Tumgik
#belé estem
230226 · 1 year
Text
Tudod, nem is vártlak, de te mégis jöttél. Na jó, ez nem teljesen igaz, tulajdonképpen nagyon is vártalak és idegesen tördeltem a kezeim, amikor egy újabb fiúról derült ki, hogy szép, szép, csak éppen nem te vagy.
Mert akkor még nem tudtam, hogy mit keresek. Most, hogy megtaláltam, már igen.
Mert nem volt velük semmi baj, csak a lelkünk nem illeszkedett. Nem volt velük baj és igazából velem sem. Csak éppen barokk körmondatokban kellett beszélnem, hogy a negyedét megértsék annak, aki vagyok. Csak nem úgy láttak engem, mint te. Meg nem úgy nevettek. Meg túl sok voltam nekik. Néha meg túl kevés. De tudod ez mind nem fáj már.
Nem szégyellem, hogy annyiszor estem el, hogy véresre horzsoltam a tenyerem, mert előtted lehetek őszinte. Előtted nem kell elharapni mondatokat, hogy aztán bárdként lebegjenek felettünk a ki nem mondott szavak, neked nem kell magyaráznom, hogy miért értem be sokszor kevesebbel, mint amit én adtam. Nem szánom már magam az esendőségeimért, sem azért, amiért annyiszor kellett azt mondanom, hogy „majd legközelebb”.
Mert te vagy az a csattanó a film végén, amire vártam, de nem voltam benne biztos, hogy elérkezik. Meg te vagy a nyugalom is a mellkasomban, pedig már egészen megszoktam, hogy valami folyamatos nyomás költözött belé.
Te vagy az, akinek az érintését a sejtjeim hét év után sem akarják majd kilökni magukból, az, akinek én vagyok szép, mármint a lelkem meg a gondolataim, nem csak a meztelen testem vagy a mosolyom.
Te, Te, Te.
Köszönöm, hogy melletted teljesen önmagam lehetek.
Köszönöm, hogy látsz engem.
- I💕
1 note · View note
utaszigetfele · 1 year
Text
Végül örült a virágnak, hiaba mindig mondta nekem, hogy offos. Néha, ha megerdemli megkell, hogy szokja. Néha. Szerettem volna elmenni sutizni vele, de dolgozott, muszaj, nagyon kell a penz. Az este folyamán megint jól sikerült a lefekvés, szokasosan jó későn sikerült elaludni, de legalább másnap nem dolgozott.
Reggel nagyon nehéz volt szokasosan elkoszonni tőle és otthagyni.
Reggel mikor felkelt és végzett a dolgaval, akart hozni kaját nekem ha nincs. Nagyon nagyon szeretem, hogy ennyire gondoskodó, nagyon értékelem és jólesik. Tudom jol, hogy egyben azért is kérdezte mert látni akart. Gondolkodtam, hogy van-e valami ami nincs, de jo lenne. Innivalót nem volt, így mondtam neki, hogy esetleg azt hozhat. Azonnal ment és vett is nekem, hozta is. Nagyon jó volt látni. Néha hihetetlen hogy ilyen és, hogy itt van.
Remelem mindig maradni fog és fogni fogja a kezem.
Szeretném, hogy idővel a barátnőm legyen. Ebben a pillanatban nem szeretnénk még kijelenteni kapcsolatot, de legbelul mégis szeretnénk. Nézegetjüj az albérleteket is, talán van 1-2 jó, de előbb a jelenlegi albérletet kellene visszamondani.
Mikor hozott innivalót, mondta hogy szeretne osszefutni az egyik barátnőjével de sajnos csak délután ér rá, így mondta neki, hogy megbeszeltuk, hogy ma kettesben leszünk a délután. Nagyon vágyok már arra, hogy kettesben egész nap csak otthon legyünk, de úgy éreztem, hogy mivel szeretne találkozni vele, jóba vagyok vele enis, elfogadnak és csípem őket enis, így egyenlőre nem mondom neki de eldontottem már akkor, hogy ha szeretne, atmegyunk hozzájuk putrifalvara. Nagyon örült és meglepodott mikor mondtam neki délután a gondolatomat, át is mentünk hozzájuk, láttam rajta, hogy nagyon jólesett neki.
