Last Seen Blogs
Text
Wass Albert: Rózsaszirmok
Wass Albert: Rózsaszirmok
Leszállt az alkony s egy gyenge szellő
Tündér-rózsát hintett az égre,
Fülembe suttogott egy bús mesét,
S tova libbent a messzeségbe…
Egyszer, régen, mikor még volt öröm,
Egy tündér élt nyíló rózsák között,
Alatta vígan csillogott a tó
S a zord szikla bíborba öltözött…
Ha jött az est, ott dalolt a szellő,
A bércen harsogott a vad patak,
S a szellő halk suttogása…
View On WordPress
0 notes
Text
Szabó Lőrinc: Élet
Szabó Lőrinc: Élet
Érdemes lesz? érdemes volt?
Görbe, ami egyenes volt.
Hol van erő és szerencse?
Mi taszít ki? Ki vezet be?
Tőle, hozzá, benne, érte,
nála, néki, mégse, mért ne,
ide, onnan, ott is, itt se
majd ha, már most, ugy is, így se,
mindig, egyszer, érthetetlen,
jaj, tovább, nem, az se, nem, nem,
néha mégis, soha többé,
véle, oda, mindörökké:
mennyi megnyílt s elveszett ut,
mennyi csapda,…
View On WordPress
0 notes
Text
Babits Mihály: Vágyak és soha
Babits Mihály: Vágyak és soha
Babits Mihály: Vágyak és soha
Gyermek kivánnék lenni, tiszta gyermek
kit nem zavarnak semmi bús szerelmek
s amílyen talán nem valék soha.
A nő szeme, élettel égve telten
rejtett mocsokkal undorítja lelkem:
az élet tiszta nem lehet soha.
Az élet piszkos, csak a semmi tiszta,
az élet mélyén ég a vágyak piszka
s a semmit nem kivánhatom soha.
Ó ezek az emésztő pincelángok,
hogy mint a mécses, lángban…
View On WordPress
0 notes
Text
Weöres Sándor versek kisiskolásoknak
Weöres Sándor versek kisiskolásoknak
Jöjjön Weöres Sándor versek kisiskolásoknak összeállításunk.
Weöres Sándor: BALLADA HÁROM FALEVÉLRŐL
Lehullott három falevél
észrevétlen az őszi ágról.
És jött a szél, a messzi szél,
egy messzi, másik, új világból
Elröpült három falevél
Az egyik magasba vágyott:
talált a felhők közt új világot,
emelte, emelte a szél.
A másik rohanni vágyott:
magasba hágott és mélybe szállott,
sodorta, sodorta a…
View On WordPress
0 notes
Text
Sohonyai Attila: Napról napra
Sohonyai Attila: Napról napra
Sohonyai Attila: Napról napra
…nem tudom milyen örökké szeretni.
Milyen, ha lehozzák a csillagokat.
Miként lehet valakivel megöregedni,
s szép szavakban esküdni, a valójában
bebizonyíthatatlant…
De azt tudom, milyen, utánad inni az üvegből,
milyen előbb takarni be téged, mint magam,
hogy reggel neked kedvedért kávét főzök,
s ha elönt a félelem, első, hogy téged felhívjalak.
Hogy mosolygok, ha…
View On WordPress
2 notes
·
View notes
Text
Szabó Lőrinc: A vágy szégyene
Szabó Lőrinc: A vágy szégyene
Szabó Lőrinc: A vágy szégyene
Aranybarázdás Ég, s te, a világ
bástyáiról lenéző Helios,
mondjátok meg, kihez forduljak? Óh,
van-e, ki értelmetlen bánatom
elcsöndesíti?… Úgy fáj ma a friss
hajnali szél gondtalansága és
a madarak jókedvű éneke!
Engem gúnyol e szikrázó derű:
talán megtudta, hogy a rámfogott
bűnök szennye már egész belevénült,
belesötétedett lelkembe, hisz
csodálkozva néz és…
View On WordPress
0 notes
Text
Szerelmes versek a szemről
Szerelmes versek a szemről
Jöjjön a Szerelmes versek a szemről összeállíátsunk.
Vörösmarty Mihály: M… szemei
Oly szép szemem ha volna,
Mint a tiéd,
Szívfoglaló hatalmát
Megérzenéd.
Rád néznék mindörökké,
Mint tiszta ég,
S oly lángoló sugárral,
Mint a nap ég;
Feloldanám szivedben
A tél fagyát,
Hogy enyhe szép tavasszá
Virúlna át,
S teremné a virágok
Legszebbikét,
Mi által életté lesz
A puszta lét.
És e virág virítna
Csupán…
View On WordPress
1 note
·
View note
Text
Pilinszky János: Ékszer
Pilinszky János: Ékszer
Remekbe készűlt, ovális tükörben
nézi magát az antilop.
Nyakában drágakő.
Azt mondjuk rá, szép, mint egy faliszőnyeg.
Azt mondjuk neki, te csak nézd magad,
mi majd szülünk, születünk, meghalunk.
Ilyesféléket susogunk neki,
az őrületben élő antilopnak.
