#A kis herceg

[lelkemaperemen]

Néhány hete elkezdtem hímezni autodidakta módon. Rengeteg hibám van még, a fonalam folyton összegabalyodik és a tűt is folyton az ujjamba szúrom. Viszont rég nem tudott ennyire kikapcsolni semmi, szóval minden perce egy kis boldogság. Ez lett az én terápiám.❤

“Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd… Mind a barátod lesz.”

- Antoine de Saint Exupéry - A kis herceg

#hímzésterápia #a kis herceg #antoine de saint exupéry

[sophiestears]

#saját #érzések #magyar tumblisok #érzelmek #magyar #könyvek #idézet #szomorú #szomorkás #naplemente #le petit prince #a kis herceg #saját kép

[adamsmoments]

#adamsmoments #fox #róka #kis herceg #naruto #antoine de saint exupéry #doodle

[wildiesong]

"Muszáj elviselnem két-három hernyót, ha meg akarom ismerni a pillangókat."

🌹🐛🦋🤴

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

#antoine de saint exupéry #kis herceg #idézet #hernyó #pillangó #megismerni #elviselni

[blackrosesuicidegirl]

#kis herceg #virágok #nők #magyar tumblr #magyar

[drakvuf]

Kőgazdag Fiatalok 1: A pénz boldogít.

Alapvetően a társkeresős realityket szeretem, de nagy rajongója voltam a Luxusfeleségeknek is, szóval gondoltam teszek ezzel is egy próbát.

"Aki azt mondja a pénz nem boldogít, az hazudik".

Az első fiatal akit megismerhetünk PSG Ogli, influenszer, aki valamiért azt hiszi, hogy ő találta ki a kis pénz, kis foci mondást.

Róla hallottam már több ismerősömtől is, Tiktokon nagyot megy, de szerencsére engem megkímélt tőle az algoritmus. Talán, ha kigyúrt nő vagy macska lenne én is belefutottam volna.

Szegényt nagyon nehéz érteni, mert borzalmasan hadar, meg fotykos is picit.

Elmondása szerint szeret pénzben fürdeni és ezt demonstrálják is a kamera előtt: a managere, Ádám, szórja rá a lét.

Mivel szerinte Magyarországon csak középszerű bulik vannak, ezért szervez egy jó házibulit, amire meghívja az összes Kőgazdag Fiatalt. A belépés feltétele, hogy legalább kétmillás szettekben jelennek meg a meghívottak. Sajnos többen nem értik, hogy mit mond, de majd lesz valahogy.

A kádban feküdve eszébe jutott Commodus császár története, akit vízbe fojtottak a fürdőben és felveti a managerének, hogy szüksége lenne egy testőrre.

Ádám meghozta az ország legelitebb testőreit, de Ogli nincs elájulva a felhozataltól.

Véletlenül coming outol, amikor azt mondja, hogy nem az esetei ezek a férfiak.

Mindenesetre leteszteli őket, hátha mégis méltóak a feladatra. Először az intellektusukat teszteli, ami abból áll, hogy elhadarja nekik a napirendjét és vissza kell mondaniuk, de sajnos nem mindenki értette, amit mond.

Ezután az erőnlétüket tesztelte: fekvőtámaszokat kellett csinálniuk, de ezzel is voltak gondok. Utána romantikusan fel kellett vinniük a lépcsőn, mert olyan férfit szeretne maga mellé, aki hercegnőként bánik vele. Itt is csak csalódás érte.

Végül senki nem felelt meg neki. Ádámot elzavarja, hogy keressen másik jelölteket.

Annyira felbaszta a managere, hogy el megy edzeni, levezetni kicsit a feszkót. A teremben meg is pillantja az igazit: egy kb minden létező szteroidot szedő, nem túl szép faszit.

A csávó, viszont tisztában van a saját értékével és nem vállalja a melót a felkínált egymisiért, lazán bekért ötöt havonta. Megegyeztek. Ennek örömére Ogli felhívja a managerét, hogy lebassza, amiért ezt se tudta neki elintézni.

A második szereplőnk, Dulin Metta, "világutazó". A nő 32 éves és bár örök fiatalnak tartja magát, azért már nem biztos, hogy a Kőgazdag Fiatal mindkét feltételét teljesíti.

A szemfüles olvasóim emlékezhetnek rá a Nagy Őből, amiben elég sokáig jutott, de végül Attis nem őt választotta.

Elmondása szerint, neki minden nap vasárnap, természetesen arra gondol, hogy rendszeresen jár templomba. Van egy cukorborsó macskája, aki viszont depressziós, mert mindig utazik a nő és nem foglalkozik vele. Cicaterapeutát akar találni neki.

Megismerjük Lizát is, a lány bejárónőjét, aki kurva idegesítő Metta szerint, de az egyetlen ember, aki eddig normálisan kitakarított.

Liza felborítja Metta csizmáját és a nő egyből meg is jegyzi, hogy többe van, mint a féléves fizuja.

Egyrészt, geci undorító az a csizma, másrészt, lehet többet kéne fizetned, akkor a takarítónőnek.

A nagy izgalmak után megismerjük Herceg Csabit, a luxusautó gyűjtőt.

Csávókám azzal nyit, hogy kimegy napozni az esőbe, mert ő akkor is napozik, ha nincs nap.

Van egy menyasszonya, Leti, aki szerint Csabi segghülye, viszont a faszi előtt azt se tudta mi a luxus, szóval nem számít, hogy retardált.

Csabin egy másik fazon is élősködik, Aurél, aki elvileg a barátja, de ő csak fogadott fiaként hivatkozik rá. A gyerek 19 éves.