Mikor hazaertunk felejtette a szájából, hogy vannak-e kicsikori képeim. Így megmutattam őket neki. Azt érezte, hogy ismeri azt a kisfiút határozottan. Nagyon érdekes egy dolog, sok paranormális dologban volt már részem, így semmin nem lepődnék már meg.
Ezután vegul forrosodott a levegő.
Nagyon bújós kedvembe voltam, és nagyon jó volt egezs este csak érezni őt, vele lenni.
Szerintem kimondhatom, hogy egyik legszebb estem az életem során, annyira jó volt vele lenni.
Ha tehetném, el se engedném soha, kapaszkodnék belé és olelnem.
Egészen időben sikerült lefekudni aludni bár reggel igyis elaludtam és késtem picit melóból, de nincs baj belőle.
Reggel hiába tudtam hogy késés én vagyok, egyszerűen csak ölelni akartam és nem indulni el dolgozni. Muszáj voltam, de többször is mikor elhataroztam, hogy jó megindulok, visszafordultan megegy puszira és hogy megsimogassam. Nagyon szeretem, hihetetlen egy nőszemély, illetve az is hihetetlen, hogy mennyire kegszerettette magát velem.
Ő az én mindenem.
Nagyon várom, hogy délután legyen és vele lehessek. 💝!
1 note · View note
softicyhuman · 3 years
Text
"Beléd estem"
Ma felhoztad azt, hogy ezelőtt én még párkapcsolatot sem akartam, nem akartam barátot. Igen, ez még mindig így van. Én nem párkapcsolatot és barátot akarok, én téged akarlak társamnak.
19 notes · View notes
a-belso-suttog · 4 years
Text
Hm,van egy kis baj, azt hiszem beléd estem!
8 notes · View notes
snona · 2 years
Text
Szar volt. Bántottál. Ne szeresd őt. Légyszives ne legyél belé szerelmes. Ne válaszd őt. Mást se. Soha nem akarom el veszíteni a barátságod. Toxic vagyok. Féltékeny. Őszinte. Nem találom a helyem. Csalódtam. Szét estem. Haragszom. Elbasztad. Megtörtem. Furcsa vagy. Szánsz. Rossz barát voltál. Rossz barát voltam.
13 notes · View notes
szurke-napok · 4 years
Text
Kibaszottul beléd estem.
Te meg belé.
34 notes · View notes
boldog-semmi · 3 years
Text
Tudod, nem is vártalak, de te mégis jöttél. Na jó, ez nem teljesen igaz, tulajdonképpen nagyon is vártalak és idegesen tördeltem a kezeim, amikor egy újabb fiúról derült ki, hogy szép, szép, csak éppen nem te vagy.
Mert akkor még nem tudtam, hogy mit keresek.
Most, hogy megtaláltam, már igen.
Mert nem volt velük semmi baj, csak a lelkünk nem illeszkedett. Nem volt velük baj és igazából velem sem. Csak éppen barokk körmondatokban kellett beszélnem, hogy a negyedét megértsék annak, aki vagyok. Csak nem úgy néztek rám, mint te. Meg sóhajtottak. Meg túl sok voltam nekik. Néha meg túl kevés. De tudod ez mind nem fáj már.
Mert te vagy az egyetlen, aki értelmet ad az előző évek botlásainak. Mert te vagy az, aki mellett nem szégyellem, hogy anno hülye voltam és mindig a falig mentem. Még akkor sem, ha általában fejjel.
Nem szégyellem, hogy annyiszor estem el, hogy véresre horzsoltam a tenyerem, mert előtted lehetek őszinte. Előtted nem kell elharapni mondatokat, hogy aztán bárdként lebegjenek felettünk, neked nem kell magyaráznom a bizonyítványomat, sem azt, hogy miért értem be sokszor kevesebbel, mint amit én adtam. Nem szánom már magam az esendőségeimért, sem azért, amiért annyiszor kellett azt mondanom, hogy „majd legközelebb”.
Mert te vagy az a csattanó a film végén, amire vártam, de nem voltam benne biztos, hogy elérkezik. Meg te vagy a nyugalom is a mellkasomban, pedig már egészen megszoktam, hogy valami folyamatos hiányérzet költözött belé.
