Tumgik
#ajkak
Text
Milyen barátok azok akik szomjazzák egymás csókját?
42 notes · View notes
vagyokolyannaiv · 1 month
Text
Lerágott körmök, beszakadt ajkak.
Talán csak ezek árulkodnak hangtalanul arról, hogy mégsem múlt el bennem.
Néha még magam sem tudom eldönteni, hogy bánom-e vagy sem,és ha esetleg a válasz igen, akkor pontosan melyik részét.
Olyan mintha a rólad élő emlékeim csak az elmém gyermekei lennének,
mintha csak egy romantikus könyv első soraiban beleszeretnék újra és újra a főszereplőbe, pedig pontosan tudom, hogy a történet végére megfakul a bája.
Az utolsó lapoknál úgyis újra összetörik a szívem, teljesen mindegy hányszor olvasom el. Ezt a könyvet nem írták soha újra.
Sokszor olyan, mintha már nem is te hiányoznál, csak maga az érzés, hogy tudjam
Igen, jól vagy.
Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva töretlenül hiszek a sorsban, és abban, hogy nem lehet véletlen az egymás életében betöltött szerepünk.
Tegnap megviccelt a tudatom és álmomban elém vetített egy képet rólad.
Fekete ing, fekete zakó. Sosem láttalak még így ezelőtt.
Egy temetésre mentél.
Történetesen az enyémre.
Minden erőmmel látni szerettem volna az arcod, látni akartam, hogy sírsz vagy sem, de mielőtt megnézhettem volna, elfordultál.
Talán pont ugyanígy érzek most is. Talán pont ugyanígy éreztem mindig veled.
Szerettem volna látni az arcod a játszmák mögött. Szerettem volna tudni, hogy egyik és másik nevetésed tényleg szívből jön.
Hogy fontos vagyok.
Hogy számítok.
Hogy szeretsz.
De évek óta elfordítod előlem a fejed.
56 notes · View notes
gbrtob · 19 days
Text
Vágyom
"Nem egy szimpla csókra, hanem a csókodra. Hogy takarja be ajkad az enyém, -hogy az a csók úgy kell, mint csecsemő szájára éltető kebel..- és, ha a betakart ajkak között nem születne semmi; sem érzelem, sem behunyt szemű pillanat, akkor az a csók, az igaz sem volna.."
Lábjegyzet: múzsai pillanatok
20 notes · View notes
nincsessza · 1 month
Note
igen ettem már epres szőlőcukrot. Nagyon finom, jó hatása van, kicsit felpörget és kellemes szájízt ad. Csókolózás előtt !fasza! mert a leheleted is finom lesz tőle. Müllerben lehet kapni, valami árja neve van.
De ezt miért kérdezted? Szopáshoz van rá szükséged? Szólj és veszek egy kartonnal! Ha leírni prűd vagy legalább egy gpoy-jal illusztráld hogy csinálod: Érzéki ajkak… elhivatott, odaadó tekintet? Egy szál bugyiban?
A fantasztikus személyiségemre bezzeg senki nem kíváncsi😩
4 notes · View notes
koltoktollabol · 2 years
Text
Egy végeláthatatlan mondat vagy nekem, amit nem tudok elkezdeni, sem befejezni. Amit örökké újra hallok, pedig mindig ismertem. Csönd vagy, a zajos fajtából.
A kitapíthatatlan nyugalom, így gondolok rád, miközben a testem belecsavarnám a mohó, éhező tekintetedbe. Így néztél tegnap rám.
Természetes. Egyértelmű és meleg.
Puha ajkak és igéző szemek.
H.N.
54 notes · View notes
ertem-miert-nehez · 1 month
Text
Vörös fény
Vörös az ég
Nem tudom, hol vagyok
De nincs itt veszély
Vörös kód
Vörös ajkak
Részegen táncolok
De ezt akartam
3 notes · View notes
tartsdmegazaprot · 1 year
Note
Ravernem a combodra!
