Tumgik
#átok
takemetochurch13 · 1 year
Text
A munkahelyemen úgy szórom az átkokat, mint Voldemort
149 notes · View notes
az-ejszaka-kiralynoje · 5 months
Text
Ördögök voltak az angyalok helyett mindig. Hamis barátok nevettek, rossz híremet vitték. De soha nem fogott meg engem irigyeknek átka.
13 notes · View notes
dopeforme · 2 years
Text
Neked ajándék, nekem átok
Karoval a szívedben is ugyan úgy táncolsz
Minden lángol, de nézem még
Elpirulsz és nyakamhoz szorítod a kést 🌪️
71 notes · View notes
Text
Ma a következőket átkoztam el:
Az összes nőt, aki rajongással és epekedéssel kipárnázva megkönnyíti a faszik számára a kommunikációt, hogy azok aztán nagy kényelmükben szarjanak a fejükre. Aztán a nők sírnak. Az összes nőt, aki szakít, aztán azért barátkozva kihasználja a másik gyengeségét és igénybe veszi az aggódást, támogatást, figyelmet és szeretetet. (miatta két órán keresztül nem tudtam bejutni a főnökömhöz. vagyis nem volt szívem megszakítani a beszélgetésüket, mert szegény pasinak úgy ragyogott a szeme, az arca, a szívem megszakad. :( Ennek a fajta barátságnak kéne egy külön név. Valami olyan, amiről az ember a pokolra, kínokra és végtelen boldogtalanságra asszociál. És azt a nevet, csak erre használnánk. Tudja, hogy kihasználják. Szerelmes. Azt mondja másnak is megtenné. Dehogy tenné! ) Úgy tűnik ez ilyen részrehajló nap volt. Ma csak nőkre küldtem gondolatban rontást :( Úgy tartja a mondás, hogy az átok visszahull a küldőjére. Nekem szerintem mindegy, annyira szarul vagyok, hogy engem valaki már megrontásolt korábban. Pedig elintéztem egy tucat dolgot. Valahogy nem találom a helyem. Sírás lesz ebből, érzem. Azért ilyen szép dolgok is vannak, nem csak a tehetetlenségtől sírás.
Tumblr media
18 notes · View notes
olga-josno · 2 years
Photo
Tumblr media
Facebook
Weboldal
2 notes · View notes
vivienwriter · 4 months
Text
Tumblr media
Wattpadon olvasható a történet, Ha suttoga a végzet címen elérhető.
1 note · View note
Text
amúgy kezd felbaszni hogy mindig én teszek többet a másikért de no para majd fognak csodálkozni az emberek mikor ráeszmélnek hogy kukába lettek baszva😃😃
24 notes · View notes
kibaszott-karma · 2 years
Text
Semmit sem értek, még is túl sokat tudok...
33 notes · View notes
egyedembegyedem · 1 year
Photo
Tumblr media
4 notes · View notes
padgany · 2 years
Text
Elbuktam a lakást. A tulaj úgy döntött nem költözik el, mégsem adja el az ingatlant. Mit mondhatnék erre, minden joga megvolt, hogy így döntött. Meggondolta magát, miután rögzítettük a szándéknyilatkozat és az előleg kifizetésének időpontját. Mindenki boldog volt, ők is és én is. Beleéltem magam, egy egész hetem ráment az előminősítés intézésére, a várható költségek kiszámítására és a különböző hitelkalkulációkra. Nagyon jó állapotban volt/van, nagyon jó helyen volt/van. Tökéletes lett volna és elhitették velem, hogy semmi akadálya nem lesz az adásvételnek. De meggondolta magát, nincs tovább.
Nem is tudom, hogy most pontosan mit érzek, csak annyit, hogy ki kell írnom magamból. El kell gyászolnom a dolgot.
Ostobának érzem magam, mert beleéltem magam. Túlságosan naiv és hiszékeny voltam. Titkon féltem, hogy lesz valami gebasz, túl szép volt, hogy igaz legyen, de bíztam és pozitív voltam.