A srác szerint nem az iskola számít, hanem, hogy milyen emberek veszik körül. Üzenném a barátaimnak, hogy köszönöm, hogy miattatok vagyok csóró.

Csabi szeretne venni egy új autót, de a szalonba ahova besétált sajnos pont nincsenek azok, amiket kinézett.

Közben vészhelyzet van, mert Leti haja szarul áll, de szerencsére nem kellett hívni a fodrászát.

Csabi csalódott, amiért nem viheti el azt az autót, amit kinézett de kapott helyette átmenetileg egy másikat. A férfi ezzel is elégedett, de Leti szerint szar a kocsi, mert nincs benne elég hely. Meg amúgy se érti, miért ekkora kocsibuzi a vőlegénye.

Az új vásárlás meghozza Csabi kedvét egy kis versenyzéshez és ki is viszi, jól meghajtani egy lezárt útszakaszra.

Aurél véletlenül pont erre jár a saját verdájával, így nyilván versenyezniük kell. A srác összefosta magát, mert azt hitte szarabb kocsival fog jönni az "apja".

Csabi megnyeri a versenyt és hogy megalázza a vesztest, rábaszott egy marék füvet Aurél autójára.

Ezután a testképzavar hazai nagykövetét Katát ismerjük meg, akit bár 25 évesnek írnak, erősen éreztetve van, hogy mintha kurvára több lenne már. Mindenesetre ő bejelenti, hogy még kb 10 évig 25 marad.

Első utunk a plasztikai sebészhez vezet, mert Katának bőrfeszesítő műtétre van szüksége.

De nem ám Magyarországon megyünk sebészhez, mint a csóró prolik, hanem repülünk Dubajba.

Hamár itt járunk, veszünk egy lakást is, mert miért ne. Kicsit shady az ingatlanos, akit Kata talált, de magyar.

Nem csak Kata van Dubajban, hanem egy másik "versenyzőnk", Szandi is, aki elmondása szerint aranykanállal a szájában született.

Saját bevallása szerint testére költött eddig a legtöbbet, de nem ám a saját pénzét, kizárólag a szüleiét.

Mit ad Isten, nagy barinők Katával. Nagyon megörülnek egymásnak.

Szandi elhívja egy jó partikára a nőt, de ő ezzel nem tud azonosulni, mert már girlboss mindsetben van. Ezt meg is villantja szöszi barátnőjének és elhívja megnézni a lakást amit meg akar venni.

A lakásba belépve Szandi nincs elájulva, de a legnagyobb fájdalma az ingatlanos maga. Nem tudja komolyan venni, mert szerinte egy Aladdin papucsos pufirizs.

A nő szerint az ingatlanos átkúrja Katát és valszeg igaza is van, mert a nő elszalad "telefonálni", aztán közli, hogy hahó, másik ügyfél vinné a lakást...

Kata időt kér, hogy megmutassa a faszijának az ingatlan képeit, mit ad Isten, tud időt adni az ingatlanos.

Kata elpanaszolja a férjének, mennyire paraszt volt Szandi. A férfi szerint foglalkozhatna a szöszi a saját dolgával és használhatna valami normális hidratálót is.

A lakást természetesen megveszik.

A dubaji kalandok után jön Filip, aki rendezvényszervező. Minden nap étteremben eszik, de nem a Pléhcsárdában, hanem fine-dining éttermekben.

Nem tudja, mit vegyen fel a bulikára, de szerencsére ott van a barinője, Lia, aki stylist.

Nem érzik pontosan a buli vibeját, szóval Filip a ballagási öltönyében akar menni, de az már kicsi rá (csak Pléhcsárda lesz ez).

Sajnos a férfi nem tudja elengedni az öltönyt és elviszi egy szabóhoz, de szerencsére nem lesz kész a buliig.

Beesteledett és érkeznek a fiatalok (és Metta) a partikába. Ogli frissen felbérelt gorillája fogadja őket az ajtóban és gyors lecsekkolja, hogy megvan-e a kétmilliós szett a belépéshez.

Szandi azzal nyit, hogy csak a mellei voltak kétmillába, szóval lehet átengedni.

Kata közli, hogy a fülbevalóiból kijön az összeg. Hozzáteszi, hogy eleve egy drága autóval érkezett és hogy egy húszmillió alatti kocsi olyan mintha traktorba ülne.

Filip, Ungár Péternek öltözve lép be és a kamerának megjegyzi, hogy kurva szarul öltözik Ogli.

Metta úgy jut át a kétmillás csekken, hogy neki az eszmei értéke kétmilla, aztán beszól, hogy szar a festmény Ogli falán.

Aurél fennakad a szűrőn, mert csak kb másfél millás szettben érkezett, de villantott egy geci drága Ferrari feliratú pezsgőt. Elmondása szerint félmillás ital.

Hercegéket is visszatartja a biztiőr, mert ők is csórón öltöztek, de Csabi zsebből előránt kétmillát, amit odaad a vendéglátójuknak és már bent is vannak.

Metta felhozza, amire mindenki gondol: Oglinak el kéne mennie logopédushoz, de a srácról ez lepereg vagy nem fogja fel.

Sajnos a fergeteges házibulit megzavarja, hogy pókok kerültek Leti italába. A lány szerint a színvonal a béka segge alatt van.

Ezután Ogli klubszendvicsekkel kínálja a vendégeit, de ettől sincsenek elájulva.

Filip kiakad, hogy a kaviár mellé járna pezsgő is. Aurél inkább pizzát rendelne. Kata úgy dönt legközelebb megadja a gyereknek a séfe számát.

