -- mondanánk a pasiknak -- Ne csináld, hogy ne kelljen csinálnom azt, amit kiváltasz belőlem. A pasi amúgy jól elvan a társ-anya gondoskodásában, szerinte minden okés, és az is, hogy ő más csajokat nézeget, merthát az lázbahozza, ne legyen társ-anya "ennyire" hisztis picsa, hogy ezen kiakad. Közben, lássuk be, az anyjukkal kevesen akarnak dugni. Másik része (némileg elveszve a részletekben), hogy fel se fogják a férfiak, az milyen megalázó, amikor azt mondják, azért szeretnek horgászni, mert akkor nincs ott a nő és csend van. Egy igazi férfi azért szeret horgászni, mert a természet klassz, mert a horgászás egyszerre nyugi és izgalom, mert csend van és béke. És a felnőtt férfi olyan társat választott magának, aki ehhez tud kapcsolódni. Vagy úgy, hogy menj csak szívem, addig én legalább a saját dolgomat csinálom vagy úgy, hogy a társa is élvezi a természetet, a csendet és az izgalmat amikor pöccen az úszó. De ez... ez a mondat, ami csak azt mutatja, hogy az adott faszi képtelen kézben tartani az életét, és el kell menekülnie... ez borzasztó. Nem is értik a férfiak, hogy miért, csak összeröhögnek mintha a nőket valami idegen akasztotta volna a nyakukba és nem ők döntöttek úgy, hogy elveszik feleségül.

Nem volt átverés. Csak legtöbbször annyira arra figyelnek az emberek, hogy baszni akarnak megszerezzék azt amire vágynak, hogy a másik emberre, az ő terveire, vágyaira egyszerűen nem figyelnek. Aztán amikor szembesülnek vele, hogy a másik ember is véghez akarja vinni a saját terveit, akkor meglepi van. Hogy ez valahogy nem volt bekalkulálva. A nők szeretnek szeretni. Általánosításnak tűnik, de az olvasmányaimból az derül ki, hogy a nők kicsit még jobban is szeretnek szeretni, mint amennyire szeretve lenni. Kevés nő van, akinek az az álma, hogy megtiporhassa, leuralhassa a férfiakat. Többnyire meleg, békés, összetartó családi fészekről ábrándoznak, amiben belül azért tombol a szenvedély. Úgy tűnik a férfiak is ilyesmit szeretnének, csak... hát ez nagyon nyálas női dolog meg pfuj, szóval ne beszéljünk róla, majd alakul valahogy. De magától nem alakul. Csak ritkán. Millióból egy. A többiért meg kell dolgozni. Nem adnak támpontot, nem segítenek eligazgatni a párkapcsolatot, nem ismerik fel, hogy a nők menyi rengeteg melót tesznek bele, hogy érzelmileg stabilizálják a kapcsolatot, miközben a férfiaknak ez nem az erőssége. Lehet rajta csiszolni, lehet finomítani, lehet és kéne technikákat tanulni, hogy az egyenlőség jobban meglegyen. Boldog nő=boldog élet. Nem értem, hogy ezen mi nem érthető. :)

És most jönnek majd a férfiak az egyedi ellentmondó példákkal, amik többnyire abból lesznek, hogy nem az elején kommunikáltak a szarról, hanem akkor, amikor rájukdőlt. És az élményük az, hogy ők mindent megtettek. Sokszor tényleg. Ismerek férfiakat, akik valóban tudnak kommunikálni, akár érzelmekről, kapcsolatról. Nekik nyílt egy újfajta csatornájuk mert valamikor rájöttek, hogy ez nekik jó. És aztán egyre jobb lett.

A 21. század ezt a problémát is kidomborította. Többek közt az internet által.

#Miért mindig a férfiak? #02-28

[stickalittle]

Látom, nagy a baj, egyre jobban kell fokozni a dolgot. Holnapra az lesz, hogy eredetileg 4 gyerekük volt, csak MP az egyiket leszúrta.