Egy lány hiánya ott, emitt egy másiké, mellek és hozzá karok, ajkak hiánya, hátsófeleké, melyek lassan összeállnak; kivé, s kérdezem, milyen sajátos létezőt kínálnak, mely van is és mégsem Aldous Huxley - Szép új világ
9 notes · View notes
egycsicskavagyte · 1 year
Note
Akkor folytassuk 😁
6,26,33
Akkor 2. Kör
6. Amikor oldalt fekszünk mind a ketten, ő mögöttem hátulról átkarol, és a nyakamra teszi a kezét.
26. Hát ha valaki meglepne egy vibrátorral, elfogadnám.
33. Ajkak, plusz az eres kéz.
8 notes · View notes
babeltrip · 1 month
Text
Az emberi hang a húson áthatoló gondolat. Elvont áramlat, mint az olvadt kristály, amely nedves hártyák és porcok között haladva eltompul hangképzés közben: a nyálban és nyálkában, a fogak és az ajkak között, még mielőtt a nyelv kagylótestű izma megformálná. A hang szexuális, a petefészekből és a heréből ered, uralkodó vagy alárendelt, a testnedvektől, ennek a világnak milliárdnyi összetevőjétől teljesen maszatos.
0 notes
bordasfalsblog · 1 year
Text
Milyen is a boldogság?
A boldogság a felszakadt ajkak, a tenyérnyi kék foltok és a fadarab, ami beleállt a talpadba.
A boldogság a házat felverő kiáltások és a megaláztatás.
A boldogság az, amikor betörik alattad az ágy, és melltartóra vetkőzöl. Nem ebben a sorrendben.
A boldogság a hiány, a törött borda és a vérző orr.
Az, amikor 2 napot alszol majd vegetálsz.
A boldogság, amikor pofán vernek, és a pillanatnyi levegőhiány.
Boldogság a lebaszás, a könnyek, a faviccek.
A kiszakadt nadrág és a herpesz.
Boldogság az órákig egyhelyben ülés és boldogság minden, amire jó lesz emlékezni. Vagy lehet emlékezni.
A boldogság a kellemetlen csend és a röhögőgörcs szex közben.
Boldogság a vihar, a nem kért tanácsok, a lépcsőn leesések.
A szar versek, a szörnyű dalok, a duda, a csengő és a harang.
Boldogság az is, amire nem jó emlékezni. Ami vicces, ami kínos.
Boldogság minden, ami nem múlik el.
A hegek, a törött szív, a ráncok és az ősz hajszálak. Gondold át. Ilyen a boldogság.
0 notes
vkaffee25 · 1 year
Text
Nyugovóra
Tik-Tak
ketyeg az óra
újra róla szól az óda.
Ülök várva,várva
hogy elmúljon e perc némasága.
Forognak a kerekek,s kattognak hangosan,
gyorsan vége lesz, reméli ködös agyam.
Hol rontottam el?Velem van a baj?
Ezen kérdések fel sem merülnek,
nem túlzott magabiztosságból,vagy hogy magamnak örvendjek.
Tudom,nem voltam túl szerény,
mégis sejtettem,mibe vágom fejszém.
Ülök várva,várva
de tudat alatt tudom,nem magára.
A test nem minden, mégis sokszor számít,
a hangja az,mivel folyton ellágyít.
Azok az ajkak,melyekkel kiejti nevem,
hab a tortán,ha közben nevet.
Ölelésében el lehet időzni,
a világról mégsem tudok megfeledkezni.
Állunk......
Ő élvezi.
Én élvezem?
Lehet,de abban benne van minden kételyem.
Sosem lesz nyugtató,biztonságot jelentő,
csak lelket melengető,nagyon jóleső.
Ültem várva,várva
s bevégeztetett,
ő soha meg nem érkezett.
Meglepett?Nem.
Csalódtam?Kicsit.
De miatta nem döntök le egy üveg whiskeyt.
Nem beszéltük meg,mégis felszabadultam
a szívem többé nem az övé,eloldoztam.
Egy betűre nem méltatott
teljesen elfeledkezett rólam,
és őszinte leszek,
egyátalán nem bántam.