Eléggé bezuhant a végére a hangulat és sajnos csak ennyi fért a mai epizódba, a következőben folytatjuk a bulikát.

#tv #tv2 #kőgazdag fiatalok #rich kids hungary #hogyvolt

[extraordinarymreast]

„Siránkoznak az értelmiségiek, a népboldogító felvilágosítók, hogy a tanításuknak rossz a hatásfoka, hogy a nép nem tanul semmiből, hogy az előző nemzedék tapasztalatait a következő nem veszi át. A műveltséget, a szép iránti fogékonyságot akarják terjeszteni, idealizálják a népet, maguk is népfiak akarnak lenni, ezek a reménytelenül idealista értelmiségiek; ő is népfi akart lenni, bolond narodnyik. Nem látják be, hogy a nép a magáét nagyon is megtanulta, mert minden újabb nemzedéknek a pofájába vágják, és ha elfeledte volna, újra megtanulja: azé a hatalom, akinél a fegyver. Annak földig hajolva hódolni kell, rimánkodni kegyért, pillanatnyi enyhületért, hatalommorzsáért, akárki legyen is: tatár, török, német, orosz, zsidó, sváb, román, szerb vagy magyar, legyen az herceg vagy gróf, lovas tengerész vagy pártfőtitkár, altiszt vagy őrmester, jegyző vagy segédmunkás. Akit pedig a hatalom legsilányabb gyakorlója gúnyolni méltóztatik, azt ki kell röhögni, még ha az anyánk is. A népnek nincsen iróniája, a gúnyt remekül érti. Az erőszak nyelvén kell szólni hozzá, más nyelvet nem beszél, és ha kedvesen szólítják meg, gyöngeséget szimatol és harap. Legázolják, aki nem üvölt. Merő irigység ez a mocsári világ, víz alá rejtőznek, és följelentik azt, aki a nádszálon keresztül óránként eggyel többször veszi a levegőt. Gyűlölnek mindent, ami rajtuk kívül eleven, legyen az növény, állat vagy ember. Görbe, sunyi, babonás lelkek, megmondják nekik, ki a boszorkány, ki ver szemmel, és agyonütik. Az intéző titkos óhaját kiszimatolják, a lányukat, a feleségüket, az anyjukat az intéző ágyába gyömöszölik, és amíg az a nőt döngöli, az ágy alatt a csizmáját suvickolják a nyelvükkel. Ezt tanulta a nép ezer évig, és ez valódi tudás, nem pedig homályos, időleges, foszlékony elvek és eszmék.”

(Spiró György)

#nem ismertem

[egy-lany-blogja]

“Jobb lett volna, ha mindig ugyanabban az időben jössz. Ha teszem azt, délután négykor érkezel, én meg már háromkor elkezdek örülni neked. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal, nyugtalankodom és fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, bármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem ünneplőbe a szívemet.”

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

[nyuszimotor]

Kovács András Ferenc - De profundis

Hozzád kiáltok, hé, kölyök, magas füvek közt rejtező, ki fekszel messzi éjszakák mélyén fénypárás ég alatt… Arccal fordulsz a semminek – már nem lehetsz tücsökkirály, s boldog kabóca sem. Röpít habókos, tűnt zene – körhintás égbolt hercege, elránt kamillaörvény sodra… Vad, mentaízű csend suhog. Szoknyák suhanca, elkeringsz majd kitárt karokkal, s nem tudod – hány csillagot ráz a szemedben a szél. Szavad sincs szépség tériszonyára – amit magadra mértél, meg sem értheted. Csak egy körhinta lánca sirat el, Tejút tündöklő csördülése – nyelved hegyén egy hang homályos harmatát hordod, ha széna szőke illatával ég forog, míg fekszel magas füvek közt, mondd, ki vagy, kihez kiáltok, rejtező?

[lakotelepi-jamesdean]

Isten a tanum kajakra ha megszuletik a fiam atmegyek bolond cigányba, minden nap kirakom a feszbukra hogy 

gyemantos pujaro herceg fiam legszebb gyönyörűségem. kis Ricsikém de nagyot szart fute mien büszke vagyok rád fiam 

Ha meg hülye lesz akk ilyeneket:

bejas geci csicska fiam egyest kapott, nem tudta az iskolában a tyuk részeit hazajön felrugom temerav tema 

Na thavesz, csak okosan

[dedibelyegei]

Érkezik is az 1987-es Kastélyok második fele, a Kastélyok III. Tokyo Drift, úgymond betömni a lukat az előző értékek között. Kicsivel később jelentek meg ezek a bélyegek abban az évben, mint társaik, és a 100-as kivételével némileg kevesebb is készült belőlük, ezt a tiszta 50 Ft-ost néhány száz forintért vesztegetik, a 70 Ft-os postatisztán közelítheti az ezrest is akár, kár hogy az enyém picit be van tépve :( Itt már feltűnnek nem annyira 'elsővonalas' kastélyok is a minták közt, érdekes még, ahogy a 40-50-en kicsit viccesen oldották meg a hosszú név okozta problémát, de végülis eredetibb mintha kétsorban írták volna. Lássuk hát őket:

Edelény - L'Huillier-Coburg kastély (40 Ft)