[banatostenger]

Egyre jobban megy el az élettől a kedvem

#magyar iras #fájdalom #szomorú #sírás #elegemvan #magyar #magyar idézet #mindig ez van #nagyon sajnálom #kurvára utálok élni

[kezenani]

ez :D <3

/a BRFK fb. oldaláról

Várjál, ezt még elmondom. Izének néztek, lomnak, kidobott játéknak, én nem tudom, fölöslegnek, megunt hogyhívjáknak. Komolyan. Ezt írták legalábbis. Kik, kik, hát az elrablóim. Levélben. Dehogy, nem váltságdíjat kértek. Bocsánatot. Én egyébként nem haragszom, jó balhé volt. Na.

Ücsörgök este kint, ahol szoktam a presszó előtt a székemen, érted, kellemes, tiszta, hűvös idő volt, bírom az ilyet, kicsit emlékeztet a gyerekkoromra, a tajgai tavaszelőre, az erdőszélen birizgálták a bundám ilyen friss fuvallatok. Ez persze totál más, mióta belvárosi medve lettem, elkényelmesedtem, elszakadtam a természettől, de éjjelente, amikor nagyjából elül a zaj, meglassúdik a forgalom, még érzek valamit a régi időkből, mindegy. Ott mélázok magamban, már azt sem tudom, igazából min gondolkodtam, semmi lényeges, nagyívű, annyi csak, hogy veszek holnap mackósajtot, ráéheztem, tudod, milyen nehezen parancsolok a gyomromnak. Na, ebből semmi nem lett.

Megállt egy taxi, kiszállt egy ember, nézegetett. Ebben még semmi nem volt, elvégre azért volnék: látványelem, vendégmegállító, szőrös gesztus, szelfikellék, játék. Megfogott. Ilyen is volt már, én különösebben nem bánom, csak ne a hónaljamnál húzogassanak, ott érzékeny vagyok. Felemelt. Elvitt. De nem csak úgy gyalog, öt-tíz méterre, poénból, olyan volt már, belga bachelorbrigád, lágymányosi lánybúcsús bringák, tudnék mesélni. De eddig mindig visszaültettek a helyemre, fotóhegyek, kész, az élet ment tovább. Most viszont én mentem tovább, jobban mondva vittek, kérlek szépen, méghozzá egy taxiba begyömöszölve. Egyre távolodtunk, végig a Szinnyein, én meg hallgatom, hogy jó leszek otthonra, még tűrhető az állapotom (!), aztán kiszállásnál, hogy kicsit nehéz vagyok, mint a sár, nomost azért érzed a helyzet groteszk mivoltát; majd legközelebb kajak fogyózok, mielőtt elrabolnak, nem? Figyelj, olyan nagyon azért nem estem kétségbe, ahhoz képest, hogy el voltam rabolva, bundám szála nem görbült. A mobilom persze nem volt nálam, de úgy voltam vele, hogy majd csak lesz valami… Lett.

Gazda nagyon keresni kezdett, ahogy észrevette az eltűnésem, Facebook-on köröztetett, a zsaruknak is szólt. Ezt észrevette a rabló is, mérlegelt, sutyorgott a társával, és már nem ért nekik annyit az egész. Mit szépítsem: kitettek a Jósika utcánál, becsületükre legyen mondva: jól bántak velem, nem sanyargattak, tettek rám egy levelet, hogy hát szánják-bánják, benézték, azt hitték, hogy lom vagyok… Phúúú… Jólesett, sejted. Egy közelben lakó srác talált rám, ismert, már a Facebook-ról, tudta, mi a dörgés. Bevitt magához, ne fagyoskodjak, vagy el ne vigyen újra valaki, amilyen kapós lettem… Aztán jöttek a rendőrök, röhögtek, persze, hogy medvementő-akció, ez Budapest, nem ám a New York-i helyszínelők, de atomkorrektek voltak. Odaálltak egy csíkos Skodával, beültettek a jobb egybe, övemet is bekötötték, mondták, hogy ne nyúljak semmihez, majd ők szirénáznak, ha kell, de aztán nem kellett. Az egyik rámhozta a frászt, hogy megyünk a kapitányságra, mert bűnjel vagyok, vagy mi, iktatnak, betesznek egy kamrába… de csak poénkodott. Pár perc alatt hazavittek a kávézóhoz, Gazda már várt, lepapírozták, hogy nem sérültem meg, aztán visszaültem a székembe.