Te vagy az, akinek az érintését a sejtjeim hét év után sem akarják majd kilökni magukból, az, akinek én vagyok szép, mármint a lelkem meg a gondolataim, nem csak a meztelen testem vagy a mosolyom.
Te, Te, Te.
Köszönöm, hogy melletted teljesen önmagam lehetek.
Köszönöm, hogy látsz engem.
6 notes · View notes
a-kaosz-istenno · 4 years
Text
Nem ér szerelembe esni mondtam miközben a szemébe nézve szépen lassan belé estem
-Rita 🥀
13 notes · View notes
cortezazeletem · 3 years
Text
Az udvarra vezető ajtó hirtelen kivágott mögöttünk, mire mind megfordultunk. Cortez kirántott az ajtón ami erősen visszacsapódott. Lélegzet-visszafojtva néztem rá. Az ajtóban állt, homlokába hulló sötét tincsei alól fürkészve nézett, és csak ennyit kérdezett:
- Melyik 𝗌zeptember 8 ?
Tudtam, miért kérdezi. A levélben ezt a dátumot említettem arra vonatkozóan, hogy teljesen belé estem
- Kilencedikben - mondtam halkan.
Leiner Laura :Szent Johanna Gimi - Remény
6 notes · View notes
osszetort-szivek · 3 years
Text
Belé estem, jobban mint valaha
1 note · View note
falfirka · 4 years
Text
Óda hozzá
Mikor lettem ilyen szerelmes belé, hogy nem tudok nélküle boldog lenni, hogy nélküle éjszakánként felébredek? Mikor lettem ennyire szerelmes, hogy mikor nincs velem folyamatosan aggódom érte, a testi, lelki egészsége miatt? Mikor kezdett bűntudatom lenni amiatt mert hiába akarom, hiába küzdök, nem tudok 0-24 ben ott lenni neki? Azt hiszem már a legelején kezdett. Mikor szerelembe estem veled.
De ez a szerelem, ez mindent elsöprő, és jó. Mert már nem akarok meghalni, hanem vele, érte akarok élni. Már van kedvem kimozdulni. Már van okom élni. Ő az oka mindennek, és az, hogyha meghallom a nevét azonnal mosolygok és arra gondolok ahogy az enyém mondja. Ha rá gondolok erőt gyűjtök, és felállok hiába fáj, hiába nehéz. Mert ő adja nekem az erőt, és okot a harcra, amit életnek hívnak.
Miatta írom meg a matekházim, hogy büszke legyen rám. Miatta akarok jó jegyeket, hogy megdicsérjen. Miatta eszek, miatta iszok, hogy ne aggódjon miattam, és boldogabb legyen. Miatta van erőm olyan alapvető dolgokat véghezvinni mint egy hajmosás.... Hajmosás közben is azon gondolkodom, milyen lenne ha ő mosná.
Van egy apró vágás a kezemen... Adna rá gyógypuszit? Van egy horzsolás a szívemen... Adna rá?
Minden reggel az ad nekem erőt a felkeléshez, hogy már csak pár nap és láthatom. Izgatottabb, boldogabb leszek a napok közeledtével. Minden este az ad nekem erőt, hogy másnap beszélünk. Nem tudnám elképzelni az életem nélküle. Ő adja a fényt, a reményt, a vígaszt nekem.
Már kezdem azt hinni, meghaltam, s a mennyek országában vagyok, ő pedig egy angyal, bár ő alapból egy angyal.
Gyönyörű arc, szép ártatlan tekintet. Kedves, szívmelengető személyiség, mely rabul ejt. A hangja mint egy kellemes nyári szellő, nyugtat s mikor felidézem vágyakozással tölti el azt a butus szívem. Az érintése olyan mint a selyemé, hiába hűvös felmelengeti a szívem.
Ő tényleg egy angyal. Lehet eltévedt, és ezért van itt velem. Lehet azért van velem mert látta nagy szükségem van a fényre.
Szerelmes vagyok.
Őrülten.
Szerelmes vagyok egy angyalba.
Még ha nem is érdemlem meg mert buta, gyenge módon csalódást okoztam neki, neki akinek mindenem odaadnám egyetlen mosolyáért.