A kastélyt 1716-ban kezdi el építettetni Jean-François L’Huillier. Na de, hogy kerül Edelénybe egy ilyen nyilvánvalóan francia ember. Nos Jean-François Elzászban született, és akkoriban sok fiatalemberhez hasonlatosan katonának ment. Úgy esett, hogy 18 évesen résztvett Buda várának visszafoglalásában a töröktől, aztán jól itt is ragadt, egészen a XVII. század legvégéig résztvesz a törökök elleni végleges kiszorító csatákban, majd 1700-ban magától II.Rákóczi Ferenctől (aki ekkor még 'csak' főispán) tíz évre bérbeveszi az edelényi birtokot. Ekkor azonban még sok minden nem történik, hiszen beköszönt a szabadságharc ideje, és hősünket is letartóztatják összeesküvés gyanújával, de aztán szük egy év után ártatlanságát nagy nehezen bizonyítva szabadul, és rövid időre el is hagyja az országot. Végülis a sok viszontagság és kisebb káosz után, végülis a meghosszabodott bérleti szerződéssel hozzájut birtokához és a fent írt évtől megkezdődik az építkezés, mely egészen 1730-ig tartott, és a gróf maga már nem érte meg az elkészülést, a '20-as évek végén meghal, neje fejezi be az építkezést. Egyébként Magyarország hetedik és egyik legnagyobb barokk kastélya az épület. Az 1770-es években a gróf unokája és férje (Esterházy István) nagyobb átalakításokat eszközöl, 'rokokósít' ekkor készül el a hat falfestmény is, ami az egyik legjelentősebb látványosság itt. A birtok a pár halála után Dessewffy Ferencre száll, azonban miután ő utódok nélkül huny el 1820-ban, az egész uradalom visszaszállt a kincstárra. A kincstártól 1831-ben vásárolja meg a német Szász-Coburg-Gotha családból származó Ferdinánd herceg, így lesz ez a kastély második neve. Ez a család azonban nem itt székel, az edelényi birtokot és vele az épületet inkább gazdasági és befektetési megfontolásból vásárolta. Az 1840-es években cukorgyár alapul, a területen pedig komoly mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A kastélyt az 1860-as évek elejétől elkezdik bérbeadni államigazgatási célokra, és közben az épület lassú pusztulásnak indult, hiszen lényegében a Dessewfy időszak óta nem volt főúri rezidenciaként használva. A századfordulón egyes épületeket le is bontanak, és a kertet is átalakítják (de szarul). A XX.század első évtizedeire annyira leromlik az állapot, hogy muszáj felújításokat eszközölni, ezek persze átalakításokkal is járnak, megjelenik a neobarokk stílus, manzárdtetőt emelnek, ilyesmik, összességében itt jelentősen megváltozik a kastély képe és struktúrája. '12-től bérbe adják a Bódvavölgyi bányatársaságnak, míg aztán végül 1928-ban végül megvásárolja a család leszármazottaitól az Igazságügyi Minisztérium. Innen a II.világháború végéig egy kis fellendülés történt a kastély életőben, több részét rendberakták és járásbíróság költözött bele, aztán viszont sajnos 1945-ben inkább már szovjet parancsnokság. Eztán a kastély több része a 'múltat végképp eltörölni' elv áldozata lett, visszabontások, pusztítás, minden ami kell. A '80-as évektől elkezdve bekövetkezett a teljes leromlás, főleg a beázások miatt, a falképek egy része megsemmisült, a tető, ereszek, párkányok teljesen tönkrementek, a falak szétrepedtek a fagytól. 2001-ben kerül aztán át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésébe, akik elkezdik a minimális rendbehozatalt, illetve pályázatokon induni a kastély és a kert rekonstrukciója érdekében. Végül 2009-ben sikerrel járnak, két és fél milliárd forintból kívülről és a parkban teljes, belül kétharmados megújítás történik, ezek 2013-ban fejeződnek be. Eztán egy második ütemben, megújult maga a kastélysziget és környéke és beindultak a programok is. Jelenleg állandó kastélykiállítást, illetve múzeumpedagógiai foglalkozásokat lehet látogatni, valami rendezvényhelyszínként is igénybe lehet venni bizonyos részeit.

Szirák - Teleki-Degenfeld kastély (50 Ft)

Visszatérünk Nógrád megyébe, és talán ez az ismertebb kastélyok közé tartozik, lehet páran voltak is már itt, kiderül majd miért. Az elnevezés faramuci, mert épp annak a nevét nem őríztük meg aki a kastélyt emelte (KÉTSZER!) 1748-ban építette Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála, majd eztán nagyon hamar le is égett az egész egy tűzvészben, így újraépítették, olasz támogatással, barokk stílusban. Egyetlen gyermekük Johanna, 1762-ben ment hozzá a felvilágosult Teleki Józsefhez, így kerül a kastély a családhoz. A sors fintora, hogy később aztán a Telekiektől, szintén egy házasodás útján kerül el a birtok a Degenfeldekhez a XIX. században. Ezalatt egy 4000 kötetes könyvtár is létrejön itt. 1944-ben aztán az oroszok elfoglalják, katonai kórházként üzemel, a teljes könyvtárat és értékes berendezést elégetik, a díszterem lóistállóként üzemel... Innentől kezdve az épület állapota rohamosan és nagymértékben leromlik, egészen 1977-ig, mikoris pályázatot írnak ki a kastély renoválására, amit az Országos Kőolajipari Tröszt nyer el, és nyolc évbe telik, és ezután már háromcsillagos szállodaként nyílik meg, szóval a többi társához képest korán elindul tartós kastélyszállói pályafutása. 1998-tól már négycsillagos szállóként várja vendégeit, 2002 óta pedig a Forever Resorts nemzetközi lánc egyik tagja. Ha valaki esetleg kedvet kapott hozzá, akkor amúgy:

Kajak ELADÓ!

