Lakásvásárlás (2nd etap)
Nem könnyű ez az új élethelyzet, mondjuk úgy, most bizonyosodott be, hogy valóban nem vagyok egy végtelenül nyugodt ember.
Nem szeretem, amikor kicsúszik a kontroll a kezeim közül, nem szeretem amikor nem vagyok száz százalékosan tudatában annak, ami velem fog történni. Szeretném, ha minden flottul menne, de idegel, hogy sok tényezőre nem vagyok ráhatással. Mégsem szeretnék hibázni, mindent időben és jól szeretnék megcsinálni, ezért minden egyes nap ezeken a feladatokon, számokon és időpontokon jár az agyam. Pörög, mint egy ipari ventillátor és csak esténként áll le, aminek hatására annyira elkezd fájni a fejem, hogy gyógyszer kell és még a proli főzőműsort sem bírom végignézni, ami az én szeretett kis ,,guilty pleasure’’-ömet képezi egy munkanap után.
Valószínűleg több nehézséggel is szembe kell néznem az elkövetkező hetekben és valahogy ezekre kellene - ,ha nem is lelkileg, de - idegileg felkészülnöm. De eddig úgy tűnik, csak órákra tudok kizökkenni, szóval ezekbe a kis időkbe’’ kell kapaszkodnom.
És akkor amin idegesked(t)em: [Unalmas, pénzügyekről szóló firkálmány következik]
Péntek:
Az igazság az, hogy naiv voltam. Cirka egy hónapja, az akkori -, akkor kudarcba fulladt - lakásvásárlási szándékomat megelőzően kiszámoltuk a kapcsolattartómmal a szükséges hitel futamidejét és törlesztőjét. Akkor elégedetten konstatáltam, hogy szuper minden, nyugodtan belevághatok a dologba. Akkor. Aztán eltelt egy hónap, és ugyan a kapcsolattartó korábban azt mondta, hogy a ,,társaság’’ (hívjuk így) nem tervez kamatemelést már idén, na mi történt? Persze, hogy kamatot emelt, aminek az lett az eredménye, hogy miután aláírtam a vételi szándék nyilatkozatot és elutaltam a foglalót, ezzel együtt azt is, hogy e hét csütörtökön megyek aláírni a végleges adásvételi szerződést, azzal szembesültem, hogy a korábban teljesen ideális tervezett törlesztőm megugrott cirka 40 ezer forinttal.
Amikor erre fény derült, éppen munkában voltam. Lefehéredtem (összeomlás 1.0), de ezzel egyidőben jött egy alternatíva, egy társbank által szolgáltatott hitel, ami hirtelenjében kétszer kedvezőbbnek, sőt, teljesen vállalható(bb)nak bizonyult. De, hogy azzal lehessen pontosabban számolni és tervezni, futhattam a főnökhöz egy banki formanyomtatványt (munkáltatói igazolást) nyomtatni, azzal pedig futhattam a tőlem két kilóméterre lévő személyügyre leadni. Pénteki nap volt, zárás előtt öt perccel értem oda, sikerült leadnom, majd csesztethettem újra a főnököt, hogy a netes felületen hagyja jóvá nekem, hogy leadtam, mondván, csak így tölti ki nekem a munkáltató (…). Közben dolgoznom is kellett, mert hát a munkahelyemen voltam, agyalnom kellett, hogyan fogom és tudom módosíttatni még időben a finanszírozási tervezetemet úgy, hogy addigra - még jóval korábban a nap folyamán - elküldtem már az eredetileg tervezett, ,,társaság’’ által kibocsátott szabályzatot az adásvételihez az ingatlanosnak, hogy továbbítsa az ügyvédnek azt, hogy ő el tudjon kezdeni dolgozni a szerződésen.
Idegbeteg voltam, a munkáltató keddre ígérte a munkáltatói kitöltését. Hirtelen nem tudtam elképzelni, hogy csütörtökig hogy áll majd össze a dolog. Aztán felhívtam az ingatlanost, megkértem, hogy hagyja figyelmen kívül a korábban megküldött finanszírozási tervezetet és szabályzatot. Megkönnyebbültem (1.0), mert azt mondta, hogy szerdáig még variálhatok, amennyit csak akarok. A fejem szétszakadt, de lenyugodtam és elaludtam.
Szombat:
Másnap (persze szombatra is behívtak dolgozni) a munkában megkaptam az új hírt, miszerint tizenötödikén, azaz ma, a társbank is kamatot fog emelni (összeomlás 2.0). Nem tudtam, hány százalékkal, de akkor már röhögtem. Magamban őrjöngtem, de nevetés formájában törtek fel az érzések. Addigra le lett beszélve a kapcsolattartóval vasárnapra a személyes találkozás és már csak abban tudtam reménykedni, hogy valamit elszámolt az eredetileg - ,,társaságtól’’ tervezett - hitellel kapcsolatban. Aznap este is nyolckor feküdtem le, az esti, barátokkal való összeröffenést is lemondtam, két gyógyszer is kellett a fejfájásra.
Vasárnap:
A kapcsolattartó felvázolta az új hitelt, kiszámolta a maximum 1% kamatemeléssel is a törlesztőt és átbeszéltük a lépéseket. Kiderült, hogy szerdáig kiderül minden, amint megkapom a munkáltatóit elküldöm neki, ő pedig kedden, a kamatemelés napján újra számol, a társbank munkatársának eljuttatva csináltat egy 99% os hitelképességet, majd hív a részletekkel, hogy küldhessem az új finanszírozási részleteket az ingatlanoson keresztül az ügyvédnek. Jól át kellett variálni a megtakarításaimat, de kijött a matek és úgy fest, tényleg teljesen vállalható, relatíve (nekem) olcsó hitelhez jutok (Megkönnyebbülés 2.0)
Hétfő:
A munkában, kedd helyett már aznap elkészült a munkáltatói, amit befotóztam és küldtem is tovább a kapcsolattartónak, aki felhívott és azt mondta, 1% helyett 0,7% -os kamatemelés várható kedden, azaz ma. Abban állapodtunk meg, hogy ma a megbeszéltek szerint újra hívni fog, amint az új kamattal kiszámolta a hitelt, és a kollégája által lecsekkoltatott hitelképességre.
Folyt. Köv., mert kedd van.
4 notes
·
View notes
Eretnekség
"Ismételten oda jutottunk, hogy lényegében az egyetlen, a valóságban is működő megoldás az energia- és anyagfelhasználás drasztikus visszafogása lenne. Ez azonban a jóléti társadalmakban fetisizált gazdasági növekedés visszafordítását jelentené, aminek viszont nincs sem politikai, sem gazdasági, sem társadalmi támogatottsága. Tehát nem a klímaváltozást kellene megállítanunk, hanem a féktelen gazdasági növekedést, a természeti erőforrások esztelen pazarlását, ilyet azonban kimondani is eretnekség."
0 notes