30 notes · View notes
Audio
A szex túl jó volt azzal a lánnyal Egy év után éget a lángja Ha még egyszer belép a házba Egy gyémántot kap az ujjára Késő este Elég is volt, már belé is estem Gyönyörű teste Kezem a torkán, 15, Dexter (AKC Misi)
27 notes · View notes
diaryofroland · 5 years
Text
Van ez az Aldis srác
és teljesen belé estem már hónapokkal ezelőtt, amikor beégtem előtte. Persze nem kell félteni, mert le is nyomoztam meg mindig nála fizetek. Olyan zabbantanivalóan mosolyog, hogy jajnekem. What the fuck should I do with this boy?
15 notes · View notes
sataniabby · 5 years
Text
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem egyből szerettem bele. Szépen lassan. Először csak kedveltem. Majd szerettem. Majd szerelmes lettem belé. És hogy mikor estem vele szerelembe? Amikor először mondta azt, hogy szerelmes belém egy szeretlek helyett. Akkor.
102 notes · View notes
elegvicces · 5 years
Text
Legnagyobb hibám, meg születtem 2001 április 13.-án
Édesapámat nem ismertem
Születésem után nem sokkal halt meg
Az óvodai évek kifogástalanok voltak
Mint minden gyerek én se értettem minek kell lefeküdni aludni amikor nem is vagyok fáradt
Emlékszem hogy maradnom kellett +1 évet nem értettem hogy miért de elfogadtam
2008 szeptember 01
Ezt a dátumot vártam addig a legjobban
Már az első nap nem voltam szimpatikus senkinek
Egyedül ültem a terem közepén
Mindenki kerülte a társaságomat egész évben
2. osztály kb 3-as 4-es tanuló voltam
Na most azt kell tudni hogy abban az osztályban akinek nem volt 5-ös az átlaga azt lenézték/semmibe vették
Én lettem az osztály célpontja
Onnantól kezdve napi szinten voltam csúfolva
Rosszabb napokon meg is vertek
Még emlékszem amikor haza értem az iskolából anya kérdezősködött hogy mik ezek a foltok
Mindig mást találtam ki
El estem
Véletlen nekem repült egy kosárlabda
Stb
Soha nem mertem elmondani neki hogy valójában megvertek
Ez így ment 5.-ig ekkor mar napi szinten vertek meg csak azért mert inget vettem fel aznap vagy azért mert mertem nézelődni az osztályban
Előfordult hogy bezártak szűk helyekre amíg tartott a szünet
Év végére elegem lett az egész nap tartó baszogatásból és ki álltam magamért
Iskola után haza felé menet megtaláltak ismét megvertek
Földre kerülve az egyik gyerek rá taposott a kezemre
Ezzel sikeresen szilankosra törte a csuklómat
Azt a nyarat gipszben töltöttem
6.-ban sikerült szóba állnom egy sráccal
Aki fel ismerte azt aki vagyok
Ő a legjobb barátom mai napig
De mivel a csoda nem tart örökké év végén el kellett búcsúznom a tőle
Másik iskolába ment
Újra kezdődött a szekálás
Itt jutott először eszembe az öngyilkosság gondolata
7.-ig bírtam amikor is úgy döntöttem h ennek véget kell vetni
Szándékosan megbuktam
Németből
Azt hittem vége lesz de csak olaj volt a tűzre
Mostmár nem tudtak folyamatosan basztatni
Helyette a szünetekben a folyosókon találtak meg
Egy ideig megkaptam a szokásos lenézést az új osztályban de abban az évben elkezdtem vizilabdázni
Pont az osztálytársaim voltak a csapatban
Velük tudtam beszélgetni
8. osztály év vége
A ballagásom
Fel kellett vonulnom az előző osztályom elött
Szerencsére nem kaptam semmi búcsú emléket
Meg kezdődött a középsulis időszak
Szeptember elött elkezdtem masszívan inni és cigizni
9. osztály itt eldöntöttem hogy a múltat itt nem fogom megismételni csak azért se hagyom hogy lenézzenek és basztassanak
Előszőr nyitottam ki a számat
Bemutatkoztam rendesen