Pácin - Mágóchy-kastély (70 Ft)

Ahogy egy kicsit talán a nevén is érződik, Pácin a szlovák határon fekvő 1.500 fős falu, határátkelője is van, nincs messze egyébként már a szlovák-ukrán-magyar hármashatártól sem. Látnivalói ez a kastély, melyet sokszor egyszerűen csak Pácini Várkastélynak is neveznek, illetve egy Turul-szobor. A kastély régebbi, mint a fentebbiek, 1581-ben építette Mágóchy András, nemes, a török korhoz képest komfortosabban, és kevésbé komoly védelemmel, mivel Pácin már kellő távolságban volt a nagyobb harcoktól, rendszeres török megszálló tevékenységtől. Azért persze épültek tornyok és falak, de ezek inkább csak a rablóbandák ellen nyújtottak védelmet. Sokáig így sem élvezhette újdonsült kastélyát Mágóchy úr, mert 1586-ban egy szolgája megmérgezi. Eztán némi kis zűrzavar után a kastély az özvegy családjához az Alaghyakhoz kerül, de aztán ez a család is kihal férfiágon 1631-ben, így a Sennyeiek kaparintják meg. Az 1600-as évek végén azonban a kuruc-labanc összecsapások nyomán komolyabban megrongálódik, a gazdátlanná váló épületek ép részeit, berendezéseit a lakosság elhordja idővel. A XIX. században aztán Sennyei István teljesen rendbehozatja, de már átépítve, romantikus stílusban, de végül 1977-1987 között egy teljes rekonstruckió során visszaállítják XVI. századi késő reneszánsz formáját. Elvileg látogatható, a Bodrogközi Kastélymúzeum állandó kiállítása látható benne.

#bélyeg #stamp #magyarország #hungary #kastélyok III. #dudás lászló #hungarian castles #1987 #kastély megaposzt #40 forint #50 forint #70 forint #edelény #l'huillier-coburg kastély #szirák #teleki-degenfeld kastély #pácin #mágóchy kastély

[xerxesz]

Habár 2022-ben úgy emberileg, mint környezetvédelmileg, mind mindenféle szempontból ez egy vállalhatatlan döntés, de leszartunk mindent, és mindenkit, és vásároltunk egy ilyet. 

Fúj Elon, fúj Tesla, és még fehér is. Broáff. Ittend lehet hányni. 

Akit érdekel a sztori, az lapozzon.

Idén év elején, amikor hazajöttünk Budapestről, akkor úgy éreztük, hogy 2 év Corona után kell valami, amivel el tudunk menni kirándulni a kerékpár hatótávján túl is. Elkezdtünk mindenféle elektromos megoldásokat nézni. A 2 befutó (3) kis autó az e-UP meg a Peugeot 208 - Opel Corsa páros voltak. Rettenetesen lelkes nem voltam tőlük, de végülis kicsi, autó, jó lesz. Néztünk venni, meg lízingelni is, meg mindent. Mivel az elektromos autók igen gyorsan fejlődnek, a pár éves használtat elég hamar eldobtam. Egyszerűen már egy 4-5 éves autó messze nem tudja azt, mint az újak.

Szóval nézegettünk, gondolkodtunk, ilyenek. Közben az MG beharangozta, hogy lesz neki elektromos kombija, és én persze kombi párti vagyok, de sajnos az autó igen ocsmányra sikerült, és nem is nagyon praktikus. Kombi egy kicsike hátsó ajtóval, ami még nem is szép. Az Alfa meg tudta ugrani, hogy csináltak egy sportkombit, de azért az kicsit más téma, meg az az autó gyönyörű. Namindegy, vissza a tárgyra.

Szóval persze nem vettünk semmit, csak nézelődtünk. Egyszercsak küldött nekem az egyik kolléga egy cikket, hogy miként lehet 6 hónapig az embernek ingyen Teslája. Muhaha, gondoltam én, engem a namíbiai herceg mesés vagyona sem tud lázba hozni, az ilyen hülyeségeket egyből átlépem. Igenám, de itt a német állam mesés vagyona áll a háttérben. Tudniillik, nem elég, hogy Németországban eleve alacsonyabb a Teslák ára, mint tőlünk északra, de ráadásul az állam 5-6000 euróval támogatja az elektromos autó vásárlást, amiért cserében 6 hónapig kell megtartani az autót. Élelmes német vállalkozók rá is repültek erre, leszerződnek a paraszttal, az megveszi az autót, majd hat hónap múlva megy az autó Dániába, a kedves ügyfél pedig visszakapja az autója vételi árát. Aki elég ügyes volt, és időben beszállt, az így tudott pár Teslát venni. Ugyanakkor a shztoriból az is látszik, hogy a német vállalkozó itt csak overhead. Így hát gondolkodóba estünk, majd hamarost döntöttünk is: Idén februárban, 100 EUR befizetésével rendeltünk egy Tesla Model Y Long Range típusú személygépjárművet, csodálatos fehér színben (egyrészt mert szerintem a többi szín is ronda, másrészt így könnyebb eladni esetleg). 

Az autót vissza is igazolták júliusra, majd júniusra, majd októberre, majd augusztusra, és így végül tegnap, kicsit több, mint 6 hónap várakozás után át is vehettük.

Ez már “berlini” autó, tehát az új grünheidei gyárban készült, aminek két előnye van: Egyrészt nem kellett áthajóztatni a fél világon, másrészt kicsit olyan, mint a Suzuki Swift volt anno, a mi autónk. 

Hogyan tovább? Nemtom. Illetve 6 hónapig most mindenképp lesz egy Teslánk (ha csak valami katasztrófa nem történik). Utána meglátjuk. Ha nagyon megszeretjük, és anyagilag belefér, akkor megmarad (60% esély). Ha úgy érezzük, hogy ez nekünk sok, akkot eladjuk (40%). Addigis élvezzük. 