A dolgom megkönnyítette
ignor lesz az ítélete,
találkozni többet nem tervezek vele,
innentől rábízom a véletlenre.
0 notes
dekozm · 2 years
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Eucerin DermatoClean Hyaluron 3in1 Micellar Water 400ml
4500 ft
Az Eucerin DermatoClean micellás víz pár perc alatt alaposan eltávolítja a sminket az arcáról, ugyanakkor megtisztítja az arcbőrét a mindennapi szennyeződésektől és az elhalt hámsejtektől is. Tulajdonságok: - a teljes arcfelület, a szem és az ajkak sminkeltávolítására is használható - érzékeny bőrre is használható - az ellenálló sminket is eltávolítja meggátolja az arcbőr túlzott kiszáradását - megőrzi az arcbőr egyensúlyi állapotát - frissítő és nyugtató hatású - parfümmentes - alkoholmentes Használata: Vigyen fel megfelelő mennyiségű készítményt a kozmetikai vattakorongra, majd lágyan törölve távolítsa el a sminket és tisztítsa meg az arcbőrt.
0 notes
Text
A csónak
Tumblr media
Lajos vallomása
Csak azt hallottam, hogy valaki csörtet ki a nádasból. A növényektől nem lehetett semmit látni, így halálra rémültem, amikor előbukkant a csuromvizes, nagydarab férfi. Azon a keskeny pallón futott végig, ami a vízhez vezet, és onnan már be lehet ugrani a tóba vagy letenni a csónakot. Hogyan viselkedett?  Zavarodott volt, és remegett, látszott rajta, hogy történt valami. A sírástól véreres volt a szeme, és kétségbeesetten fogta a fejét. 
Mikor megkérdeztem, hogy tudok-e segíteni, azt mondta, hogy azonnal adjak egy mobiltelefont. Kérdeztem tőle, hogy minek, erre azt válaszolta, hogy hívni akarja a mentőket. Nem ellenkeztem, mert látszott rajta, hogy elszánt, és ha nem adom oda önként, akkor erőszakkal veszi el.
Megkapta a mobilt, és próbált tárcsázni, de a vizes ujjaival nem tudta a kijelzőt nyomkodni. Később a rendőrség is akart ujjlenyomatot venni a telómról, de nem nagyon sikerült nekik. Biztos azért, mert a víztől nem maradt lenyomat rajta.
Rendben, nem térek el a tárgytól. Szóval, odaadtam a telómat és ekkor elfutott a mobillal együtt, majd tőlem távolabb megállt telefonálni.
Amikor nem figyelt, óvatosan bementem a nádasba. Lassan mentem, mert nem akartam feltűnést, nehogy észrevegye és rám támadjon. Amikor beértem a stég szélére akkor láttam meg a felfordult csónakot. Csak az algás és itt-ott javított szürke alja látszódott. Beugrottam a vízbe, és próbáltam megemelni, de csak kicsit tudtam. Ekkor láttam meg egy kezet. Egy nő keze volt. 
Szép piros körömlakkal voltak kilakkozva a körmei. Egy brillköves arany gyűrűt viselt. Olyan nagyon szépet, amilyet a sztárok ujján lehet látni. Hogy hova lett a gyűrű? Hát az az igazság, hogy nem tudom, biztos lecsúszott valahogy a vízben. Vagy a férje vette le róla. Csak nem gondolják, hogy én vettem el? Kereskedő vagyok, önzetlen ember, jobban szeretek adni. A mobilomat is odaadtam.
Próbáltam kihúzni a testet. Gondoltam, hátha még él. Nagyon szép nő volt. Szőke haj, vágott kék szem, hegyes orr, feltöltött ajkak. A szája már kék volt, élettelennek tűnt. Nagyon sajnáltam, hogy így végezte. Ahogy húztam ki, akkor láttam, hogy egy zsinór tekeredett a nyakára, alatta lila volt a bőr. Meg vérzett is a feje.
Mikor újból felnéztem a vízből, a férfit láttam rohanni felém fenyegetően a stégen. Mikor odaért, ráüvöltöttem, hogy „megölted”.
