Tumgik
#újra
orokkeatied2017 · 2 months
Text
Hiába mondogatod, hogy ő az igazi és hogy szereted, ha csak láthatóan tönkremész mellette.
200 notes · View notes
sagittarius0216 · 2 years
Text
“Légy azzal, akivel inkább elveszítenél mindent, minthogy elveszítsd.”
2K notes · View notes
kocsmahercegno · 5 months
Text
Elfojtottam mindent
Újra megjelentél
@kocsmahercegno
70 notes · View notes
Text
Sosem leszek már újra a régi.
319 notes · View notes
Text
Remélem egy alkoholmámomoros éjszakán keresztezik egymást az útjaink. (Újra..)
20 notes · View notes
ertem-miert-nehez · 6 months
Text
Még mindig túl sokszor kapom magam azon
Hogy újra végigtáncolok minden szavadon
És bárcsak el tudnék szakadni
De engem nem lehet megmenteni
43 notes · View notes
unknowmessage · 2 months
Text
Kezdjük újra
Ijesztő, hogy amit az ember évek alatt felépített milyen gyorsan tönkre tudja tenni és teljesen megsemmisíteni...
12 notes · View notes
dalszoveg-planet · 1 year
Text
Azt mondtam magamnak, hogy bezártam azt az ajtót, de újra itt vagyok
Miley Cyrus - Thousand Miles
51 notes · View notes
ket-veglet-kozt · 1 year
Text
Talán a jövőben újrakezdhetjük
23 notes · View notes
csakszavak · 2 years
Text
Olyan ez, mint mikor újra megkóstolod a bort idősebb fejjel. A gyermekkori éned kíváncsiságát, majd ízlelés utáni arcára vetült undort most talán felváltja valami más. Már tudod, mit fogsz tapasztalni. Tudod jól, hogy megvan rá az esély, hogy ez alkalommal sem lesz kellemesebb. Mégis késztetést érzel rá, hogy újra megpróbáld. 
125 notes · View notes
im-just-a-soul · 2 years
Text
Tudod, nem gondoltam volna hogy pont miattad leszek majd újra boldog, aztán pont Te fogsz majd még jobban összetörni.
85 notes · View notes
pindurpandur · 4 months
Text
nem tudom mit mondhatnék, olyan rég kerültél már szóba. tudod azt mondják, mindig akkor kapsz vissza valamit ha már elengedted. te is pont így kúsztál vissza az én szombat estémbe. 3 év nem kevés, és hidd el, sokáig tartott az hogy rajtad végre túl legyek. már éppen gyanúsan jó volt minden. de tudod ugyanolyan édes a csókod mint 16 eves korunkban volt. ugyanúgy táncolsz, ugyanúgy simogatsz, ugyanolyan zöld a szemed. tudtam, ez lesz az este vége amint megláttalak, de mégis megleptél. ismerlek, pedig rég nem találkoztunk. idegen vagy, de ismerlek. ismerős a kezed ahogy megfogja az enyémet.
másnap reggel ugyanolyan pózban keltünk ahogy elaludtunk este. este? reggel 6kor igen. de összebújva, egymásba kapaszkodva még álmukban is. pedig én mindenkit meg szoktam rugdosni, úgy tűnik téged nem ijesztett meg. kijózanodva, fájó fejjel néztem ahogy mellettem szuszogsz. hogy mi? nem létezik hogy ez TE vagy.
érdekes, mert sok dolog nem változik. változott azonban valami igen. nem várom már el hogy ezek után felhívj.
2 notes · View notes
Text
Helló újra, fulladásos bőgésroham.
Lexa
17 notes · View notes
Text
Üdv egyetem, üdv egyedüllét.
7 notes · View notes
amourpouramour · 2 years
Text
Baleset
Balesetet szenvedtél és kórházba kerültél. Küzdeni kellett az életedért és nekem még csak egy rossz előérzetem sem volt. Semmi. Még a legjobb barátod nővére is megérezte, hogy valami nem oké, én meg aludtam nyugodtan, minden rossz érzés nélkül. Én, aki évek óta szeretlek. Én, aki bármit megtennék érted. Én, aki elvesznék nélküled, mert pótolhatatlan vagy. Aludtam, miközben élet-halál között voltál. Majd másnap megláttam a képet, amit küldtél és elsőre azt hittem ez valami vicc. Nem az volt. Láttalak bekötött, véres fejjel, feldagadt szemmel, karcolásokkal az arcodon. Akkor ébredtem rá, hogy ez nem vicc, de nem tudtam sírni. Minden képes vagyok bőgni, mint egy kisgyerek, legyen ez reklám, film, zene. Még a John Wick-en is sírtam. De amikor igazán komoly a helyzet, az agyam kikapcsol, mert nem akar megbirkózni a valósággal és a fájdalommal. Amikor tata meghalt, nem sírtam. Egyszer sem. El kellett telnie pár évnek mire feldolgoztam és meg tudtam siratni. Miattad sem tudtam sírni, mert a teljes tagadást választotta az agyam még akkor is, amikor s kórházi ágyad mellett ültem. Mert ennyire fontos vagy nekem. Ennyire elzárkóztam a valóságtól. Nem akartam szembenézni a keserű igazsággal, hogy az a személy, akinek az elvesztésébe belepusztulnék, akinek saját helye van a szívemben, majdnem meghalt. Amint tudtam mentem hozzád a kórházba. Ott akartam lenni melletted, hogy lássam élsz és meggyógyulsz. Ott akartam lenni, mert úgy éreztem (lehet rosszul), hogy szükséged van rám, de lehet nekem volt szükségem rád. Ott ültem és csak néztelek, te is csak néztél és azt éreztem, szavak nélkül is tökéletesen értjük egymást pusztán abból, ahogy egymásra nézünk. Ültem és simogattam a lábad, fogtam a kezed és legszívesebben odafeküdtem volna melléd egész éjszakára, napokra, hogy ne legyél egyedül és melletted lehessek. De ez nem egy amerikai romantikus film. Ez a valóság. És a valóság az, hogy valami megváltozott köztünk. Újabb kötelék alakult ki, amint senki nem vehet el tőlünk és amit valószínűleg sokan nem értenének meg. Talán kaptunk egy új esélyt?
13 notes · View notes
ertednyilt-viragok · 2 years
Text
Hónapokon keresztül küzdöttem azért, hogy kizárjalak az életemből. Rengeteg munkám volt vele, s ez semmit sem számított attól a perctől kezdve hogy találkoztunk. Kukába került minden, maga után frusztrációt és szomorúságot hagyva. Elég volt pár óra a közvetlen közeledben, hogy ráeszméljek sehol sem tartok. Elég volt belenéznem a szemeidbe s ismét újraéreztem mindent.
14 notes · View notes