Gyűltek az ismerősök
Voltak barátaim
De a múlt még mindig a fejemben volt és nem hagyott nyugodni
Minden nap másnaposan mentem be
Így lettem én az osztály alkoholistája
De úgy voltam vele hogy ez még belefér
Meg ismertem egy lány aki amúgy bejött de nem tudtam elképzelni hogy bármi is lenne ebből
Egyszer meg láttam az Instagram napjában "I hate everything about you"
Mivel ismertem és szerettem azt a számot válaszoltam rá
"why do I love you"
Innentől napi szinten beszélgettünk
Rá kellett jönnöm h hasonló cipőben jár mint én
Úgy voltam vele hogy ha már magamon nem tudok segíteni akkor legalább máson
Elkezdtem vele lelkizni
Kb január környékén nagyon össze vesztem anyámmal
1 hónapig szóba se állt velem
Még jobban elkezdtem inni
Aztan egy nap leültem vele és megbeszéltük a dolgot
Év vége felé járunk ez a lány akivel eddig beszéltem közelebb került hozzám
Egyre többet ült mellettem
Nagyon megtetszett de nem mertem elmondani neki az érzéseimet
És rátett az is hogy az osztálytarsam volt
Aztán egyre kevesebbet láttam
Minden reggel azt vártam hogy belép e az ajtón de nem
Évet kellett ismételnie
Nyáron 1x 2x átmentem hozzá
Itt már tisztában voltunk egymás szandékaival
3. alkalommal megtörtént az első csók
Nagyon boldog voltam
Ez idő alatt letettem az italt csak néha néha iszogattam a barátommal
Azon a nyáron ha volt szabad időm mindig próbáltam vele eltölteni
Fél évig voltunk együtt amikor megismert egy másik srácot
Szakitott velem
Teljesen össze törtem
Elkezdtem megint inni
Megint kínoztam magam
Fizikailag is
1 vagy 2 hét után újra szóba állt velem
Másnap a nyakamba ugrott
Újra együtt voltunk
De nem tartott sokáig
Nem tudtam hova tenni hogy miért hagy megint magamra
Össze jött azzal a sráccal
Egyik este nagyon sokat ittam
És mivel volt nálam bevettem 7db 0,5-ös frontint
Meg próbáltam megölni magam
De sajnos túl sokat ittam és kihánytam az egészet
Kb fél évig voltak együtt
Elkezdtem megint talalkozgatni vele
El vittem inni
Egy beszélgetés közben megcsókolt
Féltem hogy megint az lesz a vége mint fél évvel ezelött
De mivel szerelmes voltam belé bele mentem
Sajnos be igazolódott amitől féltem
Le tiltott mindenhol
Kizárt az életéből
Tumblr függő lettem
Rájöttem hogy nagyon nem jó nekem boldognak lenni
Ennyi boldogtalanság után jobban fáj a veszteség
Nem tudok magammal mit kezdeni
Ez lassan 1 éve történt
Azóta ha lehet kerülöm az embereket
Folyamatosan be vagyok zárkózva a négy fal közé
Ki alakult egy enyhe skizofreniam
Az a "személy" utasít megpróbál uralkodni felettem
Amikor többet iszok mint kéne sikerül is neki
Ilyenkor szoktam megsérülni
Eleinte eleg volt hogy este bevettem egy frontint de bele szoktam ezért emeltem a mennyiségen
Ekkor már folyamatos volt a szorongás
Utálom ezt az egészet ami történik velem valamiért mégse teszek ellene
Majdnem az egész életem a depresszióból állt lehet hogy a függőjévé váltam
4 notes · View notes
nercz · 5 years
Text
Hisztiposzt
(lehet továbbgörgetni)
Facebookon benne vagyok a kerületi csoportban, és hát az posztol, akinek ideje van, így már nagyrészt ki vagyok képezve abból, hogy milyen gondok-bánatok-kisebb kellemetlenségek tarkítják a környékemen lakó nyugdíjasok életét. Nyilván rengetegen vannak, akik így-úgy lakájmédiás agymosás alatt állnak, hát nem tehet róla életkém, hogy az internetet csak a kendikrásra meg az én vérnyomásom szinten tartására használja, én ezért nem haragszom rá.
VISZONT.