A férj vallomása
Délelőtt indultunk csónakázni a tóra a nejemmel. A keskeny pallón mentünk le a vízig. Szépen egymás mögött haladtunk. Mikor odaértem a vízhez beugrottam, mert le akartam kötni a csónakot a bójáról. Nem nagyon boldogultam vele.
A feleségem nagyon szép nő volt. Amikor megismertem, rögtön feltűnt, hogy mennyire ápolt. És nagyon okos, művelt volt. Nyitott a világ dolgaira, és az emberekre. Imádtam ezért. A közértben hosszan beszélgetett az eladókkal, mindig kedves volt velük. Ők pedig mindig a legszebb felvágottakat adták. Ha egyedül volt otthon, mindig olvasott. Legjobban Tolsztojt szerette, a Háború és béke volt a kedvence.
Talán az egyetlen hibája, a türelmetlen természete volt. Ha valami miatt öt percnél tovább kellett várnia vagy nem úgy csináltam valamit, ahogy ő elgondolta, akkor először halkan gunyoros megjegyzéseket tett. Aztán egyre ingerültebbé vált, és a végén már kiabált.
Ilyen sokszor volt a reggelinél, mert nem mindig tudtam rendesen beindítani a kávéfőzőt. 
Próbáltam megelőzni őt, és már öt perccel előbb kimentem a konyhába, hogy elvégezzem a szokásos rutint a készüléken, de valahogy sosem tudtam időben végezni a kávétartó kiürítésével, a tárca letörlésével. Mintha egy időzítő lett volna a fejében, megjelent, mielőtt befejeztem volna a dolgommal, és már láttam, hogy befeszül az idegességtől.
Gyereket is azért nem akart, mert nem lett volna hozzá türelme. Mindig mondta, hogy a szarpucolás, etetés, altatás, nevelés nem neki való. Inkább képezte magát. Rengeteg szakmai cikket olvasott és járt konferenciákra. Imádott a csónakban is elmerülni a könyvekben.
Szóval, ahogy próbáltam a csónakot eloldani, egyre idegesebb lett. Először csak megjegyzéseket tett, hogy milyen béna vagyok, aztán hirtelen elkezdett toporzékolni.
Majd felém hajította az egyik könyvet, és azt üvöltötte, hogy semmire sem vagyok jó. Én próbáltam nyugtatni, mondtam, hogy szeretem, miatta csinálom. Végül sikerült kiszabadítanom a csónakot és elkezdtem kifele húzni a stéghez. Ekkor lépett egyet előre, majd a következő pillanatban hanyatt esett.
Először felnevettem, nem gondoltam, hogy nagy baj van. Azt hittem, hogy kicsúszott a lába, és ennyi. De láttam, hogy nem mozdul. Ekkor már kezdtem megijedni. Mikor közelebb értem a csónakkal, akkor láttam, hogy a feje körül minden véres. A deszkák is már vörösek voltak, szinte beitták a rengeteg vért. Azt gondoltam, hogy ez egy rossz álom.
Ekkor kiugrottam a stégre. Fölé hajoltam. Éreztem, hogy lassan veszi a levegőt, és ha nagyon gyenge is, de van pulzusa. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel.
Nem volt nálam mobil, ezért kimentem a partra, hogy kérjek valakitől egyet. Telefonálni akartam a mentőknek. Ekkor botlottam Lajosba. Elkértem a mobilját, és hívtam a mentőket. Nehezen tudtam tárcsázni, mert vizes volt a kezem.
Amikor végre befejeztem a telefonálást, visszarohantam a stégre. Akkor láttam, hogy a csónak felborulva úszik a vízen, és Lajos a feleségemet húzza ki a csónak alól. Ráüvöltöttem, hogy mit csinál. Aztán láttam, hogy a feleségem nyakán egy kötél feszül. Ekkor megint ráüvöltöttem, hogy „megölted”.
Miközben húztuk ki a testet a tóból, megjöttek a mentők és a rendőrség. Lajost kikérdezték, és engem rögtön letartóztattak.