View On WordPress
0 notes
Text
Szabó Lőrinc - Örök változás
Szabó Lőrinc – Örök változás
Szabó Lőrinc – Örök változás
Ne szégyelld! Nap kél, nap száll. Arcodat
építi-bontja perc és gondolat,
ég felhőit a szél. A tavalyi
hóra gondolsz? Eltünt? Az igazi
bökkenő itt is más: a hova lett
nem azt mondja, hogy nincs! Dísztelenebb
a beszéded, de csupa mozdulat,
mint a Kezdeté: főnév-ragokat
rügyez s jelzőbe borúl az ige:
isten van a nyelvtanban: amibe
kapcsolni tudsz, amire van…
View On WordPress
0 notes
Text
Weöres Sándor: Altatódal
Weöres Sándor: Altatódal
Lomb közt beragyog a csillagfény,
hold kél, sugarasan ül a fákra,
gyere szivem, kicsi fiam, aludj édesen,
álom települ a fákra.
Kicsim, álmodj ragyogást, puha szellőt,
virul, érik már a jövőd,
int az élet sok öröme tefeléd,
árad a napfény, teregeti özönét.
Reggel kisüt a nap, élő láng,
fölkelsz, kicsi fiú, megy a játék,
nagy a jókedv, zenebona, fiúk éneke,
fényben…
View On WordPress
0 notes
Text
Nemes Nagy Ágnes: Szökőkút
Nemes Nagy Ágnes: Szökőkút
Nemes Nagy Ágnes: Szökőkút
Mi szól a kertben? Mi szól a fákon?
Talán a szél jár juharfaágon,
talán szökőkút szökik ki sorban,
ezer szökőkút, ezer bokorban?
Ki itt a kertész?
Talabér, Talabér!
Mi szól a kertben,
Talabér, Talabér?
Hallani lent, fönt,
hallani: cseng, csöng,
Talabér, Talabér!
– Nem a víz, nem a szél,
nem a hold, nem az éj,
fülemüle szól most, mivel telehold van,
fülemüle-szó ez,…
View On WordPress
0 notes
Text
Móra Ferenc: Csalimese
Móra Ferenc: Csalimese
Jaj, de furcsát álmodtam!
Király voltam álmomban.
A koronám tök hajából,
A paripám lenge nádból
S hajaha!
Répából volt a sarkantyúm taraja.
Jaj, de furcsát álmodtam!
Háborúban is voltam:
Két nagy szúnyog szállt fölöttem,
Mogyoróval lövöldöztem,
S ott maradt
Másfél szúnyog nem egész egy nap alatt.
Jaj, de furcsát álmodtam!
Lábam nélkül táncoltam,
Falu tornyát…
View On WordPress
0 notes
Text
Benedek Elek: Testvérek
Benedek Elek: Testvérek
Egyszer volt, hol nem volt,
De valahol csak volt:
Két fiú s egy kislány,
Ismeritek is tán.
Hárman voltak, hárman
Hat puszta határban
Nem akadott párjok:
Így mondá mamájok.
Mama, ha szerette,
Nem hiába tette,
Sosem búsították,
Búban vidították.
Akármibe fogtak:
Tanultak, játszottak,
Öröm volt azt látni,
Megnézhette bárki.
Mikor nem tanultak,
Egymáshoz simultak,
S nem…
View On WordPress
0 notes
Text
Várnai Zseni: Őszibarack
Várnai Zseni: Őszibarack
A kései nyár érett lánya vagy,
a húsod édes, mégis oly fanyar,
mint az őszi nap, mely félarcodra süt,
s olyanra fest, mint rozsdamart avar.
És mégis benned annyi íz feszül,
amennyi jót a föld csak adhatott,
csípős tavasz, napcsók és égi könny,
esővert erdő: a te zamatod.
Hő és vihar emlékét hordozod,
ezért vagy olyan dús, hogy már sajog,
vadmézízű és mégis…
View On WordPress
0 notes
Text
Babits Mihály: Három angyal
Babits Mihály: Három angyal
Babits Mihály: Három angyal
Három, három, három, három, három angyal szállt felém.
Egyik fehér, mint a felhő, másik könnyű, mint a fény.
Harmadik úgy hullt a földre az égből egyenesen,
mint egy könny szemből a szívbe, nedvesen és nehezen.
Hogyan óvjam meg az elsőt, hogy ne kapjon foltokat
ujjaimtól? hogyan tartsam szorosan a másikat,
hogy ne tudjon elröpülni? és az utolsót hova
rejtsem el, hogy…
View On WordPress
1 note
·
View note
Text
Pilinszky János: Álom
Pilinszky János: Álom
A nemtelen lény lehajol,
lehajol s fölemelkedik.
Szépsége feleslegesebb
és fontosabb egy elnökválasztásnál.
Sárga haját megérinti a szél,
szövetséget kötök vele,
a gyönyörű fej elgondolkodik,
s úgy néz szembe, hogy nem látni szemét.
View On WordPress
1 note
·
View note
Text
Szabó Lőrinc: Hajnal a nagyvárosban
Szabó Lőrinc: Hajnal a nagyvárosban
Szabó Lőrinc: Hajnal a nagyvárosban
Piros hajnal, – a város is
piros álom, ha sáros is.
Aszfalt-tükrök az eső után,
piros ég millió piros pocsolyán.
Csöndes a nagy tér, üres és
még nem mocskolja ébredés,
tömeg, zaj, gép, robogó kerekek –
Csak én vagyok itt, meg a verebek.
Borzas verebek csipegetik
a kelő nap arany magvait,
fény-magvak iható aranyát,
mellyel a sok piros pocsolyát
festi a piros…
View On WordPress
0 notes