Hát, igazából ennyi volt. Megvagyok.

Bernát

[csakszavak]

Csak telnek a napok, hetek, hónapok és én csak egyre jobban beleszeretek…

#magyar tumblisok #magyar idézetek #magyar tumblr #tumblr quotes #idezetek #tumblr #sajat iras #saját érzelmek #sajat erzes #quoetes #szerelmes #szeretlek #szerelem #igaz szerelem

[katacha]

Tegnapi napunk, ha már nem tudok aludni és a baba alszik:

11:00 reggel elmentem futni, utána gyógytorna, megittam a szülést segítő teákat, ettem négy szem datolyát, gyömbért, lótuszülés, csak jöjjön már ki

16:00 egy jóslófájást elcsíptem, elmentem postára, néha fájdogáltam, elkezdtem mérni, 10 percesek átlagosan, fél percig tartottak

18:00 technóra táncoltunk Bandival, közben főztem (rizottó és sertésszűz), három mosást gyorsan elintéztem, hátha ez az utolsó szülés előtt, már múltkor is ezt hittem. full random jöttek a fájások, de erősödtek rendesen, a gerincem leszakadt

19:30 szóltam a férjemnek, hogy valószínűleg beindult a buli, most már három percesek a fájások, megvacsoráztunk, Bandinak elmondtuk, hogy valószínűleg szülés lesz ma vagy holnap, teljes izgalomba került

20:00 anyának szóltunk, összeszedte Ádám a városban, közben zuhanyoztam, de hát nem múlt el, egyre jobban erősödött, ebből tuti szülés lesz, szülésznővel fél tízre randit beszéltünk meg, Bandi közben fülelt, mindent megjegyzett, amit a szülésznő mondott, full fókuszban volt. zsíros hajjal nem akartam szülni, gyors hajmosás, Ádám megborotválkozott. abszolút viselhető volt a fájdalom, nagyjából tudtam közben beszélni értelmesen, elrendeztük a full bepörgött Bandit

20:45 búcsú Banditól és anyától, mi még pakoltunk, nyilván még a mosogatógépet is be kellett indítani, éppen csak a kukát nem vittem le két perces fájásokkal, itt már kezdtem sürgetni magunkat, éreztem, hogy nagyon lent van a gyerek feje

21:10 megjött értünk a barátunk, kukazsák alattam, kezemben hányós zacskó, itt már másfél percen belül jöttek a fájások, kezdtem mogorva lenni, amire előzetesen felkészítettem a férjem

21:30 szakadó esőben értünk be a kórházba, ahol várt a szülésznőm (<3) és az ügyeletes orvos, méhszáj eltűnt, gyorsan átmentünk a szülőszobára, elkezdték a kádat teleengedni vízzel, mert előzetesen kádas szülést akartam, otthon is nagyon jól esett fürdés közben vajúdni, de a lábamat se tudtam beledugni a vízbe, nem volt rá idő

21:50 elpukkant magától burok, innentől már nem tudtam tovább állni, abszolút tolófájások jöttek. szabadon választhattam meg a kényelmes pózt, a szülésznő az ágyon térdeplést/négykézláb szülést javasolta. zseniális volt, ahogy a gravitáció, ágy végébe kapaszkodás és nyomások segítségével egyre jobban jött lejjebb a baba, hagytam, hogy a fájások vigyenek magukkal, a szünetekben kék izotóniás itallal itatott Ádám (futás, hányós vírus és szülés közben is a legjobb ital), próbálta a derekamat masszírozni. Bandinál full kussban szültem, itt most nagyon jól esett kiengedni a hangom, az is hozzáadott a nyomásokhoz, ösztönösen ez jött belőlem

22:04 megszületett a kislányunk, Bori, fantasztikus volt hallani a sírását, elég határozott hangja volt

22:30 az előző gátmetszés környékén volt pár apró repedés, az orvosnak szerencsére csak ennyi dolga volt, amúgy ült egy kis széken a sarokban. pár öltést nehezebben viseltem, mint a szülést, de gyorsan megvolt. poénkodtunk, hogy majd a Duna parton futok egyet ma reggel.