A feleség vallomása egy halottlátón keresztül
A férjem már korán reggel felidegesített azzal, hogy nem tudta a kávéfőzőt beindítani. A kipucolásakor valami alkatrészt hagyott ki belőle, ezért nem működött. Nagy nehezen aztán megoldotta a dolgot. Próbálta viccel elütni a bénázását, amitől egyre feszültebb lettem. Azt mondta, hogy nem baj, ha nem iszom kávét, annál gyorsabban fogok elaludni az ebéd után.
Láttam a szemében, ki akar engesztelni, hogy ne haragudjak. Azt nagyon szerettem benne, hogy a legrosszabb helyzetben is a dolgok jó oldalát látta. Amikor eltörtem a tányérokat azt mondta, nem baj, legalább veszünk egy szebb készletet. Türelmes volt velem, azt sem bánta, hogy nincs gyerekünk. Azt mondta, nem baj, gyerek nélkül több időt tudunk egymással eltölteni, és csak magunkra figyelni.
Szóval mondtam neki, hogy jó, akkor menjünk el csónakázni. El is indultunk a parthoz. Ekkor láttam meg fél szemmel Lajost, ahogy a parton sétálgat. Már régóta próbált újból kapcsolatba lépni velem, de nem akartam reagálni a hívásaira.
Nem tudta elfogadni, hogy máshoz mentem feleségül, vissza akart szerezni. Állandóan SMS-ekkel bombázott. Persze kicsit húztam, az üzeneteire azért válaszoltam. Végül is, a pasim volt egy ideig, maradtak szép emlékek. Elvitt Ciprusra és Máltára is, azok nagyon jó kirándulások voltak. Esténként vacsoráztunk, majd bárba mentünk és táncoltunk. Nappal meg a parton pihentük ki az éjszaka fáradalmait. Csak időnként pörgött be azon, hogy két pasim van. Olyankor kiabált és lekurvázott, majd leghiggadt, mert tudta, hogy ezzel nálam nem ér célt. Sokáig billegtem közte és a férjem között.
De arra azért nem gondoltam, hogy utánunk jön a tóhoz. Valószínűleg már régebb óta követett.
Amikor a vizes stégre értem a férjem bénázásától dührohamot kaptam. Aztán, amikor jött felém a csónakkal, akkor léptem egyet és kicsúszott a lábam alól a talaj. Beütöttem a fejem, a férjem pedig kétségbeesetten kirohant a partra, hogy telefonáljon, ekkor jelent meg Lajos. Önkívületben voltam, nem láttam őt, de éreztem a kedvenc kölnije illatát. Az illata egyre erősebb lett, abból tudom, hogy fölém hajolt. Megnézte, hogy lélegzem-e. Aztán már csak azt éreztem, hogy húz a víz felé. Közben meg azt mormogta, hogy „ha az enyém nem lehetsz, akkor a másé se legyél”.
Ekkor hallottam, hogy beugrik a vízbe, majd belerántott a csónakba. Ahogy leért a testem a csónak aljára, a fejem hatalmasat koppant közben az egyik ülőkén. A tarkómnál még jobban felrepedt a bőr, és ömlött a vér.
Ekkor ő is beszállt a csónakba. Arra gondoltam, hogy jó lenne, ha a férjem visszaérne, és megmentene.
Aztán megfogta a karomat és elhúzott a csónak orráig, ott rátekerte a nyakamra a kötelet. Éreztem, hogy feszül a zsinór, belevág a húsomba. Egyre kevesebb levegőt kaptam, és egyre lassabban vert a szívem. Aztán már csak felülről néztem magunkat.
Figyeltem, ahogy leszedi az ujjamról a gyémántgyűrűt, majd kiugrik a csónakból és felborítja velem együtt. Még mielőtt kiléptem volna a sztratoszférába láttam, hogy a férjem rohan a stégen, majd azt ordítja: „mit csináltál?”. 
0 notes
count-me-in · 2 years
Text
Egy másik naplemente fényes mocska.
A bokrok elnyelték a kerítést
és elárasztották a mezőt a szeder csillogásával, ami mintha csak bámulna.