Mert gadget.

[nobody-is-only-an-alien]

Csak kiírom🩶

Fázok és félek nem érted...a hiányod megöl ez kétségtelen

Hideg téli este van és reszketek egyedül; magányosan

Nem keresel! Tán az se érdekel "Vajon élek-e vagy holtan fekszek"

A hiányod megöl..és az utolsó mondatodat hallom újra meg újra

"FOGAD EL KÖZTÜNK NEM LESZ SEMMI!" visszhangzik az üres szobában

Egy múltbeli hibám miatt dobsz el újra és újra

Pedig már régóta megjavultam, igyekszek jó lenni hozzád Drága

S ilyenkor mikor egyedül fekszem a hideg szobában

Felidézem Te hányszor is szúrtál hátba,

Reménytelenül mennyi könnyem hullt utánad

Aztán újra elkap a sírás...

Eszembe jut minden csodás mesebeli együtt töltött időnk

Oly tökéletes; sármos arcod..s rajövök...

Akárhányszor megbánthatnál csak hadd legyek melletted pár órát

Hisz hogy is haragudhatnék ha ilyen boldoggá teszel

Ohh te mesebeli hercegem

Aztán újra felkeresel, törött szívem újra gyorsabban dobog

A forró vérem gyorsan meggyógyítja a törött; ócska darabot

Elmondod szeretsz és hiányoztam, újra csak mosolygok

De ohh te mesebeli herceg féltem a szívem tőled

Mi lesz a elhagysz újra...újra magányos leszek

Félek kérdezni! Miért jöttél vissza és miért szúrtál hátba?

Ohh herceg miért bántottál engem

Ki teljes szívéből szeret, és akár életét adná érted!

Csak egy kaland vagyok igaz?

Nem is érted én mit érzek, és min megyek keresztül nélküled!

Minden percben íram neked: " Úgy szeretlek❤️"

Még ezzel se tudnám elmondani hogy valójában mennyire

Kérdeznék...de félek válaszod csak hazugság lenne!

Hisz hogy bizhatnék benned, azután hogy elhagytál nem egyszer

Lelkem mélyén csak egy kislány vagyok kinek szüksége lenne Rád

Rajongók érted, hisz minden hibád imádom; ismerem

És nem haragszok miattuk rád cseppet sem

Vajon mit érzel ha két szemembe nézel?

Érzed amit én..vagy csak azt hazudod..hogy boldog lehessek?!

Szívemet neked adtam, de Te összetörted

De én újra és újra odaadnám Neked

Ölelni, szeretni akarlak

Az emberek had higgyenek dilinyosnak

Ohh hercegem én teljesen beléd szerettem

Amíg tart addig élvezem..

Mert tudom utána semmit sem élvezhettek!

~csakegyidegen~

👽👽👽

#magyar tumblr #saját #csak kiírtam #mindegy #csakúgy

[csacskamacskamocska]

1000.

Tegnap gondolkodtam rajta, hogy az 1000. poszt az miről is szóljon, aztán ma reggel turkáltam a draftban, ahova az érdekesebb cikkeket meg gondolatfoszlányokat szoktam ledepózni, hogy majd később átrágom, és ott találtam Sebestyén Eszter pszichológus írását a bántalmazó kapcsolat ketrecéről. Nagyon hosszú, szerintem keveseknek lesz hozzá türelme, úgyhogy elébiggyesztek egy rövidebb, saját gondolatmenetet. Visszanézve az elmúlt 4-10 évet, azt hiszem végigmentem egy ilyenen. Még mindig vannak bennem kérdések, és még mindig keringek a kékszakállú herceg várában. Mégis, ha visszanézek, egyszerre érzem magam győztesnek és legyőzöttnek. Nagyon sokat tanultam, amit nélküle nem tanulhattam volna meg. Jobbá tudtam válni, pedig változhattam volna rosszabbá, keserűvé, motiválatlanná és cinikussá, de valójában közelebb vitt önmagamhoz, a valós önmagam elfogadásához. A saját lágyságom, lobbanékonyságom, naivitásom és optimizmusom elfogadásához. Nem olyan vagyok mint anyám, sem nem olyan mint a saját ideáljaim, sem Logan vetített képe. Vagyok, aki vagyok, akár kell valakinek, akár nem. Lehet továbbmenni. Hosszú ideig feszültünk egymásnak, mindketten meg akartuk mutatni a másiknak, hogy milyennek látjuk, hogy milyen „valójában”. Pedig egyikőnk sem olyan. Hogy a türelem meg az idő végül szül-e bármi „igazit” arról fogalmam sincs. Semmihez sem szeretnék csupán a beletett idő miatt ragaszkodni, de semmit sem szeretnék kukába dobni csupán azért mert volt vele fájdalom.

Ne maradjatok benne olyan kapcsolatban, ahol bántanak, megaláznak, manipulálnak, semmibe vesznek, kihasználnak és fájdalmat okoznak!

Ne bántsatok másokat, ne manipuláljatok, ne játszmázzatok és ne használjátok ki más figyelmét, szerelmét, gyengeségeit!

Törekedjetek jó dolgokra!

És akkor alant a cikk...

Sebestyén Eszter Az érzelmi fogság és a szabadulás

A legtöbb mérgező, bántalmazó kapcsolatból nem könnyű menekülni. Nem azért, mert pisztolyt szegeznek az ember fejéhez. Nem azért, mert konkrét életveszély fenyeget. És mégcsak nem is azért, mert annyira jó lenne benne maradni.