(itt kezdődnek a problémák)
Az egyik ilyen nagy seggfájdalma a körülöttem élő éltes népességszelet egy kicsinyke, ám annál vokálisabb részének, az az, hogy bár a kerület kitáblázta, hogy a közterületeken nem szabad életvitelszerűen tartózkodni, azok a mocsok hajléktalanok leülnek a tábla mellé. (Komment: de legalább most nem fekszenek! - köszönjük Garfieldprofilképes Tündike az intelligens hozzászólást, kérlek, mondd vissza az internetelőfizetésed, mert rontod a hely átlag IQ-ját, ami egyébként is vészesen alacsony)
Posztolt is a szentem rögvest, hogy már megint ott ülnek az árnyékban, biztos nem a buszt várják, és jöttek is a kommentek, hogy közterületest kell rá hívni, mindig ez van, patkányok ezek und so weiter.
Kicsinykét elpattant az agyam, és írtam egy kommentet a nagy aktivizmus jegyében (ezt hívják önkritikának, hogy a tumbli népének már ne kelljen fáradnia vele), hogy ha annyi empátia sem szorult belé, hogy csak annyira megsajnálja ezeket a szerencsétleneket, hogy hagyja őket békében az árnyékban üldögélni, akkor nem az internetre kellene posztolgatnia róluk ahelyett, hogy bármiféle módon segíteni akarna nekik, hanem nagyon erősen magába néznie.
Erre megjelent egy másik versenyző, aki beoltott, hogy álljak le az „álszent humanitárius szöveggel”, mert ő ismer olyat, akinek lenne hol lakni, de a társaság meg a pia miatt kijár.
Mi a gond ezzel?
Hát baszdmeg minden de azért próbálkozzunk.
Ugye első körben kibaszottul nem elegáns személyeskedni, és a másikra azt mondani, hogy álszent, mert a kurva anyátokat igenis egy kibaszott idealista nyomorult gyökér vagyok, szerintem az egyik utolsó ebben a retek országban, aki ha zavar a sorfalt ülő homlesz brigád, átmegy a másik oldalra, mert én el tudok csoszogni a napon, ezek meg örülnek, ha árnyékban tudnak ülni egy délutánt; és aki még mindig hisz abban, hogy az emberek alapvetően jók, és szeretnek segíteni egymásnak, csak annyi kívülről ránk zúduló gyűlölet ér minket, hogy ezek az ingerszegény életet élő emberek azt hiszik, hogy ezt kell csinálni, ez a normális. Úgyhogy anyád faszát Évike, vannak, akik próbálnak jó emberek lenni!
Második körben ugye ott van az a dolog, hogy kibebaszottul nem elegáns egyéniből az általánosra következtetni. De ez gondolom úgy alap. Midenesetre megírtam a hölgynek, hogy én is estem már ebbe a hibába, ezt most be is illesztem, mert mérgemben írtam és olyan is lett: Én ismerek egy Évát, aki nem nevez idegeneket az interneten álszentnek, akik miatt szívtelen alaknak érzi magát, és azzal takarózik, hogy ismer egyet a többezerből akinek lenne hova mennie. Azt hittem, minden Éva ilyen 😞 De ezek szerint tévedtem, ezt sajnos el kell fogadnom.
Persze voltak normális kommentek is. Nem sok, de volt.
Tanulság? Nincs. Utálom ezt az országot, utálom ezeket a segghülye, önző szar embereket, utálom a homokólát megállítani próbáló inkompetens, gonosz szarfaszú bandát, akik diáknak, nyugdíjasnak, dolgozónak, betegnek, orvosnak, élni próbáló embernek teszik tönkre a nyamvadt kis életét, és akik azt tanítják milliónyi embernek, hogy gyűlölj, gyűlölj, gyűlölj.
  Hova költözzek?
 Ha valaki ideír, hogy „de én ismerek ám olyan csúnya gonosz homleszt aki nagyon csúnya és gonosz” az ne tegye mert baszdmeg én is ismerek te fasz, nem ez a poszt lényege, és megkereslek és a szivárványos migráncs evőeszközömmel (vö. pálcika) foglak agyonszurkodni. Van nyolc. Sokáig fog tartani, de leszarom.
4 notes · View notes