Miután megkaptam a rossz hírt telefonon, elgondolkodtam. Igazából nem is értem, hogy miért csodálkozom magamon úgy általában. ,,Sírok’’, hogy nem vesznek komolyan az emberek, hogy bátortalan vagyok, hogy mindenki meggondolja magát velem kapcsolatban. De miért is csodálkozok? Úgy tűnik mindig mindenki meggondolhatja magát, mindenki megszegheti a szavát mindenféle következmény nélkül. Ez van velem, komolyan elkezdtem töprengeni azon, hogy egy kibaszott átok ül rajtam. Nem szimbolikusan gondolom, szerintem fix, hogy megátkoztak. Konkrétan semmi sem jön össze. De tényleg. Bármi jó történik, az csak napokig tarthat, mindig kivétel nélkül jön a pofon. Ha tetszik egy lány és összejövünk, a következő héten meggondolja magát. Ha tetszik egy lány és úgy érzem sínen vagyok, eltűnik a faszba. Ha szeretném végre kezembe venni az életemet, komolyan, komoly döntéseket hozni, hát ígéretet kapok, hogy nincs akadálya, aztán mire ténylegesen komolyra fordulna a dolog, mehetnék aláírni, fizetni, addigra visszalépnek. Persze az senkit nem érdekel, hogy ebbe a hercehurcába én is időt és energiát öltem. Senkit nem érdekel, fogadjam el. Ilyen az élet. De azért maradjak jóhiszemű és jószándékú, hisz az olyan pozitív és szép dolog. Ne legyek mizantróp, miközben szinte kivétel nélkül csak negatív tapasztalataim vannak az emberekkel kapcsolatban. //tisztelet a kivételnek, itt a tumblin és a családom körében is számíthatok néha jó szavakra vagy bíztatásra és ezek jól is esnek, de kb. ennyi//
Hogy lehetnék én is komoly, megbízható és pozitív? Komolytalan emberek között nem lehet komolynak és magabiztosnak lenni. Hát megéri vagy érdemes? Kurvára nem. Persze igeen… az maradok, nem adom fel és erős maradok, különben magamat hazudtolom meg, de azért kurva szomorú is vagyok.
Szomorú vagyok, mert valamibe megint beleszerettem, ígéretet kaptam, hogy az enyém lesz, majd szokás szerint romba dőlt az egész. Mindennek oda. A beletett időnek, energiának, a vágynak, az álmoknak és megint kicsit a hitnek az emberekben, ami amúgy is eléggé instabil lábakon állt. És ez most tipikus esete annak, hogy jelenleg nem is érdekel más(ik lakás). Annyira tökéletes volt számomra, hogy a többi hirdetést nézve egyik sem közelítheti meg. Nem tetszik egyik sem. Idő kell, hogy elgyászoljam a dolgot, hogy levonjam a következtetéseket és a tanulságot, hogy legközelebb ne reménykedjek, max. akkor, amikor már biztos az egész. Bár a tapasztalatom az, hogy még akkor sem szabad. Mikor szabad? Aztán mire ezt megemésztem, a lakásárak még jobban felmennek és baszhatom. Mert így lesz, mert az egyetlen dolog amiben bízhatok az mindig csak a rossz verzió. A kedvezőtlen, a csalódást hozó. A lakással, az emberekkel, a nőkkel. Lehetek én bármennyire erős, pozitív, leszarhatok mindent (is), lehetek nyitott, mosolygós tündibündi, lehetek szorgos hangya, megértő, figyelmes, odaadó, egyszerűen nekem nem lehet jó. Ennyit tudtam tenni, ennél többet nem tudok. Nem hibáztathatok mást de ez az a pont amikor magamat sem tudom. Talán csak a kibaszott nagy naivitásom miatt. Nem tudom, miért vagyok ennyire hiszékeny. De ha ezt is elvesztem, mi marad belőlem?
6 notes · View notes
i-believed-in-them · 2 years
Text
"Nem érteni semmit, sem a történéseket, sem az emberetek, sem a miérteket, sem magad úgy tényleg semmit, néha áldás és nem átok."
2 notes · View notes
keresztyandras · 2 months
Text
Orbán, Iványi és az ősi átok!
Martin Zoltán >Igazatok van. Sokat írok róla. De ez azért van, mert ez az ország ma róla szól. Az ő gonoszságáról, önzéséről, látszat létezéséről. Pontosan tudja, hogy a 21. század elején, Európa közepén “nem illik” diktátornak lenni. Hát pávatáncol, billeg, bolondítja a bolondíthatókat. Nem ő dönt semmiben – “Mindannyian Müller Cecília kezében vagyunk.” Nemzeti konzultál. Tanácsot kér bölcs…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
zeroz2ro · 2 months
Text
Tumblr media
Talán még soha ennyire nem kellett hogy az Orbán-átok működjön. Be kell hívni az átkot! MUKODJ!
35 notes · View notes
olga-josno · 10 months
Text
Tumblr media
Segítek, ha bizonytalan vagy a jövőddel kapcsolatban!
Kérj időpontot most telefonon, Messengeren vagy Instán!
Linkek:
Facebook oldalam
TikTok
Instagram
YouTube
0 notes
Text
semmi
elfogadni a semmit,
a cselekvőképtelenséget.
elfogadni a magányt,
mint jóbarát.
elhinni, hogy ez a kalitka
egyszer majd kinyílik,
elképzelni, hogy az átok
egyszer majd megtörik.
31 notes · View notes
gondolataimitt · 1 year
Text
a szerelem egy áldás és ezzel együtt egy átok
194 notes · View notes