Az érzelmi fogságban láthatatlan rácsok fognak közre, és láthatatlan lánc húz vissza. Láthatatlan kötél fojtogat. Láthatatlan pórázzal irányítják előbb-utóbb minden lépésem.

Csakhogy ebbe a láthatatlan rácsokból felépülő ketrecbe nem úgy kerülök bele, hogy egyszer csak bezárnak. Hanem, hogy szépen lassan zárnak be. A rácsok egyesével kerülnek be, nem egyszerre. A póráz szépen lassan veszi át az irányítást a lépések, döntések fölött, és centiről centire lesz egyre rövidebb. A kapcsolat szépen lassan válik börtönné. Mire felfogom, hogy miben is vagyok, már kapkodni kell a levegőért. Érzem már egy ideje, hogy valami nem jó, hogy folyamatosan szorongok, szenvedek, érzem, hogy egyre rosszabb a közérzetem, hogy egyre kevésbé merek dönteni bármiben, mert csak arra gondolok, mit fog szólni. Mikor elkezdek vágyni a ketrecen kívülre, akkor fogom fel teljes valójában, hogy egy ketrecben vagyok. Akármerre lépnék, csak rácsokat látok.

Ekkor tudatosul, hogy akármilyen irányba mozdulnék, fájni fog. De a mozdulatlanságba meg beleőrülök. Ekkor tudatosul, hogy innen nem lehet csak úgy kisétálni. Mert eddigre már nagyon sok mindent elvettek tőlem, ami kellene a szabaduláshoz.

Ekkor fogom fel, hogy nem lehet fájdalom nélkül szabadulni, mert meg fognak próbálni visszahúzni. Manipulálni. Minden eszközzel. Meg fogják próbálni elmagyarázni, miért érdemlem azt a ketrecet. Miért érdemeltem, hogy bántsanak. Vagy hogy miért jó nekem abban a ketrecben. Mert fel fogom fogni, amitől egész életemben féltem, hogy ha kívülre vágyok, büntetés lesz. Ha kívülre vágyok, utálatot, megvetést, bosszút fogok kapni. Még többet, mint eddig. Ha kívülre vágyok, kitaszítanak, kirekesztenek, támadnak.

Ha kívülre vágyok, végképp megfosztanak mindentől. Nemcsak a szeretetet vesztem el, hanem annak az illúzióját is, hogy valaha szerettek. Hogy valaha jelentettem valamit.

Ha kiszabadulok, akkor fogom fel teljes mértékben, miből szabadultam. Akkor áll össze, hogy börtönöztek be. Akkor áll össze, hogy épültek fel a rácsok egyesével. Hogy épültek le a védekezési próbálkozásaim szintén egyesével. Hogy fosztottak meg a méltóságomtól. Hogy távolítottak el saját magamtól, a saját érzéseimtől. Hogy épülhetett fel az a rendszer, az a kapcsolati háló, amiben én nem számítottam. Soha. Hogy próbálták meg uralni a gondolataimat, a döntéseimet. Hogy építették fel azt, hogy az én szempontom nem szempont. Hogy az én érzésem nem valós. Nem jogos. Hogy próbálták meg eltorzítani a valóságészlelésem. Hogy lettem egy eszköz. Hogy tanítottak arra, hogy ne higgyek a saját érzéseimnek. Hogy próbálták meg elfogadtatni azt, hogy a másik igénye, érzése legyen az első, a legfontosabb. Hogy próbálták meg elérni, hogy vele empatikusabb legyek, mint saját magammal. Hogy képeztek arra, hogy csakis és kizárólag a másik igényeihez, érzelmeihez, elvárásaihoz próbáljak meg igazodni, és tanuljam meg figyelmen kívül hagyni a sajátom. Hogy kellett amöbaként olyanná formálódni, amilyen éppen az ő hangulati, érzelmi állapotának a legkényelmesebb. Hogy lett az egész kapcsolatban uralkodó az ő szempontrendszere. Az ő valósága. Hogy épül minden arra, hogy csakis ez legyen a mérvadó. Az igazodási pont. Mindennek az alfája, és omegája, hogy ő mit gondol, mit érez, mit fog szólni. Kezdetben még jutalom járt, és elismerés, ha sikerütl az igazodási ponthoz igazodni, ha az ő kényének-kedvének eleget tudtam tenni. Akkor azt éreztetették, hogy legalább valamire jó vagyok. Majd ez a jutalom is szépen fokozatosan elmaradt. A büntetések viszont egyre durvábbá váltak. Ahogy büntették a lázadási, kitörési kísérleteket. Ahogy büntették az őszinteséget. Ahogy megtorolták az egyet nem értést, az ellenkező gondolatokat.

Így akartak egy bábuvá formálni.

Ezt felismerni kegyetlenül fáj. Egy darabig. Vérzik és sajog az egész lélek. És ami a legfájdalmasabb, hogy a fájdalomnak örülni kell. Mert a fájdalom azt jelenti, hogy még nem vagyok bábu. Hogy még nagyon is érzek. Hogy az érzéseimet nem sikerült meggyilkolni. Hogy még lehet szabaddá válni. Még nincs késő. Mert még nem tudott megtörni. Még nem tudott elvenni mindent. Még nem tudtam azonosulni a saját bántalmazómmal. Még nem tudtam elfogadni az elfogadhatatlant. Még nem tudott a foglyává tenni. Még nem tudta a lakatot rázárni a ketrecemre. Még az ajtó, ha résnyire is, de nyitva van. Van választási lehetőségem. Van döntésem. Van önérzetem. Van erőm.

A szabadulás után egy darabig nem érzem a szabadság édes ízét, amire vágytam. Mert egy darabig még a senkiföldjén bolyongok. Illúziók, kapaszkodók nélkül. Elveszetten.