Bandihoz hasonlóan nagyon gyorsan tágultam nagyon alattomosan, úgy tűnik, szerencsés alkatom van a szüléshez, pedig most 70 dekával nehezebb is volt a baba.

[that42bitch]

Jó érezni azt, hogy szeretlek,

nagyon és egyre-egyre jobban.

Ott bujkálni a két szemedben,

rejtőzködni mosolyodban.

#magyar tumblr #magyar tumblisok #magyar #szomorkas #fajdalom #szeretlek #szerelmes #nem akarlak szeretni #szerelem #mindig szeretni foglak #szeretem #szerelmi élet #szeretve lenni #orokke szeretni foglak #beléd szerettem #szeress

[konyvekkozt]

pápa

óvodásként lettem szemüveges. az óvónők szóltak a szüleimnek, hogy szerintük nem látok. valóban nem láttam, legalábbis jól biztos nem, szemüveges lettem. az anyám kitalálta, hogy olyan szemüveg kell nekem, aminek a szára a lencse aljától halad hátra. pont úgy nézett ki, mintha fordítva lenne rajtam. és pont emiatt csúfolt mindenki. utáltam ezt a keretet, de az anyám mindig talált az optikában ilyet, így még alsóban is ilyet hordtam

a szemüveg drága dolog, egyre ritkábban lett új pápám és egyre inkább megszoktam a világot homályosnak és karcosnak

pár hete tőlem teljesen szokatlan módon pápában aludtam el, éjjel ráfeküdtem és menthetetlen lett a szára. semmi baj, gondoltam. elővettem az előzőt, aminek a kerete törött el. hiába javítottam korábban pillanatragasztóval, újra eltörött, a kolléga, aki vállalta a ragasztást, összekente ragasztóval a lencsét. de itt sem estem kétségbe, elővettem a még korábbi pápámat. ez konkrétan annyira karcos volt, hogy azt sem hittem el, hogy kilátok rajta

ez volt az a pont, mikor beláttam, új pápa kell. begaloppoztam egy optikába, s mint egy kocsmában, közöltem, hogy pont olyat kérek, mint az előző volt. a hölgy szelíden mondta, hogy talán mégse így legyen, mérjük be a szemem. két munka közt voltam, szaladtam dolgozni, mondtam, hogy nekem ennél fontosabb dolgom van. szerencsére újra ajánlotta a dolgot, így puffogva belementem. bepattantam az optometrista székébe, felhívva figyelmét, hogy dolgozni szaladok. semmit nem várva ültem ott, pont ugyanúgy próbáltam megfejteni a pacákból, hogy milyen betűk lehetnek, mint a mindennapokban. mert én nem látom a buszon, hogy melyik vagy hova megy, csak mikor már teljesen előttem van. nem messziről vadászom az akciókat a boltban, hanem közelítve. és én ezt elfogadtam. évek óta így van, azt gondoltam, nem lehet máshogy. és akkor a hölgy mondta, hogy kipróbál valamit. csinálja - gondoltam én. és akkor, ott láttam. a vonal alatti második sort is LÁTTAM, élesen. elsírtam magam és kérleltem, hogy ez a csoda ez az új pápámba is kerüljön át

heteket vártam a pápámra. minden nap többször eszembe jutott a látás élménye. minden nap nézelődtem és tippelgettem, milyen távolságról látok majd hirdetéseket, más lesz-e olvasni

a pápám megérkezett. sokkal élesebben látok, mint eddig bármikor. és főleg sokkal jobban megtanultam, hogy kell próbálni minden újat, hinnem kell, hogy a meglévő rossz nem örökre rendelt, hanem van kiút, fejlődés

óriási kincs van az orromon minden nap. és azóta is sok esetben eszembe jut az a teljes katarzis, mikor még a székben ülve a vizsgálati pápával először láttam élesen

két dioptriát romlott a szemem. el tudjátok képzelni, mit jelent ez, mennyivel láttam kevesebbet a világból?!?! ne legyetek buták, keressétek a jobbat - mindenben -, mert sokszor van jobb