Az akril karmaiddal leszedsz egyet, és eltolod az ajkam mellett,
és a föld megremeg... a ló gyepet rúgva jön, és gőzt fúj ki.
A felhasadt nektarin színét.
Hatalmas és fehér. Minden csillagtalan szem üveggel lezárva --- túl közel, lovas nélkül, fogai között tart egy darabot belőle.
Mint egy kés. Izomkötelek és erek.
Akár a bordáinkat is szétfeszíthetné,
a félig megevett gyümölcseinket kispriccelné  a fűre; részeg vagyok a gondolattól.
De megfordul és elsétál, feloldódik a napfényben --- egy megégett gyufaszál. A vakító ürességben.
Az arcod fehérre van fehérítve. Csak egy írisz, ajkak, egy rózsaszínű fül. Fenyőfák a napfényben a hajadon keresztül tollasodnak.
Hipnotizálva írjuk a nevünket sötét lével a kéregre mintha mi véstük volna oda, és hagyjuk megszáradni, vagy hogy a madarak csipkedjék le őket.
Vagy lenyalják a közelgő esők.
1 note · View note
perfectsadpain · 2 years
Text
Ha a tükörbe nézek, pont, a két szemem közé, egy felpuffadt, idült életszegénység néz vissza rám. Karikák, de nem a kialvatlanságtól, agyon rágott ajkak, melyen a stressz ejtett sebet. Háromszorosan, lüktető retina, ugrálva a zöldesre festett dombocskákon. Nem tükröződik vissza: semmi. Nem jön ki a hang, min azt kellene mondanom semmi baj. Nem jön ki a szó, ami megvigasztalná a tükörben ragadt lányt. Tegnap, szándékosan úgy öltöztem: ne szexualizálhassatok. Mégis sikerült. Evésbe fojtom a bánatom, túl drága lett az élet ahhoz hogy kihányjam. Olyan lányokhoz vonzódom: akik különlegesek. Majd közlöd hogy megdugnál. Nem tudom mikor sírtam utoljára. A korházi ágy mellett majdnem sikerült, anyám óvva intett: szedd össze magad. Mást sem teszek, csak kávés kanállal gyűjtögetem magam napról napra össze, hogy emberien kinéző entitás kavarodjon ki a paplanok közül, magas C-n kezdve a napot. Nézem a kezem, a kéken lüktető erek, oda-vissza cikázva döbbentenek rá: élek. Létezem, és néha úgy teszek mintha kívülről figyelném ezt a cseppet sem egészséges lányt a tükörben. Zsírosodik a hajam, bízom: nem így ér a halál. Ugyan, újra és újra magamra rántom a létezés köpenyét, és úgy vergődöm alatta, mintha ténylegesen boldog lennék. Fel sem tűnik, hogy napról napra magányosabb, és elviselhetetlenebb vagyok. “ Nincs okod a panaszra” isten ments az újabb bezzeg emberektől, úgy javítom ki magam, ha érzek, mint az autocorrect a hibásan leírt szeretlekeket. Huszonévesen illene elmenned a boltba: nap-nap után, van hogy néha kevésbé érzem magam üresnek, és van hogy egy hajszál választ el: megtegyem. Nem tudom, ki lennék ha nem önmagam. Ha, nem ez az üresen lüktető fekete lyuk a mellkasomban. 
1 note · View note
versinator · 2 years
Text
Turbékoló várjatok!
Mesepatakot! belezúgó dörömbölsz jézuskám Dermedjen aranypiros kékcsillagos elgondolkodom Jókedvem lovagregények commedia szívmuzsikám
Átváltozott ajkak! izzóvörös elmosódom Zarándokfő bosszankodik fölfölemelt turista! Pirosanpezsgő imbolygás felfelveti sugdosódom
Gőgmosollyal szembemosolyog hátgerince optimista Serpenyőből oszoljon évesek szentírás Éldegélsz hullasd halálba! kongreganista
Kaptatni sínpárt lelkem? emlékírás Valamit! szigetekre szerkesztői vagyonkám Nincsenek! mászom napsütést ritkapárás
0 notes