De ahogy a rácsok szépen lassan kerültek körém, úgy szépen lassan elkezdem őket lebontani. Egyesével. Ahogy a méltóságomtól lépésről lépésre próbáltak megfosztani, úgy adom vissza magamnak, lépésről lépésre. Ahogy tiltották és büntették az érzéseimet, úgy én most engedélyt adok nekik. Mindegyiknek. A haragnak, fájdalomnak, csalódottságnak, kétségbeesésnek, félelemnek. Ahogy egyre nagyobb teret építettek a másik valóságának a lelkemben, úgy azt én kezdem el elszántan és tudatosan zsugorítani, és egyre nagyobb teret adni a saját valóságomnak. Ahogy fokozatosan tették igazodási pontnak a másik szempontrendszerét, úgy én fokozatosam teszem azzá a sajátomat. Egyre nagyobb érvényt és létjogosultságot adok a saját nézőpontomnak, a saját érzéseimnek, egyre empatikusabb leszek saját magamhoz.

Ahogy ezeket lépésről lépésre meg tudom tenni, úgy bizonyosodok meg arról, hogy nem tudtak bábuvá tenni, és már soha nem is fognak tudni. Úgy veszi át a szégyen helyét az önérzet, és a büszkeség. Úgy kezdem el a saját magamban való hitet visszanyerni. Úgy leszek egyre szabadabb. Egyre erősebb.

Úgy haladok az érzelmi fogságból az érzelmi szabadság felé. Úgy lesz egyre édesebb a szabadság íze. Lépésről lépésre.

#1000 #kapcsolatok #Sebestyén Eszter #05-08

[kampeszino]

Orbán Ottó: Ballada a nagy modernekről

Hol van Baudelaire, a lélek utazása? És hol Rimbaud? Hol a részeg hajó? Hol a múlt század vak várakozása? – hisz’ rossz korban is készülhet a jó… Hol van Wagner, a tűzoltóparancsnok, s a lángnyelv, mely a Walhallába kap? S Gauguin – nők, fényköd, tenger és narancsok… De kelhet-e ma a tegnapi nap? S hol Alma Mahler, a nagy-ágyú nőstény, ki ölébe vont össze tűzerőt? S a faun Debussy, Sztravinszkij, az őslény, s a vakító kubista háztetők? Hol Apollinaire? És hol az avant garde? Hol a ricsaj, az elv, a vaskalap? S az irányzat, a lángoló aranykard? De kelhet-e ma a tegnapi nap? Hol a nagyhangú világmagyarázat? Hol a megégett hullából a hit? Mit hagyott ránk e gyalázatos század, a tömeggyilkos, mocskos huszadik? Legyünk modernek? Legyünk posztmodernek? Legyen a vers pöröly, mely odacsap? Szellemünk pára, s jeges űrbe dermed… De kelhet-e ma a tegnapi nap? Ajánlás Herceg, világod puszta semmit őröl. Időd, mint nyitva hagyott kerti csap. Jobb lenne mindent kezdened elölről! De kelhet-e ma a tegnapi nap?

#vers mindegy kinek #orbán ottó

[dajkag]

A mai első szentély a Horikoshi Jinja volt, amely szintén Japán legöregebb szentélyei közé tartozik. A feljegyzések szerint Shotoku herceg alapította 593-ban. Ez egy elég népszerű szentély, mert úgy tartják, hogy az itt élő Kami segít abban, hogy valóra váljanak a legféltettebb, legvadabb álmaid is. Azért is tetszett nagyon, mert idefelé az út a Tennoji Parkon keresztül vezetett, ami nemcsak nagyon szép, de nagyon nyugodt kis séta is volt.

A második az Ikukunitama Jinja volt, ami egy hatalmas szentély, monumentális torii kapuval. Nem véletlenül, hiszen a fő szentély mellett a területen 10 al-szentély is található. Itt elképesztően gyönyörű goshuint kaptam. Amikor a miko készítette, egyetlen pillanatra sunyin benéztem az irodába. Itt láttam először, hogy végiglapozza a goshuinchomat. Ezt általában két dolog miatt szokták csinálni. Az egyik, hogy lássák azt, melyik szentélyben jártál már korábban. A másik pedig az, hogy ellenőrizzék, hogy a könyvecskédben valóban csak sintó szentélyekből és/vagy buddhista templomokból származó goshuin található, és véletlenül sincsenek benne egyszerű turistapecsétek. Szóval kicsit büszke voltam magamra mikor visszakaptam, mert már nagyon sok helyen jártam. Még három goshuin és ez a goshuincho betelik. (Ha azokat a helyeket is számoljuk, ahol külön papíron kaptam goshuint vagy nem kaptam, mert épp nem tartózkodott senki az irodában, akkor igazából már betelt volna).

A harmadik a Yasui Jinja volt. A legenda szerint ennél a szentélynél szállt meg Sugawara no Michizane, mielőtt felszállt a fukuokai Dazaifuba induló hajóra, és az itteni forrásvíz gyógyította ki egy súlyos betegségből. Ez egyben Sanada Yukimura hadvezér nyughelye is.

Hazafelé pedig teljesen véletlenül belefutottam a Wakamiya Shoko Inari szentélybe, ami egy hatalmas irodaház (egész pontosan az Oszakai Kereskedelmi Kamara épülete) mellett bújik meg és lenyűgözően gyönyörű.

#Horikoshi Jinja #Ikukunitama Jinja #Yasui Jinja #Wakamiya Shoko Inari Jinja #Japán #Japan #Osaka #shrine #goshuin